Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-11 / 8. szám
1985. január 11., péntek Somogyi Néplap 5 Uj színfoltok Boglárlellén KAPOLI-EMLÉKHÁZ ÉS KOVÁCSMÚZEUM Országos ihírű rendezvények, kiállítások fémjelzik BoglárLelle nevét kulturális életünkben. Kedvező földrajzi adottságaihoz, az idegen- forgalom nyújtotta lehetőségeihez a település vezetőségének jó helyzetfelismerése, ötletgazdagsága párosult. Képző- és iparművészeti kiállításaik — a kápolnatárlatok, a Tóparti Galéria, a pincetárlat —, valamint nyári nagy rendezvényeik az egész ország területéről vonzzák az érdeklődőket. Hamarosan új színfolttal gazdagodik a Balaton-pairti község: nyárra tervezik a Kapoli-emlékház átadását. Kapói i Antal faragópásztor, a népművészet mestere a parasztság használati és dísztárgyait — rokkákat, széktámlákat, kép- és tükörkere- téket — virágokkal', a pásztoréit és a betyárvilág jeleneteivel díszítette. Alkotásai sokszor kerültek a nyilvánosság elé, de állandó kiállítása eddig nem volt. A műemlékjellegű épületet, amelyben a múzeumot berendezik, a helyi tanács már megvásárolta, hamarosan megkezdődik a helyreállítása. A ház eredeti állapotába történő visszaállítása csaknem egymillió forintot vesz igénybe. A Kapoli-emlékház kiállítási anyagát a Népi Iparművészeti Tanács adja. Az idén augusztusban nyitják meg az érdeklődők előtt, kétévenként otthont adva az országos fafaragóversenynek és -kiállításnak. A település tervei között szerepel egy kovácsmúzeum megnyitása is. A régi kovácsszerszámok — fújtatok, kalapácsok, patkolóeszközök — egy eredeti kovácsműhelyben lesznek elhelyezve. A jó állapotban levő épület korhű helyreállítása nemsokára megkezdődik. Hatodik tájfestészeti biennálé — Hatvani Galéria Január 14-ig látható Hatvanban a Magyar tájak című VI. országos tájfestészeti biennálé. Sok tehetség kapott távlatot e (kiállítás lehetőségével, amelyet Hatvan város tanácsa több tsz-e, gyára, a Hatvani Galéria és elsősorban Moldvay Győző fáradhatatlan szervező munkája hozott létre. Kezdetben, 1974-ben a Magyar Nemzeti Galéria azonnal szövetségese lett a hatvani elképzeléseknek. Most ez a kapcsolat megszűnt. ám nem szegte szárnyát a hatvani ideának, amely magányosan még erősebb leüt. Nemcsak azért, mert a 79 festő 79 műve korrekt elképzeléseken alapul, hanem mert eddig ismeretlen. rejtőző tájak is festői kategóriákká alakultak. s ez a tendencia fokozódik. így a hazai táj minden várakozó szöglete előbb- utóbb festői értelmezésben válik természeti kincsből kulturális vagyonná. Az is izgalmas, s ez mutatja a Hatvani Galéria tájfesté- szeti biennáléinalk műhely- jellegét. hogy az értékek árnyalódása az eszközök gyarapodó repertoárja és a növekvő kísérletezőkedv biztosítja a megújulást. Általánosan. hiszen ez a mérce. S egyre több változat figyelhető meg az eddig elhanyagolt tájképi elemek megragadásában; nemcsak a Duna-kanyar és a Balaton pompája tekint felénk hanem Zsámbok, vásárhelyi itanya. bakonyi ház, a böszörményi főtér, s madarak is. statikus és mozgó táj. A vizek idézése sem korlátozódik a Dunára a Tiszára, a Balatonra: a Kőrös vidéke is megjelenik e táguló festői leltárban. A táj értelmezés is gyarapodik, hiszen Feketeaszó. Hollókő, régi za lai falu, Sopron, a budapesti Szentháromság tér gesztenyesor. madári.iesztő. Pós- telek egyaránt felénk tekint. S nemcsak tájak. hanem ipari vidékek, például Kazincbarcika is. amely veszteglő gőzösnek hat a lapályon. Megjelenik az ember is a tájban, kazlak között, alföldi naplementében — nemcsak a táj topográfiai jeleként, hanem a munkás hétköznapok főszereplőjeként. Egyenletes elosztásban érkeztek a képek az ország minden részéből, szinte valamennyi tájegységet megörökítve. A díjak is egyenletesen oszlottak meg. Aranydiplomát kapott a vásárhelyi Németh József. ezüstben részesült az egri Nagy Ernő, a dunántúli M. Novák András, bronzdiplomát kapott a Dömsödön fesitő V. Bazsonyi Arany. a miskolci Máger Ágnes, a Debrecenből Budapestre Máesai István: Madárijesztő költözött Topor András, továbbá Dezső József és Neu- berger István. A Hatvani Galéria kitüntető érmét a szolnoki Meggyes László és az esztergomi Kollár György kapta; nívódíjban részesült Reich ■ Károly. Nem marad más hátra, mint az. hogy az értékőrző, ér- tékfejliesztő táj festészeti biennálék Hatvanban tovább nemesítsék az elérhető és elérendő általános minőséget és szerezzenek új közönséget a magyar képző- művészetnek. Vecsési Sándor: Falusi este . Losonczi Miklós Felfedezéseim (Olvasónapló-féle) A napokban Déry Tibor ítélet nincs c. re- gényét olvasva ugrott be ez a szó: felfedezés. El- iátszadozván a szóval, fel- fedezés, felfedezéseim. elgondolkoztam. Mert hát valójában mi is a helyzet? Egyszer-egyszer adódik a siető-rohanó embernél is, hogy gyalog ballag haza az ismerős (az ismerősnek vélt) úton és az addig csak suhanó tájként ismert utca képe. mint a ,tv-ben a lassított visszajátszásnál a képsorok, ha egy pillanatra ki is merevednek — más lesz. Más, ismerten is ismeretlen. Mi más ez. ha nem felfedezés. Ballagsz tovább ... Mi más volt az a harminc év 1947—1977-ig, az első infarktusig, mint rohanás? A leégett hosszúháztól a kórházi ágyig merő suha- nás. az egykori pusztai fiú rohanása az ismeretlenbe. Forgószéllel, forgószélben mi t láthat az ember ... ? Az egyik nagy csokor a felfedezések sorában: az írók. Hirtelenjében — ha csak az utolsó három-négy hónapot veszem — Moravia, Bertha Bulcsú és most Déry. Az első könyvet tőle most olvastam teljesen végig: a Kedves boöpent... Megkedveltem, de úgy is mondhatnám, kedvet kaptam, hogy tovább ismerkedjek vele. Ezért olviasom az „ítélet nincs”-et. Még régebbről Nagy Lajos. Érdekes módon az ő könyvét olvasva — a Lázadó embert — kaptam kedvet az írásra. Teljesen ellentétes érzelmeket vált ki az emberben pl. Németh László, akit legnagyobb felfedezettjeim között tartók számon. Ha azt mondom, hogy nem szerettem ezt az embert, akkor .még nem mondtam jóformán semmit. Inkább gyűlöltem a parasztjaival. paraszthőseivel együtt. Már nem tudom, mi volt az első. amit tőle olvastam, de egyszer csak azon kaptam magam, hogy még elolvasnám más könyvét is. és rádöbbentem, hogy nem ismerem sem őt, sem a hőseit és ezért a gyűlölet. Füreden kezeltek és én elzarándokoltam Saj kodra, megnéztem a kisházat és a nagyot, beszéltem az unokájával (az Éltén tanult akkor, másodéves volt a mo- kány szőke fiú). Németh Lászlóról most csak annyit, hogy őt olvasva az embernek, ha volt is valaha ingere irogatásra elmgpy a kedve. mert mellette kicsinek, jelentéktelennek érzi magát. Dérynéi két dolog ragadott meg. vagy talán három: az egyik a hazugságmomentum, nevezetesen, ahogyan Déry kijelenti, hogy a társadalom nem tud hazugság nélkül meglenni, fennmaradni: az egyén sem. Hát nem furcsa? A másik zsörtölődő humora. A Kedves booper Zsófi nénijével ahogyan társalog, vagy az Ítélet nincs- ben a szomszédasszonyaival a Tamás-hegyen, és a 15 éves Árzsivel. A harmadik az, hogy kommunista. Ez annak ellenére lepett meg, hogy tudtam róla: kommunisták szerepelnek több regényében, de nem olvastam egy írását sem akkoriban végig, csak a vitákra emlékszem (erre is, sajna, csak felületesen!) Ha azanios hullámhosszon van az írt és olvasója, az utóbbit az együtt alkotás örömének szikráival ajándékozza meg. Ami közös bennünk az öreggel: — állat- és növényszeretet a Havas hétvége van. Üj- fent a sí-; a szánkókirándu- lásokat ajánlhatunk olvasóinknak szerte a megyében. Kaposváron és Marcaliban is megnyílt néhány újabb korcsolyapálya az iskolák udvarán, a Balatonon pedig úgy meghízott a jég, hogy bátran sportolhatnak a tél szerelmesei. Kaposváron, a Kilián Gyöngy Ifjúsági és Űttörő- művetődési Központban ma 17 árakor nyílik meg Hávor- né Takách Agnes fotókiállítása, a pécsi és a győri balett táncosai, koreográfiái adtak ihletet az alkotónak. A moszkvai télről készült Győri Vilmos képe, amelyet ezúttal a hétvégi tájolónkban közlünk. A barcsi fotós önarckép című kiállítása a marcali múzeumban látható. A Balatonmária-tfürdő és Vidéke Áfiész, valamint a balatonszentgyörgyi tanács fenntartásában működő Kis- balaton Táncegyüttes szombaton 18 órakor önálló műsorral mutatkozik be a balatonszentgyörgyi művelődési házban. Homokszentgyörgyön a művelődési házban szombaton 14 órától cserebere-börze lesz a játszóházban. Kaposváron az Édosz művelődési házban kiállítás nyílt a magyar szakszervezetek negyven évérőL Az Országos Filharmónia rendezésében hétfőn Kaposváron kamarazenei hangversenyt rendeznek a zeneiskolában. Mozart D-dúr szonátáját, Bach Esz-dúr szonátáját, Weber Grand duó con- centante és a Wesendonk dalok, Dahnónyi Pásztoraié, valamint Vivaldi g-moll concerto című művét szólaltatják meg a kaposvári zeneiskola tanárai: Csupor László, Balatinecz Mária, Kardos Kálmán, Halla Judit, Pallós László és S. Perjés Margit. íalpnyalók utálata, a képmutatás gyűlölete. Harminc év után újra elolvastam a Puszták népét. Lehetetlen uitána mást olvasni. pihenni kell. Hálaérzés azt hiszem, amit érzek és éreztem olvasása közben írója, Illyés Gyula iránt. Emellett büszke is vagyok rá. Miért? Mert tehetségét az a puszta és pusztaiak mosták ki a tengernyi homokból, mint aranyásók az aranyat a soksok szenvedés áraként — vigaszul magiunknak -•—, amelyek közül az én őseim is jötték. Ilyenek voltunk, és mint terhet cipeljük tovább még nemzedékeken keresztül. Szoiigalellkűék, urak előtt hajlongok? Igen és ennek a fordítottja — proletárgőggel átitatottak. Ez is. az is védekezés! Ne sajnáljon senki, mert a sajnálat számunkra elviselhetetlen. A szánalom megöl bennünket, csak egy esetben nem. ha sajátjaink szánalmát és segítségét érezzük, mert az ő szánalmuk segítség; nemcsak egy darab knumplilspogácsa foinmájá- bam, hanem a meséikkel, amelyek félröpítenek. őszinte ez a könyv és visszafogottságában is elemi erejű: „nincs semmi baj, csak az éhes gyerekek rugdossák a lezárt kenyeres- ládát. Őrjítő két sor! A gyermekeket várják a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban a nézőtérre szombaton: itt a Kriikszka'ksz cirkusz mutatja be műsorát. A nagyatádi, bodvicai fiókkönyvtár téli túrát szervez szombaton a fiataloknak. Barcson a Csillag étteremben szombaton 19 órakor pőtszilvesztert rendeznek — alkik elmulasztották az újév köszöntését, azoknak kellemes szórakozást ígérnek tombolával és az elmaradhatatlan szerencsemalaccal. Kiállítások: lassan bezárnak az egy hónapja nyitva tartó t áriatok. Barcson a Dráva múzeumban Tenk László festőművész szerepel, Kaposváron a Kaposvár Galériában a norvég grafikai műhely mutatkozik be, a Somogyi Képtárban a megyében élő képzőművészek felszabadulási tárlata látható, a megyei múzeumban Szentgyörgyi József műveit tekinthetik meg az érdeklődők. „Fáznak a vírusok” Nincs influenzajárvány Kopogós, fagyos téli napok. Fázósan húzzuk össze magunkat a kabátban, to- porgunk a buszmegállóban. Vörös az orrunk és könnyes a szemünk a hidegtől. Otthonunkban, munkahelyünkön a kályha az egyik legjobb barát. Néha tüsszentünk egyet- kettőt, esetleg köhécselünk is egy kicsit, de talán megúsz- szuk influenza nélkül. Remélhetjük-e, hogy nem dönt ágyba bennünket a falánk vírus? — kérdeztem dr. Her- czeg Tibort, a köjál igazgatóját. — E tél kellemes meglepetése, hogy tömegesen és gócokban sem fordul elő influenzás vagy egyéb járványos méreteket öltő megbetegedés. Köszönhető ez a rendkívüli hideg időnek és annak is, hogy sem a környező országokban sem Európa más területein nem okozott járványt az influenzavírus. — Meghűléses megbetegedésekkel ugyan gyakrabban találkozunk e hetekben — főleg felső légúti panaszokra gondolok —, de ezeket általában a szokatlan hideg időjárás okozza. Ezért — megelőzésképpen — azt tudom javasolni, hogy a már bevált, jó szokásokat követve: öltözzünk rétegesen; havas, átnedvesedett cipőnket minél előbb vessük le és vegyünk fel kényelmes, meleg lábbelit, fogyasszunk több vitamin- és kalóriadús ételt Esetenként egy kellemes meleg lábfürdő sem árt. Fűtött helyiségben ne legyünk túlöltözve, mert ki- melegedett testünk a hirtelen h őmérsókl elvált ozást nehezen viseli ed, könnyebben megfázhatunk. Fontos még', hogy orron át lélegezzünk, és ha náthásak vagyunk vagy köhögünk, főleg a kisgyermekek és beteg, idős emberek társaságában legyünk nagyon óvatosak. Tartsuk be az alapvető egészségügyi előírásokat. Kerner Tibor V. Á.
