Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-25 / 20. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 20. szám Ára: 1,80 Ft 1985. január 25., péntek Befejeződtek a magyar—kubai gazdasági tárgyalások Torlódottcm áll a Jég Lázár György és Németh Károly fogadta Jósé Ramon Fernandezt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Jósé Rámán Fernandez minisater- elnök-lhelyettest, a magyar— kubai gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság kubai társelnökét. A nap folyamán Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára ugyancsak fogadta a kubai miniszterelnök-helyettest. A baráti légkörű megbeszélé­seken részt vett Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatá­nak elnöke. Jelen volt Eucli- des Vazquez Candela, a Ku­bai Köztársaság budapesti nagykövete. Csütörtökön a Parlament­ben jegyzőkönyv aláírásával befejeződtek a magyar—ku­bai gazdasági tárgyalások. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Jósé Rámán Fernandez mi­niszterelnök-helyettes, a ma­gyar—kubai gazdasági és BUDAPEST-NAPOK Szakmai találkozó Moszkva egyik legújabb negyedébe, a szovjet főváros nyugati részén 'levő Kunce- vo kerület krilatszkojei la­kótelepére látogatott csütör­tökön délelőtt fővárosunk küldöttsége, amely Grósz Károlynak, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével vesz részt a moszkvai Budapest-napo- kon. A küldöttséget Szergej Kolomin, a moszkvai városi tanács első elnökhelyettese fogadta, s beszámolt a szov­jet főváros 2010-ig érvényes távlati fejlesztési tervéről. Folytatódtak csütörtökön a rendezvénysorozat kereté­ben tartott szakmai talál­kozók. A moszkvai pártok­tatási központban a két fő­város szakembereinek rész­vételével az ideológiai mun­ka időszerű kérdéseiről ren­deztek szimpoziont. Ezen dr. Fukász György, a buda­pesti pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője a művészetekben megnyilvá­nuló ideológiai harcról, Le- hoczky István, a budapesti pártbizottság osztályvezető­je nemzeti történelmünk és az ideológiai harc viszonyá­ról, Wirth Ádám, az MSZMP KB Politikai Főis­kolájának tanszékvezető egyetemi tanára pedig a gazdasági kérdéseknek az ideológiai harcban való je­lentkezéséről tartott elő­adást. A szovjet szakszerve­zetek moszkvai oktatási köz­pontjában a magyar és a szovjet szakemberek kerek- asztal-beszélgetéseken vitat­ták meg a kommunista ifjú­sági szövetségek és a taná­csok tevékenységének, a szakszervezetek pártirányí­tásának kérdéseit. Délután a ZIL autógyár kultúrpalotájában rendez­tek baráti találkozót. Este az SZKP moszkvai városi bizottsága és a szov­jet főváros tanácsának vég­rehajtó bizottsága adott va­csorát a Budapest-napolkon résztvevő magyar politikai delegáció tiszteletére. Lázár György és Jósé Ramón Fernandez műszaki-tudományos együtt­működési bizottság társelnö­kei a bizottság Budapesten tartott 13. ülésszakán átte­kintették az elmúlt időszak­ban végzett munkát, és ha­tározatokat hoztak a gazda­sági kapcsolatok továbbfej­lesztésére. Megállapították, hogy az eddigi együttműkö­dés a külkereskedelemben és a műszaki-tudományos te­rületeken egyaránt 'megfele­lően alakult. A gazdasági együttműködés keretében ha­zánk segítségével ebben az ötéves tervidőszakban közel háromezer Ikarus autóbuszt szerelnek össze Kubában, ami elősegíti a szigetország közlekedési gondjainak eny­hítését Elhatározták, hogy növelik az autóbuszokhoz szükséges, Kubában gyártan­dó anyagok és alkatrészek körét. A KGST sokoldalú programijához kapcsolódóan részt veszünk töbek között a kuibai citrustermelés és fel­dolgozás fejlesztésében, nik­kel-kobalt feldolgozó kapa­citások létrehozásában, vala- miinft egy nukleáris kutató- központ létesítésében. A bizottság elnökei meg­állapították, hogy a ikét or­szág közötti áruforgalom az előirányzatoknak megfelelően bővült, s határozatott fogad­ták 'el a kubai exportban szereplő áruválaszték szélesí­tésére. A műszaki-tudományos együttműködés az elmúlt években gyors ütemben fej­lődött. Számos magyar szak­ember dolgozik Kubában, akik többek között a kubai tudomány és technika gyorsütemű fejlesztését szol­gáló KGST-programhoZ kapcsolódva geológiai feltá­rási munkálatokban vesz­nek részt. Évente több száz kubai szakember folytat ta­nulmányokat hazánkban. A kubai munkaerő magyaror­szági alkalmazását és szak­iképzését előirányzó együtt­működés kerétében több, mint másfélezer kubai fia­tal dolgozik textilgyáraink­ban, nyomdáinkban és más termelő vállalatainknál. Az ülésszakon különösen nagy hangsúlyt kapták az 1986—1990. közötti időszakra vonatkozó tervkoordináció nyitott kérdései. A bizottság elnökei megállapodtak, hogy a következő tervidőszak terv­egyeztetési munkálatait az elfogadott ütemterv szerini folytatják, illetve zárják le Az ülésszak alatt a kél ország külkereskedelmi mi­niszterhelyettesei aláírták az 1985. évi árucsere- forgalmi jegyzőkönyvet. Eszerint a magyar ipar által gyártott gépeket, be­rendezésekét, valamint fo­gyasztási cikkeket, élelmi­szert szállítunk Kubába. A kubai export fő tétele a cu­kor. Ezen kívül déligyü­mölcsöt, valamint ipari nyers- és alapanyagokat is importálunk. Vízügyi szemle a levegőből Legnagyobb folyónk, a Duna enyhébb teleken be sem fagy, a mostani télen viszont az új év első nap­jaiban már megjelentek a fővárosi folyószakaszon az első jégtáblák, majd 15-én Ercsi térségében meg is állt. a jég a folyón. Mivel a 2800 kilométer hosszú folyam legnagyobb szigete — a Csepel — a magyarországi szakaszon van — a jégzaj­lás fokozott készültséget igényel a vízügyi dolgozók­tól. Természetes ez a meg­különböztetett odafigyelés, hiszen a folyó eddigi leg­nagyobb árvizét is — az 1838 márciusit — is az okoz­ta. hogy a hirtelen olvadás­nak indult jég a Csepel-sei- get csúcsánál összetorlódott, s nem hagyta folyni azalat ta levő vizet. Állandóan fi­gyelni keli hát a folyót, az egész Kárpát-medence víz­rendszerének gerincét —. hogy elejét vehessük az áradásoknak, hogy idejében elháríthassuk azokat az aka­dályokat. mik megnehezíte­nék a lefolyó víz útját. Az OVH, az árvízvédelmi és belvízvédelmi központi szervezet, a Vízgazdálkodá­si. Tudományos Kutatóinté­zet és a vízügyi igazgatósá­gok szakemberei január 7.-e óta naponta tartanak repü­lőgépről vízügyi szemlét az ország folyói fölött azokon a szakaszokon, ahol kriti­kussá válhat a helyzet. Sok feltétele van a levegőből Visegrád és környéke való vízügyi szemlének, de mindegyik közül talán a legfontosabb, hogy bizton­ságosak legyenek a repülés légköri viszonyai. E héten csütörtökön — épp a rossz légköri viszonyok miatt — még csak a második ilyen szemlét tarthatták meg a Duna fölött. Pilátus, a nyolcszemélyes, pirosra festett kis repülő­gép a budaörsi repülőtérről startolt. Szinte perceken be­lül elértük a Dunát, a cse­peli szabadkikötőt. A kikö­tőben telelő jó néhány uszály téli álmot alszik — jégágyon, hópaplan alatt A szabadkikötő kijáratától Budafok-Háros környékéig áll a jég. A Duna e téli je­Kis hajó jégfogságban, valahol Csepel környékén ge nem sima; repedezett fe­lületű, s a magasból úgy látszik, mintha csintalan gyermekkezek tördelték volna össze. A folyón délre van há­rom kisebb-nagyobb nyílt- vizes szakasz is, ennek az az oka, hogy Százhalombat­ta, Dunaújváros és Paks üzemei tisztított, a folyó­ban levőnél jóval melegebb vizet engednek vissza a Dunába. A Sió-torkolattól egészen Bezdánig áll a .jég. Jók a kapcsolataink a jugo­szláv kollégáinkkal. négy jégtörőnk a szomszédos or­szág Duna-szakaszán dolgo­zik, második hete. A látott Duna-szakas/. mérsékelten torlódott jege. semmi veszéllyel sem fe­nyeget, sőt van egyfajta pozitív hatása is: mintegy másfél méterrel megemelte ugyanis a főváros térségé­ben a vizszintet, s így zök­kenőmentes Budapest vízel­látása, amit a feltűnően alacsony vízszint két-három héttel ezelőtt mtár-már kri­tikussá tett. Mivel eddig igen kevés hó esett az Al­pokban is, az esetleges gyors olvadás okozta ára­dástól sem kell tartanunk. A jeges Duna tehát egye­lőre mem fenyeget bennün két. H. Z. Bányatörténeti jelentőségű találkozás Csütörtökön fontos állomá­sához érkezett a Tatabányai Szénbányák nagyegyházi bá­nyájának építése: több mint 400 méter mélységben össze­lyukasztották a V—1 ’ű vízakna és az F—1 elneve­zésű függőleges személyszál­lító akna között kialakított gerincvágatot. A két irány­ból egymás felé közeledő elővájó csapatok 3000 méter hosszú vágat kihajtása után találkoztak, miután az előre megtervezett ponton átrob­bantották a vágatszakaszt. A bányaépítések történeté­ben mindig is jelentősnek számító esemény alkalmából Fekete Lajos, a Tatabányai Szénbányák vezérigazgatója és Kerekes Jenő, a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat igazgatója gratulált az ösz- szelyukasztást követően a bányászok teljesítményéhez. A gerinc vágat összelyu- kasztásával javul a bánya szellőztetése, s biztonságossá válik vízvédelem szempont­jából is a mintegy 30 millió tonna szén lefejtése, a V—1 vízaknán keresztül ugyanis nagy mennyiségű karsztvizet szállíthatnak a külszínre. A nagyegyházi új bánya beruházása az év végére be­fejeződik. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének választmányi ülése. A képen dr. Szende Béla elnök beszél (MTI-fotó — Pólya Zoltán felv. — Telefotó — KS) Á Politikai Bizottság tagjainak látogatása Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke csütörtökön a főváros XIV. kerületébe llátogatott. A vendéget a kerülei pártbi­zottság székházéban Szkokán Ferenc első titkár és Holl József tanácselnök fogadta, s tájékoztatta Zugló politikai, gazdaságii és társadalmi éle­téről. Benke Valéria ezt követően felkereste a Gépipari Tech­nológiai Intézetet, ahol be­számolót hallgatott meg a termelési folyamatok auto­matizálásával!, a gépgyártás- technológia, az öntvénygyár- tás, a hegesztés, a forgácso- lástedhnológia korszerű eljá­rásainak kidolgozásával fog­lalkozó kutatóintézet ered­ményeiről. A látogatást követően Benke Valéria a kerület tu­dományos intézményeinek igazgatóival, pártltikáraival, kutatóival a tudománypoliti­ka időszerű kérdéseiről cse­rélt véleményt, majd részt vett a Gépipari Technológiai Intézet kommunistáinak a kongresszusi irányelveket tárgyaló és vezetőségválasztó taggyűlésén. Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke csü­törtökön a főváros XX. ke­rületébe látogatott. A ven­déget a pártbizottság szék­hazában Csillik András első titkár fogadta, s tájékoztatta a kerületi pártszervezetek kongresszusi felkészüléséről. A program a hazai festék- igények mintegy 60 százalé­kát előállító Budalakk III- as számú gyárában folytató­dott. Itt többek között el­mondták, hogy a százhúsz dolgozó tevékenysége nyo­mán különböző felületkezelő anyagok — festékek, mű­gyanták, lakkok — kerülnek a hazai boltokba. Sarlós István végül részt vett a gyár kommunistáinak a kongresszusi irányelveket .tárgyaló és vezetőségválasz­tó taggyűlésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom