Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfolyam, 21. szám Ára: 2,20 Ft 1985. január 26., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről 1984-ben a népgazdaság fejlődése lényegében megfelelt az éves terv céljainak. Az egyensúlyi helyzet javult, a nemzetközi fizetőképesség megszilárdult. Az életszínvonal és az életkörülmények alakulására vonatkozó előirányzatok nagyrészt teljesültek. A termelés növekedési üteme élénkült, és színvonala meghaladta a tervezettet. Az adósságállomány konvertibilis devizákban az előző évinél jobban csökkent, rubel-elszámolásokban pedig kevésbé nőtt. A külkereskedelmi aktívum az előző évit meghaladta, de a tervben előirányzottat nem érte el. A nemzeti jövedelem ösz- szege folyó áron több mint 800 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — 2,8 —3 százalékkal haladta meg az 1983. évit. A termelésnövekedés az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának csaknem 1 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése meghaladta a 3,5 százalékot. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszköz- állomány gyarapodott. Az egységnyi termelésre jutó anyagráfordítás kismértékben csökkent. A népgazdaság energiafelhasználása az előző évhez viszonyítva közel 4 százalékkal nőtt. Emelkedett az anyagi ágazatok, valamint a lakosság és a kommunális ágazatok fogyasztása is. Az energiaigéIpar Az ipari termelés (kisszervezetek termelésével együtt) kb. 3 százalékkal, a tervet megháladóan emelkedett. Az állami ipar vállal átok 2,5 szányek kielégítésében fokozódott a hazai források szerepe. A nemzeti jövedelemből belföldön (folyó áron) kb. 770 milliárd forintot, volumenben csaknem annyit használtak fel, mint 1983- ban. A lakosság fogyasztása kb. 1 százalékkal emelkedett. A felhalmozás 8—9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések hozzájárulták az életkörülmények javításához. A lakásállomány bővült, javult az új lakásök felszereltsége, és nőtt alapterületük. Fokozódott a lakáskorszerűsítés és -felújítás. A kórházi ágyak száma növekedett, javult a kórházak műszerekkel való ellátottsága. Az óvodai helyek száma az igényekkel arányosan bővült. Folytatódott a települések bekapcsolása a földgázellátásba. A közművesítésben, az életkörülmények javítását szolgáló beruházásokban tokozott mértékben vett részt a lakosság saját erőforrásaival. Mind a termelés bővüléséhez, mind a lakossági jövedelmek növekedéséhez hozzájárult, hogy a kisszervezetek — főként az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, a vállalati gazdasági munkaközösségiek — és a bennük részt vevők száma gyors ütemben tovább emelkedett. zaliékkal, az ipari szövetkezetek 4,1 százalékkal, a kisszövetkezetek és a magán- kisipar ennél nagyobb mértékben növelték termelésüket. Az ipari termékek értékesítésében nőtt az export aránya. Kivitelük mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, összességében 5—6 százalékkal. Az ipar belföldre közéi 1 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül a lakosságnak 1,8 százalékkal több, beruházásra és termelő felhasználásra lényegében az előző évivel azonos mennyiségű terméket szállított. Az ipari termelés kb. háromnegyedét kitevő szakágazatokban a termelés kisebu- nagyobb mértekben emelkedett, a többiben nem változott, vagy csökkent. Ez utóbbiak száma kevesebb volt oz előző évinél. Az állami iparváldalatokna 1 és az ipari szövetkezeteknél foglalkoztatottaik száma némileg —t a korábbi éveknél kevésbé — mérséklődött, a kisvállalatoknál és kisszövetkezeteknél viszont számottevően emelkedett a létszám. Valamennyi ipari szervezetet figyelembe véve a foglalkoztatottak száma 1984-lben lényegesen nem tért el 'az előző évitől. A nagyobb ágazatok közül a bányászatban, a kohászatban, a gépiparban és a könnyűiparban az 1983. évinél kevesebben dolgoztak. Részben az új kapacitások üzembe helyezése folytán néhány ágazatban nőtt a létszám, köztük a viliamos- energia-ipairban, a vegyiparban, az élelmiszeriparban, az építőanyagiparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés mintegy 3 százalékkal emelkedett. Tovább folytatódott az anyagtakarékosságot célzó programok megvalósítása; az eredmények szerényebbek a korábbiaknál, részben azért, mert élénkült egyes anyagigényes ágazatok termelése, részben mert alacsony a vállalatok költségérzékenysége. Az ipar nyeresége 1984-ben emelkedett, ami elsősorban a kohászat, a vegyipar és az épí- itőanyag-ipar növekvő nyereségéből adódott. Több bányászati, gépipari és élelmiszer- ipari vállalat veszteséggel zárta az évet. Az ipar értékesítési árszínvonala 4 százalékkal, a belföldi értékesítésé 3,6 százalékkal emelkedett. A főbb energiahordozók közül szénből 25 millió tonnát, 0,7 százalékkal kevesebbet, 'kőolajból 2 millió tonnát, lényegében ugyanannyit hoztak felszínre, mint az előző évben. A földgáztermelés 6 százalékkal, 6,9 milliárd köbméterre nőtt. A villamos- energia-termelés 26,2 milliárd kilowattóra volt, 1.8 százalékkal több, mint 1983- ban. Üzembe helyezték a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkját. A viUamosenergia- termeléshez a Paksi Atomerőmű 14 százalékkal, ezen be3ül az év utolsó két- hónapjában 23 százalékkal járult hozzá. A folyamatban levő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák Mátfkus-'he- gyi bányaüzemében befejeződtek a feltárási munkák, az aknák műszaki átadása megtörtént, az év folyamán 1,2 millió tonna szenet termeltek. Alumíniumkohászati termékekből mind a belföldi értékesítés, mind az export emelkedett. Az export bővülése nem rubel' elszámolásokban következett be. A tőkés export az év első felében kedvező árakon, kiemelkedően nőtt, a későbbiekben az árak nagymértékben csökkentek. Vaskohászati termékekből a belföldi értékesítés' csökkent, az export mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően nőtt. A kivitel bővülése nem rubel elszámolásokban volt erőteljesebb. Határidőre elkészült az Ózdi Kohászati Üzemek salak- feldolgozó műve. Fenyőfőn 240 ezer tonna bauxit-termelő kapacitást helyeztek üzembe. A gépiparon belül jelentősen, 6 százalékkal növelte termelését a villamosgép- és készülékipar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar, szerényebb mértékben a közlekedési eszköz ipar. Nem változott a műszeripar, a fémtömegcifckipar, csökkent a gép- és gépi berendezés ipar termelése. A gépipari termékek kivitele rubel elszámolásokban számottevően emelkedett, nem rubel elszámolásokban, főként a fejlődő országokba, csökkent. A belföldi értékesítés az előző évivel azonos volt. Az építőanyagipar ágazatai közül a kő- és kavicsbányászat, az azbesztcement, valamint a mész- és cement- ipar termelése csökkent, a többi szakágaké emelkedett, legnagyobb mértékben az üvegiparé, valamint az építési szigetelőanyagoké. Nőtt a tégla- és cseréptermelós is. ennek ellenére a megnövekedett lakossági kereslet következtében ellátási hiányok voltak. Részben a termelés nagyobb arányú bővítésével, részben importtal az év utolsó harmadában enyhítették a feszültségeket. A vegyiparon belül ki- sebb-nagyobb mértékben valamennyi szakágazat termelése nőtt, leggyorsabb ütemben — 8 százalékkal — a szerves és szervetlen vegyiparé, a háztartási és kozmetikai vegyiparé, valamint a gázgyártás és -elosztásé. Számottevően, 6—7 százalékkal bővült a műanyagfeldolgozás. valamint a 'gyógyszeripar termelése. A műtrágya- és növényvé- dőszergyártás csaknem 4 százalékkal nőtt. A kőolajfeldolgozóipar, a műanyag- és vegyiszálgyártás, valamint a gumiipar 1—2,4 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A vegyipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, a növekedés a nem rubel elszámolású piacokon volt erőteljesebb. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1.5 százalékkal több terméket szállított. Üj kapacitások üzembehelyezésével bővült a vegyipari termékek választéka, javult piacképességük. A Tiszai Vegyi Kombinátban befejeződött az évi 40 000 tonna polipropilén előállítására alkalmas üzem beruházása. A Dunai Kőolajipari Vállalat új katalitikus fcrakküzeme megkezdte termelését. A könnyűipar csaknem valamennyi ágazatában nőtt a termelés. Az átlagosnál nagyobb mértékű volt a termelésnövekedés a papír-, valamint a fafeldolgozó iparban. A ruházati ágazatok termelése összességében 2,4 százalékkal, ezen belül a cipőiparé 6,5 százalékkal emelkedett. A könnyűipar belföldre ugyanannyit, rubel elszámolású exportra többet szállított, mint az előző évben. Befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója. A legnagyobb élelmiszeripari ágak közül a húsipar termelése számottevően, a tejiparé is az átlagot meghaladóan emelkedett. A baromfifeldolgozás, valamint a tartósítóipar termelése az előző évi szint körül alakult. A malomipar termelése némileg, a cukoriparé erőteljesebben csökkent. A kisebb ágazatok közül jelentős volt a termelésnövekedés a növényolaj-, a szesz-, a dohány- és az édesiparban. Az élelmiszer- ipar a lakossági igények kielégítése mellett erőteljesen növelte elsősorban nem rubel elszámolású exportját. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezettet némileg meghaladóan, 4—5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 7—8 százalékkal termelt kevesebbet. Csökkent az építőiparon 'kívüli szervezetek építési tevékenysége és növekedett a magánépítkezések volumene. Jelentősen nőtt a kisvállalkozások építési teljesítménye, amely az országos építési-szerelési munkáknak 2—3 százalékát tette ;ki. Az állami és szövetkezeti építőipar kivitelezésében levő építmények és technológiai szerelési munkák száma és értéke csökkent. A megkezdett munkák költségvetési összege kisebb, az átadottaké nagyobb volt. mint az előző évben. A kivitelező építőipar által visz- szautasított építési igények tovább csökkenitek. Az építési munkákon belül a mérséklődő beruházási kereslet ellenére nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezések aránya, a fenntartási munkák az ösz- szes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipar által elvégzett munkák árszínvonala 7—7,5 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3.0 százalékkal, mintegy 8600 fővel csökkent. A létszám- csökkenés a korábbiaknál mérsékeltebb volt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés színvonala elmaradt az 1983. évitől. (Folytatás a 2. oldalon.) A népgazdaság 1984. évi feji ődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1983. 'év százalékban Nemzeti jövedelem 101,5—102,0 102,8—103 Belföldi felhasználás 98—99 kb. 100 Ipari 'termelés Országos építési-szerelési 101,5—102,0 103 tevékenység Mezőgazdasági termékek 97—98 95—96 termelése Egy lakosra jutó 103—104 102,5—103 reáljövedelem 100,0 kb. 101 Lakossági fogyasztás 100,0—100,5 kb. 101 Nagy mennyiségű olcsó építőanyag A visontai Gagarin Hőerőmű pernyéjét hasznosítja majd alapanyagként a Halma- jugTán épülő Mátra Gázbetongyár. Európa egyik legkorszerűbb és legmodernebb üzeme olcsó építőanyagot biztosít nagy mennyiségben az építkezők számára (MTI-fotó — Szabó Sándor)
