Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-14 / 10. szám
1985. január 14., Hétfő Somogyi Néplap 5 RÉGI GONDOK, ÚJ TERVEK A személyi feltételek nem javultak A megváltozott körülmények. adottságok és igények figyelembevételével értékelte legutóbb a marcali városi tanács vb a múlt évi közművelődési tenr végrehajtását. Az idei év egységes közművelődési tervét azóta ismertették a tanácsok vezetőivel, a falusi népművelőikkel, a városi intézmények vezetőivel és az üzemi művelődési bizottságok titkáraival. Monostori László, a művelődési osztály vezetője és Auguszt Bálint közművelődési főfelügyelő elmondta, hogy a múllt év közművelődési munkáját anomáliák jellemezték. Oka a tárgyi és személyi feltételek hiányosságaiban, a társadalmi mozgásokban. a szabadidő fel- használásának változó jellegében található. Marcali kulturális központ jellege fokozatosan nő. Ezt fölismerve a városi tanács elnöke. dr. Ress Zoltán nagyobb anyagi és erkölcsi támogatást biztosít a közművelődési intézményrendszer bővítéséhez. a hálózat működtetéséhezMint megírtuk, decemberben átadták a korszerűsített művelődési központot, mely esztétikailag is méltó otthont ad a szakkörök, amatőregyüttesek. előadók, szórakozni és művelődni vágyók számára. A technikai eszközökkel megfelelően ellátott központ tartalmi munkájának magasabb színvonalra emelésével vonzó és sugárzó hatást kell gyakorolnia a vonzáskörzet kulturális intézményeire. Előrelépést jelentett ,a horvátkút művelődési ház fölépítése és folyamatban van n csömendi kirándulóközpont alkotótáborrá fejlesztése is. A személyi feltételek azonban — főként szakképzettséget illetően — nem javultak. A művelődési központ élén megbízott igazgató. Gombai Győző matematika-műszaki szakos tanár tevékenykedik, és tanul a népművelés szakon. Az apparátusban több személycsere volt. A szakképesítéssel rendelkezők ' száma nem nőtt. Két népművelő és két könyvtáros tanul. A városi könyvtár vezetésében is személycsere volt. Az intézmény további bővítése, korszerűsítése, megfelelő technikai eszközökkel való ellátása nélkülözhetetlen. Mindezeket a hiányosságo. kát figyelembe véve az 1985. évi közművelődési terv folytatni kívánja a már bevált programokat. tevékenység- formákat. így az „utazó színház” akciót, a Bóbita bábszínház sorozatot a közhasznú kultúra fejlesztésére indított előadássorozatot, a lakáskultúra színvonalának emelése érdekében rendezett kiállításokat a Kisgalériában. az énekkarok, a fúvószenekar, a népiegyüttesek tevékenységének támogatását. valamint a szabadidő klub közösségalakító kísérleteit a munkásmozgalmi hagyományok ápolását. Szerepel a programban a nyelvi és a kommunikációs műveltség fejlesztése, a matematikai gondolkodásmód ra és kreativitásra nevelés, a természettudományos műveltség fejlesztése, a történelmi tudat alakítása, az esztétikai, testi, technikai nevelés, és a munkahelyi művelődés feltételeinek javítása. Ez utóbbi különösen fontos, mert 400 az általános iskola nyolc osztályát el nem végzettek száma. Szép tervek. Túlságosan is szépek. Örömmel számolnánk be megvalósulásukról. A követelmények raa^? szintű ismeretét tükröző program teljesítésének feltételei azonban még nem születtek meg. Várnai Ágnes „A tánc varázsa” fotókiállítás A kiáillítótárbe lépve tekintetünket azonnal megragadja a középkori reneszánsz festők színvilágának Csodálatos harmóniája. Közeledve a műalkotásokhoz, érzékeljük, hogy valójában nem festmények, hanem fotóik tárjak szemünk, elé a tánc varáizisiát. Hávorné Takách Ágnes szakfényképész, portré- és réklámfoltós kdáiHítáisát nyitották rrueg a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Művelődési Központban. A szerény, faira ragasztott pár mondatos ismertetésiből tudhatjuk meg, hogy ki ő, és mii ösztönözte a tánc művészi rögzítésére. Valójában azonban képei önmagukról és ön miagukért beszélnek. Bizonyítva, hogy bármilyen eszköz — így a fényképezőgép — is a kifejezés eszkö- zekánit művészetet teremthet. Kompozíciói így válnak önáililló műalkotásokká a színes fotótechnika és a tólnc áütiall közvetített érzelmiek, történések, folyamaitok feltárása által. A fény és árnyék, a mozgás és mozdulat- lamisáig, a ritmus; az anyagban rejlő tulajdonság ók közvetítik a mondanivalót. Eszköz az objektív és eszköz a tánc is. Azt a mozgást — élményt — ábrázolja, amelyet a látottak váltanak ki a szemlélőből. A mozgásnak azt a tartományát ragadja meg, amelyet nem a látvány közvetít, és amelynek érzékeléséhez' a szemlélőnek új, szokatlan, de fejleszthető érzékenységgel kell közelednie. Metamorfózis című alkotása a női tas-t szépségének feltárásán kívül mozgásában az időt, a változásit ragadja meg. A természet és 'az emberi test anyagának eigyeilvűsíélgét, anyagi egységét közvetíti az Áramlás című kompozíció az éles kantúrok egybemosáisóval, a lágy tónusok átfedésével. A fény-árnyék arányainak megteremtése, a kezek leheletfinom bemozdulásáina'k érzékeltetése magasztos érzést közvetít, s ez az Eskü című fatójának szemlélésekor keríti hatalmába a nézőt. A színiek kompozícióbeld változata, a testiek feszülése, eiliernyedése, egymásra hatása adja a történésbeli különbségiek érzékéíhétőságét, az érzelmeik megjelenítését. (Párizs Amerikában, Döbbenet.) Képei megalkotásához a pécsi és győri balett adták az anyagot. Az alkotások gondoltatisá'ga azonban túl- miutiait a produkciók puszta leképzésién és egy 'magasabb eszmei - történeti szférába emeli azt. Az objektív mögött rejtőző emberi tartalmaikat közvetíti. Munkáinak egyik szép elismerése a nyugat-németországi Burtk- baiusenbien, a Nemzetközi Foftószalionon szerzett aranyérem. V. A. Újjáválasztották a népművészeti egyesület vezetőségét Készültek a nemzedékváltásra Somogy országosan is példát mutatott Az eilmúílt, nem egészen egy évtized alatt megkétszereződött hazánkban a népművészeti hagyományokat ápoló szákkörök és tagjaik száma. Húszezerre becsülik azokat, akik rendszeresen foglalkoznak tárgyiallikotás- sail. Somagyban 1982 tavaszán alákult meg a népművészeti egyesület megyei szervezete. A tagság 'szombaton tartotta közgyűlését Kaposváron, a megyei DÉNES ZSÓFIA SZÁZ ESZTENDEJE A huszadik századi magyar irodalom egyik érdekes alakja az az írónő, az a Dénes Zsófia, aki nem regényeket, de regényes életrajzokat. visszaemlékezéseket írt, vissza-visszatérőn elsősorban Ady Endréről, régi kortársairól, és természetesen saját életéről, s aki most fogja betölteni századik születésnapját. 1957-ben kiadott Ady Endre nagyváradi éveit fölelevenítő könyvét (Akikor a hársak épp szerettek) vegyes ítélettel fogadta a kritika; az olvasók kissé különcnek tekintették a rajongó. lírával áthevített, forró stílusú írónőt. A negyvenöt utáni irodalomban ekkor jelentkezett először — hetvenkét évesen, s mégis szinte ismeretlenül. Hamarosan újabb könyve is megjelent: a Zrínyi Ilonáról szóló regényes életrajz. Aztán nyolcvanadik és kilencvenedik esztendeje közt nem kevesebb. mint kilenc könyvet írt. — Január 14-én lesz száz esztendeje, hogy született. S most is: „Nincs olyan nap. hogy ne olvasnék. írnék. Űj kötetet készítek elő kulturális és politikai cikkeimből.” Az a különös sors adatott neki. hogy alkotó tevékenysége hetvenedik esztendején túl virágzott ki igazán. Most már — lezáratlanul is — világosan látható, hogy Ady Endréhez való hűsége, humanizmusa, szorgos munkálkodásával. optimizmusával való példaadása az, amely becsessé teszi őt. Életéből most csak a legfontosabb mozzanatokat elevenítjük fel. Polgári családDénes Zsófia Ferenczy Károly festménye előtt ból származott, aztán a szá- zadeleji művészeti forrongás légköre az új eszmék oldalára vitte. 1911-től újságíró volt. 1913-ban megismerkedett Ady Endrével, s rövid ideig a költő a menyasszonyának is tekintette, a házasság azonban Dénes Zsófia családja miatt meghiúsult. A költővel így is haláláig jó ismeretségben, barátságban állt. Adyról szóló könyvei (Éleit helyett órák. Az ismeretlen Ady, Akkor a hársak épp szerettek). mind-mind újabb adalékokkal szolgálnak életének megismeréséhez. 1919ben a Tanácsköztársaság szolgálatába állt. s emigrálnia kellett- 1925-ben hazatért. s tovább újságírósko- dott. Csendes esztendők után az ötvenes években látott hozzá igazán a munkához. December végén, századi'-: születésnapja előtt az Élet és Irodalomban így üzent olvasóinak: „Szeretném, ha századik születésnapomra kialudna mindenütt, minden népben és emberben a félelem és gyűlölet lángja. És az elkövetkező századokra a béke és szeretet szivárványa ülne ki az égre.” Győri László könyvtárban. Csikvár József, Károly Irma és Gombai Győző titkárok adtak számot az eiimiúdit időszak eredményeiről, tapasztalatairól. Megteremtették Somogybán a textiilfeWoígtozók továbbképzésének feltételiéit, a fafaragók nyáron találkoznak Marcalit) áru, a bőrrel foglalkozóknak a kaposvári ÉDOSZ Művelődési Ház adott otthont. A hangszerkészítőkeit és a népművészeit szélíllemi értékelt földolgozó szakembereket, a fazekasokat, a bábkészítőkat a du- daisko’ja foglalkoztatja. A gyerekcsoportok vezetői rendszeresen találkoznak a továbbképzésieken. A népművészeti egyesület a megyei művelődési központ égisze ailiaitt működik. Kiss László, a Művelődési Minisztérium munkatársa szerint azok az egyesületek értek él szép eredményekéit, amelyek intézményi keretek között dolgozhatnak. Somogy és Szabolcs ebben országosan példát mutatott. A somogyi népművészeti egyesület számos művelődési házzal fűzte szorosra kapcsolatéit. Szakmai bemutatókat tartottak ezekben az intézményiekben, A tagság rendszeresen részt vett az országos és a helyi pályázatokon. Kiállításokat szerveztek Hoimokszentgyörgyön, Bárzenééin, Bábodon, Mennyén, Kaposváron az ÉDOSZ-ban, az ifjúsági házban és a Pamutfonó-ipatri VállLalliat kaposvári gyárán bán. A fafaragóknak módszertani segítségül kiadványokat jelentetett meg a megyei művelődési központ. A továbbképzésieken hasznát veszik a. diasorozatnak, amely bemutatja a megye népművészetét. Sikeresen szerepeltek a somogyi népművészek Budapesten a Hyaltt-szállóban, a balatoni füredi Anna-báikm. Aizt is tervezték, hogy létrehozzák Kaposvárion, a töröcsfcei megüresedett pedagógusla- kásiban a népművészek házát, ám eddig még nem sikerült: megteremteni hozzá a feJltétetakat. Kiss László hozzászólásában elmondta, hogy az u.tób- hi években tovább nőtt a népművészeit, a tárgyalkotás társadalmi rangja. Bekapcsolódtak a mozgalomba a fiatalok is, sok iskolában' törődnek a hagyományápolással, fölkészülve a nemzedékváltásra. Rámutatott arra is, hölgy többéit kell fog- lallkfcznii a népi építészettel, a kismesterségek hagyományainak feliölieymítésével. Élénk vita kísérte a felszólalókat, különösen sok mondanivalójuk voilrt a fafaragóknak. Újjáválasztották a népművészeti egyesültet megyei ve- , zetősiégét. Az elnök újra Támlás László, a Népművészet mestere lett, a titkári feladatokat Károly Irma Tátja el. A vezetőség tagjaivá választották Koszter József né t, Gombai Győzőt, Halmos! Józsefnél, Szabó Gyulámét, Szőke Istvánt, Zsálalkovics Lászlót és Winkler Ferencet. H. B. Könyvújdonságok Az év harmadik hetében — január 14—19. között — az Állami Könyvterjesztő Vállalat üzleteiben Összesen 32 könyvújdonságot '»^találhatnak az érdeklődőit. Á listán ezúttal is főként \&zak- könyve'k, műszaki kiadványok szerepelnek, emellett két kötet is megjelenik 'az ÁKV reprint sorozatában. A régi szakácskönyvé; kedvelőinek igazi csemegét ígér Dobos C. József Magyar —Franczia Szakácskönyve, amelynek első kiadása 1811- ben látott napvilágot. A reprint kiadványként készült kötetet számos színes kép díszíti, a fejezetek a konyhaművészet valamennyi területére elkalauzolják az ínyencségek kedvelőit. Ugyancsak reprint sorozatban kerül a könyvesboltokba Pauler Gyula kétkötetes munkája, A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt, amelyet 1899-ben adott közre. A 35 fejezetre szabott két köteit a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig tartó négy évszázad magyar múltjának jórészt ma is hiteles leírását tartalmazza. A kötethez Érszegi Géza készített névmutatót. Az 1984-es KRESZ-módo- sítás. illetve a Közlekedési és a Belügyminisztérium által jóváhagyott KRESZ-ren- delkezések egységes értelmezéséhez és alkalmazásához nyújt segítséget a Műszaki Könyvkiadó kötete, amely Gyakorló feladatok a közlekedési ismeretek tanulásához címmel ielent meg. A gépjárművezetői elméleti vizsgára felkészülést megkönnyítő tesztkönyv immár harmadik alkalommal lát napvilágot. Tatarozzák a székesfehérvári székesegyházat Megkezdték Székesfehérvár egyik legszebb egyházi műemléképülete, a _ Szent István székesegyház tatarozását. Várhatóan 3—4 millió forintos költséggel helyreállítják a megrongálódott tetőtornyot és tetőszerkezetet, s felújítják az - elektromos hálózatot. A munkálatokat az év végéig végzik el. Székesfehérvár rendkívül szép. a középkorban Szent Péter és Pál apostolok templomának nevezett műemlékét IV. Béla alapította, őt magát már a templomban koronázták, s több évszázadon át a székesegyház falai között zajlott le a királyi koronázási szertartások részét képező ítélkezés és a lovaggá ütés. A török időkben dzsámiként használták, majd 1688-tól plébániatemplomként működött. Az épületet 1758-ig négy alkalommal tatarozták, renoválták, 1758—68 között barokk stílusban átépítették; 1777-től püspöki székesegyházként tartják nyilván. Barokk homlokzatát két hatalmas torony, valamint I. István I. László király és Imre herceg barokk kőszobra díszíti- Míves kapuja fölött Székesfehérvár címere látható. Figyelemreméltó az 1773—75-ben készített szentély, amelyet t'ranz Anton Hillebrandt tervei alapján készítettek. A székesegyház kincstárában a hazai ötvösművészet remekei találhatók, altemplomában pedig III. Béla és felesége. Anitiö- chiai Anna vörösmárvány koporsóját őrzik.
