Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-25 / 20. szám

4 Somogyi Néplap 1985. január 25., péntek Jogi szakértőnk írja A bírósági eljárás szerepe a fiatalkorú bűnözés megelőzésében Űj üzemrész kezdte meg működését a közelmúltban a zalai megyeszékhely vágóhidján. Az 1200 négyzetméteres űj húsbontó-, csontozó- és csomagolócsarnok belépésével a ZA- LAHŰS évi 1600 tonnával növeli termelését (MTI-tfotó — Czika László felv. — KS) Segített a verseny, a jó munkaszervezés Másfél millió forint nyereség HAJÓK MENTŐ­ÖBÖLBEN Nem kevesebb, mint száz különféle vízijármű — kot­róhajó, önijáró uszály, ele­vátor, dereglye — vendéges­kedik kényszerűségből Pilis- maróton, a biztonságot nyúj­tó dunai téli mentőöbölben. A hajók többsége szinte az utolsó pillanatban vetett horgonyt és menekült meg a veszélyt jelentő jégtáblák szétroppantó ölelésében. A nemrég kialakított pi­lismarót! téli kikötőben, amely kitűnő menhelye a dunai hajóknak, tavaly 50 vízi jármű vészelte át a jég­zajlást, az idei szokatlanul kemény hideg azonban most 100 hajót késztetett itt kényszerpihenőre. így a ki­kötő legénységének megle­hetősen mozgalmas az élete, bőven van tennivalójuk. Többek között gondoskod­niuk kell arról, hogy a ha­jók körül mindig legyen elegendő úgynevezett tűzoltó­lék, amelyen keresztül egy esetleges tűznél kellő meny- nyiségű vízhez juthatnak. Állandóan figyelik a jég­táblák mozgását, összetorló­dását és szükség esetén ha­jóval megtörik a járművek körül vastagodó jégpáncélt. A pilismaróti mentőöböl­ben veszteglő vízijárművek csak akkor kelnek újra útra, amikor a folyam ismét ha­józhatóvá válik. 4. — Számít? De maga mit keres egyedül két front kö­zött, hiszen a lakosságot ki­telepítették ... — Csak a szüleim men­tek el... Nyugatra. Resz­ketnek az oroszoktól. — Maga nem? — Nem emberevők. — Miből gondolja? — Olvastam a tanítóók egy-két orosz- könyvét, ab­ból nem az derült ki. hogy vadállatok. — Jó, de hát mi értelme van itt egyedül? ... A válasz sokaié váratott magára. Aztán valami val- lomásféle a szülőföldről, a hazától, hogy nagy veszély­ben is ki kell mellette tar­tani. Máskor. másutt talán „nagy szavak” lettek volna ezek. De itt és most közeli ágyúdörgés szólt bele a kö­J'anuár 15-én délelőtt 10 órakor a Nagyatádi Takarék- szövetkezet főkönyvedéi iro­dájában még 10 percet kért a főkönyvelő, hogy meg tud­ja a múlt évi nyereséget. S kiderült, hogy fennállásának ilegeredmiényesebb esztende­jét zárta a több minit kilenc­ezer tagot tömörítő szövetke­zet. — Mi eredményezte ezt? — kérdeztem Szőke József elnökitől. — A pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére lindíitotlt szocialista munka- varseny meghozta a várt eredményt, a vállalásunkat 1984-ban teljesítettük. Ta­valy a takarékosság hónapjá­ban 13 millió forinttal nőtt a betétállományunk, s az év végéig 27,5 millió forintra emelkedett. A növekedés az előző évnek több mint két* szerese. Nagy öröm számom­ra, hogy a toetétnövekedésnek több mint a felét a nagyatá­di központban értük el; ez bizonyítja, hogy egyre job­ban kötődnek Nagyatád lakói takarékszövetkezetünkhöz. A betétállományunk december 31-én 159 millió forint volt, s ezzel a harmadik helyen állunk a megye takarékszö­zéjük szakadt csendbe, jel­zőrakéták fénye kúszott az esti homályba vesző falra... Ellának hívták a lányt. Hamar felengedett. Talán mert megygőződött váratlan vendége jó szándékáról. Ahogy szűnt a feszültség, úgy virult ki egyre jobban, s Viktor percről percre jobban érezte Ella nőiességét, for­más alakját, bájoskeres ar­cát, mélyen ülő szemét. Ami­kor az néhány tojást készí­tett vacsorára, az járt az eszében, hogy éppen ilyet látott népi táncon táncolni egy kátomiákmak adott mű­sorban. A lánnyal sohase (beszélt, a nevét se tudta, de egy kicsit beleszeretett. En­nél (tisztább és reménytele­nebb vonzalmat aligha látott a világ. Amnm|t a tojás sistergett a forró serpenyőben, a veran­daajtón kopogás hallatszott. Ella gyorsan megforgatta a tojást, aztán kiszaladt. Fél­vetkezeteinek sorrendjében. Az ifjúsági betétek száma 146-tal nőtt a múlt éviben, e téren elsők vagyunk So­mogybán. — Mennyit kölcsönöztek? — Kölesönforgalmunk 1984-iben 31 millió forint volt. Az igényeket az építé­si és tatarozási kölcsönök ki­vételével ki tudtuk elégíteni. Ettől függetlenül a folyósí­tott kölcsönök összege 20 százalékkal haladta meg az előző évit. — Hogyan állnak a szol­gáltatásokkal? — összes forgalmunk kö­zel 40 millió forint; kétsze­rese az előző évinek. Kör­zetünk valamennyi csalódja- val van kapcsolatunk a biz­tosítások, az áram- és víz- díjak beszedése, a háztáji állatok kifizetése stb. kap­csán. — Mindezek után mi az eredmény? — Nyereségünk 1,5 mil­lió forint, ez 300 ezer fo­rinttal több, minit az edő/ő évi. Jó munkaszervezésre, ésszerű gazdálkodásra, 28 ügyviteli dolgozónk igyekeze­tére, a költségek csökkenté­sére, a verseny erejére volt szükség ahhoz, hogy mindezt elérjük. D. Z. úton volt, amikor a kopogás kissé erélyesebben megismét­lődött. — Jövök már, ne türel­metlenkedjen! — mondta El­la és máris nyikordul|t a kulcs a záriban. Viktor megmarkolta a lány pisztolyát, egy német tiszti, önvédelmi fegyvert, amely­nek olyan űrmérete és tűz- ereje volt, hogy akár táma- dófegyvemek is lehetett vol­na minősíteni, és az ajtó mö­gé lépett. Meglepetésére a lány egye­dül térit vissza. Már elköny­velte, hogy távozott az ide­gen, amikor kissé távolabb­ról — a tisztaszobában ta­lán — férfiköhéeselés hal­latszott. Különös, hogy Ella nem szólt új vendégéről. Sőt, amióta visszajött, alig szólt. A kérdésekre rövid vála­szokat adott, mintha másutt járna az esze. Ajánlatos az elővigyáza­tosság, nehogy hajnalban né­met kivégzőosztag előtt fe­jezze be a nagy kalandot — gondolta hanyatt dőlve a pokróccal takart konyhai ágyon, a repedezett gerendá­kat szemlélve. A kellemes melegtől, meg a vacsorától az arca égni kezdetit, és egy­szer csiak a semmibe vesztek a gerendák, ia közeli, s távo­li zajok. A Büntető Törvénykönyv megfogalmazása szeriint fia­talkorú az, aki a 'bűncselek­mény elkövetésekor tizenne­gyedik életévét betöltötte, de. a tizennyolcadikat még nem. Ez a törvényhely eloszlatja azokat .a téves felfogásokat, miszerint például egy túlko­ros általános iskolai tanuló nem vonható büntetőjogi fe­lelősségre. A törvény generális ren­delkezése szerint a fiatalko- rúíakra — az általánoson kí­vül — különleges szabályokat kell alkalmazni. Ennek hát­terében az áll, hogy a bű­nözés elleni küzdelemben az általános gyermek- és ifjú­ságvédelmi eszközök önma­gukban elégtelenek. A 14—18 éves fiatalok tes­ti, szellemi és erkölcsi fej­lettsége, valamint társadalmi helyzete eltér a felnőttekétől, s ezt a büntető törvénynek is figyelembe kell vennie. A büntető törvénykönyv célja — többek között —, hogy neveljen a szocialista társa­dalmi együttélés szabályai­nak megtartására és a törvé­nyek tiszteletére. Ez az álta­lános érvényű rendelkezés a fiatalkorúakra is érvényes, azonban ennek megvalósítása érdekében elsősorban olyan büntetésit vagy intézkedést kell alkalmazni, amely előse­gíti a fiatalkorú helyes irányba fejlődését, azt, hogy a társadalom (hasznos tagjává váljék. Mindezek a rendelkezések — a társadalom védelmét túlmenően — a bűnmegelő­zést szolgálják; azt, hogy akár az elkövető, akár más — bűncselekményt kövessen el. A fiatalkorúaknál a bünte­tés és intézkedés alkalmazá­sának célja elsősorban a ne­velés. Az elkövetőket több­nyire az általánosnál eny­hébb szabályok szerint kell felelősségre vonni. így egyes büntetéseket fiatalkorúval szemben nem lehet alkal­mazni (például halálbüntetés, életfogytig tartó szabadság­vesztés, vagyonelkobzás), il­letőleg alkalmazásuk köre szűkébb, vagy alkalmazásuk esetén enyhébb szabályok vonatkoznak rájuk. (Ilyen a szabadságvesztés, a javító­nevelő munka, a közügyektől eltiltás, a pénzbüntetés, a kitiltás.) A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések nevelő jellege nyilvánul meg a szabadság- vesztés sajátos fokozataiban és abban is, hogy intézke­désként javítóintézeti neve­lést is el lehet rendelni. A fiatalkorúak büntető­Éktelen sikoltozásra riadt. A pisztoly után kapott, de hiába kereste. Kirahanit. A sötétben futó alakot látott, német szava­kat halloitt, lövések dördül­tek. Aztán csend lett. Vik­tor a hátsó szoba felé indult, ahonnan gyér fény szűrődött ki. Amikor benyitott, elállt a lélegzete: a padlón Ella he­vert, tépett ruhában, arcán vérző karmdlásokkal. Amikor az ajtót nyikor- dulni hallotta, ijedten rez­zent össze. Lassan Viktor fe­lé fordította a tekintetét, s fóradlt arcán megnyugvósféle suhant át. — Mi történt Ella? — Rámtámadt, és letepert. — Aki az este jött? — A Ifejét rázta ... — Ki volt? Könyörgök, mondja már! — Éjfélkor felkeltet és azt kérdezte, láttam-e errefelé oroszokat? Azt mondta, né­met felderítő. Enni kért, s amikor a hátsó szobába in­dultam, nekemesett, bevon­szolt, és letepert... — De miért menekült el? — Mert, aki a szobában volt... az a férfi rátámadt. — Az a férfi, Ella, az a férfi ki volt? A lány az ágy szélére ült, szép ívű combjára húzta té­pett szoknyáját. (Folytatjuk) ügyeiben a Büntető Eljárási Törvény is garanciát jelent a bűnmegelőzés érdekében. Így például ezekben a bűnügyek­ben a bíróság kijelölt taná­csa (mint fiatalkorúak taná­csa) .jár el. Ennek elnökét az igazságügyminiszter jelöld ki. Az elsőfokú bíróságon a fia­talkorúak tanácsának egyik tagja nő, egyik ülnöke peda­gógus. Kötelező a törvényes képviselő meghallgatása, akinek a bírósági döntéssel szemben fellebbezési joga van. A fiatalkorú életútját, egyéniségét, értelmi fejlettsé­gét és életviszonyait jellemző körülményeket kell felderí­teni. Az iskolai bizonyít­ványt, az iskolai vagy mun­kahelyi jellemzést és a kör­nyezettanulmányt be kell szerezni. A bíróság azt is el­rendelheti, hogy a tárgyalás­nak azit a részét, amely a fiatalkorú helyes irányú fej­lődését károsan befolyásol­hatja, az ő távollétében tart­sák meg. A bíróság által alkalmaz­ható egyik leglényegesebb jogintézmény a próbára bo­csátás, vagyis a bíróság — bűncselekmény elkövetése esetén — elhalasztja az érde­mi döntésit. Az években meg­határozott próbára bocsátás idejére meghatározott szabá­lyokat ír elő, hogy a fiatal­korú elkövető bizonyíthassa; csupán eseti botlásról volt szó. A hivatásos pártfogói felügyelet szigorú ellenőrzé­se mellett bizonyíthatja az elkövető, hogy az előlegezett bizalmat megérdemli, s éle­tének következő időszakában nem kövét el társadalomelle­nes cselekményt. Az 1984-ben végzett mun­káról az ellenőrzés tapasz­talatairól tanácskozott a sió­foki Népi Ellenőrző Bi­zottság. Az értekezleten részt vett és felszólalt Ba­lassa Béla, a városi pártbi­zottság első titkára, dr. Nagy Iván, a Somogy me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke, valamint dr. Gáti István, a Balaton- parti város tanácselnöke. Tanyi János, a siófoki NEB elnöke beszámolójá­ban elmondta, hogy a vizs­gálatok száma 1984-ben nö­vekedett. A munka során törekedtek a lakosság véle­ményének megismerésére, beszélgetések, kérdőíves fel­mérések és ankétok szerve­zésével is. A többi között megvizsgálták a pedagógus­lakások állapotát, a szol­gáltatások színvonalát, az utóbbival kapcsolatban a monopolhelyzet okozta tor­zulásokat, az anyag- és al­katrészellátás nehézségeit, a közúti autóbuszok jobb és tervszerűbb kihasználásá­nak lehetőségeit, valamint a szakmunkásképzés hely­zetét. A beszámoló hangsú­lyozta, hogy a gazdálkodó egységeknél javult a szer­vezettség, emelkedett az irányítás és a vezetés szín­vonala, de a munka és a technológiai fegyelem nem megfelelő. Ezzel összefügg a felelősségtől való húzódozás, az elnéző magatartás, a kö­vetkezetlenség. Nem csoda, hogy az ellenőrzések időn­ként azonos hibák ismétlő­dését állapítják meg. Az áruhiány nem okozott súlyosabb zavarokat ugyan, de több cikkel kapcsolat­ban elmondható, hogy a kereslet jóval meghaladja a kínálatot. A termelő és ke­reskedelmi vállalatok kö­zött a * szállítási fegyelem nem kielégítő. A tüzépes szakmában alig tapasztal­ható fejlődés; a lakosság csak nagy gonddal, többlet- költséggel szerezheti be a szükséges építőanyagot. Az idegenforgalom növekedési üteméhez képest csak sze­rény mértékben javultak a A bűnmegelőzésben lénye­ges súlya van a tárgyalás- vezetésnék, a döntés törve- nyességének és a szóbeli in­dokolásának. A fiatalkorúak bűnügyeiben eljáró tanácsok hivatástudattal látják el fel­adatukat. A bűnmegelőzés­ben azonban a szülői házra, a családi és iskolai nevelés­re, a munkahelyi közösségre és természetesen az állami, társadalmi szervekre foko­zott felelősség hárul. A bűnesetek többségében megállapítható, hogy a zilált családi körülmények, a ne­velés hiánya, a rossz társa­ság (egyes vagyon elleni bűncselekmények esetében az ellenőrzés hiánya) áll az elkövetések hátterében. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények aggasztóan nagy száma kifejezetten erő­szakos jellegű, sokszor az italozás a kiváltó ok. Az utóbbi években az ilyen el­követőkkel szemben — a kü­lönleges rendelkezések elle­nére — a bíróság mind több­ször szigorú büntetést, nem kevésszer végrehajtandó sza­badságvesztést szabott ki, mert a bűncselekmény tár­gyi súlya ekt indokolta. A bíróság — speciális esz­közeivel — arra törekszik, hogy a bűnözést — ezen be­lül a fiatalkorú elkövetést — visszaszorítsa. A bűnözés „utánpótlási bázisát” csök­kenteni azonban csak széles körű .társadalmi összefogás­sal, a szocialista erkölcs ok­tatásával, több ismeretter­jesztő előadással, összehan­goltabb munkával lehet biz­tosítani. Dr. Halász Lajos fogadási feltételek; a fősze­zonban a szokásos zsúfolt­ságot, a szolgáltatások nem kielégítő színvonalát, továb­bá a vendéglátási morál már-már elfogadhatatlan ál­lapotát tapasztalták. Az új vállalkozási formák a la­kosság körében élénk vissz­hangot keltettek. A gazda­ságii munkaközösségek, a kisszövetkezetek, a kisipa­rosok és a magánkereske­dők száma ugrásszerűen nőtt, ám kevés sikerrel járt a tanácsi szerveknek az a kezdeményezése, hogy el­sősorban a hiányszakmákra és az ellátatlan területekre irányítsák a vállalkozók fi­gyelmét. A feltárt hiányosságokat, észrevételeket a vizsgált gazdaságoknál, intézmé­nyeknél elismerték, azokat segítőkésznek, megalapo­zottnak ítélték. Két alka­lommal tettek javaslatot felsőbb szintű intézkedésre, 34 felügyeleti és egyéb szervhez fordultak, ugyan­csak intézkedés végett, és 51 vizsgálat alkalmával kez­deményezték a hiányossá­gok megszüntetését, illet­ve a felelősségrevonást. A közügyek tisztaságáért ér­zett felelősség nyilvánul meg a visszaéléseket, a spe­kuláció révén szerzett jö­vedelmeket, a szervezetlen­séget, a harácsolást kifo­gásoló bejelentésekben. Ezek közül sok beadvány foglal­kozott a beosztással való visszaéléssel is. Többen in­gerülten teszik szóvá a há­lapénz elharapódzását, a hi­ánycikkek vámszedőinek alantas tevékenységét. A be­jelentések ágazati, megosz­lását tekintve változatlanul a kereskedelem és a ven­déglátás áll az első helyen. A múlt évben a bizottság 87 közérdekű bejelentéssel és panasszal foglalkozott." A beszámolót követő vita után Tanyi János, ismertet­te a legújabb bejelentése­ket, amelyek vizsgálatát megkezdte a népi ellenőrző bizottság. Sz. A. SZEGEDI NÁNDOR Valaki kopog Harácsolás, hálapénz Beszámolt a siófoki Népi Ellenőrző Bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom