Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-19 / 15. szám
4 Somogyi Néplap 1985. január 19., szombat t •• r A MINISZTERTANÁCS KÖZLEMÉNYE a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a lakossági jövedelmeket érintő intézkedésekről A kormány — az 1985. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban — döntést hozott több termék és szolgáltatás fogyasztói áránalk, illetve díjának január 21-j hatállyal történő emeléséről, és ezzel egyidejűleg szociáb- és népesedéspolitikai, valamint más, a lakossági jövedelmeket érintő intézkedéseket hozott. I. 1985-ben a népgazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal 7 százalékkal emelkedhet, ezen belül mintegy 3 százalékot képviselnek a hatósági, központi áremeléseik. Az áremeléseket a költségvetés egyensúlyának megőrzése, az ésszerű, takarékos energiafelhasználás elősegítése, a termelési költségek emelkedése és az ártámogatások mérséklése teszi szükségessé. A tej és tejtermékek átlagosan 28—29 százalékkal drágulnak. Ezen belül a tehéntej ára 27, a sajtoké átlagosan 40, a tejfölé 17. a tehéntúróé 34 százalékkal emelkedik. A tehéntej literenkénti ára 6 forintról 7,60 forintra, a 10 delkagrammos teavaj ára 6 forintról 7,70 forintra, a sajtok közül például a trapista sjt kilogrammonkénti ára 53 forintról 77 forintra emelkedik. A Ráma margarin ára 13.80 forintról 17.50» forintra emelkedik. A cukor fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal lesz magasabb. így például a normál kristálycukor kilogrammonként 21,50 forint helyett 25 forintba kerül. A tartósított termékek közül a húskonzervek, a húsos ételikonzervek és halkonzervek 9—10 százalékkal, a gyorsfagyasztott húsok és húsos ételek 16—18 százalékkal. a gyümölcskonzervek és gyorsfagyasztott gyümölcsök, a gyorsfagyasztott főzelékek és hústalan félkész ételek 11—12 százalékkal drágulnak. így például a 16,10 forintos húskonzerv ára 17,50 forintra, a gyors- fagyasztott 20 dekás bélszínroló ára 18,50 forintról 21,30 forintra, a félkilós gyorsfagyasztott zsenge zöldborsó ára 20 forintról 22,60 forintra emelkedik. Növekszik egyes zöldségalapú konzier- vek ára is. így például a 18,70 forintos (5/4-es üveg) csemegeuborka ára 20,20 forintra, az 5,70 forintos (1/10-es) paradicsomsűrítmény ára 6,10 forintra emelkedik. A bébiételek ára nem változik. Az édesipari termékek átlagosan 5,5 százalékkal, ezen belül a cukorkák átlag 10 százalékkal, a csokoládé 5— 6 százalékkal, a hazai kakaóporok 15 százalékkal drágulnak. így például a 10 dekás töltött málnaízű cukorka ára 4,30 forintról 4,70 forintra, a 20 dekás Aranyika- kaó por ára 28,60 forintról .33,50 forintra, a 10 deikás táblás ét- és tej csokoládé ára 20 forintról 21 forintra emelkedik. Számos édesipari termék, köztük a háztartási keksz, az egyéb bevonat nélküli kekszek és a diabetikus csokoládé ára nem változik. Az élelmiszerek áremelése következtében emelkednek a vendéglátóipar és a munkahelyi étkeztetés árai is. A munkahelyi étkeztetésben a vállalatok a költségemelkedést. vagy annak egy részét, ha saját forrással rendelkeznek, átvállalhatják. A gyermek-, diák- és szociájis intézmények étkeztetési térítési díjai nem változnak, a költségemelkedést az állam megtéríti. A szén, a brikett, a tűzifa, a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás ára, illetve díja átlagosan 25, a koksz, a háztartási tüzelőolaj és a propán-bután gáz ára átlagosan 30, a villamos energiáé átlag 18 százalékkal emelkedik. így például Budapesten 1 mázsa kevert szén 45,10 forintról 56,50 forintra, a dorogi brikett 75,20 forintról 94 forintra, a tűzifa mázsánként 78 forintról 97,50 forintra, a diókoksz mázsánként 196,40 forintról 253,30 forintra drágul. A háztartási tüzelőolaj literenkénti ára 4,80 forintról 6,20 forintra nő. A fűtési célú felhasználás korlátozása érdekében a propán-bután gáznál idényár kerül bevezetésre. így például a 11,50 kilogramm töltésű palackban a propán-bután gáz kilónkénti ára fűtési idényben (október 15. és április 15. között) 4,40 forintról 6,60 forintra, a fűtési idényen kívül 4,40 forintról 4,80 forintra nő. A távfűtés fűtési idényre vonatkozó légköbméterenkénti díja január 21-től 23,40 forintról 28,80 forintra, a táv-melegvízszolgálta- tás vízköbméterenkénti díja pedig 10,20 forintról 13,50 forintra emelkedik. A villamosenergiia kilowattóránként országosan egységesen 25 fillérrel drágul. A külön mért éjszakai áram tarifája kilowattóránként 60 fillérről 70 fillérre nő. A villamosenergiánál és vezetékes gáznál a felemelt díj a március 21-e után leolvasott fogyasztásra érvényes. A postai szolgáltatások díja átlagosan mintegy 85 százalékkal emelkedik. Ezen belül nagyobb mértékben nőnek a levél és levelezőlap bérmentesítési díjai. Például a szabványméretű levélé 2 forintról 4 forintra, a levelezőlapé 1 forintról 2 forintra nő. -Kisebb mértékben emelkednek ia 'belföldi postautalványok, a csomagok házhoz kézbesítése, a szocialista országokba szóló küldemények, valamint a postai különszolgáltatások díjtételei. A városi közlekedési díjak február 1-től differenciáltan emelkednek, átlagosan 55— 60 százalékkal. A vonatjegyek ára kétszeresére, az általános havi bérleték közül a villamos-bérletek ára Budapesten 45 forintról 75 forintra, a kombinált bérleteké Budapesten 110 forintról 170 forintra, vidéken ezzel arányosan emelkedik. A tanuló- és nyugdíjas 'bérletek ára nem változik. A január 21. után megjelenő könyvek fogyasztói ára átlagosan 7 százalékkal emelkedik. A tankönyvek fogyasztói ára nem változik. A színházak és zenei intézmények, a cirkusz, a varieté, valamint a filmszínházak helyárai átlagosan 15 százalékkal emelkednek. Az áremelés differenciáltan és fokozatosan valósul meg. A miár eladott bérletek ára nem változik. Április elsejével emelkednek a SZOT üdülési díjai is, a főszezonban -napi 12 forinttal, a -szezonon kívül napi 7 forinttal, átlagosan. 10— 15 százalékkal. A személygépkocsik fogyasztói árai az I. negyedév folyamán az import beszerzési árak növekedése miatt átlagosan 3-4 százalékkal, típusonként eltérő mértékben fognak növekedni. II. A lakosság 1985. év-i jövedelmeinek meghatározása az áremelkedések figyelem- bevételével történt. Ennek alapján 1985-ben a lakosság munkából származó jövedelme 8 százalékkal, pénzben i társadalmi jövedelme 9 százalékkal emelkedik. Az átlagkeresetek — a bér- és keresetszabályozás rendszere, egyes -bérintézkedések, valamint a bérpreferenciák felhasználásának együttes hatására — 7—7,5 százalékkal nőnek. Januártól — az év elején szokásos automatikus nyugdíjemelésen felül — havi 80 forinttal kiegészülnek a 3000 forint alatti nyugdíjak, nyugdíj jellegű éllátások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély. Gyermekienként havi 40 forinttal egészül ki a családi pótlék, az egy gyermekeseknek fizetett jövedelempótlék, valamint az ösztöndíj. A három és több gyermekesek családi pótléka gyermekenként havi 70—120 forinttal nő, így a pótlék gyermekenkénti ősz- szege egységesen havi 840 forint lesz a nagycsaládosoknál. A megemelt nyugdíjakat januárban folyósítják. A megemelt családi pótlékot és ösztöndíjat az érintettek első alkalommal februárban kapják kézhez. Az aktív dolgozók személyre szóló ár- ellentételezésben nem részesülnek. Ugyanakkor a munkáltatók — bérfejlesztési lehetőségeik terhére — minden alkalmazottjuknak havi 50 forint feltétel nélküli béremelést adhatnak. Családonként 40 ezer forinttal nő a három és -több gyermekesek lakásépítéséhez és -vásárlásához nyújtott állami támogatás. Az egyetemi és főiskolai hallgatók januártól jogosultak a gyermekgondozási segélyre. Az általános iskolai diákétkeztetés nyersanyagnormája étkezésenként 1 forinttal nő, az emelkedést a költségvetés fedezi. A táppénz és a -terhességi- gyermekágyi segély számításának alapjává a nyugdíjjárulék nélküli (nettó) kereset válik. A táppénz mértéke a pályakezdők számára is 75 százalék lesz. Eninél nagyobb, 80 százalék lesz a táppénz a betegállomány 31. napjától, és 85 százalék a 91. napjától, A kórházi ápolás idejére nem vonnak le a táppénzből, erre az időre is a teljes táppénz jár. Az új táppénzszámítás a januártól betegállományba kerülőkre érvényes. A táppénzirendszer módosítása összességében ugyan mérsékli a táppénzkifizetést, de kedvezőbb a hosszabb ideig tartó betegállományban lévők és a kórházi ápolásiban részesülők számára. Februártól 50 százalékkal emelkedik a szakmunkás-tanulók ösztöndíja. Március 1-től életbe lép -a gyermekgondozási díj rendszere. A díjra az egy éven aluli gyermeket nevelő és a március 1. után szülő anyák jogosulták. Mértéke általában a táppénznek felel meg, de nem lehet kisebb a saját jogú öregségi nyugdíj 'mindenkori minimumánál, s nem lehet nagyobb annak kétszeresénél. Ennek alapján 1985- ben a gyermekgondozási díj 2250—4500 forint között állapítható meg. A gyermekgondozási -díj az, anya nettó keresetével azonos összegű akkor, ha aiz utóbbi nem éri el a Ihavi 2250 forintot. Az intézkedés annak a folyamatnak első lépése, melynek nyomán a gyermekgondozási segély fokozatosan az anya keresetével arányos juttatássá alakul át. A gyermekgondozási díj egy éves koron -túli kiterjesztését a VII. ötéves terv időszakában tervezik. Szeptember 1-től 4 héttel emelkedik a terhességi-gyermekágyi segély (szülési szabadság), 2500 farmiról 4000- re nő az -egyszeri anyasági segély. A gyermekápolási táppénzt szeptembertől az eddigi 6 éves korral szemben- a gyermek 10 éves koráig vehetik igénybe az arra jogosultak. TÁJÉKOZTATÓ az egyes társadalombiztosítási intézkedésekről Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság a Mimisztertanácá közleményében ismertetett társadalom- biztosítási intézkedésekről a következő tájékoztatást' adja: Az év elején szokásos, automatikus nyugdíjemelésen felül havi 80 Ft kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok és rendszeres, nyugdíjszerű ellátásában részesülők, akiknek a nyugdíjuk (ellátásuk) 1984. december havi összege a 3000 Ft-ot nem haladta meg. A havi 3000 Ft-ot meg nem haladó nyugdíjak január litől, az évenkénti Tend— szeres nyugdíj-emelés összegére is tekintettél, tehát összesen havi - 180 Ft-tal emelkednek. A kiegészítést — az ismertetett feltételekkel — azok is megkapják, akiknek! ellátását a jövőben állapítják meg. Ugyancsak havi 80 Ft-tal kerülnek emelésre a minimum-nyugdíjak, a házastársi pótlék és a pótlékra jogosító összeghatár, a meghatározott összegű szociális ellátások, továbbá a sorikatonák hozzátartozóinak járó családi segélyek. Kiegészítés (emelés) ugyan- egy jogcímen jár. Ezt az azon személy részére csak érintettek külön kérelem nélkül, már 1985. január hónapra járó nyugdíjukhoz megkapják. Ugyancsak külön kérelem benyújtása nélkül kapnak házastársi pótlékot január 1-ével kezdődően azok a nyugdíjasok is, akik -eddiig házastársuk után jövedelempótlékban részesültek, és az összeghatár emelése következtében válnak jogosultakká házastársi pótlékra. Január 1-től minden családi pótlékot -és gyermek után járó jövedelempótlékot fel kell emelni gyermekenként havi 40 Ft-tal. A népesedés- politikai intézkedések keretében január 1-től ezen túlmenően felemelésre kerül a három- és többgyermekesek, a súlyosan fogyatékos, az állami gondozásba vett gyer1985. január 1-től légy, 6 éven felüli gyermék után családi pótlékra nem jogosult szülő havi 240 Ft jövedelempótlékot kap. A családi pótlék emelések megszüntetik az öt- és több- gyermekeseknél eddig alkalmazott degresszív családi pótlékot. A súlyosan fogyatékos, továbbá a nevelő szülőhöz kihelyezett, állami gondozásba vett gyermek után a családi pótlék összerneket eltartó szülő (nevelőszülő), továbbá a kétgyermekes egyedülállók családi pótléka. Ez utóbbi intézkedés az emlitett körben a családi pótlékok összegeit eltérő mértékben érinti, ezért az áttekinthetőség érdekében -a következőkben ismertetjük az 1985. január 1 -.töl érvényes családi pótlék-összegeket. ge január 1-től 1040 F-t-ra emelkedik. Január 1-től a gyermek- gondozási segélyhez járó havi 360 Ft kiegészítés havi 80 Ft-tal emelkedik, így az első gyermek után 800 + 440, a második gyermek után 900 + 440, a harmadik és minden (további gyermek után 1000 + 400 Ft gyermekgondozási segély jár. 1985. január 1-től változások történtek a táppénzrendszerben. Eszerint csak a nyugdíj járulékkal csökkentett (nettó) kereseteket lehet figyelembe venni a táppénzt kiszámításánál. A rendelkezés végrehajtása úgy történik, hagy a keresetekből a ténylegesen havonta levont nyugdíjjárulékot figyelmen kívül káli hagyni. A .rendelkezés azokra vonatkozik, akik 1984. december 31-e után véilnák keresőképtelenné. A folyamatosan táppénzben részesülők jogosultságuk megszűnéséig a korábbi rendelkezések alapján kapják a táppénzt. A táppénzhez járó havi 310 Ft ún. általános bérpótlékot továbbra iis folyósítani kell. Azokat a betegeket, akik 1984. december 31-e után kerülnék kórházba, a kórházi ápolás idejére — szemben az eddigivel — teljes táppénz illeti meg. összhangban a táppénzt érinitő íreindelikezéssel 1985. január 1-től a terhességi- gyermekágyi segélynek is teljes összege jár a kórházi ápolás tartamára. Előnyösem változik a táppénz mértéke azoknál a betegeknél is, akik hosszabb időn át vannak táppénzes állományban. Azok esetében, akiknek a keresőképtelensége 1984. december 31-e után kezdődik, a keresőképtelenség 31. napjától 5 százalékkal, a 91. napjától újabb 5 százalékkal magasabb mértékű táppénz jár. A pályakezdő fiatalok táppénzjogosultsága úgy módosul, hogy január 1-től kezdődően az, aki 18. életévének betöltése előtt válik keresőképtelenné, vagy az iskolai tanulmányainak befejezését követő 180 napon belül biztosítottá válik és kereső- képtelenségéig megszakítás nélkül 'biztosított, akkor is 75 százalékos mértékű táppénzre jogosult, ha nincs két évi megszakítás nélküli biztosítása. 1985. január 1-rtől kibővül a gyermekgondozási segélyre jogosultak köre, ugyanis az egyetemek, főiskolák nappali tagozatos hallgatói is jogosultak lesznek gyermekgondozási segélyre. 1985. január 1-től módosul a igazdasági munkaközösségben, ipari szakcsoportban, főfoglalkozás mellett ún. kiegészítő tevékenységet folytató tagok társadalombiztosítási kötelezettsége. A havi 250 forint baleseti járulék helyett ugyanis elért jövedelmük 10 százalékát kell befizetniük társadalombiztosítási járulék címén, mégpedig a vállalathoz, amely a hozzá befizetett összeget a társadalombiztosítási szervhez továbbítja. 1985. március 1-től új társadalombiztosítási ellátás, a gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. A díj bevezetésében a népesedéspolitikai célokkal egyezően a gyermeket vállaló családok fokozottabb támogatása jut kifejezésre. A gyermekgondozási díj a gyermekgondozási segélytől teljesen eltérő és annál jóval magasabb szintű ellátás, miután az egyéni keresethez; mértéke pedig a táppénz mértékéhez igazodik. A gyermekgondozási díjat — a gyermek egyéves koráig — a jelenleg gyermekgondozási segélyben részesülők, illetőleg arra jogosultak vehetik igénybe. A gyermekgondozási díjat igényelheti minden anya (egyedülálló apa), akinek a gyermeke 1985. március 1-én első életévét még niem töltötte 'be, tehát az is, aki a szülési szabadság lejárta után visszament dolgozni és az is, aki gyermek- gondozási segélyt vett igénybe. A díj bevezetése mellett a gyermekgondozási segély rendszere továbbra is megmarad. A gyermekgondozási díj napi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (1935- ben a 2250 Ft-nak) a harmincad részénél és nem lehet több annak kétszeresénél. Így 1985-ben a napi ösz- szeg 75 Ft-nál kevesebb és 150 Ft-nál több nem lehet. 1985. szeptember 1-től felemelésre kerül az anyasági segély összege, 2500 Ft-ról 4000 Ft-ra. Ugyancsak ez időponttól négy héttel meghosszabbodik a szülési szabadság ideje, amely így 20 hét helyett 24 hét lesz. 1985. szeptember 1-től a beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető táppénzes idő lényegesen meg- hosszabodik és a jogosultság kiterjed a gyermek 10 éves koráig. A változás lényege a következő: a) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén az eddigi 60 nappal szemben a jogosultság évenként és gyermekenként 84 napra emelkedik (a gyermek egyéves koráig továbbra is korlátozás nélkül jár a gyermekápolási táppénz), b) a háromévesnél idősebb, de -hatévesnél fiatalabb gyermek után a gyermekápolási táppénz az eddiigi harminc nappal szemben 42 napra, egyedülállók esetében- pedig 84 naptári napra változik, c) a hatévesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállók esetében pedig 28 naptári napon át jár a táppénz. Űj vonás a gyermekápolási táppénz rendszerében, hogy az egy-egy évre járó, de fel nem használt napok a következő évre átvihetők. További módosulást jelent, ho.gy a gyermekápolási táppénzt 1985. szeptember 1-ét követően a gyermek 'betegsége esetén a gyermek egyéves kara után minden külön eljárás nélkül bármelyik szülő igénybe veheti. A családi pótlék havi összege gyermekenként összesen egy gyermek után a gyermek hatéves koráig 410 Ft • 410 Ft egy gyermek után egyedülállónak 710 Ft 710 Ft egy gyermek után, ha korábban e gyermek figyelembevételével két gyermek után járt a családi pótlék 710 Ft 710 Ft két gyermek után 710 Ft 1420 Ft két gyermek után egyedülállónak 840 Ft 1680 Ft három gyermek után 840 Ft 2520 Ft négy gyermek után 840 Ft 3360 Ft öt gyermek után 840 Ft 4200 Ft hat gyermek után 848 Ft 5040 Ft és minden további gyermek után 840 Ft
