Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
1985. január ZH., csütörtök Somogyi Néplap 5 Könyvtári csemegék A tanfolyamot a gimnázium szervezi félő a gondolkodásra SZÁMÍTÓGÉPEK A CSURGÓI NAPSUGÁRBAN A megyei könyvtár munkaközössége egyre gyakrabban (lepi meg olvasóit saját kiadású könyveikkel, folyóiratokkal. Tudományos és szakmai igényességgel összeállított munkáik országosan is jelentősek. Legutóbb — mint lapunkban is megírtuk — Díjasok és kitüntetettek adattára címmel jelent meg egy tartalmában és formátumában is méltán síként aratói kiadvány. A könyvtárosok azóta is folyamatosan gyűjtik és rendszerezik a feldolgozásra váró anyagot, fölmérik az igényeket, szerkesztik ia kiadványokat. Ezen túl a könyvkészítés szakmai fortélyait is elsajátítják. Jó minőségű sokszorosító és fűtőberendezés áll írendelkezé- isüikre, A szedőírógépet a megyei tanács kölcsönözte, a többi műveletet saját géppel végzik. A reprezentatívabb kiadványoknál a Kner nyomda segíti iá szedést. i— Mióta foglalkoznak kiadványok megjelentetésével? — kérdezem Szita Ferencet, a könyvtár igazgatóját. — Körülbelül két évtizede rendszeresen végzünk ilyen jellegű munkát, egyre magasabb szakmai színvonalon, fejlettebb, technikával. Elsősorban a könyvtári tájékoztatás és a módszertani munka szempontjából fontos kiadványokat jelentetjük meg, de helyismereti, helytörténeti munkákkal is foglalkozunk. Az utóbbi/pár évben már a különlegességnek számító, reprezentatívabb művek kiadását is vállaljuk. A gyer- ímekkönyvtári kiadványok segítséget nyújtanak a pedagógusoknak, szülőknek egyaránt. 1984-ben jelent meg A szülői mesterség című füze- tedske a szülői munkaközösségek és az iskolák javaslata alapján. Tervezünk Kaposvár történetéről egy népszerű, gyermekeknek szóló könyvet. A gyermekkönyvtár dolgozói. — Pálné Leinber- ger Ágota, Báli Aranka, Magái Margit — állítják össze az anyagot. Céljuk, az, hogy olvasásra, könyvtárhasználatra oktassák a gyerekeket. A könyvtárközi kapcsolat megteremtésével más megyékben is hozzájuthatnak e kiadványokhoz. Sikeresnek mondható a Beszéljünk róla, játszuk el! címmel kiadott sorozat legújabb, tizenhatodik füzete. A honismereti, ihelytörténeti munkák közül már megjelent: Somogy megye munkásmozgalmáról szóló bibliográfia, Rippl-Rónai, Takács Gyula életművéről és a Kaposvárról szóló, ugyancsak bibliográfiai munka. Meg jelent még Somogy megye négy folyóiratának (a Somogy, a régi -és 'új, a Somogyi Szemle, Somogyi írás) repertóriuma (1960-tól 1930ig), valamint a levéltárral közösen szerkesztett Somogyi Honismereti Híradó és ennek tíz évét összefoglaló (1972—82) repertórium is. Újságokból és közlönyökből összegyűjtött adatok alapján tervezik a megye és a város díjazattait bemutató kötet megjelenését; ez egyúttal kortörténeti dokumentum is lesz. — A könyvritkaságok, különlegességek kiadását 1973 óta tervezzük. Megjelent már a Kaposvár 100 éves képző- művészeti album, valamint a Kaposvári miniatűrök című könyvecske. Mindkettőt városunk jeles grafikusa, Z. Soós István illusztrációi díszítik. Ritkaság és különlegesség is egyben Jannisz Rit- szosz görög költő Erotika című verseskötete Papp Árpád igényes, szép fordításában, Barabás Ferenc rajzaival. Utána pedig a Somogyi krónika című kiadványt jelenítettük meg, megyénk felszabadulásának 40.. évfordulójára. A továbbiakban elkészítjük a megyei képzőművészeti és irodalmi alkotásainak gyűjteményét. Az idén tervezzük a baranyai könyvtárral közösen, előre fölmért igény alapján Mar- tyn Ferenc Ulysess-illusztrá- cióinak megjelentetését, amelynek eredeti anyagát a mester Írországnak .ajándékozta. A Zichy Mihály-bib- liográfiát 1986-ra tervezzük. A munkát egy könyvtáros és egy helytörténész állítja majd össze. Foglalkozunk még egy Bernáth Aurél-bib- liográfia kiadásával, valamint tervezzük Somogy megyéről szóló hasonmás kiadások megjelentetését. A Nagyváthy-kéziratot szintén az idén próbáljuk kiadni. Besegítünk az országos munkálatokba lis. A .zeneművekről megjelenő Zenei bibliográfia hiányzó adatait 1970— 80-iig dolgozták fel könyvtárosaink. A gyorsabb információ- szerzést fogja elősegíteni a folyóiratlelőhely-katalógus megszerkesztése; ez a régen előfizetett és jelenleg forgalomban 'levő folyóiratok pontos lelőhelyét tartalmazza majd. Legközelebb februárban fog megjelenni ia So- mogyvármegye című lap repertóriuma. A kiadványok munkálatainál dr. Sipos Csaba szerkesztői, Vető József- né, Molnár Lajosné és Fábián Zita sokszorosító munkája méltó az elismerésre. A megjelenő könyvek 60 százaléka könyvtári, szakmai jellegű kiadvány, kisebb irészük pedig értékesítésre kerül a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban. Egy-egy alkalommal általában 800 példány jelenik meg. V. A. Péterffy Ida emlékezete A XVIII. század hazai kutatói sorából ezután ^hiányozni fog egy lelkes, tehetséges, példás szorgalmú tudós: Péterffy Ida. Amikor a legutóbbi két szántódi füzetről szóltunk ‘.lapunkban, s méltattuk Pálóczi Horváth Ádám leveleit közreadó elemző kötetét (amely már a máso- . dik szántódi füzete volt a szerzőnek, hiszen a sorozat legelső kiadványát is ő írta ugyancsák a szátódi— füredi költőről, polihiszÍ torról), már halott volt. Karácsony másnapján hunyt el váratlanul. Ének- és zenetanárként kezdte pályáját. Bartók és Kodály műveinek tolmá- csolója volt karvezetőként; írói munkásságát is zenei tárgyú cikkek, könyvek közreadásával kezdte. Már | nyugdíjas korában kezdte I kutatni Pálóczi Horváth Ádám munkásságát, életét, hagyatékát. A szántódi poI éta, mint ismeretes, maga is muzsikus volt (akár- csák barátja Csokonai Vitéz Mihály), és életművének igen jelentős része az Ötödfélszáz énekek című dalgyűjtemény. Az irodalomtörténész Péterffy Ida muzsikus szívvel közelített e méltatlanul' elfelejtett életműhöz, s kutatás közben megtalálta, megszerette — s olvasóival is megkedveltette — Horváth Ádámot, a hús-vér embert, az érzékeny, szeszélyes férfit, a vendégszerető odaadó barátot s mindenekelőtt a magyar hazafit, akinek emlékezetes mondása a XX. századi embert is fölmelegíti; „Mily édes gyönyörűség a Hazát igazán és munkásán szeretni”. Sz. A. Nevelésről Nincs feleimelőbb érzés a szülő számára, mint) látni a magatehetetlen csecsemő fejlődését, nyomon követni személyiségének kibontakozását. Ebben döntő szerepe van az ellső három életévnek. Nem véletlenül áldoz kormányunk a lehetőségekhez képest egyre többet azért, hogy az anyák ebben az időszakban kisgyermekükkel otthon maradhassanak. Az első, igazán személyes kapcsolat anya és gyermeke között az etetés. Hozzáértő szem egy-egy étkezést látva irögitön le tudja vonni a következtetést, hogyan viszonyul az anya a gyermekéhez, képes-e figyelembe venni személyiségét vagy csak a vélt célt .maga előtt látva tömi az apróságot. Különbség már akikor is van a kicsik között. Az egyik nyíltan visszautasítja a nem kívánt ételt; nemcsak fejét fordítja félre, de gyakran még ki is veri a tányért vagy üveget az etető személy kezéből. A másik beletörődve nyeli, még ha a végén ki is hányja... Bedig az evés komoly örömforrás egy kisgyermek életében, s emellett jelentősen befolyásolja az etetés módja, 'hangulata a szülővel való kapcsolatát is. Ha egy anya már a korai hónapokban érzékenyen reagál gyermeke apró jelzéseire, valószínűleg harmonikusan alakul kapcsolatuk a későbbi években. Étkezésének miA számítógép, századunk egyik legnagyobb technikai vívmánya lassan tért hódít a gazdálkodás szinte valamennyi területén. Számítás- technikai központok, különböző oktatási intézmények sora hirdeti a szakemberek és a csupán kíváncsiságból érdeklődök számára tanfolyamokat, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a számítástechnikával az alapoktól kezdve a vezetői döntéseket előkészítő, a termelést könnyítő programok elkészítéséig. Első lépésként játszani lehet a géppel. További erőpróba a komolyabb számítások, a könyvelői munka végzése, az ügyvitel gépesítése. Ezzel a vállalatoknál, az intézményekben és a mezőgazdasági üzemekben gyorsabbá, pontosabbá és naprakészebbé válik az adminisztrációs munka. Itt tartanak, ezt szeretnék megvalósítani most Csurgón is a Napsugár Ruházati Szövetkezetben, ahol egyelőre még csak egy személyi számítóélőbb aktív részesévé kell tenni a gyermeket! Az étkezés időzítésének a ritmusa, az etetés tempója, az etetés abbahagyása az első elutasító jelzésre, mindezek nemcsak abban játszanak szerepet, hogy a gyermek jó étvággyal és szívesen fog enni, hanem abban is, hogy megbízik a szülőben, s általában a felnőttekben. A kisgyermek életének lő tevékenysége a játék. Sokat tehetünk annak érdekében, hogy biztosítsuk a nyugodt játékfeltételeket. Hallótávol- ságban kell lennünk mindig, hogy veszélyes helyzetben azonnal a segítségére siethessünk. Játszani tanítani nem szükséges, de lehetőséget .kell találni arra, hogy naponta valamennyi időt együttes játszással töltsünk. Engedjük érvényesülni a gyermeket! Nem lesz öröm számára, ha mi építünk helyette, hiszen a számára még bonyolult műalkotás csak csökkenti önbizalmát, esetleg elveszi a kedvét is az építéstől; ő úgy sem képes olyat alkotni, mint mi. Hasznos ha megtanítjuk bizonyos technikai fogásokra: ha megmutatjuk, hogyan kell egymásra helyezni két elemet, de a többit már bízzuk a gyerekre. Arra ügyeljünk mindig, hogy a gyerek egyéniségének megfelelő játékeszközök a rendelkezésre álljanak. Adhatunk neki ötletet is, ha éppen nem tud mit. kezdeni, de soha ne erőszagép van, de hamarosan megérkezik a második is, s ezzel, ahogy Kovács László főkönyvelő mondta: „Több idő jut a gondolkodásra.” — Jó fél éve, hogy közelebbről megismerkedtem a számítógépekkel, pontosabban a Commodore típusú géppel. Ezt megelőzően kiállításokon, más vállalatoknál már szereztem tapasztalatokat a számítógép működéséről és „tudásáról”, s a múlt évben vásárolhattunk egy Commodore típusú gépet az ügyviteli munkák megköny- nyítésére. — Gondolom ezt csak első lépésnek tekintik, és a későbbiekben termelési feladatok ellátására is hasznosítani kívánják a számítógépet. — Feltétlenül, bár nekünk most ez is nagy könnyebbség lesz. Például az új szabályozórendszer bevezetésével egyidőben meg kellett határoznunk azt is, -hogy a lehetséges gazdálkodási formák közül melyiket választjuk. Ehhez nagy - segítségünkre volt, hogy a manuákoljuk rá a saját akaratunkat. Ez az időszak alkalmas av- ra is, hogy megtanítsuk a gyerekeket más gyerekekkel való viselkedésre. Könnyű helyzetben vannak azok a családok, ahol testvéreket nevelnek együtt; az egykéket is g/akran kell azonban társak közé vinni, ahol megismerkedhet az együttélés szabályaival. Természetesek ilyenkor még a konfliktusok, hiszen kialakulatlan az enyém-tiéd fogalom. Közbelépésünk arra szorítkozzon, hogy a helyzet ismeretéiben megoldási lehetőséget nyújtsunk. Ha nem tiltással, parancsolással állítjuk helyre a békét, hanem valamilyen javaslattal, akkor lehetőséget adunk arra is, hogy önként tartsák be az együttélés szabályait. Ha valamit meg kell tiltanunk, lehetőleg javaslatot is adjunk helyette, így elejét vehetjük a dacos szembefordulásnak. Vannak olyan esetek, amikor valami elvárásunknak nem felel meg azonnal a gyerekünk. Ha lehetőség van rá, ne féljünk dlyan megoldástól, hogy későbbi ‘időpontra halasszuk a teljesítést. Érezze, hogy ő is valaki, neki is van beleszólási joga a saját kiis életébe. Csak így, együttműködve érhetjük el, hogy örömteli, aktív tagja lesz környezetének. Sípos Ferencné lis, illetve számológéppel végzett számítások helyett lényegesen rövidebb idő alatt határozhattuk meg a különböző mutatókat, és ez a döntésünket is megkönnyítette. Ezeken kívül — s ez már a termelés közvetlen irányításával is összefügg — abban is segíthet a számítógép, hogy a szabászat egyes modelleket hogyan tud a lehető leggazdaságosabban kiszabni a rendelkezésre álló alapanyagból. — Mennyire készültek fel a szövetkezet adminisztratív és termelést irányító dolgozói a számítógép alkalmazására? — Jómagam az alapokat többé-kevésbé önszorgalommal, illetve a helyi gimnázium egyik számítás- technikát is oktató tanárának segítségével sajátítottam el. A múlt év végén megállapodás született: az iskola vállalta, hogy egy háromhónapos kurzuson előadásokat és gyakorlati foglalkozásokat tartanak dolgozóinknak. Ezen a tanfolyamon 15 szövetkezeti dolgozó vesz részt. A Csokonai gimnázium igazgatója, Molnár László egyelőre még korainak tartja, hogy értékelje a szövetkezet és az iskola számító- gépes kapcsolatát. — Ha véget ért a tanfolyam, már többet tudok mondani az eredményességről, de az már bizonyos, hogy ez a kapcsolat mindkét fél számára hasznos. — A gimnáziumnak három számítógépe yan, ezeket elsősorban a tanulók számítástechnikai ismereteinek alapozására használjuk — mondja Deres János matematika—fizika szakos tanár, aki a számítástechnikai tanfolyamokat vezeti. — Részben a gépek jobb kihasználása, részben pedig a számítógép mind szélesebb körű megismertetése érdekében vállalkoztunk a tanfolyam megszervezésére.' A Napsugár szövetkezeten kívül mások is igényelték, s ez egyértelműen jelzi, a gazdasági életben kedvező fogadtatásra talált a számítógép. Elsőként tehát a Napsugár szövetkezet kért és kapott segítséget a gimnáziumtól. Az iskola . vállalja más (gazdálkodó egységek dolgozóinak tanítását is. A segítség természetesen kétoldalú: a számítógépeket alkalmazók helyben sajátíthatják el a gépek kezelését, az oktatók pedig a tanfolyamok díján újabb számítógépeket vehetnek az ifjabb nemzedék számára. Ök az iskolapadokból , kikerülve legalább alapfokon érteni fogják a számítógépnek, a jövő munkaeszközének nyelvét. Nagy Zsóka Kiss József Ferenc könyvkötő mester közel 60 éve foglalkozik a könyvkötészettel. Már dédapja is e szakmában dolgozott. A felvételek munka közben készültek a 75 éves mesterről Kisgyerekkel otthon
