Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

2 Somogyi Néplap 1985. január 28., hétfő MÁRCIUSI REMÉNYEK „Hajózni muszáj!” — tartja a régi latin közmon­dás. Az utóbbi évek esemé­nyei fényében ezt úgy mó­dosíthatnánk: tárgyalni mu­száj! Most, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatok túllen­dülni látszanak a mélypon­ton, az egész világpolitikai légkör enyhülni tűnik. Ez talán már a kedden Stock­holmban kezdődő ötödik tár­gyalási fordulón érezteti ha­tását, de talán szükségtelen aláhúzni: most mindenki márciusra tekint előre. Nem csak azért ez a nagy tavaszvárás, mert az idei tél olyan mostohán bánt az em­berekkel Európában, Ameri­kában, Ázsiában, sőt még Afrika északi részén is. A politikával foglalkozók jól tudják, hogy a tél után min­denképpen tavasz követke­zik a nemzetközi kapcsola­tokban is —csakhogy egyál­talán nem mindegy, hogy milyen hosszú a fagy és mi­lyen gyorsan bontakozik ki az azt követő enyhülés. A szombat esti moszkvai és washingtoni bejelentés, mi­szerint március 12-én Genf- ben kezdődnek a kétoldalú fegyverkorlátozási és lesze­relési tárgyalások, óriási ér­deklődést váltott ki világ­szerte. Az Egyesült Államok kül­döttségének vezetőit már jó egy hete megnevezték. A jobboldal nézeteikről ismert politkusok, Max Kampel- man, John Tower és May- nard Glitman, akik jól is­mertek a Pentagonhoz és a legszélsőségesebb körökhöz fűződő kapcsolataikról, való­színűleg nem lesznek egy­szerű tárgyalópartnerek. Már kiválasztásuk is azt bizo­nyítja, hogy a Fehér Ház alapvető nézetei nem vál­toztak. Bár a hazai — és a világ — közvélemény nö­vekvő nyomása miatt tovább már nem lehetett halogatni a megbeszélések újrakezdé­sét, a szerződésekig még nagyon hosszú út vezet. A hétvégén bejelentették, hogy a szovjet tárgyalókül­döttséget Viktor Karpov nagykövet vezeti majd, s egyben ő lesz a stratégiai nukleáris fegyverzetekkel foglalkozó megbeszéléseken részt vevő szovjet szakértői csoport feje is. Jurij Kvi- cinszkij az űrfegyverek, Alekszej Obuhov pedig a közepes hatótávolságú fegy­verrendszerek kérdéskörében vezeti majd a szovjet cso­portot. Mindhárom diploma­ta jó ismerője szakterületé­nek, korábban már dolgo­zott hasonló beosztásokban. Tapasztalatukra, diplomáciai érzékükre nagy szükség lesz majd, hiszen rendkívül bo­nyolult problémákkal kell majd foglalkozniuk — fe­szült, még mindig nagyon rossz nemzetközi légkörben. Márciusi reményeink első­sorban ahhoz kötődnek, hogy sikerüljön helyreállítani a kölcsönös bizalmat, ami nél­kül nincs megegyezés. A bi­zalom, amely az utóbbi idő­ben hiánycikké vált a világ­politikában, csak tettekkel és bizonyított jóakarattal sze­rezhető vissza. A Szovjet­unió a maga részéről a bi­zalomerősítő , intézkedések egész sorát javasolta, ezeket azonban rendre elutasította az amerikai kormány. Most a tárgyalások puszta ténye is bizakodással tölt el min­denkit, de ne felejtsük el, hogy voltak a közelmúltban sikertelen tárgyalások is! A legtöbb, amiben re­ménykedhetünk, az egy olyan — meglehet hosszú évekig tartó — folyamat megindu­lása, amely egyszer majd elvezet a megállapodáshoz. Akkor, de csakis akkor só­hajthatunk föl megkönnyeb­bülten. Addig is várjuk a márciust! H. G. Szuper-titkos repülés Vasárnap a késő esti órák­ra jelezték a Discovery le­szállását a floridai űrrepíi- lőtérre. Az öttagú személy­zet alig három napos, első ízben tisztán katonai ren­deltetésű útjáról egyelőre csupán annyit közöltek, hogy sikerült pályára állítaniuk egy új típusú kém-műholdat. Egy úgynevezett geostacio- nárius pályán kering a Szov­jetunió területe felett és ka­tonai jellegű hírközlési ada­tokat hivatott gyűjteni és továbbítani a földi állomá­sokhoz. A kém-űrrepülés egyéb fel­adatairól semmiféle közlést sem adtak. A személyzet és a földi irányítók rádióössze­köttetését kódolták, az űrre­pülésről nem adtak televíziós közvetítést, az út során csak néhány szavas helyzetjelen­téseket adtaik át a sajtónak. A párizsi merénylet Megölték a francia had- ügyminsztérium fegyverzeti hivatalának külügyi igazga­tóját. René Audrant nyugat­párizsi otthonánál terítették le nyolc lövéssel: a helyszí­nen belehalt sérüléseibe. Az Action Directe elneve­zésű szélsőbaloldali francia terrorszervezet nevében egy telefonáló közölte az AFP francia hírügynökség és a Liberation című lap szer­kesztőségeivel : a csoport „Eilzabeth von Dick" kom­mandójának tagjai végeztek René Audrannal. Elizabeth von Dick a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű, hír­hedt nyugatnémet terror­szervezetnek volt a tagja. Feltűnő körülmény: a gyil­kosság alig tíz nappal az­után következett be, hogy a francia és a nyugatnémet terroristák közös akciókat helyeztek kilátásba NATO- célpontok ellen. A hét három kérdése | :,-0 A libanoni Szidonban pokolgépes merényletet követtek el az izraeli megszállókkal szemben határozottan fellépő Musztafa Szaad szunnita politikus ellen. A képen a súlyosan sérült férfit egy bejrúti kórházba viszik . ftt v Jfii/K*. i*$ 'M* ■X» ­Az események címszavakban Hétfő: Szovjet—nyugatnémet gaz­dasági megbeszélések Bonnban. — Washington egyoldalúan megszakítot­ta a Nicaraguával folyta­tott tárgyalásokat. — Szé­lesedik az indiai kémbot­rány. — Reagant újabb négy évre beiktatták az elnöki tisztségbe. Kedd: Várkonyi Péter külügy­miniszter Bukarestben tárgyalt. — Felújították a nakurai, izraeli—libanoni katonai megbeszéléseket. Szerda: Csemyenko üzenete a moszkvai béketanácsko­záshoz. — Belgium egyez­tető tárgyalásokat kezd NATO-partnereivel a ra­kétatelepítés kérdésében. — Az NDK külügyminisz­tere Kairóban. Csütörtök: Ismét megszakadtak az izraeli—libanoni katonai megbeszélések. — Nagy- Britanniában a bányá­szok szakszervezete kezdi elfogadni a gazdasági okokból történő bánya- bezárásokat, a sztrájk végében reménykedik a kormányzat. — Spadolini olasz hadügyminiszter Washingtonban tárgyalt a rakétatelepítés folytatásá­ról. Péntek: Az OPEC újabb tanács­kozásba kezd Genfben az olaj áráról. — Üj-Delhibe érkeznek az argentin, görög, mexikói, svéd és tanzániai állam- és kor­mányfők, akik az indiai miniszterelnökkel a fegy­verkezési verseny abba­hagyására akarnak ja­vaslatokat kidolgozni. Szombat: Moszkvában és Washing­tonban egy időben beje­lentik, hogy március 12-én tárgyalásokat kezdenek Genfben a nukleáris és űrfegyverek korlátozásá­ról. — II. János Pál pápa megkezdi latin-amerikai körútját. Vasárnap: Vissza érkezik föld körüli útjáról a Dlscowery ame- riaki űrrepülőgép, miután kém-műholdat állított pá­lyára. — Auschwitzban megemlékeznek a tábor felszabadításának 40. év­fordulójáról. Ez már nem játék... A NATO és egyik tagállama, Görögország kapcsolata egy­általán nem minősithető felhőtlennek. Athénban ismét és is­mét leleplező közlések olvashatók és hallhatók: mi minden Írandó az atlanti paktum urainak rovására. A legújabb bot­rány annak nyomán pattant ki, hogy híre járt: a NATO Róma melletti vezérkari akadémiáján „eljátszották", mi a teendő, ha a görög fővárosban baloldali fordulat megy végbe? Egy görög katonai államcsínyhez a NATO is segítséget nyújta­na... A puccs magyar szava - államcsíny - komolyabb, súlyo­sabb tartalmú, mint magáé a csínyé. Ugyanígy egy vezérkari iskola „játéka” sem játék. Komolyan kell venni. Mint ahogyan Athénban is teszik. R. E. Az International Héráid Tribüné karikatúrája Ronald Rea­ganról, aki letette a hivatali esküt, miután tavaly novem­berben újabb négy évre az Egyesült Államok elnökévé vá­lasztották A denveri egyetemen Gary Hart amerikai szenátor be­számolt szovjetunióbeli láto­gatásáról az USA kormányzatának szándékai. Tulajdonképpen nem biztató jel, hogy az új leszerelési .tárgyalásokon résztvevő amerikai küldött­ségek vezetőit Reagan a kon­zervatív politikusok és dip­lomaták soraiból szemelte ki. Kansztantyiin Csemyenko a hét közepén Moszkvában összeült békemózgaimi ta­nácskozáshoz intézett üzene­tében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kész a tárgysze­rű és kontsruktív megbeszé­lésekre, s reméli, hogy az Egyesült Államok is becsü­letes és felelősségteljes ma­gatartásit tanúsít. A szovjet államfő, az SZKP főtitkára sürgette, hogy gyökeres for­dulatot keli elérni a nem­zetközi légkör egészségesebbé tétele érdekében. <u_ _. kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok a legutóbbi tár­gyalások nyomán? Az elimúllf héten itöhb ke­let—nyugati tárgyalásra ke­rült sor. Általánosságban el­mondható ezekről a megbe­szélésekről, hogy kölcsönös szándék nyilvánult meg a gazdasági kapcsolatok bőví­tésére, az árucsere növelésé­re, az együttműködés új for­máinak megkeresésére, ugyanakkor azonban hang­súlyt kapott az is, hogy a nemzetközi feszültség kedve­zőtlen hatással van a gazda­ságii területre. Így például a szovjet— nyugatnémet gazdasági ve­gyes bizottság bonni üléssza­kán Antonov szovjet mi­niszterelnök-helyettes bírálta a NATO-országok úgyneve­zett Coom-listáját, amelyen a szocialista országokba nem, vagy csak korlátozottan ex­portálható termékek szere­pelnek. Vezető nyugatnémet gazdasági személyiségek is azt a véleményüket hangoz­tatták, hogy ez a lista gá­tolja a gazdasági kapcsolatok magasabb szintre való eme­lését. Jelentős esemény, hogy Tokióban japán—szovjet kormányközi kereskedelmi tárgyalások folytak a héten. Szovjet—nyugatnémet gazdasági tárgyalások színhelye volt a héten Bonn. A képen (balra) Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettes és Martin Bangemann nyugatné­met gazdasági miniszter megbeszéléseik előtt Négy év óta először talál­koztak a két kormány kül­döttei. A felek egyetértettek a két ország kereskedelmi kapcsolatainak bővítésével, különösen azért, mert tavaly a kereskedelmi forgalmuk 3,9 milliárd dollárra esett vissza, holott 1982-ben még 5,5 milliárd dollár értékű volt. A szovjet fél hosszú távú megállapodás megkö­tését indítványozta, de a japán küldöttség ázzál utasí­totta el ezt, hogy a két or­szág közti politikai kapcso­latok helyzete nem teszi le­hetővé egy ilyen megállapo­dás aláírását. A imái bonyolult viliágban a gazdaság és a külpolitika kölcsönhatása még jobban érvényesül, mint bármikor. Bizonyos, hogy ezért is je­lentős Andrej Gromiko be­jelentett madridi látogatása, vagy Oskar Fischemek, az NDK külügyminiszterének ■mostani kairói útja. A dip­lomáciai érdekeket gazdasá­giak egészítik ki. Hogyan értékelendő, hogy az USA felfüggesztette a Nicaraguával folytatott tárgyalásokat? A közép-amerikai válság egyik újabb és nem jelen­téktelen jele, hogy az USA felfüggesztette az amerikai— niaaraguai tárgyalásokat. Washington véleménye sze­rint a sandinista kormány politikája miatt nincs értel­me folytatni a tárgyalásokat. Amint ezt Ortega nicaraguai államfő kijelentette: az ame­rikai törvényhozással most akarja elfogadtatni a Rea- gankormányzat a Nicaragua elleni titkos háború folytatá­sához szükséges összegeket, ezért kellett úgy feltüntetni. hogy Nicaragua hibájából nem lehet tárgyalások útján rendezni a válságot. A tár­gyál ások felfüggesztése az úgynevezett Con tad ara-cso­port erőfeszítéseinek kudar­ca kárhoztatását is szolgál­ja. Miint ismeretes, Kolum­bia, Mexikó, Panama és Ve­nezuela már hosszabb ideje közvetíteni próbál Managua és Washington között. A Comtadora-csopart terveit Nicaragua kormánya elfo­gadta, de azok nem valósul­hatták meg eddig a wa­shingtoni visszautasítás mi­att. Most derült fény arra. hogy a közelmúltban Robert McFarlane, Reagan elnök nemzetbiztonsági főtanács­adója titkos körutat tett a térség öt országában: Salva­dorban, Hondurasban. Gua­temalában, Costa Ricában és Panamában. McFarlane utó­lag úgy nyilatkozott, hogy „a Nicaragua által exportált felforgató tevékenység meg­fékezése” volt a célja, s a meglátogatott országok veze­tőit meg akarta nyugtatni, hogy az USA „továbbra is állandó 'támogatójuk marad”. Elsősorban Salvadort ezután is támogatják, amelynek az amerikai kongresszus a Rea- gan-kormányzat előterjesz­tése alapján valószínűleg minden eddiginél nagyobb pénzügyi és katonai segítsé­get szavaz meg. Csak előbb — kéretni fogja magát. S biztosítékokat fog igényelni, hogy Salvadorban tisztelet­ben tartják az emberi jogo­kat. A halálbrigádok tevé­kenysége nyomán halmozódó hullahegyek ellenére aligha­nem „fejlődést” állapítanak meg a segélyprogram elő­terjesztői. Réti Ervin J Milyen új fejlemények mutatkoznak a szovjet—ame­rikai viszonyban Reagan újabb elnökségének kezde­tén? Vegyes érzelmekkel fogad­ták az Egyesült Államokban és a határain kívül Ronald Reagan ibéikitatásii beszédét, amelynek külpolitikai részé­iben az új-régi elnök egyrészt tárgyalási készségét bizony­gatta, másrészt azonban ki­tartott a „csiiilllagháborús” ter­vei mellett. A szovjet hír- ügynökség úgy értékelte, hogy az elnök programjá­nak egyes tételei határozot­tan ellentétben állanak a Genfben elfogadott szovjet— amerikai közös nyilatkozat betűjével és szellemével. Az amerikai sajtó viszont ^mér­sékelt hangneműnek” és „Visszafogottnak” miinősí­tette Reagan szavait. Természetesen a követke­zőkben a tettek mutatják meg, mi is hát Washington hivatalos álláspontja, mik

Next

/
Oldalképek
Tartalom