Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-08 / 5. szám
1985. január 8., kedd Somogyi Néplap 3 Életszínvonal és áruellátás Az MSZMP XII. kongresz- szusásak határozata, valamint a megyei pártértekezlet állásfoglalása kimondta: az életkörülmények alakításában fontos a kiegyensúlyozott áruellátás és a vásárlási körülmények alakulása. A kereskedelmi szervezetek ellátási, fejlesztési teendőiket ezzel összhangban határozták meg középtávú, valamint éves terveikben. Több területen számoltak például hálózatbővítéssel'. A végrehajtás során azonban a kereskedelemben is kedvezőtlenebbé váltak a feltételek; az áru- beszerzés hagyományos forrásai szűkebbek lettek, romlottak az üzlethálózat bővítésének feltételei is. A kereskedelmi szervezetek többsége ennek ellensúlyozására több intézkedést tett. Ennek eredményeként nőitt a kereskedelem terrnel- tetésszervezési tevékenysége (1980-ban Kaposváron rendezték meg a Vevők vagyunk kiállítást.) A somogyi vállalatok választékbővítési és gazdálkodás okokból csatlakoztak több országos és regionális kereskedelmi társuláshoz (Pannoncoop. Ruhákért, ez a megyei árualapokat bővítette (például női ruhákból, import élelmiszerekből, vegyi árukból). A nagykereskedelmi és iparvállalatok a megyei szövetkezetekkel és vállalatokkal több közös üzemeltetésű üzletet, lerakatot. hoztak létre. (Ilyen a házépítők boltja, a Ra- vill és a Titán szaküzlete.) Az új üzemeltetési formák gyorsan elterjedtek megyénkben, már 9011 ilyen üzlet, vendéglátóhely van. Szerződéssel üzemel a bolthálózat 15 százaléka, a jövedelemérdekeltségi és' a költségtérítéses rendszerhez pedig 21,8 százalékuk tartozik. Ezek a formák beváltak, új színfoltot hoztak a megye kereskedelmébe. Javult ezeknek az üzleteknek az áruválasztéka és hatékonysága. Javultak a vásárlási körülmények. 1980 és 1984 között 21 ezer négyzetméterrel nőtt a kiskereskedelmi hálózat. Olyan jelentős létesítmények készültek el, mint a Domus aruház, a marcali ABC, a siófoki, a barcsi és a nagyatádi tüzép-telepek, a Balaton Faszért. raktárháza, a Balaton-parti pavilonok. Megkezdődött a Tüzép—Fészek áruház építése, jó úton halad a Centrum-áruház megvalósítása. A kis települések hálózatfejlesztését a megyei tanács programja és a Szövosz pénzügyi intézkedései is segítették. Felújították a vendéglátó, illetve bolthálózat negyedét, összesen 360 üzletet. Szaporodnak az utcai árusítások, a kedvezményes vásárok, az áruházak alkalmi^ vásárai a falvakban, üzemekben. A kereskedelemben növekedett a verseny: a merev területi határok megszűntek, a vállalatok megszervezték a nagy- és a kiskereskedelmi jogosítványokat, <s a közvetlenül külkereskedelmi kishatár- menti árucserébe is bekapcsolódtak. Az ötnapos munkahét bevezetésével folyamatosan változott az üzletek nyitvatartása, és a korábbiaknál jobban igazodott a vásárlók igényeihez. A Kereskedelmi munka hatékonyságát segítették a munka- es üzemszervezési intézkedések. A magánkereskedelem Somogybán jóval nagyobb az országos átlagnál. Számuk az 1983. évi 869-ről 1984-ben 1363-ra nőtt. Az idegenforgalmi területeken, valamint a városokban emelkedett a legerőteljesebben a magán- kereskedők száma. A megye kereskedelmi forgalma nőtt, a választék bővült.. Az ellátás élelmiszerekből volt a legkiegyensúlyozottabb és viszonylag folyamatos. Nőtt a magasabb fel- dolgozottsági fokú termékek kínálata. A vendéglátásban a kínálat meghaladja a szerkezetében is megváltozott igényeket. A vegyes iparcikk és ruházati termékek több árucsoportjában javult az ellátás. Több új vagy kévéssé ismert és keresett termék került forgalomba. A ruházati kereskedelem a korábbinál rugalmasabban 'követte a divat változásait. Néhány cikkcsoportot kivéve különösen a vegyesiparcikkek és az építőanyag-ipari termékek hiánya okozott sok bosszúságot a lakosságinak. Csak hosszas utánjárással lehetett megvenni olyan keresett termékeket, mint a színes televízió, a mélyhűtőláda. az automata mosógép. Hiány rvolt különböző vasárukból, téglából, tetőfedő anyagokból, vasbeton gerendákból: a ruházati termékek közül pedig a pamutárukból, melegítőkből. Az árucsoportok többségében kisebb volt a kínálat az olcsó termékekből. Az áruhiányok, az értékesítés szervezési zavarai (például előjegyzéses rendszer) és az ellenőrzés hiányosságai miatt a kereskedelemben elszaporodtak az etikailag kifogásolható jelenségek. Találkoztunk ármanipulációval, korrupciós jelenségekkel. Gyakoribbá vált a vásárlók megkárosítása és az eladók kifogásolható magatartása. Az. ellenőrzéseket követően a fele- lősségrevonás nem maradt el. A megbírságolt személyek 1977-ben átlagosan 1900, 1983-ban csaknem 3000 forintot fizettek. Ez az összeg : z országos átlagnál magasabb A kedvezőtlen jelenségek kialakulásához hozzájárult az. is, -hogy egyes területeken a kereskedelem létszámgondjai szinte állandósultak, és csak szerényen javultak a jövedelmi viszonyok. A kedvezőtlen jelenségekre érzékenyen reagált a közvélemény: szaporodtak a jogos bírálatok. Az ágazat megítélése a közvéleményben ma valamivel kedvezőtlenebb. mint amilyen a végzett munka eredménye és a dolgozók törekvései alapján lehetne. A reálisabb megítélést elősegíti majd az áruhiányok és a kedvezőtlen etikai jelenségek felszámolása. Korlátozták például a magánkereskedők kiskereskedelmi beszerzéseit, impont cikkek vásárlási lehetőségeit. Intézkedés született a lánckereskedelem felszámolására, az előjegyzéses rendszer korszerűsítésére és az ellenőrzés fokozására. Az idén az áruellátás stabilizálására, 'az áruhiányok mérséklésére törekszünk. A kér eskette le mn e k változatlanul a beszerzésre, a termeltetésre, az árukínálat bővítésére kell figyelmet: fordítani, és jobban kihasználni a megye termelő kapacitásában, a határmenti kapcsolatokban, a társulásokban, az együttműködésben, a termeltetésben rejlő lehetőségeket. az. árualap bővítését. Javítani kell az olcsóbb áruk kínálatát. El kell érni, hogy a ve- gyesiparcikkek és épí tőanya s-ipani termékek kínálatában tartós javulás következzen be. Az új működési es irányítási formák terjedésével nő a dolgozók érdekeltsége. A fokozódó verseny, a szigorúbb gazdasági és gazdaságossági követelmények arra ösztönzik a kereskedelemben dolgozókat, hogy nagydbb figyelmet fordítsanak a vásárlók hangulatát befolyásoló tényezőkre: az udvarias, figyelmes kiszolgálásra. a szolgáltatások bővítésére, a vásárlók igényeihez jobban igazodó nyitvatartási időre. Ezekben további előrelépés várható. A következő időszakban a kereskedelmi munka színvonalának javításával akarjuk, biztosítani, hogy a megyében dolgozó több mint 16 000 kereskedő társadalmi megbecsülése tovább növekedjék. Dóri János a megyei tanács osztályvezetője Munkájuk hasznát a közösség is látja A Budapesti Vegyipar. Gépgyár 3. számú tabi gyárában előítélettel fogadták a vállalati munkaközösségek megalakulását, várakozással figyelték őket. Lassan alakultak ki a gazdasági munkaközösségek tevékenységét. a gyár gazdasági feladatait és az egész közösség hasznát megalapozó módszerek. — Sokat tettünk azért, hogy munkájukat elősegítsük. Fontosnak tartottuk: a tevékenységükről, a valóságos tényeket széles, körben ismertessük hogy megszűnjön az előítélet — mondta Horváih Gyula, a gyáregv ség igazgatója, majd így folytatta: — 1984 a változás éve volt: míg 1982-ben és 1983-ban mindössze három, tavaly már hat gazdasáei munkaközösség alakult gyárunkban. Létrehozásukhoz a párt- és a társadalmi szervek a gazdasági vezetőséggel együtt a korábbinál határozottabb támogatást adtak. A pártszervezet napirendre tűzíe a gazdasági munkaközösségek tevékenységének értékelését, hogy a kommunisták valósághű képet kapjanak s egyúttal meghatározhassák a feladatokat. A gyáregység igazgatója a taggyűlésen tartott beszámolójában elmondta: a kezdeti előítéletek megszűnőben vann'ak, a gmlk-k pozitívan értékelhetők főként a lemaradás csökkentésében a hatékonyság javulásában, az eszközkihasználás növekedésében. a javuló minőség ben. a munkáért érzett felelősség fokozódásában, a vállalati eredmény javulásában. s a határidők betartásában. Volt olyan javaslat, hogy a gyáregység kössön a gazdasági munkaközösségekkel meghatározott időre szóló kétoldalú szerződést. Ez kötelezné a gyárat a munka és a szükséges anyag biztosítására. a közösségeket pedig a minőségi munkára és a határidők betartására. Javasolták: évente legalább egyszer termelési tanácskozáson értékeljék tevékenységüket. hogy a gyár valamennyi dolgozója valóságos képet kapjon munkájukról. A beszámoló elemezte a kedvezőtlen jelenségeket is Ilyen például, hogy a magasabb jövedelem csökkenti u gyár feladatainak megvalósítására adható anyagi-erkölcsi ösztönzők értékét. A másik: esebb szabadidő jük, energiájuk marad a gazdasági munkaközösségekben tevékenykedőknek, s emiatt távolmaradnak vugv kevesebbet vesznek részt a társadalmi rendezvényeken, a brigádmozgalomban, a társadalmi munkában. Kevesebb idő jut az önképzésre és a szakmai továbbképzésre is. — Látjuk ezt. s a pártszervezettel meg a társadalmi szervezetekkel együtt azon vagyunk, hogy csökkentsük a kedvezőtlen vonásokat. Fölmértük azt !s. hogy szükséges-e újabb gmk-k létrehozása a feladatok megoldásához. Még egy munkaközösséget hozunk létre, s ezzel lehetőséget teremtünk a várakozóknak is. hogy szabad idejükben végzett munkával növelhessek lövedelmüket — mondta Horváth Gyula. Sz. L. Sebestyén József 1903—1984 Hosszú betegség után, életének 82. évében, 1984. december 30-án elhunyt Sebestyén József általános püspöki helynök, kaposvári upátplébános, a megyei tanács. a Hazafias Népfront megyei bizottságának tagja, a katoLikus papok megyei békebizottságának elnöke. A párbeszédet nyíltan és őszintén vállaló egyházi személyiséget, tevékeny közéleti embert veszítettünk el személyében. aki mindig feladatának tekintette, hogy fáradhatatlanul munkálkodjon az állam és az egyház közötti viszony elmélyítésén. Sebestyén József 1903. október 24-én született Ka- posszentbenedeken. Szülei szegényparasztok voltak. Gimnáziumi tanulmányait Csurgón végezte 1926-ban érettségizett. A 'teológiai tanulmányok befejezése után Büssü volt önálló papi tevékenységének első állomása: 1940-ben Csokonyavisontára került plébánosnak, s több mint két évtizedei töltött a községben. 1966- ban ő lett a kaposvári belvárosi templom plébánosa. Közéleti tevékenysége 1950-ben kezdődött, amikor megalakult a katolikus napok békemozgalma. Somogybán ö is a mozgalom alapítói közé tartozott. A katolikus papok megyei be- kebizottságának elnöki tisztét először 1952-től 1965. október 26-ig töltötte be. aztán dis/elnökként tevékenykedett. 1979-től haláláig ismét ó volt a békebizottság elnöke. Nagy szerepet vállalt abban, hogy a papok részt vegyenek a Hazafias Népfront megyei bizottsága szervezte tájékoztatókon, a különféle üzem- és intézménylátogatásokon. 1970-ber. megválasztották a Hazal'as Népfront megyei bizottságának tagjává, majd 1973-ban megyei tanácstagnak. Nagyon szerette So- mogyot. Kaposvárt. mint igazi lokálpatrióta állhatatosan szorgalmazta a környezet Védelmét, az egyházi műemlékek megóvását es helyreállítását a kaposvári tanácstagi csoportban, aztán a megyei tanácsban. Nagyon jó volt a kapcsolata a protestáns egyházzal és a k.'segyházakkal. Amikor az Országos Béketanácson helül megalakultak az egyházkezi békebizottságok, ő is ott volt a március 13-i megyei alakuló ülésen. A katolikus papok megyei b é k eb i. :o tt ság á nak elnökeként ő köszöntötte az új bizottságot. 1984 őszén még részt vett az országos béke- konferencián. Kiemelkedő közéleti tevékenységét kezdettől elismerték Megkapta a békemozgalom kitüntető jelvényét a Tegyünk többet Somogyért! kitüntető jelvényt, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Kétszer tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. , Sebestyén Józsefet ma helyezik örök -nyugalomra a kaposvári Keleti temetőben Tízmilliós érték Tanácskoztak a Sefag szocialista brigádvezetői A Somogyi Erdő- es Fa- feldolgozó Gazdaság szocialista brigádvezetői tanácskoztak tegnap Kaposváron, képviselve azt a mintegy 1500 dolgozót, aki az elmúlt év munkaversenyében vállalt feladatok megoldásával eredményesen hozzájárult a gazdaság céljainak eléréséhez. A tanácskozás csaknem 150 résztvevőjét Bene János munkaügyi előadó tájékoztatta a szocialita brigád- mozgalom múlt évi eredményeiről, értékelte a brigádok munkáját. — A szocialista közösségek felajánlásainak többsége összhangban volt a gazdasági. társadalompolitikai célokkal azonban a sablonszerű formális vállalásoktól az 1984-es óv sem volt mentes — mondta többek között az előadó. — A gazdasági helyzet változásaihoz igazodva továbbra is elsődleges feladatunk, hogy élve a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel, ha lehet a korábbinál még konkrétabb feladatokat vállaljanak a résztvevők. E törekvés a Sefag szocialista brigikljainak tevékenységében jól nyomon követhető. A múlt év munkáját értékelve számos példát lehet említeni erre; közülük talán a legfontosabb, hogy színesebb, tartalmasabb •lett a munkaverseny. Az erd'őgazdiaságnáll is elsődleges szempont az anyag- takarékosság. az impor anyagok helyettesítése, a ha- téikonyisáig javít.asla. Ezt segíti, hogy a múlt évben 8 brigád nevezett be első ízben a munkaversenybe a már szocialista brieád címmel rendelkező 137 brigád mefliett. Ez azit is jeleníti, hogy a több mint 1600 dolgozó közül 270 először vett részt a szocialista munka- versenyben. Az úi resztvevők jelentkezését természetesen örömmel fogadta a gazdaság; de mint az előadó mondta: továbbra sincs olyan szándékuk, hoav mindenáron növeljék a .létszámot. Jelenleg a szocial sta bri- gádmozgalomban résztvevők 80 százaléka törzsgárda tag, s a gazdaság dolgozóinak véleménye szer nt csakis ezt a számot érdemes növelni, a vándorlóknak nióés helyük a versenymozgalomban.. Annak a másfélezer hri- gádtagnak, aki a múlt évben jól szolgálta a gazdaság céljait mindenképpen meghatározó szerepe volt s bizonyára az lesz a jövőben is. A versenyre jelentkezett brigádok közül 130 szocialista brigád és 3 kiváló munkabrigád összesen 1405 dolgozó teljesítene eredményesen gazdasági és társadalmi vállalásait közülük 9 a vállalat kiváló brigádja címet nyerte el. A többi ette emelésből, a munka minőségének javításából. valamint az önköltségcsökkentésből származó eredmény csaknem tízmillió forint volt, 670 ezer forinttal több, mint 1983-ban. A tervezett 18 ezer óra társadalmi munka helyett 19 923 órát teljesítettek a dolgozók ennek értéke meghaladja az egymillió forintot. A fenti eredmények jelentősen hozzájárultak, hogy a gazdaság a múlt évi export- tevékenységét az eredeti tervhez képest messzemenően túlteljesítette. A jövő év feladatairól szólva az előadó hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a muníkaverseny mozgalom eredményességének érdekeben a vállalások a vállalati és a munkahelyi tervfeladatokra alapuljanak. A résztvevők olyan célokat határozzanak meg, amelyek mérhetőek és amelyek jövedelmezőségi, termelési tervfeladatok maradéktalan teljesítését segítik. N. Zs.
