Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

1985. január 7., Hétfő Somogyi Néplap 3 PIROS TÉGLÁK A HÓBAN Vasárnapi műszak Pártszervezés — pártélet Üzenet a kongresszusnak Kőröshegyen Pártunk Központtá Bizott­sága már decemberben az ország népe elé tárba a komig- reisiszuisi irányelveiket. Pártta­gok és pártonikívüliék milliói isirrneirtoedlheibndk meg e doku­mentummal, amely a követ­kező öt esztendő haladási irányait szándékszik megfo­galmazná. A most sorra kerülő tag­gyűléseiken — azonkívül, hogy megválasztják az alaip- szervezetek vezetőségét és titkárát, illetve küldötteiket a felettes pártszerv értekez­letére — elsősorban az irányélvek megvitatása áll majd az érdeklődés homlok­terében. A róla szóló vitának feladata és felelőssége ad igazán rangot és súlyt a kommunisták tanácskozásai­nak. Miként és mennyire lelhet befolyást gyakorolni az egész ország ügyeinek kimenetelé­re olyan kicsiny és az orszá­gos irányító szervektől tá­vol eső közösségekben, minit egy-egy párbaiapszervezet? E kérdésre nemcsak a pártnak az a sokszor és hangsúlyai kinyillvánított kívánsága ad választ, amely szerint az egész társadalom véleményé­re, segítségére, javaslataira igényit, tart, hanem feltel az irányelvek szelleme is. Mert a kongresszusi irányelvek­ben' is fellelhető az a fajta nyitottság, amely a párt egész politikájára, munka­stílusára jellemző. Nyitottság tehát minden gondolat előtt, akár kritikai, akár módosító célzatú, vagy tartialUmazzon akár olyan új elemet, amely nem vagy esetleg nem a hozzászóló ál­tal kívánt nyomaté’kkafl van jelen az irányelvekben. Az irányelvek ugyanis még nem határozat. Hanem a határo­zatot megelőző, kiegészítés­re, véglegles miegformáláisira váró dokumentum. A párt az irányelvekben csak annyiban előlegezi meg a későbbi ha­tározatot, hagy felvázolja az elveknek és a tennivalóknak azt a keretét, amelyen belül célszerűnek tartja a most folyamatban llevő országos eszmecserét csakúgy, mint majd a kongresszus dönté­siéit, azok nyomán pedig a következő öt év cselekede­teit De a pártalapszervezetek- ben nemcsak azért, lehet or­szágos méretű felelősséggel megvitatni az irányelveket, mert a iegtávoiihb ország­rész vitáinak, javaslatainak is szerepük .lehet a végső megfogalmazások, célkitűzé­sek eldöntésében, hanem, mert e közösségek élete és jövője szempontjából az ás legalább olyan fontos és meghatározó érvényű, ami az irányelveikből rájuk vo­natkozik. E tekintetben', természete­sein, színes és széles a spekt­rum : más és más részlet, más megfogalmazás, más té­ma foglalkoztathatja az em­bereket egy kis faluban vagy egy nagyüzemben, egy értel­miségi áiapsaervezebben vagy a közlekedési dolgozók köré- beni És általános tapasztalat súarint a világ, az ország va­lamennyi megérett, átélt s felelősséggel tárgyait gondja- baja mellett az embereket elsősorban azok a gondok foglalkoztatják, amelyekkel életük szűktebb keretei között kell megbirkózniuk a muin- kaheiyéken és más, kisebb közösségeikben. Éppen ezért az irányelvek miegivátatása bizonyos mér­tékben' a saját helyzetünk, a saját sorsunk megvitatása is. Elemző igényű áttekintése mindazoknak a helyi tapasz­talaitoknak és sajátosságok­nak, mindaizaknak a helyi gondoknak és teendőknek, amelyek a legközvetlenebbül érintenék bennünket. Az irányelviek mindehhez nem­csak keretet és alapot adi, hanem ösztönzést is. És a párt kongresszusára az em­berek — különösképp a párt­tagok — nem csupán azzal készülhetnék, ha kinyilvánít­ják kívánságukat, hanem az­zal is, ha állást foglalnak atekintatben, hogy közvetlen 'környezetükben mi történjék a következő öt esztendőben. Erre az utóbbi igényre kü­lönösen fel kall hívnunk a figyelmet. Az emberek ugyanis — pánttagok s pár- tonkívüliek is — Olykor úgy érezhetik, hogy a hangjuk ahhoz gyenge, a helyzetük arra nem alkalmas, hogy va­lódi beleszólást tegyen szá­mukra lehetővé az egész or­szág vagy különösen a nagy­világ dolgaiban. De — és ezt kívánatos tudatosítanunk az irányelvek országos méretű vitájának egész folyamatá­ban — atekintetben minden embernek jól érzékelhető ereje és tehetősége van, hogy közvetlen sorsának, vagyis közösségeinek életébe bele­szóljon. És a lehetőség egy­szersmind felelősség is. A munkahely, a lakóhely, a különféle szervezetek olyan közösségek, amelyekhez tar­tozunk, s amelyeknek szín­vonalától, erejétől; belső vi­szonyainak demokratizmusá­tól, szervezettségéitől is függ életünk minősége. Ettől függ a közérzet is, amellyel élünk és dolgozunk, az a célfelis­merés és céltudat, amellyel feladatainkat megfogalmaz­zuk és csoportosítjuk, az a biztonságénzés és közösségi széltem, amely mindig pro­dukálni képes olyan erő- mennyiséget, amely az újabb és újabb gondok legyűrésé­hez, feladataink tisztességes elvégzéséhez, helyi és orszá­gos méretekben elegendő. Itt a tehetőség, a kommu­nistáik száméira kötelesség: üzenni a kongresszusnak. Nem mindegy, hogy mi az üzemet tartalma-. Az irányel­vek éppen azáltal rónak nagy felelősséget az üzeniők- re, hogy semmiféle üzenetet nem zárinak ki. A kommu­nistáik, a pártalapszervezetek lleflíküismeretére, politikai böl­csességére, tapasztalatainak gazdagságára és felelősségé­re bízzák: miit fogalmaznák meg önmaguk számára te­endőként, s mit javaslatként az országos döntések előké­szítéséhez. Társadalmunk vezető ere­je, a pánt csak valameny- nyiünk tapasztalata, vélemé­nye hintakában, csak az egéfez nép bölcsessége által támogatva képes jól megfe­lelni történelmünket formá­ló föladatának. Üzenet a kongresszusnak. Ez azt is jelenti, hogy tag­gyűléseken és más társadal­mi, politikai fórumokon meg­fogalmazzuk a kongresszus­nak szánt véleményünket, javaslatunkat vagy bírála­tiunkat; de jelenti azt is, hogy a politikai munkában, tehát a vitában is megfogalJ mázzuk és tudatosítjuk a magunk feladatát. És hogy ezt becsülettel elvégeztük, s hogy ennek alapján a követ­kező öt esztendőben, is tud­juk s tesszük majd a dol­gunkat a magunk helyén, ez is része lehet, legyen is az üzenetnek, amelyet az ország küldeni tud és akar a párt XIII. kongresszusának. Cs. I. Gondokkal kezdődött 1985 első vasárnapi műszakja a köröshegyi téglagyárban. A kemény fagy mialtlt csak ne­hezen lehetett muködOKépes- sé tenni a gépeket. Nap közben is előfordult kelle­metlenség. A kotrógép egyik kanala letörött egy nagy jégrög miatt. — Ez a hideg már túl go­romba — mondta Balogh Lajos, a téglagyár vezetője. — Általában mínusz 10 fok fölött már gondunk van. Ma fél hétkor jöttem be. s láttam, hogy nem tudlak megindulni a lefagyások miatt. így csaknem kétórás késéssel indult a. gyár. Az is igaz, hogy ilyen hideg még nem volt ezen a télen. A házépítés mia:t kere­sett ciikk a tégla, szükség van a szombati és a vasár­napi termelésre a Somogy— Zala megyei Téglaipari Vál­lalat gyáraiban. A kőröshe­gyiekére is. A gyár tavaly huszonnégymillió-hatszaz- ezer téglát gyártott, egymil­lió-hatszázezerrel többet a tervezettnél. — Ez az eredmény annak köszönhető,^ hogy szombaton vasárnap is dolgoztunk. Tavaly a második félévben gmk-kat szerveztünk ezekre a napokra. 1984 második félévétől pedig három mű­szakra álltunk át. Most két műszakban termelünk. — Mennyi téglát ad az idén Kőröshegy? — Huszonnégymillió a ter­vünk. Szükség van minél többre. Természetese í a mi­nőségre is vigyáznunk kell! A második negyedévben Uni­form-téglát is fogunk gyár­tani. Ez a hőszigetelt ter­mékek családjába tartozik — magyarázta a gyárvezető. A vasárnapi műszakban tizenhatan dolgoznák gmk- ban. Ahogy mentünk a csar­nokban mindenhol szorgos munkát láttunk. — A hétvégi gmk-kban, amelyek jók a gyárnak, a vállalatinak is, elsősorban a régi munkásokat vették be, akik jó munkabírásúak és szorgalmasak. Átlagban há­romezer forinttal keresnek többet. A gazdasági munka- közösségek segítenek az em­berek megtartásában is. hi­szen a Balatonnak nyáron nagy a vonzása. A (teljesít­mény nagyobb mint a hét­köznapokon, igaz. hogy több órát dolgoznak. Kaposváron az oktatási igazgatóságon gyülekeztek szombaton reggel a munkás­őrség megyei törzséhez és a szakalegységekhez itartozók. A parancsnoknak tett jelen­tés után fölcsendült a Him­nusz, majd Bernáth Károly megyei parancsnokhelyettes köszöntötte a vendégeket, köztük Kovács Józsefet, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, továbbá a fegyve­res testületek, a szovjet csa­patok és a társadalmi szer­vezetek képviselőit. Üdvözöl­te azokat a munkásőrfelesé- geket, akiknek a férje 20— 25 éve teljesít szolgálatot s akiket ugyancsak meghívtak, hogy jelen tegyenek, amikor férjük átveszi a kitüntetést. Rendhagyó beszédet tartott a múlt esztendőt záró és az idei feladatokat meghatározó állománygyűlésen Deák Fe­renc megyei parancsnok. Az 1984-es kiképzési évről rövi­den ezt állapította meg: — A megyei parancsnok­ság törzse, a szakalegységek a párt határozatainak, vala­mint az országos parancsnok parancsai szellemében meg­Három és fél családi ház épülhet föl a téli hétvégeken gyártott 22 ezer téglából. Jó időben a két napon 35—36 ezer tégla készül ebből 6—7 családi ház telik ki. — Most kevesebb a ter­melés. Szombaton 14 ezer volt. Ma, vasárnap a nagy fagy miatt nem várok töb­bet ötezernél. Hideg van a hatalmas csar­nokban. Kiss Istvánná, a Kema—2 leszedőgépet keze­li. — Jó ez a gmk? — kér- deatem tőle. — Anyagi szempontból igen... A két felnőtt gye­rekem azonban néha szidja a gyárat, hogy ilyenkor is be kell járni. Kissné férje gépkocsiveze­tő. hétvégeken azonban a nyers téglát tolja a szárító­ba a gmk tagjaként. — Hozzá tehet szokni eh­hez — mondta mosolyogva. A prés mellett piros kö­tött sapkás, szemüveges asz- szony. Georgi Róbertné állt. — Nekünk most nincs hét­végénk. dolgozunk. Az igaz viszonjt, hogy több a pén­zünk. Persze jobban is kell hajtani. Az alagútkeimience végén Hegedűs Lajosné égető igaz­gatja a pirosra pirult téglá­kat. Harminc éve .téglás”. felelően teljesítették felada­tukat. Eredményesen dolgoz­tak a megye munkásőregysé- geiben, megfelelő színvona­lon folyt a kiképzés. Az al­egységek önállóan és jól haj­tották végre a feladataikat, munkásőreink helytálltak az élet minden területén. A megyei parancsnok be­szédében a felszabadulástól eltelt négy évtized tanulsá­gait is elemezte. Kitért ar­ra, hogy a fejlődésben mi­lyen szerepük volt és van munkásőreiuknek, akik kö­zött a zászlóbontáskor 1919- es veteránok is szép szám­mal voltak, sokan pedig 1945-ben vagy pedig 1957- ben lettek a párt tagjai. Név szerint is köszöntötte azokat a munkásőröket, akik 1945- től tagjai a pártnak és ma tagjai a testületnek, tartalé­kosként vagy aktív munkás­őrként szolgálnak. A megyei parancsnok kü­lön szólt a XIII. pártkong­resszus és a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére a testületben is egyre erősödő versenyről, a munkásőrök — Így vállaltuk a mun­kát. Ha nem lennénk meg­elégedve, akkor már ' nem lennénk itt! A gyár udvarában lovas kocsi áll; kucsmás férfiak rakják föl a téglát Szom­baton és vasárnap szolgálják ki ugyanis azokat, akik el­jönnek érte. — Szerencsések vagyunk — mondta Balogh Lajos gyárvezető. — Annyira ki tudtuk adni a téglát hogy alig van huszonötezer a te­rületünkön ... Lajos Géza feladatairól. Befejezésül eze­ket mondta: — Meggyőződésem, hogy pártunk a nehéz, de nemes célokat tartalmazó munkájá­ban számíthat a somogyi munkásőrökre, akik jó mun­kával készülnek az 1985. évi nagy politikai és gazdasági feladatok végrehajtására. Parancsokat olvastak föl ezt követően, átadták a szo­cialista versenyben kitűnt alegységeknek, parancsno­koknak, munkásőröknek a kitüntetéseket. A leszerelők, tartalékba vonulók emlék- jelvényt, emléklapot kaptak: huszonhatan vették át 10,15, 20. 25 évi munkájuk után a Szolgálati Érdemérmet. Köszöntötte a megyei törzsben és a szakategység- ben tevékenykedőket Kovács József iis, átadva a végre­hajtó bizottság üdvözletét. Felolvasták, majd átadták a munkásőrfeleségeknek az országos parancsnok meleg hangú köszönőlevelét. Az ünnepség az Internaciomálé- val ért véget. Sz. L. Pillantás a hétre Irányelvek, árrendszer Ezen a héten tizenöt me­gyében vitatják meg az MSZMP XIII. kongresszusá­nak irányelveit. Ma, hétfőn a székesfehérvári oktatási igazgatóságon Fejér, Győr- Sopron, Komárom, Vas és Veszprém megyék vitáját tartják; holnap lesz Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Haj- dú-Bihar, Nógrád és Sza- bolcs-Szatmár megye vitája Egerben, a főváros és Pest megye vitája pedig Budapes­ten, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának székházá­ban. Tolna, Baranya, So­mogy és Zala megye pedig szerdáin Szekszárdon tárgyal a kongresszus irányelveiről. Zsebeket érintő kérdésről, a vendéglátóipari árrend­szerről tanácskozik csütörtö­kön a fogyasztók országos tanácsának árszakértő bi­zottsága. Hiszen a vendéglá­tói árak nemcsak a szórako­zóhelyek, nyilvános étter­mek, vendéglők, cukrászdák árait képezik, hanem az üzemélelmezés árait is. A Hazafias Népfront keretében működő tanács ez alkalom­mal értékeli 1984. évi mun­káját is, valamint megtár­gyalja 1985'. évi munkater- vót. A legfontosabb ezekből természetesen a vendéglátó­ipari árrendszer, hiszen a családok évi költségvetése is ilyenkor készül, s nem kö­zömbös. hogy az üzemélel­mezés árait beszámítják-e az évi költségvetésükbe. Mennyire népszerű sport a fedett pályás tenisz? — kis­sé többet lehet majd meg­tudni ennek a sportnak a tömegbázisáról holnap, ked­den, amikor az OTSH az Európa-bajnokság előkészü­leteiről tárgyal a pesti Da­nubius Thermal szállóban. Becsülettel teljesítjük munkásőri megbízatásainkat Ünnepség a megyei parancsnokságon

Next

/
Oldalképek
Tartalom