Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 24. szám Ára: 1,80 Ft 1985. január 30., szerda Közelebb az iskolához Megkezdődött a stockholmi konferencia új ülésszaka Szovjet munkaokmány Városfejlesztési kiállítás Megkérdezték a siófokiakat A lakosság megtartása, a fiatalok odakötése a község­hez településeink párt- és tömegszervezeteinek, taná­csainak közös feladata. Ezt csak nagy körültekintéssel lehet — s nem is rövid idő alatt — elérni. E fontos po­litikai munka igazán akkor eredményes, ha bevonják eb­be a területen lévő gazda­sági szerveket is. Megyénkben főként a ter­melőszövetkezetek segítségé­vel lehet e téren eredményt várni, s főleg akkor, ha ala­posan fölmérik a lehetősége­ket, s az igényeket. A szö­vetkezet a beiskolázással, a tanulmányi szerződéssel is segítheti ezt a folyamatot, így a tagok gyerekeiből ne­velhetik ki a közös gazdaság irányításához az utánpót­lást, a pénzügyi, közgazdasá­gi szakembereket. Am nemcsak erre van szükség. Erről beszéltek a kommunisták a lakócsai üze­mi pátvezetőség összevont taggyűlésén is. Az is fontos, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a szakemberek utánpótlása ér­dekében szoros kapcsolatot tartsanak, közelebb kerülje­nek az iskolához. Ez is indokolja, hogy a korábban szakmát tanult fiatalabb és középkorú em­berek — főként a családo­sok — nem szívesen vállal­koznak a szakmai képzésre, továbbképzésre, pedig ezt az új gépek, berendezések ke­zelése, megismerése minden­képpen indokolná. Néhány termelőszövetkezet nem él azzal a lehetőséggel sem, hogy az általános isko­la befejezése előtt álló gye­rekekkel megismertesse gép­parkját, -műhelyét, pedig jó- néhány korszerű géppel, be­rendezéssel büszkélkedhet­ne. Egyúttal elmondhatnák, hogy a szövetkezetben mi­lyen szakemberre lenne szükség, milyen kereseti le­hetőségről tudnának gondos­kodni, milyen támogatásra számíthat a velük megálla­podást kötő, a termelőszö­vetkezet munkájához fontos szakma kitanulását vállaló, majd később családot alapí­tó fiatal. Van erre jó példa több termelőszövetkezetben. Ép­pen ennek köszönhető, hogy nem küzdenek szakember­gondokkal, szép számmal ta­lálhatók a gépeket kezelő, javítók között olyan fiata­lok, akik a közös gazdaság vezetőinek javaslatára hatá­rozták el valamilyen szakma kitanulását. A szakmaválasztás, a jó munkahely a központi vagy a társközségekben lakó fia­taloknak éppen olyan gond­juk, mint később a család- alapítás, az otthonteremtés. Föltehetően ezek a gondok a jövőben sem enyhülnek. Közelebb az iskolához! Elkel, hogy hasznosítsák a tanárok segítségét. Jó ötlet, hogy a közreműködésükkel összekötnek egy-egy gyakor­lati órát a termelőszövetke­zet, az állami gazdaság gép­műhelyébe szervezett kirán­dulással. A gyerekek ott megfelelő tájékoztatást kap­hatnak a tsz valamelyik ve­zetőjétől arról, hogy milyen szakma- és munkalehetősé­gek vannak a szövetkezet­ben. Bizonyára meglenne ennek az eredménye, kevesebb len­ne az olyan gazdaság, amely­ben nincs elegendő és meg­felelő szakember. Szalai László A svéd fővárosban tegnap megkezdődött az európai bi- zálom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konfe­rencia új Idősszaka. A keddi ülésen Oleg Gri- nyevszkij nagykövet, a szov­jet küldöttség vezetője fel­szólalásában a többi között megállapította: a konferen­cia két munkacsoportjának megalakulása lehetővé teszi, hogy egyidejűleg vizsgálják a politikai és a katonai jel­legű bizalomerősítő intézke­déseket, és megkezdjék az érdemi tárgyalásokat. Grinyevszkij ezultán át­tért a szovjet küldöttség ál­tal beterjesztett munkaok­mány ismertetésére, amely­nek lényege, hogy a konfe­rencián részt vevő államok kötelezik magúikat: nem al­kalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert, kö­vetkezésképpen egyáltalán nem vetnek be egymás el­len katonai erőt. A munkaokmány javasla­tai szerint a felek: — tartózkodnak attól, hogy a konferencia más résztvevőivel szemben kato­nai erőt bármilyen módon alkalmazzanak, ami össze­egyeztethetetlen az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel, különös ’teikin- tettel más állam területére való behatolásra, vagy elle­ne intézett támadásra; — nem fenyegetik a nem­zetközi tengeri, légi és koz­mikus útvonalak biztonsá­gát azokban a térségekben, amelyekre nem terjed ki nemzeti joghatóság. Kötelezettséget vállalnak arra is, hogy niem alkalmaz­nak erőt harmadik orszá­gokkal szemben, álljanak akár kétoldalú szövejtséf' ,1 Tádzsikisztán dombor­zati térképén a hegye­ket jelölő barna szín az uralkodó. A szovjet köz­társaságok közül Tád­zsikisztán területének legnagyobb részét — 93 százalékot — hegyek foglalják el. Valaha ezen a területen nem volt ipar. Még a. szögeket is messzi földről kellett ideszállítani. Már a ha­todik vízáerőmű, a baj- pazini vízi erőmű épül a Vahs folyón. A Nureki vízierőmű párjaként fog működni. Épül a 3,6 millió kilowattos rogini villanyerőmű is. velők, legyenek el nem kö­telezettek, vagy semlegesek. A szerződés résztvevői erőfeszítéseiket ítésznek az űrfegyverkezési hajsza elhá­rítása. a nukleáris és a ha­gyományos fegyverkezési hajsza beszüntetése, a fegy­verzet korlátozása és csök­kentése, valamint a leszere­lés érdekében, amely a jog- egyenlőség, a kiegyensúlyo­zottság és a kölcsönösség élvein, a biztonsági érdékek azonos tiszteletben tartásán alapulna. A felék együttműködnek abban, hogy növelik az ENSZ hatékonyságát a nemzetközi viták és konflik­tusok békés rendezésében, az agressziók megakadályo­zásában, a nemzetközi bé­két és biztonságot fenyegető veszélyek elhárításában. Háborús veszély keletkezése és katonai erő alkalmazása esetén sürgős konzultáció­kat tartanák, egymás ren­delkezésére bocsátják a szükséges információkat. A szerződés nyitott min­den más állam számára, és akkor lépne hatályba, ha csatlakozna hozzá a Varsói Szerződés és az Észak-at- Laruti Szövetség minden résztvevője. James Goodby, a stock­holmi konferencián résztve­vő amerikai küldöttség ve­zetője újságíróknak adott keddi nyilatkozatában eluta­sította azt a munkaokmányt, amelyet Oleg Grinyevszkij, a szovjet delegáció vezetője terjesztett az új ülésszak résztvevői elé. Nyugati hír­ügynökségi jelentések sze­rint az Okmányt más NATO- tagál tarnak képviselői is „tartózkodva” fogadták. lAz amerikai nagykövet a Varsái Szerződés korábbi ál­lási ogilalásainak ismétlése­ként értékelte a dokumentu­mot, és elsősorban aat kifo­gásolta, hogy a munkaok­mány előirányozza a meg­állapodásit a nukleáris fegy­verek elsőkénti bevetéséről való lemondásról. Az ffiyen megállapodás ugyanis a NATO „önvédelmi szempon­tokra” hivatkozva elutasít­ja. James Goodby szerint az Egyesült Államok és szövet­ségesei legfeljebb az erő­szakról való lemondás elvé­re vonatkozó szovjet javas­latról hajlandók tárgyalni Stockholmban, abban az esetben, „ha ezt konkrét bi­zalomépítő intézkedések el­fogadása kíséri”. Az amerikai nagykövet ki­fogásokat emelt az ellen is, hogy a Szovjetunió szerző­déstervezet formájában ter­jesztette elő a dokumentu­mot. Miint mondta, az euró­pai biztonság és együttmű­ködés előmozdítására eddig létrejött megállapodások — a helsinki záróokmány, vagy a stockholmi konferencia összehívásáról intézkedő madridi egyezmény — egyi­két sem szerződés formájá­ban költötték. James Goodby ugyanakkor üdvözölte a Szovjetuniónak azt a világosan megfogalma­zott szándékát, hogy kész a stockholmi tanácskozás elé terjesztett .indítványok rész­letes és alapos megvitatásá­ra. Egyben közölte, hogy a NATO várhatóan a követke­ző hetekben ismerteti koráb­bi javaslatait részletező sa­ját munkaokmányát. A stockholmi értekezlet keddi ülésének légköréről egyébként mind Oleg Gri- nyevsztoij nagykövet, mind az amerikai küldöttségvezető kedvezően nyilatkozott a sajtó képviselőinek. A Siófoki Várost, Tanács városfejlesztési kiállításán szombat és vasárnap kivéte­lével naponta láthatók a vá­rosfejlesztésre vonatkozó jóváhagyott rendezési tervek, s bemutatják az úgyneve­zett munkaközi vázlatokat és a jóváhagyásra váró terv­rajzokat is, hogy széles kö­rű társadalmi vita előzhesse mieg a döntést. A napokban a siófők i kór­ház környékének rekonst­rukciós rendezési tervét mu­tatták be a kiállításoni. A vasútvonal, a Szépvölgyi, a Bláthy, a Korányi utca és a Sió-csatorma áltál körülha­tárolt kerület fejlesztésével kapcsolatban ugyanis szá­mos elképzelést fejtettek ki Nemzetközi tanácskozás kezdődött tegnap Budapes­ten a Stadion szállóban a fejlődő országok gazdasági és társadalmi problémáiról. Az Országos Béketanécs és a Béke-világtanács szerve­zésében több mint 30 or­szágból érkeztek vendégek a konferenciára., amelyen szá­mos hazai szakértő is elő­adást itart. A kétnapos ösz- sze jövetelen részt vesz Ro- mes Csandra, a Béke-világ­tanács elnöke. A nemzetközi tanácskozás fő témája: a fejlődő orszá­gok gazdasági és társadal­mi problémáinak súlyosbo­dása a jelenlegi világpoliti­kai és világgazdasági hely­zetben. E kérdéshez számos referátum és hozzászólás kapcsolódott. Több felszó­laló riasztó adatokkal tá­masztotta alá mondandóját. A fejlődő országok részese­dése a világ ipari termelé­séből például mindössze ki­lenc, a gabonatermesztésből pedig 30 százalék, holott napjainkban ebben a 127 államiban él a világ népes­ségének mintegy 75 százalé­ka. A gyarmati múlt, az évszázados elmaradottság okozta gazdasági és társa­dalmi problémák az utóbbi évékben súlyosbodtak. A világgazdasági válság, a fej­lett tőkés országok protek­cionizmusának erősödése, a nyersanyagárak gyors ütemű csökkenése, az adósságok, s az élelmiszertermelés elma­radottsága nehéz helyzetbe hozták az országcsoport csaknem valamennyi kate­az érdekeltek a tanácstagi beszámolókon. A terv bizo­nyos részeinek ellenfelei, de pártfogói is vannak a lakos­ság (körében. Most új javas­latként szerepelnék például a felépítendő itársasházatohoz tartozó földalatti garázsok, megnyitandó új utcák, s kü­lönböző lakásépítési lehető­ségek. A lebontásra ítélt há­zak is megmaradhatnak az új terv szerint. A kórház környékének rendezési tervét Tóth Lajos megbízott városi főépítész készíti elő jóváha­gyásira, s munkája során fi­gyelembe veszi a siófokiak véleményét, hogy az említett városrészt a helység orszá­gos jelentőségéhez méltóan alakíthassák ki. góriáját. A legkevésbé fej­lett országok helyzete ka­tasztrofálissá vált. A tanácskozáson megálla­pították: a nemzetközi fe­szültség növekedése, a fegy­verkezési verseny fokozódá­sa újabb nehézségek forrá­sa és mind nyilvánvalóbb, hogy 'amíg továbbra is a je­lenlegi méretekben folytató­dik a hajsza újabb és újabb fegyverekért, addig nem várható anyagi eszközök át­irányítása a fejlődő orszá­gokba. Az imperialista ha­talmiak közvetett vagy köz­vetlen módon azzal is ter­helik a fejlődők gazdasági erőforrásait, hogy elnyomó rezsimeket támogatnak, és ezzel a haladó kormányza­tokat és forradalmi erőket arra kényszerítik, hogy több pénzt fordítsanak védelmi célokra. Szomorú tény, hogy például 1982-ben 102 milli­árd dollárt költöttek fegy­verkezésre a fejlődő orszá­gok, s a világ fegyverex­portjának háromnegyed részben a fejlődő világ ad piacot. Az eszmecsere részvevői hangsúlyozták azt is, hogy a fejlődő országok gazdasági és társadalmi helyzete olyan globális probléma, amellyel az egész világnak szembe kell néznie. A fenn­álló egyenlőtlenségek nagy része nem csökken, s ez a helyzet politikai szempontból veszélyes, gazdaságilag pe­dig ésszerűtlen. A tanácskozás ma folytat­ja munkáját. Nemzetközi tanácskozás Budapesten a fejlődő országokról Gazdasági, társadalmi gondok

Next

/
Oldalképek
Tartalom