Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

1985. január 3., csütörtök Somogyi Néplap 3 Az első munkanap „ indítás" Hosszú idő óta tegnap ismét töme­gek toporogtak az ipartelepekre járó autóbuszok megállóiban, hiszen sok üzem a két ünnep között leállt. A fa­gyos reggelen a munkába indulók kö­zött a fő téma az év búcsúztatása volt — (és természetesen az újrakezdés. így volt ez Kaposváron és így me- gyeszerte. Ki a szokott munkásjárato­kon, ki gyalog, vagy kerékpáron ki­sebb-nagyobb szünet után ismét mun­kába indult. íMert örök törvény, hogy a boldog új évre vonatkozó jókíván­ságok valóra válása mindenekelőtt rajtunk, a munkánkon áll. Hogy kezdődött 1985 első munka­napja — összeállításunkban ezeket a pillanatokat igyekeztek megörökíteni munkatársaink. Megkezdődött az erdők éve Mielőtt Mzúgtaik a fűré­szeik, a melegedőben még egyiszer boldog új évet kí­vántak egymásnak a Somo­gyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozói. Néhány nap miúliva, hetedikén kerül sor a gazdaság százharminc- hat szocialista brigádvezető- jóruek szokásos év eleji ta­nácskozására: az idei év minden korábbinál nagyobb feliaidlat elvégzését rója a gazdaság dolgozóira. — Nég yszá zkuilen c venh á - ro|mezer köbméter vastagfát kelll kiltermlalnii, mintegy negyverezerrel többet, mint az előző évben — mondja Takács László vezérigazgató. — Mi a magyarázata a feladat ilyen mértékű növe­kedésének? — Döntően az, hogy az idén meg kell szüntetnünk erdeinkban teljes egészében a viharkárokat. Vissza kell állítanunk az egészséges ál­lapotokat), ne korhadjanak tovább a sérült fák. — Az ENSZ Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Világ­szervezete, a FAO felhívása alapján 1985 aiz erdők éve. összefügg-e ezzel a ténnyel a gazdaságnak ez a törek­vése? — Minden, erdész öröm­mel fogadta ezt a kezdemé­nyezést, aminek fő célja, hogy ráirányítsa a figyel­met, a természetben levő biológiai egység megóvására!, célratörőbb, jobb hasznosí­tására. Üj műszaki megofl- dálsolkat kell keresni és min­den tekintetben következe­tesebben kel gazdálkodnunk erdeinkfcél. — A FAO programjában KOCSONYAHÚS ÉS SALÁTA A gazdaság dolgozóinak mintegy 60—70 százaléka állt munkába tegnap reggel a ikaposmérői Latinca Terme­lőszövetkezetben : az állat- tenyésztésben a sertésgon­dozók és a juhászok — ne­kik a munkából az ünne­pekben is kijutott —, a gépműhelyben a szerelők, a szövetkezeti központban az irodisták, Üjmajörbam ped’g a kertészetiek. — Most is sokan vannak szabadságon, ilyenkor pihe­nik ki fáradalmaikat példá­ul az őszi mélyszántáson ép­pen csak túljutott traktoro­sok és jónéhány gépkocsi- vezető, akinek télen, már nincs szállítani valója — mondta Szabó Gábor elnök. A reggeli munkakezdéskor találkoztunk, s az ünnepek alatt alaposan kihűlt irodák asztalán a gőzölgő kávé mel­lett már ott voltak a nyom­tatványok a kimutatások — elkezdődött az év első mun­kanapja. — Huszonkettedikén lesz a zárszámadó közgyűlésünk, most folyik a leltározási adatok feldolgozása. Hogy milyen zárásira számítunk? A tervet megközelítő ered­ményt várunk, annak elle­nére, hogy holsszú évekre visszatekintve alig találnék még egy olyan rossz időjá­rású esztendőt, mint ami­lyen 1984 volt. Ügy érzem, az idei sem alakulhat rosz- szabbul. Létszámmal, bérrel, költségekkel az eddiginél is okosabban kell gazdálkod­nunk, s akkor nem lehet baj. A kertészetben a saláta­szedő asszonyokkal váltot­tunk szót. Kelendőek a-ker- tészeti termelvényök. és tudunk már külföldi sikeres bemutatkozásról is: decem­berben kapták meg az er­furti virágkiállításon való eredményes szereplésüket tanúsító oklevelet... — Csak alkalmi munka a saláteszedés, egyébként té­len kocsonyahúst csomago­lunk a Kaposvári Húskom­binátnak — mondták az asszonyok. A negyven asz- szony egy-egy nap 2600-3000 kiló húsárut ad át a keres­kedelemnek már negyedik éve. — December elejétől szed­jük a salátát, eddig mint­egy tízezer fejet adtunk el a Zöldértnek — tájékozta­tott Papp Lászióné, a szán­tóföldi kertészet brigádveze- tőie. > — Négy. egyéniként 600 négyzetméter alapterületű fóliasátorban terem a salá­ta — magyarázta a,z elnök —. energiatakarékos vízfű­téssel. Ezen a területen a saláta után palántát neve­lünk. majd paprikát és pa­radicsomot termelünk. Ok­tóber óta szedjük például a piros paradicsomot. Az üveg­házban a szegfűnek is nagy a keletje, viszik nemcsak Budapestre a nagybani vi­rágpiacra, hanem Sümegre, Keszthelyre, Pécsre. Nagy­kanizsára is __ A paradicsom, a saláta, az illatos szegfű „társaságá­ban” új évet kezdeni — nem rossz. Még ha a jókora fóliasátor előtt dermesztő a hideg, csizma alatt csikorgó hó fogadja is a kilépőt... a károk megelőzése, aiz ér­ték megmentése, a kiterme­lés és a telepítés egyensú­lyának helyreállítása szere­pel. — Nálunk Somogybám ez azt jelenti, hogy a nagyobb arányú kiitenmalést nagyobb arányú telepítésnek, erdő­felújításnak kell követni. Szerencsére ezeknek a mun­káknak jó része gépesített. De a rendcsinálás” során például! a tavalyinál mintegy harmincezer köbméterrel ■több, hasított állapotban tő­kés piacokra kerülő fenyő papírfát kézzel kell kérgez- ni. A Balatonitól a Dráváig csaknem ötezer erdőgazda­sági dolgozó kezdett hozzá tegnap az év feladatainak elvégzéséhez. Vajon az ő erejük elegendő lesz-e ah­hoz), hogy az erdők éve szel­lemében megfeleljenek a magasabb követelmények­nek? — Mi úgy számolunk — mondta a vezérigazgató —, hogy egy-kétszáz emberrel kevesebb létszám is képes lesz a tervek valóra váltá­sára. A szokásos évi brigád- gyűlésen többek között erről kívánunk szót váltani a szo­cialista brigá övezetekkel. Arról, hogy miként tehet­jük kézzél foghatóbbá a ha­tékonyságot, hogy minden ember minden nap tudja, mit kell aznap teljesíteni. Éppen ma reggel beszélget­tem az egyik nagy értékű eszközünk kezelőjével, hogy embernek, gépnek egyaránt jobb, ha jó időben nagyobb a teljesítmény, a mostanihoz hasonló, kedvezőtlen időjá­rási viszonyok között pedig valamivel kisebb. De ehhez mindenkinek naprakészen kell tudni, hányadán állunk feladatainkkal. 1984-ről annyit, hogy 1,9 rrtillliárd forint termelési ér­téket, a tervezettnek megfe­lelően hetvenkét milliós nyereséget állítottak elő az erdőgazdaság dolgozói, és expar.ttervüiket százmillióval teLjesíteltték túli. Tegnap az erdők éve első munkanap­ján úgy kezdték a munkát, hogy több mint két milliár­dos érték előállítását és egészségesebb, értékesebb erdőik nevelését várja tőlük a népgazdaság. Az ellső félév végéig kell átadnia a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépí­tő Vállalatinak a kaposvári rendelőintézet mellett épü­lő fogtechnikai labor épü­lettömbjét. Most a belső vakolás az ott dolgozók ten­nivalója. Utoljára december 22-én dolgoztak a fogtechnikai la­boron a (mumkások; a hosz- szú szünet után tegnap elő­ször el kellett takarítani a havait, tüzet kellett rakni, mert nagyon hideg volt, és habarcsot csak melegebb vízzel lehet készíteni. A fű­tésit is megkezdték hamar az épületben, mert a fa­gyott fal ledobja a vakola­tot. .. Péter János művezető mondta: — Nem olyan nálunk egy műszakikezdiés, mint egy ál­landó, meleg üzemben. Iltt bizony elvesz egy kis időt a tényleges munkáitól az előkészítés. Különösen egy ilyen hosszú szünet után ókoz gondot a hideg. Kiss Gyula és Bogdán István együtt kezdték a munkanapot. Egybehangzóan állították: jó volt bejönni a kéthetes pihenést követően, még akkor is ha vastag kap­cát .kellett tenni a csizmá­ba, mert mínusz hat fokot mutatott a hőmérő. Ok la­pátolták a havát. Jakabfi István pedig egy minidöm­per körül serénykedett. Ha­marosan berregni kezdett a motor. — Hálás jószág ez — mondta a gazdája — köny- nyen beindult, pedig mióta fagyoiskodott itt a szabad­ban. .. Ezt a könnyed indítást igazán csak azok tudják ér­tékelni, akik a fagyos reg­geléken „csáillaggarázsos” autóikkal kínlódnak. Szen­tes Antal építésvezető pe­dig a munka „hidegindítá­sáról” mondta: — Kell néhány óra, amíg az összes előkészülettel vé­geznék az emberek. Most az a fontos, hogy gyorsan min­denütt meleget csináljunk, ahol csak lehet. De azt is kimódoltuk már előre, hogy miiképpen hidaljuk át ezt a kényszerű üresjáratot. Amíg a víz felmelegszik, amíg a vakoláshoz megfelelő hő­mérsékletűek lesznek a fa­lak, addig megtartjuk a ne­gyedévenként kötelező bal­esetvédelmi oktatást. így nem kell rá majd akkor időt szakítani, amikor fo­lyamatos már a munka. A művezető és az építés- vezető beszélgétés közben kiaddtt néhány utasítást, az emberek sürgölődtek, fát hoztak, tüzet raktak... Fél­mondatok, félszavaik szóltak arról is, hogy ki mit vár 1985-itől. De ezen kívül nenrgen árulkodott semmi sem róla, hogy az első munkanap valamiféle kü­lönlegesség volna. Kezdődött a műszak, mint máskor is. 6.15 — az első munkadarab Hajnáili fél hattól egyre sűrűbben kattogott az ér­kezési bldkkoióóra a Kapos- gép memyei gyáregységé­nek portáján. Az ' év első műszakjában dolgozott Ta­kács János esztergályos is. — A két ünnep között nem dolgoztunk, de a kará­csony előtti utolsó műszak­ban készítelttünk elő anya­got, hogy ne kélljen kény­szerpihenővel kezdeni az új évet. — Szintén az újrakezdésit segítette elő két az ünnepek között is dolgozó gmk mun­kája. Az egyik a gyántásélő- készítő munkahelyek pado­zatát újította föl, míg a másik takarított. Utóbbinak a tagja Vida János minősé­gi ellenőr is. — A műhelyben oiajfol- to|ka|t takarítottuk el és ha­vát lapátoltunk, hogy most ez se gátolhassa az üzemen belüli anyagmozgatást. A haflllloittak alapján azt is gonddlihaitttuk vodmai, az új éviben .teljes lendülettel in­dult a munka. Hajdú János igazgató azonban nem szé­pítette azokat a gondokat sem, ami miatt mégsem si­került „repülőstarttal” in­dulniuk. — Elsősorban a szigorú készletgazdálkodási megkö­tések miatt csak minimális mennyiségű ailkatrészellőre- gyántásra, illetve alapanyag- raktározásra volt módunk. S nemcsak a gyántóü zeniek­nél van ez így, hanem az al&panyagszállítóinfcnál és megrendelőinknél is. Január másodikáln tehát állórajttal kezdünk, nem jelenti azon­ban ez, hogy ma nem dol­goznának az emberek. Ügy szervezzük a munkát, hogy mára is jusson feladat. Tarcsa Sándor esztergá­lyos gépe mellett 6.15-kor már 1985-ben gyártott al­katrészt találtunk. — A boríték lenne sová­nyabb, ha „búékolással” töl­tenénk az első napot. Szigo­rú teljesítménybérünk van, s ez érvényes január máso­dikéra is. Míg az 1-es számú forgá- csolóműhely már műszak- kezdéskor gépzajtól volit hangos, addig a 2-esben egy órával később is csak a me­legedőben találtunk embe­reket. Mint kiderült, iltt kol­lektív teljesítménybér van... Az igazsághoz tartozik per­sze, hogy az itt lévő, olajjal működő gépek csak megfe­lelő műhelyhőmérséklet mel­lett tudtak indulni. A leg­több műhelyben azonban dermesztő hideg volt. A két ünnep közötti na­pokat a mennyeiek is előre ledolgozták. A gmik-k azon­ban! az év utolsó napjaiban is termeitek, 27-ét pedig az üzem vezetői is munkával töltöttek. — Akkor indult útnak az utolsó 1984-es exportszállít­mányunk az NDK-ba. Még karácsony előtt elindítottunk három vagonnyit az NSZK- ha is. A mennyei üzemegy­ség összességében teljesítette éves tervét, s ez jó alapot adott az idei eredményes­séghez, az igazgató azonban több, az új évben kiakná­zandó tartalékról is szólt. — Elsősorban az érdekelt­séget és a munkaszervezést kell úgy formálnunk, hogy mindenki méginkább mia­gáénak érezze az üzemet. Ehhez több munkahelyen még pontosabb mércét kell találnunk a teljesítmény­értékeléséhez. Közben a tmk-csoportve- zeltő jelezte, hoigy a fűtőka- zámokban fogytán az olaj. Tartalékkészletből pótolták a hiányt, s mire világoso­dott, már langyosabb volt a levegő a műhelyekben. A kiszállítást már éjjel megkezdték A bejárat előtti színes lámpákkal kivilágított fe­nyőfa még az ünnepet idézi, a kora reggeli sötétségbeve­sző gőzköd azonban már az ünnep utáni első munkanap kezdetet jelzi a kaposvári Tejüzemben. — Ma reggel 4 órakor kel­tem — mondja Tulok Ven­cel gépkocsivezető —, de ez már nem is tűnik korainak a nyári éjféli ébresztőhöz képest. 21 éve dolgozom itt, már megszoktam. Tab, Bog- lárlelle környékén, összesen 23 felvevőhelyen gyűjtöm össze a tejet, úgy számolom, este 6 körül itthon leszek. Lantos Zsuzsanna, az üzem egyik tejátvevő labo­ránsa sem kelhetett sokkal később, hiszen neki 5.10-kor kezdődött a munkaideje. — Nekem már tegnap el­kezdődött az új év. A tejet át kell venni akikor is, ha ünnepnap ,van. Több mint 121 ezer liter tejet hoztak be. Ez valamivel kevesebb vollt, mint az átlag, de tán a tehenek is ünnepeltek — mondja nevetve. — A mun­kám érdekes, szeretem csi­nálni, neketm a szilveszter is alvással telt, ,mert külön­ben nem tudtam volna reg­gel fölkelni. Hogy mit vá­rok az új évtől? Remélem, elégedettek lesznek a mun­kámmal s bízom abban is, hogy ez a fizetésemben is meglátszik majd, és az ősz­től szeretnék tovább tanul­ni az élelmiszeripari szak­középiskolában. Ehhez a vállalat is hozzájárul. Alig múlt néhány perccel 6 óra, a túrókészítő csar­nokban azonban már kész a friss túró. Három asszony mossa, sikálja a kiürült ká­dakat. Egyikük, Kovács Ist­vánná már 4 órakor itt volt, hogy a később jövők­nek előkészítse a munkát. — Itt lakom a közelben, úgyhogy szerencsére nem kell messze menni. Szívesen csinálom. Körülbelül másfél éve vállaltam el1 a korai kezdést, és így fél egyig tart a munkaidőm. Eddig 6 és fél mázsa készült el, jói megy a munka, nem kiéli sietni, időben készen le­szünk. — A késztermék gyártá­sát ma reggel1 kezdtük meg, de a szállítókocsik már éj­jel elindultak — mondja Péter Csaba főművezető. — Mire nyitnak az üzletek, mindenhol lesz friss tej és tejtermék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom