Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-23 / 18. szám

1985. január 23., szerda Somogyi Néplap 3 Á pártszervezetek munkatervei A Magyar Szocialista Mun­kásáért XIII. kongresszusá­ra készülés a tervezés szem­pontjából is felvetett tisztá­zandó kérdéseket. Néhány sajátos és nem a lényeget érintő észrevételtől eltekint­ve ezek két témakörbe cso­portosíthatók : a kérdések nagytöbbsége ismételten azt igazolja, hogy a tervezés egységes felfogását és gya­korlatát illetően a pártalap- szervezetekben akad még el­végzetten munka, kihaszná­latlan lehetőség; a kérdések másik köre bizonytalanságról tanúskodik abban, hogy a kongresszusi felkészülés mit változtat a pártmunka ter­vezésével szemben támasz­tott követelményeken. Válaszolni ez utóbbira egy­szerűbb : a .kongresszusra fel­készülés nem módosítja a tervezés alapvető követelmé­nyeit, a munkatervek, ülés­tervek változatlanul naptári évre, illetve félévre készül­nek. Ez az igény összhangban van a KB titkárságának a pártmunka tervezéséről szóló állásfoglalásával, amennyi­ben a párt előtt álló jelentős és időszerű feladatoknak a határozatok tartalmában kell kifejeződniük, nem pedig külön munkatervekben. A tervezőmunka viszonyla­gos állandóságának hangsú­lyozása természetesen nem azt jelenti, hogy a tervezés szempontjából közömbös a kongresszusra történő felké­szülés vagy a kongresszusi határozatok feldolgozása. A további válaszadásból is ki­derül, hogy a kongresszus — az elvek változatlan érvé­nyesítése mellett — bizonyos módszereknek, tartalmi köve­telményeknek a megszokott­nál nagyobb hangsúlyt köl­csönöz. Az eddigiekből nyilvánva­ló, hogy a különböző szin­tű pártszervek és a párt,- aLapszervezetek munkatervei­nek időtartama nem módo­sul. Azt viszont számos hely­ről — főleg pártalapszerve- zetekből — kérdezték, hogy a választási útmutatókban jelzett „időszerű politikai feladatok” milyen szinten, miilyen időszakra vonatkoz­nak. A kérdés megválaszolá­sánál az érvényes szervezeti rendből szükséges kiindulni Egy pártértekezlet határoza­tának az a feladata, hogy a következő pártértekezletig jelölje meg a legfontosabb helyi politikai feladatokat, vagyis a határozat legföl­jebb 5 évre jelöli ki a teen­dőiket. A beszámoló taggyű­lések és az összevont tag­gyűlések, illetve küldöttérte­kezletek összehívása éven­ként történik, -tehát nem indokolt, hogy e fórumnak a határozata egy évnél hosz- szabb időszakot öleljen fel. A tervezés jelenlegi feltéte­lei kedvezőbbek, hiszen a kongresszusra készülve az átlagosnál gazdagabb „vá­lasztékból” készülhetnek a munkatervek. Az 5 év alatt Továbbképzés az IKR-nél Konzultáció-sorozat kez­dődött kedden a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalatnál. Agronó- musok, közvetlen termelés- irányítók, művezetők — a taggazdaságok csaknem 1000 képviselője — vitatják meg a múlt évi termelés tapasz­talatait azzal a céllal, hogy az idén nagyobb hozamo­kat érjenek el. A taggaz­daságok az idén 210 000 hek­táros kukoricaterületen 7,19 tonna, a 224 000 hektár őszi- búza-területen 5,1 tonna hektáronkénti átlagtermést kívánnak elérni, összesen 2,7 millió tonnával szándé­koznak hozzájárulni az or­szágos gabonaterméshez. A jó tapasztalatok és a hiányosságok feltárását egy­aránt szolgáló konzultáció­sorozaton részletesen tájé­koztatják a 252 taggazda­ság képviselőit. hozott határozatok, a pártta­gokkal folytatott beszélgeté­sek, a felsőbb pártszervek minősítései, valamint az el­ért eredmények egybevetése objektív alapot adott az idő­szerű helyi politikai felada­tok megjelöléséhez. A pártalapszervezetek már elvégezték ezt a feladatot, az összevont taggyűlések, a kül­döttértekezletek január vé­géig hozzák meg határozatu­kat. Ahol a munka céltuda­tosan folyt, ott lényegében az 1985. évre szóló munka- programot szentesítették. A taggyűlések és a pártvezető­ségek éves munkatervüket a vezetőségválasztást követő el­ső ülésükön hagyják jóvá. A megyei, :a) megyei jogú, valamint a városi és városi jogú pártbizöttságiok a szo­kott időben fogadják el munkatervükst. A többi pártbizottság ,is eljárhat ily módon, de számunkra elkép­zelhető az a módszer is, hogy a jelenlegi párt-végre­hajtó bizottság által előké­szített tervezetet már az újonnan megválasztott testü­ltetek hagyják jóvá első mun­kaülésükön. Lényeges körülmény, hogy a pártszervek és a pártalap­szervezetek még a kongresz- szus összehívása előtt meg­vitatják és elfogadják mun­katervüket. Ez a tervek ru­galmassága, „fogadókészsége” vonatkozásában két szem­pontból is felveti az újjává­lasztott vezető szervek fele­lősségét: — ki kell dolgozni és az egész munka szerves ré­széként a tervbe építeni a kongresszusi határo­zatok feldolgozásának hélyi feladatait; — a kongresszusi határo­zatokhoz kell igazítani, kiegészíteni a korábbi helyi politikai döntése­ket. Az említett kedvezőbb fel­tételek ellenére a jelzett fel­adatok jelentősek, igényesek, megkövetelik a pártszervek­től és a pántalapszervezetek- től, hogy a kongresszust kö­vetően helyzetük és lehetősé­geik ismeretében megjelöljék és elvégezzék mindazokat a tennivalókat, amelyek leg­eredményesebben szolgálják a kongresszusi határozatok végrehajtását. Kiss Zoltán az MSZMP KB munkatársa I VEZETŐK TANFOLYAMA Nagy feladatok előtt az élelmiszergazdaság Budapesten a TOT központjában rendezték meg a somogyi élelmiszergazdasági vezetők tanfolyamát. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az élelmiszeripari vállalatok szakemberei előadásokon, vitákon szereztek ismereteket a gazdasági reform to­vábbfejlesztéséről, s a tapasztalatcsere arra is jó volt, hogy egymástól tanuljanak el új, jó módszereket. A tanfolyam zárása után a résztvevők közül hár­mat kértünk beszélgetésre: Mindhárom vezetőnek ugyanazt a két kérdést tettük föl: 1. Mi lesz az ön gazdaságánál, illetve vállalatánál 1985-ben a legfontosabb tennivaló; milyen kemény az a dió, amelyet föl kell törniük? 2. Személy szerint önnek mennyi hasznot jelenteti ez a tanfolyam, mennyi szellemi profitot visz haza? Magyar József, a kedve­zőtlen adottságú görgetegi termelőszövetkezet elnöke; 1. — A legnagyobb gon­dunk az, hogy a továbbfej­lesztett szabályozók miatt körülbelül öt és fél millió forintos hátránnyal kezdjük ezt az évet. Ma annyit Ígér­hetek csak; hogy ennek leg­alább a felét önerővel el­lensúlyozni tudjuk. Ipari te­vékenységünket kell fejlesz­tenünk, s üzemszervezési tartalékaink is vannak. Biz­tató: itt, a tanfolyamon is ígéretet kaptunk rá, hogy a kedvezőtlen helyzetben le­vő szövetkezetek megfelelő segítséget kapnak az idén a nehézségek leküzdéséhez. A támogatást azonban termé­szetesen csak akkor élvez­hetjük, ha bebizonyítjuk, hogy a magunk erejéből minden tőlünk telhetőt igye­keztünk megtenni a jó gaz­dálkodásért. Magyarán: a lusták nem fognak kedvez­ményeket kapni, csak a szor- goskodók. 2. — A tanfolyamon ren­geteg olyan információhoz jutottam, ami otthon való­színűleg csak később érke­zett volna meg. Majdnem egyhónapos szellemi előnyt jelent ez, tehát a termelés­ben is meg kell mutatkoz­nia. Aki ma gyorsan cse­lekszik, annak jobb dolga lesz, viszont a gyors és cél­szerű tevékenység elképzel­hetetlen napra kész infor­máltság nélkül. így a terve­zéskor már fölhasználhatom mindazt, amiről itt hallot­tam. Horváth László, a Kapos­vári Tejipari Vállalat igaz­gatója: 1. — Mi 1984-ben már hozzákezdtünk a termékszer­kezet korszerűsítéséhez, s az idén iis folytatnunk kell ezt a munkát, méghozzá úgy, hogy egészen más szabályo­zók vonatkoznak ránk. Ugyanis január elsejétől nem az ipari, hanem a mezőgaz­dasági rendelkezések szerint kell gazdálkodnunk. Úgy tet­szik, hogy ez jó nekünk. De a számunkra kedvező szabá- lyozóváltás nem azt jelenti, hogy most már ölbe tett kéz­zel ülhetünk. Épp a lehető­séget kell úgy kihasznál­nunk, hogy fölgyorsítsuk a fejlődést. Ha netán eddig panaszkodtunk volna, most ehhez végképp nincs jo­gunk ... 8. — Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az év élején már részt vettem egy hasonló továbbképzésen, iparvállalati vezetőkkel. Az „ismétlés” miatt úgy érzem, hogy még több összefüggés! sikerül átlátnom. Az orszá­gos képbe be tudom illeszte­ni a somogyi feladatokat, és úgy gondolom, hogy belső érdekeltségi rendszerünkön változtatva a vállalat job­ban szolgálhatja az országos érdekeket is. Böhm József, az eredmé­nyeiről híres barcsi itermelő- szövetkezet elnöke: 1. — Mi 1985-től is a ki­alakult gazdasági szerkeze­tünkre alapozottan sikert és jó jövedelmet várunk. Leg­fontosabb célunk, hogy a régóta jövedelmező állatte­nyésztésben legalábbis meg­tartsuk a korábbi szintet és a kevésbé jövedelmező nö­vénytermesztést a korábbinál dinamikusabban fejlesszük, nyereségét javítsuk. Esélyünk van rá, mert veszteséges ágazatunk évek óta nincs. Élelmiszeripari és faipari üzemeinkben pedig a feldol­gozottság szintjét kell emel­nünk. annak ellenére, hogy rövid távon ez kevésbé kifi­zetődő. Hosszú itávon kell. gondolkodnunk, az pedig az igényesebb terméket kívánja. Igen fontos még, hogy gaz­dálkodó egységeink, kisebb csoportjaink önállósága nö­vekedjék, a maguk ügyeiben mind szabadabb kezet kapja­nak. 2. — Ez a tanfolyam kite­kintést adott a mezőgazda­ságon túli világra is. Ért­hető, hogy nekünk, mezőgaz­dáknak az egyéb gazdasági szféráktól kevésbé megbíz­ható, kevésbé friss ismere­teink vannak, mint a ma­gunk szakterületéről. De ha nagyon lemaradnánk ilyen téren, az számunkra is ve­szélyes volna. Itt éles kér­déseinkre is kaptunk meg­bízható választ. Az Itt hah lottak alapján is fontosnak tartom, hogy eztán jobban figyeljek a jövedelmezőségre s a ráfordítások csökkentésé­re, mert elmúlt az laz idő, amikor a mindenáron való mennyiségi termelésnövelés volt a cél; úgy Ikell sokat (termelnünk, hogy minél ke­vesebbet költsünk rá. Ezzel kapcsolatos az is, hogy túl kell nézni a saját kerítésün­kön, s ha fejlesztési alapunk szűkös, akkor tőkéinket egye­sítve, másokkal összefogva is lehet dolgozni. * * * A tanfolyam zárásakor osz­tották ki a megyei kör­nyezeti tisztasági verseny dí­jait. Tóth Károly megyei ta­nácselnök-helyettes ismer­tette a verseny eredményét és Sugár Imre, a megyei ta­nács elnöke adta át az okle­velet. A dijakat a barcsi Vö­rös Csillag, a nagyatádi Má­jus 1., a lábodi Zöld Mező, a siófoki November 7. és a szentbalázsi Surján völgye termelőszövetkezet vezetői vették át. Luthár Péter Vízfüggöny alatt telel a zöldség Kiállta a hideg idő pró­báját a Kertészeti Egyetem szabadalma: a vízfüggönyös fóliairendszer. Az ebben ne­velt palánták a tartósan nagy hidegben sem sínylik meg a kemény telet, holott az üvegházakénál jóval ke­vesebb fűtési energiával is beérik. Az egyetem kísérleti üzemében két hektárnyi te­rületen zöldell ezekben a napokban is a spenót, a sa­láta, a petrezselyem, illetve a paradicsom- és paprikapa­lánta. A különleges módszer lé­nyegében a talajvíz hőjét hasznosítja. A kútyizet 6—8 méter mélyről szivattyúzva folyamatosan permetezik a duplaborítású fóliasátor két „fala” közé, ily módon - a vízfüggöny megóvja a sátor belsejét a fagytól. Mivel azonban a növények egy ré­szének alacsony a 2—3 fokos hőmérséklet, a hiányzó me­leget úgynevezett vegetációs fűtéssel pótolják. A palán- tasorok között kazánnal for­ralt vizet cirkuláltatnak, éj­jelre pedig a lehűlés ellen fóliaitalkarót borítanak a ké­nyesebb, melegigényesebb növényekre — elsősorban a paradicsom és a paprika pa­lántáira. A számítások szerint ezzel az eljárással a hagyományos téli fűtöenergia-mennyiség mindössze egytizedére van szükség. A rendszert már évek óta alkalmazzák az or­szágban — elsősorban Solt, Cegléd, Tata és Szentes környékén, ám a mostanihoz hasonló kemény tél „terhe­lési próbájának” még nem volt alávetve., A tapasztalat szerint még mínusz 25 fokon is „jól zár” a vízfüggöny, nem fagytak ki a palánták. Igaz, a legtöbb helyen éjjeli ügyéletet is szerveztek a vízáramlás és a fűtés ellen­őrzésére. A piacon jelenleg kapható téli friss zöldség — saláta, hagyma, snidling. — egy része is vízfüggöny alatt nevelkedett. Az egyetem szabadalma iránt nemcsak itthon, ha­nem külföldön ds sokan ér­deklődnek. Többek között az NSZK-bán vásárolták meg az energiatakarékos kerté­szeti szabadalmat, s a mód­szert Csehszlovákiában, Gö­rögországban és Cipruson is eredményesen alkalmazzák. Téli munkák a kiüti műhelyben Ablakok, garázskapuk A dermesztő hideg leszorí­totta az építkezésekről a szakembereket a siófoki Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál is. Ilyen időben nemcsak a kinti tevékenysé­get kell szüneteltetniük, ha­nem belső építőipari tenni­valókat sem folytathatják a nagy fagyok miatt. Más a helyzet a műhelyekben — ezt tapasztaltuk az ÉSZKV kiüti központjában. A vállalat számos műem­lék, illetve műemlék jellegű épületen végez felújítást, karbantartást a térségben, s ezeknél a munkálatoknál kü­lönösen figyelmet, alapos hozzáértést igényel a fa nyí­lászárók pótlása, javítása, hogy az épület megőrizze eredeti állapotát. Az ilyen ajtókat, ablakokat nem sze­rezhetik be a tüzépeknél, következésképp saját aszta- losműhelyükben rendezked­tek be arra, hogy ezeket el­készítsék. Szakmunkások dolgoznak a műhelyben azon, hogy a vállalat által szerződésiben lekötött gene- rálkivitelezésd munkák ilyen igényeit kielégítsék. Ezek az egyedi szerkezetek igencsak kézimunka-igénye­sek, és nagy szakértelmet követelnek az iparosoktól. Ilyen feladatot rótt a mű­helybeleikre például a szán- tódpusztai műemlék épület- együttesek felújításánál a tokszericezetek, a nyílószár­nyak, az aprószemű ablakok elkészítése, s ehhez hasonló munka az is, ami ezekben a napokban folyik Kürtiben: az ádándi szakmunkásképző intézet műemlék jellegű épületének félújítását az ÉSZKV végzi, s ehhez a nyí­lászárókat — különösen sok, a típusméretefctől és -for­máktól eltérő ablakot — a vállalat asztalosai állítják össze úgy, ahogyan azt az építőmesteri munka igényli. Ugyancsak a vállalat ki­üti központjában, a lakatos­üzemben végzik az ÉSZKV által épített, illetve felújí­tott létesítményekhez az épü­letlakatos-ipari munkákat, saját gépkocsiparkjuk javí­tását. Minthogy viszonylag kevés mostanában az új gazdasági épületek építésére szóló megbízás, ahol lakato­saik kapacitását teljes egé­szében leköthetnék, új ter­mékek előállítását kezdték meg az idén: billenő garázs- kapuikat készítenek, a ga­rázsépítések iránt ugyanis változatlanul nagy az igény. A termék gyártásához nem volt szükség a lakatosüzem műszaki fejlesztésére, mert a meglévő technikai fölsze­reltséggel ezt a feladatot is megoldhatják. A kísérleti szérián most dolgoznak a műhelybén, $ a piaci kereslet kipuhatolására azt tervezik, hogy a leilei áruháznál és két Balaton- parti tüzép-telepen kiállítják az első példányokat. A ké­sőbbi gvártást — a bemuta­tással szerzett tapasztalatok alapján — a garázsépítők igényeihez igazítják, s így hasznosítják azt a szabad kapacitást, mely a vállalat lakatosüzemében rendelke­zésre áll. H. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom