Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Tóth Béláné, Kaposvár, Petőfi u. 66. szám alatti lakos december 9-én megjelent panaszának vizsgálati eredmé­nyéről |az alábbi tájékoztatást adom. A Csiky Gergely Színházban levő nézőtéri büfé üze­meltetője ifj. Dévényi Péter kiskereskedő, magánvendég­látó, akinek korábban alkalmazottja volt a panasztevő is. Ezért ismerte a büfében korábban is alkalmazott ára­kat, a büfé III. osztályba sorolását. Á panaszban leírt ételekért és italokért Oláh Lászlóné alkalmazott 111,20 Ft-tal többet számolt Tóth Bélánénak az üzletvezető kalkulációjában kimunkált fogyasztói árak­nál. Az üzletvezető eljárásunk során kártalanította Tóth Bélánét. Oláh Lászlóné ellen a vásárlók megkárosítása miatt, ifj. Dévényi Péter kiskereskedő ellen árak ellenőrzésé­nek akadályozása miatt — mert nem volt kifüggesztve az ártáblázat és az osztályba sorolás — szabálysértési fel­jelentést tettünk. A büfé tisztaságának osztályba sorolása követelményei­nek biztosítására, az áruválaszték bővítésére felhívtuk a kiskereskedő figyelmét. Intézkedtünk az ártáblázat és az osztályba sorolás kifüggesztésére. A jövőben kiemelten ellenőrizzük a színház mindkét büféjében a jogszabályi előírások betartását, s megköveteljük a kulturált vendég­látást. Tóth Béláné segítséget nyújtott számunkra a panaszá­ban közzétett információkkal, melyekért köszönetünket fejezzük ki. Tisztelettel: Dr. Fűzi István osztályvezető, Kaposvári Városi Tanács V. B. termetés-ellátásfelügy eteti osztály Termékbemutatóval egybekötött kóstolót tartott tegnap a SÜTÉV a Latinca Sándor Művelődési Központ földszinti termében. A vállalat termékeit több százan kóstolták meg r Évente 30 ezer pár ortopéd cipő Á magyar külpolitika fő törekvései Megjelent a Pártélet februári száma Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 37. szám 1985. február 14., csütörtök Hiánycikk a kétforintos Gondok a buszokon Lyukasztani fogunk Kaposváron is A szolgáltatás színvonalá­nak javítására az Elit Orto­péd Cipőipari Szövetkezet bővíti javítóhálózatát. Újab­ban fővárosi gyorsjavító ci- pőszalonufcban is vállalják ortopéd lábbelik javítását, és ugyanezt a szolgáltatást be­vezetik abban az öt vidéki nagyvárosban is ahol eddig csak az új gyógycipők meg­rendelését és kiadását végez­ték. Az utóbbi időben megnőtt az ortopéd cipők * javítása iránti igény, mert az orvosi vényre kapható lábbelik el­készítési díja 1983-ban je­lentősen emelkedett. Ezt fi­gyelembe véve már tavaly több mint másfél millió fo­rint értékben végzett javí­tást a szövetkezet. Az idén ez várhatóan 2 millió forint fölé emelkedik. Ilyen nagy igényt a szö­vetkezet csak úgy képes ki­elégíteni, hogy bővíti kapa­citását. Mivel' a speciális szakképzettséget igénylő ci­pőjavítást viszonylag kevés szakember ismeri, a szövet­kezet szolgáltató szakcso­portja erre specializálta ma­gát, s ha az igények megkí­vánják, munkaidőn túl is vállalnak javítást. Emellett a szövetkezet évente mint­egy 30 ezer pár gyógylábbe- lit készít. A szövetkezet ta­valy kaptafagyártó üzemet' hozott létre, ezzel a korábbi hiányt megszüntette, sőt az üzem kapacitása már túl­haladja a szövetkezet igé­nyeit. Ezért az idén arra is sor kerülhet, hogy ;a hagyo­mányos, olcsóbb kaptafából mintegy 3—4 ezer párat ér­tékesítsenek. A háttéripari tevékenység felfutása hozzá­segíti a kollektívát ahhoz is, hogy tevékenysége összessé­gében nyereséges legyen-. A hideg időnek ma már nincs olyan jelentős bioló­giai hatása, mint vasárnap éjszaka és hétfőn volt A hi­degfront betörése előtt ugyanis ingerlékenységet, vérnyomásnövékedést, majd amikor bekövetkezett az erős lehűlés, levertséget, fi­gyelmetlenséget okozott egyes- embereknek. — A hideg, száraz sarkvi­déki levegő, amely elárasz­totta Európa nagy részét, így országunkat is, s nagyon erős lehűlést — mínusz 25 fokos hőmérsékletet — idézett elő, Amióta két kétforintost kell bedobni a buszokon a jegyváltó automatákba, az­óta hiánycikk Kaposváron ez a pénzérme. Gyűjtögetik, nem adják ki az emberek, pedig továbbra is rézből van, nem aranyból. Egy oda-vissza buszozáshoz — ha szakaszhatáros útról van szó — öászesen nyolc pénz­darab kell, de egy „sima” retúrhoz is négy, s ha mondjuk egy családból töb­ben utaznak... Ne folytas­suk a szorozgatást, ennyi­ből is kiderül: kissé nehéz­kes manapság jegyet válta­ni, aiz ellenőrnél pedig nem sokat nyom a latban, hogy „bocsánat, nem volt annyi kettesem”, mert azt ugye­bár mindenki mondhatja. Sok bolti pénztáros pa­naszkodik, hOigy a kaposvári polgárok kettest lassan már többet szeretnének vásárol­ni az üzletekben, mint árut. Sok tehát a gond. s vajon lesz-e rá megoldás? E kér­déssel Balogh Jánost, a 13- as Volán személyforgalmi osztályvezetőjét kerestük fel. — Mi is tudjuk, hogy a kétforintosok hiánya gondot, okoz, úgyhogy már megszü­letett a döntés: amint lehet. Kaposváron i'S áttérünk az előre váltott és a buszon lyukasztandó menetjegyek használatára. Reményeink szerint körülbelül .két hónap múlva megtörténhet ennek a bevezetése. — Milyen feltételeket kell megteremteni? — Be kell szereznünk a jegylyukasztó gépeket, je­gyeket kell nyomatnunk. Megtiltották az UNIV-D árusítását Az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet állásfoglalása alapján a KERMI megtil­totta a Ganz Műszer Mű­vek UNIV—D típusú uni­verzális mérőműszerének árusítását. Az áramerősség, a feszültség és az ellenállás mérésére alkalmas műszer ugyanis .típushiba miatt bal­esetveszélyes, használata áramütést okozhat A KERMI felhívja a for­galmazó kereskedelmi válla­latók figyelmét, h!o,gy a bal­esetveszélyes mérőműszer árusítását haladéktalanul szüntessék meg, s akik ed­dig. Vásároltak a hibás ké­szülékből, azokat a termék újbóli megvizsgáltiatása nél­kül kártalanítsák. kedvezőtlenül hat elsősorban a nem egészséges emberek szervezetére. Nem csupán a levegő hőmérsékletének hir­telen lehűlése, hanem ned­vessége, páratartalma, szeny- nyezettsége, a légköri elekt­romosság, a szél is gondokat okozhat egyeseknek — mon­dotta dr. örményi Imre, az Országos Reuma- és Fiziko­terápiás Intézet biometeoro­lógusa. — Főleg a vérke­ringési zavarok, bizonyos Szívbetegségek, ízületi bán­iaknak, asztma miatt szen­vedőket érint kedvezőtlenül meg kell szervezni a jegy­árusítást saját erővel és bi­zományosi hálózattal, vala­mint a vállalat belső ügy­rendjét is némiképp módo­sítani kell. — Mennyibe kerül ez a Volánnak? — Maga a jegylyukasztó nem sokba, 5—600 forint egy .gép, de a ’jegynyomatás nem olcsó, azonkívül a jegy­árusítóknak jutalékot kell adni. Más vállalatok tapasz­talatai szerint a lyukasztás­nak egyetlen hátránya, hogy csökken ,a bevétel, azaz több a bliccelő, tehát ez is gondot okoz. Ezzel együtt, kerül amibe kerül, be kell vezet­nünk az új módszert, mert a régi valóban nem tartha­tó .fenn. — És addig mit csináljon, aki kétforintos nélkül topog a buszmegállóban, s még olyasvalakit sem talál, aki kisegíthetné? — Erre nehéz megfelelni, mert bliccelésre senkit sem biztathatunk. Föl kell ké­szülni, gyűjteni az érméket. Mi csak arra kérhetjük az embereket: bízzanak benne, hogy nem sokáig kell már a fémpénzt spórolgatni. Az­után viszont jegyet kell venni, s előfordulhat, hogy az is kifogy a tárcából... A rendszeresen utazóknak mindenképpen a bérletvál­tás a célszerű, különös te­kintettel arra, hogy a bér­letek ára csak 60 százalék­kal emelkedett, míg aiz egy­szeri viteldíj száz százalék­kal nőtt. Tehát a lyukasztós rendszerben is a bérlet lesz a legolcsóbb és a legbizton­ságosabb. l. p. A Pántélet februári számá­ban két írás is foglalkozik megyei tapasztalatokkal. Barta, Alajos, a Heves me­gyei pártbizottság első tit­kára a megyei pártértekezle­tek eredményeit elemzi, Lu­kács János, a Baranya me­gyei pártbizottság első tit­kára pedig összegezi a helyi kádermunka tapasztalatait. Molnár Béla, a HNF Or­szágos Tanácsának titkára áttekinti a népfront széles körű tevékenységét, és érté­keli a kommunistáknak a népfrontmozgalomban ját­szott szerepét. Külpolitikai szerepválla­lásunk értékelésében előfor­dulnak túlzások, tévedések. Ez teszi időszerűvé Kovács László írását, amely meg­világítja a magyar külpoli­tika fő céljait, törekvéseit. az ilyen száraz hideg. Meg­viseli azonban az idős em­bereket is — mivel hőszabá­lyozó készségük csőikként —, úgyszintén a fiatalokat, kü­lönösen azokat, akik nem öl­töznek megfelelően. Az em­beri szervezet védekezik a hideg ellen, csökkenti a vér­áramlást, a hőleadást. A hosszabb ideig tartó hideg időszakban azonban ajánla­tos, hogy fokozatosan szok­tassuk hozzá szervezetünket a hideg hatásaihoz, növeljük a szervezet ellenállóképessé­gét, megfelelően öltözköd­jünk. WILHELM RUDOLPH DRESDEN 45 Holzschnitte Zeichnungen Drezda képekben Tegnap délután nyílt meg a barcsi művelődési házban a Dresden 45 című repro­dukciós kiállítás, melyet a Dráva Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum közös rendezvényeként dr. Mándoki László állított ösz- sze Wilhelm Rudolph (1889—1982) rajzaiból és fa­metszeteiből. A fotókon bemutatott gra­fikák a negyven évvel ez­előtti tragédiára emlékeztet­nek. A német művészet nagy öregje 1945. február 14. és május 8. között 50 grafikai lapot készített a rommá lett városról (első rajzát saját házának üszkös törmelékei­ről készítette), s ennek az anyagnak legmegrázóbb lap­jai szerepelnek a barcsi be­mutatón, néhány — az újjá­épített, mai Drezdát bemu­tató — színes kép kíséreté­ben. Vajda Péter arra a kér­désre keresi a választ: le­het-e 1985-öt -olyan esztendő­vé tenni, amelynek végezté­vel majd arról beszélhetünk, hogy a nemzetközi életben újból az enyhülés elemei erősödtek és a konfrontáció elemei szorultak vissza? A piac szerepének meg­ítélése a mi viszonyaink kö­zött az egyik legvitatottabb elméleti kérdés, de mint működő rendszer is az el­lentmondások, gondok soka­ságát jelzi nap nap után, Medgyessi Péter ezzel össze­függésben a verseny és a pi­ac néhány kérdéséről ír. A gazdaságpolitikai célok eléré­sét segítő egyik lényeges eszköz, tényező az ár. Szik- szai Béla betekintést nyújt az árrendszer további módo­sítására vonatkozó elgondo­lásokba, az ár és a gazda­sági egyensúly összefüggé­seibe. A társadalmi egyenlőtlen­ség minden fajtája érzéke­nyen érinti, az embereket, de különös érzékenység mutat­kozik a jövedelmi egyenlőt­lenségekkel szemben. Falus- né Szikra Katalin feltárja a magyarországi jövedelem­megoszlás szerkezetét. Pál Lénárd a szellemi munka megbecsülésével fog­lalkozik, és a többi között rámutat: a technológiai kor­szerűsítésekre, a technika­váltások előkészítésére kell felhasználnunk mobilizál­ható erőforrásainkat. Folytatódik az 1984. au­gusztus—szeptemberi szám­ban indított vita a vállalati pártirányítás kérdéseiről. A szerkesztőség ezúttal Salz Péter hozzászólását közli. Tarka sorok Epizódok híres szerzők életéből Jules Verne rendkívül termékeny író volt, a ko­rabeli kiadók pedig irigy­lésre méltóan gyorsak. Egyszer egy izgatott fia­talember kereste föl az írót. — Uram, végem! Ma egy társas összejövetelen félórán át magasztaltam az ön egyik regényét, hogy irodalmi tájékozottságo­mat bizonyítsam, de ne­vetség tárgya iettam: ki­derült, hogy valami más­sal tévesztettem össze, ön­nek nincs is ilyen regé­nye! — Ne csüggedjen — vi­gasztalta Jules Verne, majd kis szünet után megkérdezte: — Mit mondott, miről is szólt az a könyv? ... Néhány nap múlva az új Verne-könyv már a peches fiatalember aszta­lán hevert. * * * Egyszer egy tehetségte­len költő megkérdezte Majakovszkijt: — Igaz, hogy ön azért ír annyit a lapokban, mert az a célja, hogy kiszorít­sa a többi szerzőt? — Természetesen! — .válaszolta gondolkodás nélkül Majakovszkij. — Ha elgondolom, hogy az én versem helyett a ma­gáé jelenhet meg az új­ságban —, nem tudom magamat türtőztetni ... * * * Ilihez és Petrovhoz egy­szer beállított egy nem túlságosan tehetséges, de annál hiúbb szerző. — Azt hallottam, hogy maguk itt ketten valami nagyon mulatságosat ír­nak valamiféle székekről. Gondoltam, talán nekem is megérné csatlakozni magukhoz. — Nincs elég szék ... — sóhajtották az írók, kö­rülnézve a szobában. Más dolgok A mama megmutatja kisfiának az új öcsikét. — Nem mondom, he­lyes gyerek — mondja a kisfiú —, de nem gondo­lod marnia, hogy más dol­gokra nagyobb szüksé­günk lett volna? Legenda — Miért rabolta ki Ró­zsa Sándor a gazdagokat? — Azért, tanár úr ké­rem, ment a szegények­nek nem volt semmijük. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA F5szerkesztő-h.: dr. Kercza Imre SzerkesztSsig: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-111, 11-512. Telez: 13-300. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadá Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadá: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál ás a kézbesítőknél Előfizetési díj egy hánapra 43 Ft, negyedévre 12» Ft, félévre 250 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgatá A szervezet védekezik — segítsük! A biometeorológus a hideg idő hatásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom