Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

1985. január 7., hétfő Somogyi Néplap 5 KERESKEDELEM Ezt az életformát vállaltuk A SZÁZADELŐN Stollwerck csokoládé, Schmoll paszta, Váncza sü­tőpor — legtöbben már csak nagyanyáink divatlapjaiból ismerjük ezeket az egykor híres készítményeket. Ja­nuár első napjaitól azonban közelebbről is megszemlél­hetjük őket a budai Hilton szállóval szemben, a Ma­gyar Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Múzeumban. A megnyitón dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi mi­niszterhelyettes tájékoztatta a vendégeket az új állandó kiállítás előzményeiről. A világon egyedülálló múzeum lépésről lépésre bemutatja a hazai kereskedelem fejlődé­sét. Most. a sorozat negye­dik részeként került közön­ség elé a századfordulótól a felszabadulásig terjedő idő­szakolt felölelő tárgyi em­lék- és dokumentumgyűjte­mény. Az első teremben a szá­zadforduló gazdag forgata­gába csöppen a látogató. .Hi­valkodó plakátok, színes ké- pecskék, számolócédulák tömkelegé csábítja vásárlás­ra a monarchia hölgyeit. Itt látható az első „néma el­adó” a mai automaták őse, amely két darab kétfilléres bedobása ellenében kínálta a Stollwerdk-féle töltött os­tyát, csokoládét, karamellát. Kevésbé derűs emlékeket idéznek az első világháború giccses emléktárgyai s a szűkölködés néma tanúi, az élelmi szer jegy ek. Megnyílt a Corvin áruház! — hirdetik a következő te­rem propagandakiadványai, s némafilmen azt is megnéz­hetjük, miiként süröglteltrfo- rogtak az eladók a vevők körül 1929-ben. A két világ­háború között fellendülő iparágak termékeitől roska­doznak a polcok, illetve vit­rinek. Megjelenik a szódás- szifon, a villanyvasaló, a Tungsram-izzó, széles illat­szerválaszték csalogatja a szép nem képviselőit. Diaso­rozat mutatja be azokat a hazai üzleteket. amelyek még ma js az akkori beren­dezést őrzik köztük az 1927- ben épült kaposvári Stüch- mert, azaz a mai Május 1. utcai édességboltot. A harmadik helyiség más oldalról is bepillantást enged a kereskedelem világába. Beleshetünk az üzletek ad­minisztrációiba, a tanonc­képzés mechanizmusába. Az írásos emlékek mellett a Meinl Gyula Rt. gusztusos csomagolású kávéi, kakaói vonzzák a szemet. Nem is beszélve a 20-as évek di­vatárupultjáról, amely csip­kés zsebkendőkkel, hálóin­gekkel, fésülködőkendőkkel árulkodik a korabeli ízlés­ről. Az utolsó helyiségben is­mét élelmiszer jegyek, pet- róleumutatványok. A falon plakát 1942-ből: a kenyér ­és lisztváltó jegyek beveze­téséről. A háborús .infláció­ról mindennél többet mond a remek rendezői ötlet: egy nagy tányérra rakták mill- pengőben egyetlen tojás 1946-os árát. A szomszédos tárlók azonban már a Fű- szént és a Közért-élelmiszer- üzlet-hálózat megteremtésé­ről. a kereskedelmi alkalma­zottak szakszervezeti kong­resszusáról tudósítanak. Mintegy összefoglalója a kiállításnak a szatócsüzlet modellje, ahol a szappantól a mustárig, a petróleumtól a kakaóig minden kapható. A polcokon álló. színes felira­tú bádogdobozokat még ma is sok háztartásban őrzik. Az idősebbeknek emlék­idéző ez a kiállítás a fia­talabb korosztálynak pedig lecke. A történelem egyik szelete — a gazdaság, az ipar, a kultúra az ízlés fej­lődésének dokumentuma. S mindkét szerepében hangula­tos. látványos bemutató. Tanya a pusztán Szikrázó napfény. A friss havon szánté kéken villanó. Szeszélyesen kanyarog a füst a tanya kéményéből; két kutya érkezik üdvözlésünk­re. Varjak nagy csapata ke­reng a berek felé, a csönd­ben felhangzik éhes károigá- siuk. Feketefoézsenyheh já­runk, Kordován Miklósékat keressük. A tamyaajtóban két álmos macska hunyorog a napsü­tésben,; alig mazdutoak, mi­kor kilép a házigazda. Mo­solygós, széke, kék szemű fiaitiailembeir» mór az üdvöz­lése is nyugalmat áraszit. Mögötte a felesége és a két gyerek — egyelőre tartózko­dó mosollyal, amolyan vá­ratlan' vendégnek kijáróval. A tanya: szolgálata lakás. Négy éve latoik itt a család. Kordován Miklós élőbb a niagyberelki gazdaság sertés- hizlialdá járnak volt a vezető­je, nemrég került át a len­gyeltóti téeszhaz üzemelteté­si ágazatvezetőnek. — Városi gyerek vagytok — mondja —, kaposvári. Ott jártaim' iskolába is. Eredeti­leg erdész szerettem volnia lenini, de Sopron, a főiskola csak áíloim mariadt. Így let­tem gaizdász. Nyolc éve va­gyunk házasok. Négy évig Kaposváron éltünk szoba- konyhás, vizes lakásban,, a nagymamánál. Közrejátszott a hiziMdavezetői állás válla­láséban, hogy szolgálati la­kás járt vele: ez a tanya. Katonaság után, azonban már ketttem vezettük volna a te­lepet, én meg úgy éreiztem: két dludás egy csárdában nem' fér meg. Felajánlottak Fetoeteakolban egy állást, de az aztán a viliágtól elzárt vi­dék! Se út, se ember hét­számra ... Bár városi va­gyok, mégsem ragaszkodtam a városihoz, és itt, Féketóbé- zsenyben jól érzem magam.- — Szőlőslkiilakon épülünk — folytatja a feleség, aki szintén a tóti téeszben dol­gozik, raktáros —, de nem sietünk túlságosan a költö­zéssé!'. Legjobb lenne ittma­radni, de persze, nem' lehet "életcélunk mindig máséban lakni. Két szoba a felnőtteknek; összafirkált falú, barátságos kuckó a két gyereknek. Me­leget énékel a cserépkályha, még a karácsonyi örömet őrzi a feldíszített fenyő. A hatalmas udvaron kacsák to­tyognak, a fészerből tyúkok koíttoodáosolása halilik: ismét tojás van a tartóban, jó lesz, ha megnézi a gazdaisszonyi A nagyolbbik gyerek, Rolland fut érte, ismerős biztonság­gal hessentve arrébb a büsz­Tersztyánszky Krisztina Bezzeg az idősek Próbán a társastáncklubban Vasárnap délelőtt tétova mambólépésekkel próbáljuk utánozni otthonunkban a te­levízió képernyője előtt az ügyes, fiatal táncosokat. Ka­posváron a Kilián György Ifjúsági és Úttörő-művelődé­si Központiban ezekben az órákban tartja próbáját a társastáncklub. Kellemes dal­lamok, vérpezsdítő ritmus, csinos és természetesen ügyes fiatalok. Négy éve alakult meg Ka­posváron a társastáncklub. Nemcsak a megyében, de szinte az egész Dunántúlon, kivéve a szombathelyieket, nincs hagyománya a társas­táncnak; ez a mozgalom fő­képp az alföldi városokban terjedt el. Erről beszélget­tünk Balázsné Pomezanski Judittal, a klub vezetőjével. — (Milyen eredményeket értek el a kaposvári tánco­sok 1984-ben? — Tizenkét versenyző pá­rossal vettünk részt a múlt évben a versenyeken. Ahhoz, hogy eredményeinket való­jában megismerjék, el kell mondanom, hogy minek alapján sorolják osztályokba a táncosokat. A legalacso­nyabb osztályban a kötelező táncok száma négy, majd hatra, nyolcra, illetve tízre emelkedik. A további három osztályban az egyéni koreog­ráfiát, a művészi kivitelezést ismerik el. A kaposvári tán­cosok közül három pár már eljutott a negyedik osztály­ba, ahol tíz kötelező táncot mutatnak be a versenyzők. Ebben az osztályban Nyír­egyházán első, harmadik és ötödik helyezést értünk el. Az eggyel alacsonyabb osz­tályban a dobogó második fokára jutott párosunk. Ka­posváron novemberben ren­deztünk országos versenyt, itt az utánpótláscsoportból Pap Tímea és März Tamás szerepelt szép sikerrel; má­sodik, harmadik és hatodik hellyel végeztek a többiek. Szombathelyen a negyedik osztályban Kaposvár szerez­te meg az első helyet Nagy Gábor és Pabst Lilla, Gás­pár Tamás és Pabst Csilla, Balázs Erik és Balázs Nóra szereplésével. Játék és maszk Űjváry Zoltán gyűjtése a dramatikus — Mikor érdemes elkez­deni táncolni ahhoz, hogy versenyre is keljünk? — Tízéves korban már ér­demes alapozni. A téli szün­időben az intézményben meghirdettünk egy tehetség­kutató foglalkozást, sajnos, nem volt jelentkező. — Oka? — Már említettem: nincs a társastáncnak nálunk ha­gyománya. Bennünket sem lismernek eléggé, hogy ked­vet csinálhassunk mások­nak. — Emlékszem, a múlt év­ben Kaposvár is otthont adott a Savariia táncverseny- nek, bizony alig volt nézője a nemzetközi parádénak a sportcsarnokban. Ám ha van Kaposváron egy viszonylag már szép sikereket elérő társastánctolub, miért nem szerepelnek többször, így to­borozva 'maguknak utánpót­lást? — Bizonyára mi is többet tehetnénk annak érdekében, hogy szorgalmazzuk a tár­sastáncot Kaposváron. Bez­zeg, az idősek szívesen jön­nek nyaranta az ifjúsági házba tánctanfolyamra! Ta­valy augusztusban szervez­tünk először egy huszonnégy órás kurzust, akkora sikere volt, hogy példát vehetné­nek az idősebbektől a fiata­lok, akiket nagyon várunk a társastáncklubunkba. Horányi Barna Kiváltképp a téli időszak­ban szaporodtak meg azok az összejövetelek, amelye­ken népi játékokkal szóra­koztatták egymást az embe­rek. Számos hagyomány élt, kevesebb maradt fönn ezek­ből — ám jó, ha ismerjük okiét. Űjváry Zoltán, a deb­receni tudományegyetem pro­fesszora a berettyóújfalui tanács támogatásával jelen­tette meg gyűjtését a dra­matikus népszokásokról Já­ték és maszk címmel. A há­rom vaskos kötet annak is élvezetes olvasmány, akit csupán az érdeklődés vonz e témához, másoknak alapos tájékozódásra nyújt lehető­séget. Somogybán sem nélkülöz­hető ez a gyűjtemény, ahol közismerten gazdagok a kü­lönféle hagyományok. A magyar népi színját­szásra, maszkos dramatikus szokásokra a múlt század második felében terelődött a figyelem. A kutatók —el­sősorban irodalomtörténé­szek — főleg az írott forrá­sok alapján alkottak véle­ményt a magyar népi szín­játszásról, s a gyér számú történeti adalék nyomán a föltevések alapján állottak. Jelentősebb eredményt csak a misztérium- és betlehemes játékok kutatásában értek el. Űjváry Zoltán elsőként tett kísérletet az egész ma­gyar nyelvterület dramati­kus népi játékanyagának ösz- szefoglaló és rendszerező be­mutatására. A gyűjtés fő­képp az Alföldre terjedt ki, de, mint Űjváry jelzi, a du­nántúli területek még igé­nyelnék a további helyszíni vizsgálódást. Közeledvén farsang, te­kintsünk be a gyűjtemény­be, milyen szokásokat, ha­gyományokat tár elénk Űj­váry Zoltán. A farsang a különböző né­pi játékok és maszkok meg­jelenésének leggazdagabb időszaka volt. A játékok ál­talában a farsang utolsó há­rom napján, farsangvasár­nap, hétfőn és húshagyó kedden divatoztak a masz­kok közül a legismertebbek: a cigány, a zsidó, a vándor árus, a borbély, az orvos, a katona, a betyár; az állat­ke tyúkot. Az óliban süldőik és egy anyakoca. — Ezekből épül a ház — mutatja -gazdaságát Kordo­ván Mikiiós. — Van gond ve­lük elég — etetni, trágyázni mindennap. Jó a növényter­mesztőnek: megkapálja a ku­koricát, és kész ... Ezen csak nevétni tud az asszony: kapál ő eleget. A veteményest egy napig sem lelhet gondozatlan hagyni. — Akad az állatok körül is tennivalóim igaz, a. n-agy- ját Miklós végzi — néz gondoskodó szeretettel a fémjére. — Az anyakoca pél­dául olyan volt, mint a kés- piiünga; most már hízott egy kicsit. Az a baj, hogy bár­miit végzünk is itt, mindig oitt munkál bennünk a tu­dat: nem a miénk, másnak javítjuk, építjük. Jó lett vol­na megvásárolni a tanyát, de nem adja el a téesz. Szabolcs, a négyéves gye­rek a két kutyát haj-szolja az udvaron. Roland a szánkóval dühboruli Arcán fagy csípte pirossóg. Bátrak és felszaba­dultak. — össze sem lehet hason­lítani a városi gyereket a természet közelében felnövő kicsikkel — mondja az apa büszkén,, ahogy csemetéit fi­gyeli. — Mi ezt az életfor­mát vállaltuk, s ez nem megy másképp, mint elfogadni miniden látszólagos hátrá­nyával! együtt. Nagyobb gond, persze, a bevásárlás, az alkalmazkodás a buszhoz, vanatihoz. De ez eltörpül á természet adta nyugalom mellett. A városban nem volt barátunk. Itt? Se szeri, se száma. Lassan mindemre sor kerül. Egyszer talán kül­földre is eljutunk, igaz? — érvel Kordován Miklós. — Beszéltünk, az igaz, sóik mindenről lelhet beszélni — mosolyog megértőén a fele­sége. — Nyáron, érkezik a harmadik gyerek. Mit gon­dolsz, rá nem kell keres­nünk? — Hált — bólint foelieegye- zően a- férj — lehet, hogy az utazásira összegyűjtött összeg végülis majd csak lakoda­lomra kerül,, de nem is ez a fontos. Rengeteg tervünk van, és erőnk is, hogy mind­ez valóság lehessen. Búcsúzunk. A két kutya ■tisztességgel elkísér a ka­puig. Kis irigység lapul ben­nem. Ko-rdovánék életformá­ja olyan egyszerűnek, tisztá­nak mutatkozott. Klie Ágnes népszokásokról utánzásban a medvét, a lo­vat, illetve a kecskét ked­velték. A magyar farsangi hagyo­mányra a téltemetás, a ha­lottas jelenetek, a bírásko­dási és tréfás kivégzőjáté- kok a jellemzőek. Hagyo­mány a tőkehúzás vagy tus- kóhúzás, illetve az álesküvő. A tuskóhúzást a pártában maradt lányok kicsúfolására végezték. Húshagyó kedden a legények -a pártában ma­radt lányok udvarába fatus- kót húztak. A medvemaszkos játékok az egész magyar nyelvterületen ismeretesek voltak. A kuta­tók nagy része a medvét a különböző szokásokban ,a ve­getáció szelleme, a termé­szet démona szimholizálójá- nak tartja. Űjváry a gazdag forrás­anyaggal, a dramatikus játé­kok leírásával segíthet ab­ban is, hogy hagyományai­kat alaposabban megismer­jék azok a színjátszócsoport­vezetők, akik szívesen merí­tenek a szokásokból. Hama­rosan itt a farsang ... H. B. Üj tankönyv A napokban első ízben je­lentették meg a Honvédelmi ismeretek című tankönyvet. A Tankönyvkiadó VaÜlaDat új kiadványa a gimnazisták, a szakközépiskolások és a szalkmuinikástanulók, vaía- minlt tanáraik számára fog­laltja összle a honvédelmi ok­tatás teljes ismeretanyagát. E .tankönyv segíti az el­igazodást olyan világnézeti,, politikai kérdésekben, ame­lyek a tanulók honvédelmi szemlélteiét és világnézetük kialakulását motiválja. A ta­nároknak érveiket ad ahhoz, hogy megértessék a diákok­kal: a honvédelmi kötiele- zéttség teljesítésére ugyan­úgy 'kell készülni, mint a választott élethivatásra. Fel­hívja a figyelmet arra is, hogy a sorkatonai szolgála­tot megkönnyíti, eredmé­nyességét segíti, ha bevomu- llás ellőtt a fiatalok elsajátít­ják a honvédelemmel kap­csolatos alapismereteket. A Jogszabályismertetés cí­mű fejezet tájékoztat a hon­védelmi törvény és a végre­hajtására készült jogszabá­lyok azon részeiről, amelye­ket a tanulóknak ismerniük kell,, a Honvédelmi kötele­zettségek című -anyagrész tanévenként egy-egy témát tartalmaz, amely a világról alkotott állásfoglalás formá­lását segíti. ~\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom