Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-18 / 14. szám

XLI. évfolyam, 14. szám Ára: 1,80 Ft 1985. január 18., péntek Kaare Willoch hazánkban ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS T udomány politika, idegenforgalom Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa -elnökének meghí­vására csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érke­zett Kaare Willoch, a Nor­vég Királyság -miniszterelnö­ke. Útjára elkísérte felesé­ge, Anne Marie Willoch is. A Ferihegyi repülőtéren — ahol a déli órákban landolt a norvég kormányfőt és kí­séretét hozó repülőgép — ün­nepélyesen fogadták a ven­dégeiket. A magyar és nor­vég zászlókkal díszített légi­kikötőben csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg dí&zszázada is. A fogadtatásra megje­lent Lázár György és felesége, Marjai J ózsef miniszterelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügy­miniszter, valamint po­litikai és gazdasági életünk -több más vezető személyi­sége. Jelén volt Sebestyén Gábor, hazánk oslói és Per Naevdal, Norvégia budapesti nagykövete. Elsőként Lázár György üd­vözölte Kaar Willoch-ot, kö- szön-tve kíséretének tagjait is. Üttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a magas ran­gú vendégnek és feleségé­nek. A díszsiázad parancs­Szervezett nádaratás A Balaton vízminőségé­nek alakulásában fontos szerepet töltenék be a ná­dasok. Az elmúlt évben a nádasok kezelésével kapcso­latosan a 2003. számú 1983- ban kiadott kormányhatáro­zat végrehajtásaként az Or­szágos Vízügyi Hivatal ren­delkezést adott ki. A rendel­kezés a 6/1984. (IV. 18.) OVH és 2. paragrafus (3) bekezdésében előírja, hogy a nád learatásáról a terület kezelője köteles gondoskod­ni. A kezelő a vízterületen az OVH képviseletében a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság és ez a szervezet a Fertői Nádgazdasági Válla­lattal megállapodást kötött a mád aratására.) A nádgaz­dálkodást végző szervezet ezen a télen először olyan nádterületeket is learat a vízfelületről, amelyeken ter­mett nád nem használható fel ipari célokra továbbfel- dolgozásra, ezt a munkát a vízügyi szervek térítik a nádgazdaság részére.) Sok területen a kedvező jégviszonyok ellenére sem végezhető el a nagyüzemi nádletakarítás, ezért az ille­tékes szervek a következők­ben állapodtak meg: janu­ár 25-ig beérkezőleg min­den olyan szervezet vagy személy, aki nádaratást kí­ván végezni a tó jelenleg aratásra alkalmas jegén,, je­lentse be szándékát a Ba­ndka jelentést tett a minisz­terelnöknek, majd felcsen­dült a két ország (himnusza. Ezután a /magyar és a nor­vég személyiségek kölcsönö­sen üdvözölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek — a ma­gyar vezetők 'társaságában — gépkocsiba szálltak, s szállá­sukra hajtattak. A norvég kormányfő hiva­talos (programja a délutáni órákban kezdődött: Kaare Willoch megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök (terén. Ezt követően Lázár György és Kaare Wiilloch szűk kör­ben megbeszélést folytatott a magyar miniszterelnök parlamenti dolgozószobá­jában. A program .az Országház Delegációs termében folyta­tódott: Lázár György és Kaare Willoch vezetésével megkezdődtek a magyar— norvég plenáris (tárgyalások. A magyar 'tárgyalócsoport tagjai: Tarok István külker reskedelmi államtitkár. Esz­tergályos Ferenc külügymi­niszter-helyettes, valamint Sebestyén Gábor. Norvégia képviseletében — a kor­mányfő (társaságában — Nils Morten Udgaard miniszter ­latoni Vízügyi Kirendeltség hatósági osztályán, Siófok, Somogyi út 6. Telefon: 06- 84-11-100. Közölje, hol kí­ván nádat vágni és meg­közelítőleg milyen felületen. Közölje nevét, címét, ahová az értesítést kéri. Igen lé­nyeges ennek a jelentkezési rendnek a betartása. Figyelembe kell továbbá venni azt, hogy aki iparilag hasznosítható nádat vág le, az köteles további azonos te­rületen a nád és vízinövé . zet letakarítását is elvégez­ni, a jégen lévő hulladékot a szárazulatra kiszállítani és Ott megsemmisíteni. A jégen történő nádégetés tilos! A BVK hatósági osztályá­nak engedélye és helykije­lölésé nélkül nád a jégfelü­leten nem aratható. Az egyéb náditerületek birtokoló, kezelő- személyek vagy gazdálkodó szervek, üdülők és más parti nádas­sal rendelkezők, akik nem esnek a vízügyi szervek rendelkezései alá, helyesen járnak el, ha a — jogsza­bályban rögzített aratási kö­telezettségeiket vízminőség­védelmi szempontból előír­tak szerint — elvégzik ja­nuár 25-ig, illetve közük a BVK hatósági osztályával, hogy el kívánják végezni a munkát. A partmenti tele­pülésekről az érintettek munkáját helyileg a vízügyi szervök partőrei fogják el­lenőrizni. elnökségi államtitkár, Arne Langeiland, a norvég Export Tanács elnöke, valamint Per Naevdal ült a tárgyalóasztal­hoz. A tanácskozás munká­jában részt vettek a két tár­gyaló küldöttség szakértői :s. A megbeszélésen a kétol­dalú kapcsolatokról szólva leszögezték, hogy azok poli­tikai és kulturális téren meg­felelően fejlődnek. A tár­gyaláson nagy teret kapott a gazdasági kontaktusok ala­kulása. A tárgyaló partnerek egyetértésre jutottak abban, hogy e kapcsolatok jók, de még szerények. Kölcsönösen megerősítették, hogy meg­van a lehetőség és a kész­ség a bővítésükre. A plenáris ülésen eszme­cserét folytattak a nemzet­közi kérdésekről is. Bár az e téren kialakult feszültség okait eltérően ítélik meg, megállapították, hogy mind­két ország érdékelt a kelet— nyugati kapcsolatok fenntar­tásában, a párbeszéd folyta­tásában, a feszültség csök­kentésében. Meggyőződé­süknek adtak hangot, hogy a mai és a további találko­zók a jelenlegi helyzetben (is hozzájárulnak a nemzet­közi légkör javításához. Este Lázár György és fele­sége díszvacsorát adott Kaare Willoch és felesége tisztele­tére a Parlament Vadászter- miében. A vacsorán mindkét kormányfő pohárköszöntőt mondott. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Jelen volt Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, ott voltak a szakszer­vezeti mozgalomnak azok a veteránjai, akik negyven évvel ezelőtt részt vettek az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács alapításában. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke ünnepi megemléke­zést tartott az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács meg­alakulásának 40. évfordulója alkalmából. Emlékeztetett arra, hogy Pesttől nyugatra a Vörös Hadsereg még harcát vívta hazánk felszabadításáért, amikor a magyar fővárosban újjáalakult a szakszervezeti mozgalom. A Szakszervezetek tekintélye, befolyása már nemcsak a múlt hagyomá­nyaiból táplálkozott, ha­nem megújult, megerősödött. A szakszervezetek az új, né­pi demokratikus hatalom szerves részévé váltak. Kép­viselői bekerültek az új tör­vényhozó (hatalomba, az ide­iglenes nemzetgyűlésbe, a nemzeti bizottságokba, majd a munkáspártok küldöttei­ként a helyi önkormányzati testületekbe, a törvényható­sági bizottságokba is. A szakszervezeti mozgalom ha­talmas szervezeti, politikai fejlődésnek indult. Az 1915. januárjában megalakult Szakszervezeti Tanács a szervezett munkásság ha­gyományait, internaciona­lizmusát, munkaszeretetét, az új világ, a szocializmus jel­szavát tűzte zászlójára. Ezután Apró Antal, az ide­iglenes Szakszervezeti Tanács alapító tagja a negyven év­vel ezelőtti történelmi for­dulat előzményeire, a szak- szervezeti egység kialakulá­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegna­pi ülésén a Magyar Tudo­mányos Akadémia előter­jesztése alapján elfogadta a tudománypolitika hosszú távú elveit, és megerősítet­te a tudományos kuta­tás hosszú távú irányait tartalmazó munkaokmányt. Kötelezte az érdekelt mi­nisztereket és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy a munkaokmányban foglaltaikat a közép- és hosszú távú népgazdasági tervezőmunkában, valamint a kutatási és fejlesztési programok kidolgozásánál vegyék figyelembe. A kormány a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése alapján áttekintet­te a nyugdíjasok foglalkoz­tatásának helyzetét. Megál­lapítottal, hogy tevékenysé­gük elősegíti a népgazdasá­gi feladatok megoldását, egyben hozzájárul életkörül­ményeik javításához is. Felhívta az érdekelt állami szerveket, hogy a. következő évekre szóló foglalkoztatási ég. szociálpolitikai intézke­dések kidolgozásakor hasz­sa körüli harcokra emléke­zett. Elmondta, hogy a kommu­nisták már 1944. szeptembe­rében keresték a kapcsolato­kat a betiltott szakszerveze­tek illegalitásban lévő szo­ciáldemokrata vezetőivel, hogy közös akciókat szervez­zenek a munkásság legele­mibb követeléseinek ki­elégítéséért, az élelmezési helyzet javításáért, a munka- hélyek megvédéséért, fellép­jenek a kitelepítések ellen. A munkásosztály megosztott­sága, a mérhetetlen terror, a német megszállás, a nyi­lasuralom, a két munkáspárt nagy emberveszteségei miatt a közös akciókat nem sike­rült kellőképpen kibontakoz­tatni. 1944. decemberében és 1945. januárjában azonban már létrejöttek a kapcsola­tok a baloldali erők közt. Akik annak idején, az Al- mássy téren az alakuló ülés­re összejöttünk, vailameny­nosítsák a jelentésben ösz- gzegzett tapasztalatokat. A Minisztertanács átte­kintette az idegenforgalom múlt évi tapasztalatait. Megállapította, hogy 1984- ben a központi, a tanácsi és a vállalati intézkedések eredményeként, a szállodai és vendéglátóipari kapaci­tás. bővítése nyomán tovább nőtt a szocialista és a tő­kés országokból hazánkba látogató turisták száma. A tervezettet meghaladóan emelkedett az idegenforga­lomból származó devizabe­vétel is. Az elmúlt évek át­lagánál több, összesen 5 millió 620 ezer magyar ál­lampolgár látogatott kül­földre. A kormány a nem­zetközi idegenforgalom fej­lesztésére teendő további in­tézkedések mellett fontos feladatként jelölte meg a belföldi turizmus feltételei­nek javítását. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az 1985-ös nemzetközi ifjúsági év meg­rendezésével kapcsolatos programot. (A tudománypolitika táv­lati terveit részletesen is­mertető cikkünk az 5. olda­lon.) nyien éreztük, hogy főváro­sunkban, az országban az élet megindításához nekünk is mielőbb (tenni kell vala­mit — mondotta. További napirendi pont­ként Méhes Lajosnak, a SZOT főtitkárának előter­jesztésében a tanácsülés megtárgyalta a soronkövet- kiező szakszervezeti válasz­tásokkal és a 25. szakszerve­zeti kongresszus előkészíté­sével kapcsolatos feladato­kat. A tanácsülés elhatározta, hogy a szakszervezeti vá­lasztások 1985. szeptemberé­ben a bizaiLmiválasztásokkal kezdődnek; 1986 eilső ne­gyedévében pedig összéhív- ják a magyar szakszerveze­tek 25. kongresszusát. Méhes Lajos tájékoztató­jában utalt arra, hogy 1985- ben egy sor kiemelkedő bel­politikai eseményre kerül sor. Mindezekhez kapcsolód­nak a szakszervezeti váliasz­Téglagyárak kongresszusi versenye Példamutató eredményeket értek él a kongresszusi és a felszabadulási munlkaver- seny eddigi szakaszában az Alföldi Téglaipari Vállalat gyárai: az elmúlt évben 295 és félmillió téglát gyártot­tak, tizenhat millió darabbal többet a tervezettnél A ter­ven feliül készített kismére­tű tégla, illetve thermoton falazóanyag négy-ötszáz csai- ládi ház felépítéséhez ele­gendő. A szocialista miunka- verseny egyik fő célkitűzése a selejt csökkentése és a minőség javítása volt. Az értékelés szerint a sedejtet fél százalékkal csökkentet­ték. A technológiai előírás pontos betartása mellett a kész terméket is nagy gond­dal csomagolták, s fóliázott egységrakományként juttat­ják el a kereskedelmi tele­pekre. A munkaverseny lendülete januáriban sem tört meg, no­ha a zord időjárás*, a ke­mény hideg gondokat okoz, több téglát gyártottak, mint amit az időarányos terv elő­írt. A brigádok dolgoznak a kemencék, gépek karbantar­tásán, felújításán is, a munkát úgy ütemezték, hogy a negyedév végére, amikor várhatóan megkezdődnek, il­letve folytatódnak a kisla- kásépítésék, valamennyi gyár teljes kapacitással ter­melhessen. tásokkal összefüggő teendők: a bizalmi és testületi vá­lasztások, a szakszervezetek megyei tanácsainak tanács­kozásai, a szakmai és ágaza­ti kongresszusok. A SZOT állást foglalt ab­ban, hogy a kormány taka­rékossági intézkedéseit tá­mogatja és fontosnak tart­ja, hogy a dolgozók, a kol­lektívák fokozott figyelmet szenteljenek az energiataka­rékossági követelmények betartására. Végül hangsú­lyozta annak szükségességét, hogy a gazdasági vezetők és a szakszervezeti tisztségvi­selők a nehezebb körülmé­nyek 'között is. .tegyenek meg mindent a megfelelő munka- körülmények biztosítása ér­dekében. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a továbbiakban elfogadta a SZOT vezető szerveinek 1985. évi prog­ramját és első félévi mun- katervét. Negyven éve alakult meg az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom