Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-18 / 14. szám
Tisztelt Szerkesztőség! Kolonics Imréné, Nagyatád, Somogyi Béla u. 17. sz. alatti lakos december 6-án megjelent panaszát kivizsgáltattam, melyre az alábbi választ adom. A levélíró tisztításra beadott műszőrme kulival kapcsolatos panaszát részben jogosnak találtam. A kuli barnás színe a tisztítás után halványabb, drappos színű lett, de méreteiben változás nem történt, viselésre tovább is alkalmas. Megrendelőnkkel személyesen nem sikerült felvenni a kapcsolatot. Az üzletvezető elmondása alapján a tisztítás árát kifizette, ebből az ügyintéző arra következtetett, hogy a kulit átvette. A tisztítást a kezelési utasításnak megfelelően végeztük. A panasz rendezése miatt december 18-án a kabát értékének 80 százalékát kártérítésként átutaltuk Kolonics Imrénének. Tisztelettel: Gelencsér Gyula főművezető, Somogy megyei Patyolat Vállalc-t, Kaposvár Tisztelt Szerkesztőség! 1983 szeptemberében költöztünk jelenlegi lakásunkba. November végén már az északi fal fekete, gombás-penészes volt. A szekrénysor ezen a falon van, a hátsó oldala szintén penészes, s büdös lett tőle a benne levő ruha is. Akkoriban a háztömb alatt dolgozott az építésvezető, őt kértem, csináljanak valamit a lakással. 1984 januárjában megtörtént a szigetelés. Nyugalmam sajnos nem tartott soká, mert a fűtési szezon megkezdésével ismét penészesek a szobák és az ablakkeretek is. Hogy miért éppen önökhöz fordulok? Mert máshonnan azt a választ kaptam: majd egy-két év múlva kiszáradnak a falak, és megszűnnek a gondjaim. Ebben sajnos nem tudok hinni. Lehet, hogy a falak idővel kiszáradnak, de addigra tönkremennek a bútoraim mindkét szobában. Ki a felelős azért, és mi a megoldás? Tisztelettel: Kovács István Kaposvár, Füredi u. 79. 6/1. Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 14. szám 1985. január 18., péntek ÉLETÜK KRÓNIKÁSAI A hónap végén zárul a pályázat A tárgyi emlékek között sem könnyű válogatni, hogy eldöntsük: mi maradjon őrizni a múltat, melyik holmi felesleges. Ragaszkodunk még ahhoz a törött és ösz- szefoltozott cseréphez is, melyből gyermekünk itta az édes tejet. A falusi padlások terhén az utóbbi években jócskán enyhítettek a városról vidékre özönlő gyűjtők, akik rokkáira, köcsögre „vadásztak”. A Somogy megyei Tanács és a Somogyi Néplap szerkesztősége hazánk felszabadulása negyvenedik évfordulója tiszteletére Életem címmel pályázatot hirdetett. Emlékezéseket vártunk és kapunk az élet változásáról, a sorsfordulók eseményeiről, a személyesen átélt forradalmi változásokról. A pályázat határideje a hónap végén lejár, de hisszük, még vannak olyanok, akik ezután is papír fölé hajolnak a téli estéken, és lejegyzik sorsukat, élményeiket, hogy gyermekeiknek, az utókornak átadhassák tiszta szívvel újra átélt életük emlékeit. Előttünk van jó néhány életsors; a kusza betűk csillognak a papíron. Az egyik különösen megragadott. Az emlékezés utolsó saraiból idézünk: — Sóik mindent szerettem volna még leírni, de e pár lapon lehetetlen. Kívánságom az: mentsék meg ezt a szép világot, hogy soha többé ne legyen háború ... A kívánságban benne van az idős asszony élettapasztalata, sorsa, hiszen húszéves sem volt, amikor kitört a második világháború. Utolsó mondatából kiviláglik, mi ösztönözte arra, hogy tollat fogjon, és leírja az életét. Nyomorúságos cselédéletük villan föl a gyerekkori évek visszaidézésében. Hatéves, szorgalmas Jani öcs- csére az ágak fölvágását bízták a szülei. Egy kocsi faág volt a járandóság a konvencióból. Egy alkalommal a házban lakók mondták neki: — Jani, hoz ám a gólya öcsit. Erre ő azt felelte : — Jobb egy kocsi ágat hozna... János lett az 1950-ben kötött házasságából született gyermeke neve is. Ma gépgyártó üzemmérnök Gondolatban a családi tűzhely mellé ülök, mindenki jelen van. áki él. Az idős asszony mellett a helye a kisunokáinak is. A kezét fogja vagy a vállán pihenteti az övét, a nagymama megtelik emlékképpel, végigsimítja az apróság arcát. A szeme fátyolos. Este, amikor magára marad, előveszi a fiókból a papírt, a tollat és írni kezdi: — Születtem: Somogy megye örs-pusz- tán... A Kinizsi példája Vadmalacok a Mátrában Újszülött vadmalacokra bukkant a Mátrában Pre- zenszky János Heves megyei fővadász. Nem akart hinni a szemének, amikor egy hegycsúcson, • a kősziklák között egy vackában fekvő kocára lelt, s az állat oldala mellől előbújt négy csíkoshátú vadmalac. Az ilyen korai ellés csaknem példanélküli a Mátrában. Kérdések, feleletek a Szovjetunióról Szmog-riadó a Ruhr-vidéken Csütörtökre virradóra szmogriadót rendeltek el az NSZK-beli Ruhr-vidék egész területén. Az intézkedésre azért került sor, mert a délről áramló meleg levegő elzárta a földközeli, füsttel kevert, hideg levegő útját és így a Ruhr-vidék városaiban igen magasra szökött a levegő szennyezettségi foka. A rádióállomások folyamatosan, negyedórádként kérik a lákosságot, hogy munkába menet a tömeg- közlekedési eszközöket használja, s ne vegye igénybe személygépkocsiját. A légzési, keringési és szívbetegségben szenvedőiket felkérték, hogy ne tartózkodjanak a szabadban. Mivel a Ruhr- vidéken nagy számban dolgoznak külföldi vendégmunkások, a figyelmeztetéseket török és szerb-horvát nyelven is beolvassák á rádióban. Az észak-rajna—vesztfáliai egészségügyi minisztérium előrejelzése szerint várható, hogy a nap folyamán bevezetik a másodfokú szmogriadót. Hangosain szól a zene, az iskola épületének tetejéről fényszóró ontja a világítást, a környező, négyemeletes házak ablakaiból emberek figyelik a nyüzsgést. Egyszerű, hétköznapi forgalom van a kaposvári Kinizsi lakótelepi általános iskola udvarán, ahol négy pedagógus (Major Gábor, Sass Csalbá- né, Mandelbaum József és Hirt Mihály) jóvoltából már január nyolcadika óta korcsolyázhatnak a környék lakói. Két fiatal lány egymás kezét fogva páros gyakorlatokat próbál. Látszik, hogy nem . először van korcsolya a lábukon. A közeliben három apróbb gyerek csak a cipőtail pávai próbálgatja a síkosságot. A korcsolyázók tömege vegyes képet mutat. Vannak idősebbek, középkorúak, gyerekek, vannak jól, közepesen és egészen gyengén korcsolyázók is. Az ügyetlenebbeket azonban nem nevetik ki, hiszen mindenki tudja: senki sem született korcsolyabajnoknak, valahonnan el kell 'indulni. Mandelbaum József korcsolyán érkezik hozzánk. A jégen beszélgetünk: — A bi tumenes kézilabda- pálya és a mellette lévő ugrógödör területén létesítettük a jeget — mondja a testnevelő. — Január 4-én, pénteken kezdtük hizlalni, és sikerült ■ kialakítanunk egy 1200 négyzetméteres területet. Délelőttönként, amikor csiak lehet, kint tartjuk a testnevelési órákat, kora délután a pedagógusok, fél öttől nyolcig pedig a nagy- közönség használhatja a pályát. Belépőt is szedünk: gyermekektől kettő, felnőttektől öt forintot. Az úttörőcsapatunk jóvoltából ugyanis sikerült 31 pár korcsolyát beszereznünk, s ennek ellenszolgáltatásaként a bevételt visszajuttatjuk a pénztárukba. A korcsolyák iránt igen nagy a kereslet, egy órára tudunk kölcsönözni belőlük, de még így is rendkívül nagy a sorbanállás érte — annak ellenére, hogy sokan korcsolyával érkeznek, s nem szorulnak a mii segítségünkre. A körülmények valóban kultúráltak, s dicséret illeti ezért valamennyi pedagógust, aki részt vállalt a pálya megvalósításában. Gy. L. Sillye Gáborról, az utolsó hajdúkapitányról nevezték el Hajdúböszörménynek az óév utolsó napjaiban átadott új művelődési központ.ját. Az intézményt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, a város híres iskolájának egykori diákja avatta fel KALANDOZÓ VARJAK Ki tud többet a Szovjetunióról? címmel jelentette meg az MSZMP Somogy megyei Bizottságának propaganda- és művelődési osztálya V. Molnár László munkáját. Amint azt a kötet előszavában olvassuk, hazánk, felszabadulásának negyvenedik évében, illetve az MSZMP XIII. kongresz- szusának esztendejében az a szándék vezette a szerzőt és kiadót, hogy hasznos, információkban gazdag anyagot bocsásson az érdeklődőik rendelkezésére. A karcsú kötet hozzájárulhat ahhoz, hogy az olvasók még alaposabb betekintést nyerjenek a szocialista világrend- szer vezető államának társadalmi, gazdasági, politikai viszonyaiba, kulturális és művészeti életébe; illetve 3 hétköznapok munkájáról is képet kapjon az olvasó. A kiadvány kitűnő forrásmunkája lesz a‘ „Ki tud többet a Szovjetunióról?”-vetél- kedősorozat résztvevőinek, az MSZBT-tagcsoportok tagjainak, orosz szakos főiskolásoknak, de turistáknak is. Hiszen az egyes témakörök bő ismeretanyagot tartalmaznak földrajzból, történelemből. a társadalmi-politikai életről, szociális helyzetről, gazdaságról, irodalomról, zenéről, idegenforgalmi látványosságokról, képzőművészetről, filmről, technikáról, sportról, konyha- művészetről stb. Külön fejezetek tárgyalják Moszkva Leningrad, Ukrajna, a Baltikum, a Fe- kete-itenger, a Krím, a Kaukázus, Örményország Azerbajdzsán, Közép-Ázsia, Szibéria és a Távol-Kelet földrajzi viszonyait, etnikai sajátosságait. történelmét és jelenét. A pontos és sokrétű ismereteket kínáló kiadvány fontos hídszerepet tölthet be a két ország népei között. A tartós, kemény tél a szokottnál nagyobb útra késztette még a hideget jól tűrő madárfajokat is. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal délalföldi felügyelőségének feljegyzése szerint bizonyítottan most első ízben ejtettek el Csongrádiban olyan vetési varjút, amelyik Moszkva környékén fészkel. Hódmezővásárhely határában, a mártélyi tájvédelmi területen tízezrével telelnek a messziről jött vetési varjak. Közülük sokat kilőttek; az egyik Moszkvában megjelölt példány volt. A varjú lábán lévő igyűnűt megküldték a budapesti Madártani Intézetnek, amely más országok hasonló intézményeivel kapcsolatban áll. Az adatok egyeztetése után nyerhetnek megbízható képet az ornitológiával foglalkozó tudományos kutatók a szárnyasok vonulásáról és arról is, hogy a mostanihoz hasonló időjárás mennyiben befolyásolja a költözés irányát, távolságát^ az egyes madárfajok telelési idejét. Tarka sorok Lépcső A számtanórán a tanár elmagyarázza a feladatot: — Egy épülő ház lépcsője öt fordulóból áll, mindegyik pedig húsz lépcsőfokból. Hány lépcsőfokon kell felmenni, hogy a legfelső emeletre érjünk? — Az összesen — válaszolja csodálkozva Karcsi. Logikus válasz — Zsuzsa, szeretsz engem? — Nagyon. — És feláldoznád értem az életedet is? — Azt nem, mert akkor ki szeretne téged? Laktanyában Az újoncok belépnek a laktanya udvarára. — Melyikük tud főzni? — kérdi aiz őrmester. — Én — jelentkezik az egyik. — No, és főzött már valaha ilyen óriási üstökben? — Hát persze. Még nagyobbakban is. — És mit főzött? — Aszfaltot. Leszokott — Az utóbbi időben soha nem látlak a kocsmában. — Tudod, amióta elvették a jogosítványomat, valahogy nem szerez örömet a szesz... Lék A hajóinas kétségbeesetten kiabál: — Kapitány úr! Kilyukadt a mentőcsónak! — No, akkor itt az alkalom, hogy önállóan oldd meg a problémát! — kiált vissza a nagy hajóról a kapitány. Kis idő múlva győzedelmes jelentés hallatszik a csónakból. — Megoldottam! Fúrtam egy másik lyukat, hogy azon mind kifolyjon a víz! Lehetetlen — önnek nem a bal, hanem a jobb oldalán kell aludnia, kedves asz- szonyom — tanácsolja páciensének az orvos. — Lehetetlen, doktor úr. A férjem ugyanis álmában beszél, én pedig a bal fülemre nagyothallok! Látogatóban A feleség súlyos gépkocsibaleset után először látogatja meg a kórházban a férjét. — Miért vagy olyan vidám? — Képzeld, a kocsinkat két nap alatt helyre lehet hozni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lopja Fászerkesztá: JÁVORI BÉLA Főszerkejztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-310, 11-111, 11-512. Telez: 13-360. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadá Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Postacim: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató
