Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

1985. január 16., szerda Somogyi Néplap 3 Kádár János látogatása a Budapesti Pártbizottságon —----- ■----- ---------- ---------- .... .... ....."........... ..... ' "...................... E rdőmunkások Kádár János, a Magyar Szociálisa Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára kedden délután látogatást tett a Budapesti Pártbizottság székházában. A vendéget Grósz Károly, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára fogadta, aki tájékoztatást adott a fővárosi párt- szervezetek kongresszusi előkészületeiről és a pártbizottság munkájának más aktuális kérdésedről. Kádár János elisme­réssel szólt a budapesti dolgozók múlt évi eredményes mun­kájáról, a kommunisták helytállásáról. A megbeszélésen részt vettek a pártbizottság titkárai és osztályvezetői. ' Társadalmi összefogást „A Hazafias Nép­front .. törekedjen arra, hogy növekedjen a köz­életben résztvevők száma. Segítse elő, hogy fóruma­in minél többen nyilvánít­sanak véleményt. A nép­front fórumai járuljanak hozzá a közös gondolko­dás és cselekvés általá­nossá tételéhez"... (A XIII. kongresszus irányel­veiből.) Világos feladatmeghatá­rozás. Egyúttal summázása az eddigi törekvéseknek, amelyeket a Hazafias Nép­front az elmúlt időszakban tett a társadalmi eszmecse­rék. a különböző fórumok sikeres előkészítése, illetve annak érdekében, hogy a közügyekben minél többen nyilvánítsanak véleményt. E társadalmi eszmecserék különleges fontosságúak, a szocialista demokrácia fej­lesztése. az emberek köz­életbe való bevonása érde­kében. Ha véleményt nyil­váníthatnak. erősödik ben­nük az a tudat, hogy nekik is meghatározó szerepük van a közösség környezeté­nek gazdagításában, életkö­rülményeinek fejlesztésében. Dr. Novák Ferenc, a nép­front megyei titkára így nyi­latkozott erről: — Igyekeztünk, hogy fó­rumaink mindenki számára véleménynyilvánítási lehe­tőséget teremtsenek. Köz­ben arra törekedtünk, hogy kielégítsük a megalapozott információ iránti igényt. A múlt évben 150 fórumot szerveztünk. Elsősorban olyan témákban, amelyek sok embert foglalkoztattak. A tömegközlekedés, a tele­pülésfejlesztés, a szociális és egészségügyi kérdések, a háztáji gazdálkodás, a bejá­rók és az eljárók helyzete, a kereskedelmi ellátás volt napirenden. Célunk az volt, hogy a fontos társadalom- politikai kérdésekben is vé­leményt nyilváníthassanak az emberek. Több. a fórumokon el­hangzott s azóta megvalósult javaslatot is említett. A nyilvános vitalehetőség meg­teremtésén kívül céljuk volt az is. hogy a közérdeket szolgáló javaslatok ne me­rüljenek feledésbe. Akár Kaposváron, Bar­cson, Drávagárdonyban, Boglárlellén vagy Tabon, kisebb vagy nagyobb tele­pülésen rendezett vitát a népfront, a helyi és az or­szágos gondok mellett arról is szóltak, mit- akarnak és mit tesznek a nehézségek csökkentése- vagy megszün­tetése érdekében. Csurgón a húsellátás ja­vításáról volt szó. A fóru­mon elhangzott javaslat alapján rendezett termékbe­mutatót az áfész és a hús­kombinát- Azóta lényegesen gazdagabb a választék. A népfront által létrehozott fogyasztók tanácsának mun­kája nyomán több telepü­lésen javult a kereskedelem kultúrálitsága. Olcsóbban jut­hatnak kavicshoz a fiaital lakásépítők, néhány telepü­lésen megváltoztatták az üzletek nyitvatartását. Nagy­atádon a bejárók fórumán javasolták, hogy a városla­kók is segítsenek a települé­sek fejlesztésében, viszonoz­zák azt. amit ők kommunis­ta szombatokon a város ér­dekében végeznek. Van er­re jó példa a megyeszékhe­lyen: a villamossági gyár és a Csepel szocialista brigád­jai Zimányban dolgoztak szabad szombatokon, vasár­napokon. Jól bevált fórumok a tör­vénytervezetek társadalmi vitái. Kaposváron a nép- - frontbizottság kezdeménye­zésére a tanácsülés elé ke­rülő előterjesztéseket előze­tesen megismertetik a la­kossággal. Véleményük fi­gyelembevételével határoz­ták meg az épülő Centrum áruház végleges helyét, vagy vitatták meg az általános városrendezési tervet. Ugyanilyen céllal hívják össze Marcali lakóit is. — Népfrontbizottságaink­ra a társadalmi eszmecse­rét elősegítő fórumok szer­vezésében ezután is nagy feladatok várnáik. Nem tö­rekszünk arra, hogy többet rendezzünk mint eddig, s arra sem, hogy több embert hívjunk meg. Célunk azon­ban változatlan: e fórumok ne panasznapok legyenek, hanem olyan nyilvános ta­nácskozások. ahol a közös­ség érdekét szolgáló javas­latok hangzanak el — mond­ta Novák Ferenc. Számos alkalom kínálko­zik ^irra is. hogy az értel­miség minél szélesebb réte­gét bevonják a közéletbe. Az országgyűlési, a tanácsta­gi és a népfrontválasztások, a társközségek elöljáróságai­nak a létrehozása, sok lehe­tőséget kínál. Meg kell ta­lálni azokat az embereket, alkiik szívesen dolgoznak ön­zetlenül a közösségért. Szalai László HÁROM ÜZLET EGYÜTT Három, egymástól külön­böző üzlet a Hotel Ezüst Kancsó, az Ezüst Kancsó étterem és az A'tád Áruház, ám mostanában mégis sokat emlegetik együtt a nevüket. Nem véletlenül: január el­sejétől közös irányítás alá tartoznak. Gyorsan fölröp­pent a hír a kérdéssel együtt: vajon mi célt szol­gál ez a változás? Fábián Lajos, a nagyatádi áfész kereskedelmi főosz­tályvezetője szerint kénysze­rű házasságról van szó. — Igazgatóságunk min­den évben megvizsgálja a gazdálkodást, hiszen akkor is lehetnek, és sajnos van­nak is veszteséges foglala­tosságok. ha az áfész egér szében nyereséges. Nos. az Ezüst Kancsó étterem a hozzátartozó bisztróval, il­letve a szálloda évek óta veszteséges volt. A szabályo zók arra késztetnek bennün­Cserénfát elhagyva jobbra kanyarodunk az erdőgazda­ság üzemi útján. Pilótánk biztos kézzel lavíroz a Gaz­zal a paplanpuha havon. A szeiiíközli oldalban már lát­szik az irtás, LKT-traktor' tolat a kidöntött szálfákhoz; odébb feltornyozott haságok körül emberek csoportja, mintha kupaktanácsot tarta­nának. Elszabadul egy igás- ló, lassú vágtában a lap irá­nyába tart. A fogatos utána ered, szitkozódva bírja jobb belátásra „társát”. — Hej, Remény az anyád!... Miikorra lekászálódunk a Gazról, Remény már a mé­retre fűrészéit rönköket hoz­za unott beletörődéssel. Csi­szár János fogatos lassú lép­tekkel követi, majd kiüti a rönkhúzó éket és hozzám fordul. —Az előbb a Rudi vágott neki a rétnek, most meg a Remény. Ök is fáznak, nem­csak mi, ezért szaladnak el . időnként. Mínusz tizen­nyolcban hiába vetem a pokrócot a hátukra, csap- zottan gőzölögnek továbbra is. Nem ‘lónak való idő ez a mostani... — Meg erdőmunkásnak se — vetem közbe. — így ágaz. Kilencedik éve járom a tótfalui kerüle­tet, de ilyen kemény telünk nem mostanában volt. Cse- rénfáról jövök át a fogattal, a lovakat otthon tartom. Hajnali ötkor már az istálló­ban vagyok, ellátom őket, aztán indulok az irtáshoz. A lóápolásért külön pénzt ka­pok, a fizetség ezzel együtt négyezer-nyolcszáz körüli: legalább is 'ennyit kaptam decemberben. Időkökben Vass Ferenc, az az LKT vezetője újabb for­dulót tesz, az erőgép eme­Fagytóí pattogva dől a fa a cser énfai erdőben Vass Ferenc LKT-val von­szolja a kivágott fákat dara­bolásra léjének vasköteles szorításá­ból három darabolásra szánt tölgy huppan a hóba. A pi­rospozsgás vontatóvezető le­ugrik a kormány mögül. — A második LKT-t szag­gatom, mióta a Sefag zseli­ci erdészeténél vagyok. Most. hogy ilyen cudar idő van, a géppel járok haza Gödré­be. A .gázolajba petróleumot keverek esténként, hogy az indítással ne llegyen gondom, különben megdermedne az üzemanyag. Kísérőnk, Fábián István főmérnök megjegyzi, hogy a 12 kerületben a fakitermelés a kemény hideg ellenére is folyik; Persze a jelenlegi napi teljesítmény közel se éri el a tavasztól őszig tartó normát. Gép és ember nehe­zen birkózik a természet erőivel. A százhúsz munkás közül jó, ha kilencvenen je­lentkeznek reggelente. Ebben az időszakiban több a táp­pénzes, de a fakitermelés nem állhat meg. A Tüzép- telepeken sorbaállókat nem érdekli, hogy az epiőmun­Kelemen Jánosné kérgezés közben Király Béla felvételei kasnak is megdermed a ke­ze, hogy a megfagyott rönk a hasításkor akkorát rúg, hogy a fejszenyél kétszáz­húsz voltot üt, hogy a tele­pekre, 'rakodókhoz induló hasábfával megrakott Zilek elé traktort kell kötni, hogy az üzemanyag-fogyasztás legalább kétszerese a nor­málisnak, hogy az erdőmun­kásért szombaton és vasár­nap is jön az UAZ ..., s az emberek magukhoz veszik a hazai szalonnát, kolbászt, hurkát és nekivágnak a fe­hérbe göngyölt, recsegő, pat­togó erdőknek ... Azt mondja Vass Ferenc, aki több országos versenyen is részt vett imár gépével: — A gazdaság biztosítja a teát, kanzrvet is kapunk, de inkább az otthoni elemó­zsián élünk télvíz idején, mert annak mégiscsak ma­gasabb a kalóriaértébe! Török György kerületve- zetö erdész fehér Ladájával érkezik. A központi raktár­ban járt, teát, cukrot, taka­rót szeretett volna vételez­ni ... — Délután érkezik az újabb szállítmány, az ígéret szerint. Nem tehetek mást akkor isimét kocsiba ülök. Az embereknek nem mond­hatom, hogy nincs! A téli erdő hétköznapjaihoz ezek a gondok 'is hozzátartoznak. Különben itt, a cserónfai te­rületen a 14 hektáros erdő­részben felújítóvágást vég­két. hogy felszámoljuk a veszteséget. Gondoltunk a szálloda bezárására, de ezt az igények miatt nem tehet­tük. Többször meghirdettük szerződéses üzemeltetésre, de egyetlen jelentkező sem akadt. Gondunk volt az ét­teremmel is. Az Atád Áru­ház évek. óta nyereséges, jól gazdálkodik. Így a legké­zenfekvőbbnek az látszott, hogy a három egységet ösz- széházas ltjuk. Márcsak azért is. mert az áruház tavalyi gazdálkodásával bizonyítot­ta. hogy képes a munka ösz- szehangolására. a vesztesé­gek mérséklésére, illetve megszüntetésére. Ez elsősor­ban az áruházigazgató. Tor­ma István érdeme, aki 14 éve vezeti az Atádot. Ezért is bíztuk meg őt az együt­tes vezetésével. Ha már az Atád áruház tavalyi munkája szóba ke­rült, érdemes bepillantani a kulisszák mögé. Jövedelem­érdekeltségű az áruház. Az igazgató, s a vele együtt szerződést kötő tíz vezető munkatárs nagy lehetőséget kapott a munka javítására. Tavaly januártól tehát zseb­re ment az üzletelés. A költségmegtakarítás saját nyereségüket növeli, a vá­laszték a nagyobb forgalom biztosítéka. Hogy mennyire éltek a le­hetőséggel? Száztízmilliós forgalmuk volt a létszám változtatása nélkül. Üj ke­reskedelmi partnereket ke­restek. Többek között olyan portékákat kínáltak, minit a Siemens hűtőláda, amely or­szágos hiánycikknek számí­tott. Partnerük lett a Ská- la-Coop. és úgy tervezik, hogy az idén bekapcsolód­nak az áruláncba. Közvetle­nül termeltetnek a csurgói Napsugár szövetkezettel, szerződést kötöttek bizonyos áruféleségeik gyártására a csurgói szakmunkásképző intézettel is. Mindez hozzájárult a „há­zasságról” hozott döntéshez. Kérdés, hogy lesz-e nyere­ség? Torma István bízik ben­ne. — Hogyan számolhatják föl a veszteséget? — Többek között a lét­szám csökkentésével, öt dol­gozónknak köszönjük meg a munkáját. Megszüntetünk több vezetői beosztást. Ügy gondolom: egy-egy étterem karakterét a kínálat szabja meg. Nos. ezen is változtat­nunk kell. hogy visszanyer­jük a bizalmat. Módosítjuk a nyitvatartási, és gondo­lunk a fiatalokra is .. . Te­hát sok lehetőségünk van. Január másodikén leltáro­zással kezdték az évet az áruházban. így lesz ez 1986. január másodikén is. Az. idei munka dönti el. valóra válnak-e a tervek. Nagy Jenő zünk: háromezer köbméter­nyi fát döntünk... A két brigád — amely négy-négy főből áll, ebben az időpont­ban naponta jó, ha harminc köbmétert ki tud termelni. A kérgezőfejsze élétől a forgácsok lustán válnak el. Jó ideje figyelem a szer­számmal oly ügyesen bánó Kelemen JánoSnét, aki egyet­len a kemény munkához szdkott férfitársaságban. A megfogalmazás viszont eképp pontatlan. Mert pró­bálnám akár csak egyszer is kezembe venni a kérgezöbal­tét, s mellé állni. A hasá­bokat bizton nem tudnám úgy perdíteni, táncoltatni ahogy illik ... — Fagyszabadságan len­nék —- mondja Kelemenné, miközben a rönk tűz melegét keresem — de a férjem le­vágta az ujját és a táppénz nem elég a megélhetésire. Mi­vel télen nincs erdőápolás, jobb híján kérgezek. Napon­ta a fafajtától függően fél, egy köbméternyi hasábról vágom le a héjt. Ezekből lesz a papírfa, ami exportra kerül. — Mennyi idős lehet ez az állomány, amit irtanak — kérdem a jó középkorú zöld pufajkát öltött keményhan­gú faátvevőt. — Legalább harmác évvel idősebbek ezek a fák, mint jómagam. Hegedűs Gyula vagyok, jelentem tisztelettel, és ötvennégy éves. A tekintélyt tisztelő vá­lasz talán furcsán hangzik a kívülről idecsöppent láto­gatónak;. De nincs ebben semmi szokaltlan. Az erdő törvénye és rendje, no meg az erdészék szigora ivódott Hegedűs Gyulába is, aki ma már neem emelheti meg a Styhl-fűrészt. Jó tíz évvel ezelőtt még azzal dolgozott, de egy rossz mozdulat elég volt ahhoz, hogy a dőlő fa­óriás csigolyát zúzzon, bor­dákat törjön, tüdőt lyuikasz- szon. Így aztán a kaposgyar- rnati ©rdőmunkást leszáza­lékolták. Tizenkét éve nem végezhet fizikai munkát: méri, osztályozza a kiter­melt fát. Kezében tollal, a köböző füzettel . .. A zselici erdészet 17 ezer hektáros területéről Kapos­várra, Csornára, Taszárra, Barcsra, Csurgóra. Bőszén- fára szállítják a fát: a 70 ezer köbméternyi éves ter­melés egy része tűzifa, amit megyén kívül is értékesíte­nek, a többi tovább él funk­ciójában megváltozott vilá­gában papírrá, bútorrá, par­kettává, miegyébbé változ­va... Salamon Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom