Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

1985. január 16., szerda Somogyi Néplap 5 Pártértekezletek előtt a nyomdában Gyorsaiig jő ritmusban mm Ráez-S zabóné, Gőgös Éva montírozó HANGVERSENYKRÓNIKA Dohnányi­betlehemes Kattognak a . szedőgépek, tördelnek, retusálnak, mon­tíroznak a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat ka­posvári üzemében. Dolgoz­nak szinte éjjel-nappal, va­sárnap is a nyomdászok, hogy a friss információk el­jussanak a megye lakossá­gához. Ezekben a napikban, he­tekben különösen megsza­porodott a munka. Többet, nagyobb figyelemmel, pon­tossággal tevékenykednek a szakemberek. A február ele­jén kezdődő, március köze­péig tartó pártértekezletek dokumentációs anyagának előkészítésén fáradoznak. — Milyen kiadványok nyomtatására kaptak meg- rendélést? — Előkészületben van a ciklusonként hagyományo­sain. most harmadszor meg­jelenő öt év alatt történt című kép>es kiadvány — mondja Schmidt Béláné gyártáselőkészítő. A Kapos­vári Városi Pártbizottság és tanács kiadványát ezekben a napokban készítik elő of­szetnyomásra a tördelő és montírozó részlegben. A munkát Haffner Lászlómé és két társa látja el megkülön­böztetett gondossággal. A to­vábbi munkafázisokat: a fényképezést, a retusálási, a képek szerelését — a for­Nagy László gépszedő makészítő üzemben végzik. Január végéig kell elkészül­nie a kétezer példánynak. Szintén ofszetnyomással ké­szítjük a Dráva-vidék című kiadványt, amely Barcs és környékének ötéves fejlődé­sét mutatja be. Ezen mun­kálkodnak most a legjobb szedőink. — Mióta dolgozik a szak­mában? — kérdezem a munkájában elmerülő Nagy Lászlót. — 1947 óta. Először kéz­zel szedtem. 1957-től géppel dolgozom. — Milyen szöveget szeret szedni a leginkább ? — Azt. ami érdekel. Re­gényeket. pártbizottsági ki­adványokat. Az utóbbiakból sok fontos, közérdekű dol­got tudhatok meg. Magas, vékony férfi. Há­ta kissé meggörnyedt a sok­évi hajolgatástól. Arca ba­rázdái tanúskodnék róla, hogy egy-két évtized már eljárt felette. — Szereti a munkáját? — Igen — válaszolja ha­tározottan. jó volna a gép mellett kihúzni nyugdíjig azt a nyolc évet. Többször elnyerte a Ki­váló Dolgozó címet és egy­szer a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Fia­talokat látok körülötte, ők lesznek az utódai — tűnő­döm. Fürgén, pontosan jár a kezük, hogy minél előbb géplevonat készülhessen a szedett ólomsorokból. A bar­csi kiadvány a képek mel­lett több szöveges informá­ciót is tartalmaz — tájékoz­tat Schmidtné. Ugyanúgy, mint a VBKiM kaposvári gyárának és a KVGY üze­mi pártbizottságának beszá­molója, amely az 1980-as pártértekezlet óta végzett munkáról számol be. Vár­juk. és előkészültünk a Té­nyek és adatok című színes, grafikonokkal ellátott, szin­tén ofszet eljárással készülő megyei kiadvány feldolgozá­sára. Ez a munka bemutat­ja Somogy fejlődéséit a XII. kongresszus óta eltelt idő­szakban. Szedés alatt áll a siófoki jelentés. A Kaposvári Vá­rosi Pártbizottság beszámo­lója körülbelül négy ívnyi terjedelemben jelenik meg. és izgatottan várjuk a me­gyei pártbizottság beszámo­lóját. Pethő L ászióné gyártás- előkészítő hozzáfűzi, hogy a meghívókat és az okleve­leket is ők készítik a párt- bizottságok megrendelésére. — Vajon a megnövekedett tennivaló nem okoz-e fenn­akadást a munkában? — kérdezem Balogh János ter­melési osztályvezetőt. — Nem — válaszolja. — Megfelelően összpontosítot­tuk erőinket. így fennaka­dás nincs, pedig az anyagok nagy része „a 24. órában” érkezik a nyomdába. — Az előkészítő tárgyalá­soknak megfelelően biztosí­tottuk a megfelelő kapaci­tást — veszi át a szót Mike Ferenc igazgató. — Figye­lünk a szervezőmunkára és a szakemberekre is. Gyor­san. jó ritmusban — és mi­nőségileg lehetőleg kifogás­talanul — kívánjuk megol­dani . a feladatot. Az osztályvezető még hoz­záfűzi: a nyomtatásra váró anyagbkat rendkívül jól ké­szítették elő. A megjelenő kiadványok fémjelzik majd, hogy a nyomda szakemberei is megtették a magukét. Várnai Ágnes A közönség iránti tiszte­letnek, a gondos felkészü­lésnek, a megnyugtató, üdí­tő élményszerzésnek volt jó példája az a hangverseny, melyre hétfőn került sor a kaposvári zeneiskola nagy­termében. Értékes és ízlé­ses ajándék mindazoknak, akik nem az előadóművé­szek közül csapott hírverés alapján könyvelik el jóelőre egy-egy koncert sikerét vagy kudarcát, hanem tiszta lélekkel vágynak a szépség birodalmába. A hét kapos­vári zenetanár produkciója méltó volt ahhoz, hogy az Országos Filharmónia ka- marabérleti sorozatában tűz­zék műsorra. S méltó volt a program összeállítása is. A zenetör­ténetnek valamennyi igazán lényeges korszakából hal­lottunk egy vagy több alko­tást. Feszes ritmikával, mér­téktartó ízléssel és nagy kedvvel szólaltatta meg J. S. Bach Esz-dúr triószoná­táját fuvolán Csupor Lász­ló, gordonkán Pallos László és csembalón Kardos Kál­mán. E két utóbbit ugyan e művével nem állította kü­lönösebben nehéz feladat elé az eisernachi mester, an­nál inkább a fúvós szólis­tát, aki azonban technikai tudással bírta a két szélső tétel nehéz futamait éppúgy, mint a középső rész poéti- kusan ellágyuló dallamát. Hasonló erények jellemez­ték mindhármuk játékát Vivadi g-molll coneertójá- ban: itt S. Perjés Margit működött közre klarinéton, partnereivel azonos színvo­nalon. Valószínűleg a legmorózu- sabb hallgatókat is mosoly­ra bírta Mozart D-dúr két- zongorás szonátája Halla Judit és Kardos Kálmán interpretálásában, köny- nyediséggel, összeszokottan és jó ízléssel. Másféle — jóval felkavarőbb — él­ményt adott Kari Maria Weber: Grand duó concer­tante című háromtételes szerzeményének klarinét- szólistájaként S. Perjés Margit. Kardos Kálmán zongorakíséretével. A han­gokat minden regiszterben magabiztosan szólaltatja meg. Kitűnő dinamikai ér­zékkel — de sohasem hatás­vadász módon — használja ki a szerző által szeszélye­sen odavetett fenmaták, fo­kozások által nyújtott dra­maturgiai lehetőségeket, ér­zi, éli a kezdeti romantika stíllusvilágát. Nem állíthatjuk ugyanezt Balatinecz Mártáról. Bátor­sága, mellyel1 Richard Wag­nernek Mathilde von We- sendonk verseire írott dal­ciklusát tűzte műsorára, végtelenül tiszteletre méltó. Feltétlenül elismerésre ér­demes középhangjainak ere­je, tömörsége és kifejező­készsége is. Pianód azonban, melyekre pedig itt óriási szükség lett volna, rendre elfulladnak, orgánuma a magas fortékban kiélesedik. Nemcsak a stíluson esett csorba: a ciklus dramatur­giai szerkezetén is az öt dal eredeti sorrendjének megváltoztatása miatt. Sokáig emlékezetes marad viszont az az élmény, me­lyet Halla Judit szerzett egy karácsonyi betlehemes ének Dohnányi Ernő által alko­tott zongarás feldolgozásának előadásával. A tanárnő a billentés olyanfajta sokszí­nűségével, a technika olyan biztonságával és a beleérzós olyan kiválóságával rukkolt elő, ami jóval rutinosabb pianistáknak is a becsületé­re válna. Kár, hogy a fiatal generációt egyedül ő képvi­selte a hétfői hangverse­nyen. L. A. Nem tudok zene nélkül élni Beszélgetés Fényes Szabolcs zeneszerzővel * Rövidnadrágos kamasz volt még — alig 15 eszten­dős —, amikor zenei korre­petitornak szerződtette Se­bestyén. Dezső és Faludi Sán­dor, a Fővárosi Operett Színház két vezetője.- A tár­sultat akkori csillagaival: Biller Irénnel, az ifjú Horthy Hannával és mások­kal gyakoroltatta a szólószá­mokait, duetteket, az éppen bemutatásra váró nagyope­rettek dalait, áriát. Bizonyá­ra jól csinálhatta, hiszen a szeszélyes sztárok nemcsak, hogy elfogadták, de hallgat­tak .is rá. Fényes Szabolcs­nak pedig — mert róla van szó — jól jött a napi 5 pen­gő, amit ezért a munkáért kapott. A zeneiskolában Sik­lós professzor úr növendéke volt, ás a komoly zenével jegyezte el magát. Fúvós- kvairtetteket, miséket, vonós- zenekari számokat kompo­nált, nem is rosszakat. De az operett csábításának nem tudott ellenállni, még 18 éves sem volt, amikor a Nagymező utcai színház be­mutatta első egész estét be­töltő daljátékát, a Háremet. — Nagyot buktam véle! — emlékezik. — De alig hat hónappal később, 1931 no­vemberében színre került második munkám: a Maya, ugyancsak az Operett Szín­háziban, kiróbanó sikerrel... Fényes Szabolcs azóta megint vagy félszáz operet­tet, musicalt, daljátékot, több mint 130 filmzenét, meg­számlálhatatlan rádió- és té­véjátékhoz komponált mu­zsikát, önálló számainak pe­dig 600 nyomtatásban is megjelent kotta és tucatnyi szerzői nagylemez őrzi dalla­mait. De nem mindig volt ideje „csak” komponálni: rö- videbb-hosszabb megszakí­tásokkal tizenegy esztendeig volt az Operett Színházigaz­gatója, illetve zenei veZeitő- je. Szoros szálak fűzték egy időben a Vidám Színpadhoz, a Fővárosi Vígszínházhoz, és más azóta megszűnt zenés színházakhoz is. 1— Szakmai körökben egyesek azzal vádolják: dal­lamokat lop — saját ma­gától ... — Vállalom! Egy kompo­zíció sikere ugyanis nem kis mértékben függ attól, hogy ki, mikor, hol és mi­lyen körülmények között mu­tatja be. Ha egy kedves me­lódiám különféle, rajtam kí­vülálló okokból visszhangta- ian marad, nem nyugszom bél®, és valamelyik követke­ző művemben ismét felhasz­nálom. Más szöveggel, más hangszerelésben, más színpa­di környezetben, s lehetőleg más előadóval. Tucatnyi olyan számomat sorolhatnám, amelyék másodszorra, sőt harmadszorra váltak sláger­ré. — Mondana egyet? — Szívesen. Emlékszik er­re a számomra: „Már ezen a világon, csak kegyedet imádom”. Ugye, hogy nem? És erre a másikra: „Oda va­gyok magáért”. Ezt már a bemutatást követő napon fütyülték a suszterinasok, pedig csupán a szöveg és az énekes személye változott. Persze nemcsak ón vagyok ezzel [így. Állítom — s ezt ne tekintse nagyképűségnek, vagy irigységnek — Webber, a világhírű angol komponis­ta Memory című sanzonja sem vált volna valószínűleg világisikerré, ha nem a Macs­kák című musical egylik szá­maként kerül élőször a kö­zönség elé ragyogó előadás­ban, kitűnő alapötletet fel­dolgozó színjátékban, kiváló tolmácsolásban! Mondok mást: Lehár Ferenc megbu­kott a Sárga kabáttal, át­dolgozva, máshol, másutt, másként bemutatva A mo­soly országa címmel világ­siker llétt. — Azért Fényes Szabolcs­nak nincs oka panaszra. Da­lait olyan népszerű operett­sztárok, operaénekesek vitték sikerre, mint Hanthy Hanna, Karády Katalin, Sárdy Já­nos, Johannes Heesters, Za- rah Leander, Gyurkovics Má­ria, Iilosfalvy Róbert, Simán- dy József, Szábó Miklós és Svéd Sándor. No meg Lata- bár Kálmán, Feleki Kamill, Rátonyi Róbert, Kalmár Magda, sőt Latinovits Zol­tán! — Hát igen ... Örökké há­lás is leszek ezeknek a nagy művészeknek. Mégis ... Ne értsen félre, de néha arról álmodozom: mi lett volna, ha valamelyik kompozíció­mat — mondjuk — Barfora Streisand, Diana Ross, s hoz­zájuk hasonlló világsztárok mutatják be? Mert művei­met csaknem a világ vala­mennyi országéiban színre hozták, de kicsit fáj, hogy London, Párizs és a New York-i Brodway nagy ze­nés színházadba nem tud­tam — és most már valószí­nűleg soha nem is fogok — „betömi” ... S még egy be­teljesületlen álmom: az ope­ra! Jónéhiányszor tervbe vet­tem, de időben abbahagytam. A suszter maradjon a kapta­fánál ... Ám arra mindig vigyáztam, hogy ne szálljak a saját színvonalam alá, a tiszavirág;életű sikerért! Aki nívós könnyűzenét akar írni, annak mesterségbeli tudás­ban legalább néhány lépcső­vel féleitte kell állnia a mű­fajnak. Szolgálni, de nem kiszolgálni a közönséget. Azokat a zeneszerzőket tar­tam példaképeimnek, akik­nek széles a palettájuk, nem szűkülnek be egyetlen mű­fajba. Ezért is írtam felvált­va operettet, musicalt, san­zont, filmzenét. — Még most is, túl a 70. életévén, a legtermékenyebb zeneszerzők közé tartozik! M' a titka? — Nincs titok. Csupán annyi, hogy nem tudok ze­ne és munka nélkül élni. Addig szeretnék komponál­ni, amíg csak a golyóstoll ki nem esik a kezemből... — Most min dolgozik? — Szerb Antal Ex című regénye rádióváltozatához ír­tam muzsikát. Most egy új musical gondolata foglalkoz­tat, de erről még korai len­ne beszélni. — Több mint fél évszá­zados pályafutása során sok érdekes, világhírű művésszel ismerkedhetett meg, s bepil­lantást nyerhetett nemcsak a budapesti, de a bécsi, ber­lini .és más zenés színházak kulisszái mögé is. Asztaltár­saságát a Fészek Klubban egymaga órákig tudja elszó­rakoztatni emlékeivel, vidám történeteivel... Nem gon­dolt arra, hogy ezek legja­vát közkinccsé teszi? — Épp mostanság határoz­tam el, hogy magnóra mon­dom emlékeimet. Mindazt, ami életem során történt ve­lem. Sok olyan nagy mű­vésszel (találkoztam, s kerül­tem baráti kapcsolatba, akik már eltávoztak ... Amit • ró­luk tudok, tőlük hallottam, vétek lenne, ha sírba szállna velem. Emellett évtizedek óta gyűjtöm a kulisszák vilá­gának vidám történeteit, anekdotáit, ezeket is szeret­ném másokkal megosztani. Ha majd megtelnek a mag­nószalagok, s lesz még erőm hozzá, könyvet állítok össze belőlük ... Garai Tamás A Filharmónia terveiből Az Országos Filharmónia az elmúlt esztendőhöz ha­sonlóan 2500 koncertet szer­vez idén az országban. Bu­dapesten februártól júniu­sig, a zenei évad végéig 240 hangversenyt rendeznek. A hazad zenekarok közül a Magyar Állami Hangver­senyzenekar négy koncertet ad a Zenekari esték soro­zatban februárban, a 15 esz­tendővel ezelőtt alakult Schola Hungarica három hangversenyét hallhatja a közönség márciusban. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara öt es­ten lép fel. Az Üj Zenei Stú­dió az óbudai Várkonyd György Úttörő- és Ifjúsági Házban négy hangversenyt ad. A Művelődési Miniszté­rium és a Filharmónia kö­zösen nemzetközi ifjúsági szimfonikus zenekart kíván létrehozni a szocialista • or­szágok zeneakadémiáinak növendékeiből. A zenekar karmestere Alekszandr Dmitrijev és Ligeti András lesz. A tervek szerint az új együttes budapesti bemutat­kozása után tavasszal tur­néra indul a szocialista or­szágokba. Február utolsó napjaiban a Novotel-szálló mellett épült Budapest Kongresszu­si Központ megnyitó dísz- hangversenyét rendezik meg. Április 3-án hazánk felsza­badulásának 40. évforduló­ját ünnepi hangversennyel köszöntik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom