Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 12. szám Ara: 1,80 Ft_________________________________________________1985. január 16., szerda Sport és vezetés A községi, a városi sport- egyesületekben meghatározó szerepe van annak, hogy a vezetőség miként tud ér­vényt szerezni elképzelései­nek, s egyáltalán van-e va­lamiféle elképzelése? A sport vezetésre azonban leg­inkább az jellemző, .hogy egy-két ember kezében fut­nak össze az irányítás szá­lai, az ő képességeiktől, lel­kesedésüktől, szakértelmük­től függ, hogy milyen sport­élet alakul ki. Most ezekről a meghatáro­zó emberekről akarok szól­ni. Ök azok, akik eseten­ként ott topognak a pályák szélén és figyelik a trénin­gező gyerekeket, ők azok, akik szabadidejükben átiga­zolások, edzőmérkőzések, le­állni szándékozó játékosok meggyőzésén fáradoznak, ök azok, akiknek soha nincs egy szabad hétvégéjük, mert mindent feláldoznak a spor­tért: Ha egy-egy községben, egyesületben kiválik a munkából az a bizonyos hú­zó ember, akkor legtöbbször elsorvad a sportélet. Ez is jelzi, hogy mekkora teher, mekkora felelősség van ezeknek a sportembereknek a vállán. Jónéhány ilyen embert is­merek. Általános jellemvo­násuk, hogy rendkívül lel­kesek. önzetlenül, gyakran saját fizetésük egy részét is rááldozva menedzselik ked­ves csapatukat. A dolog mindezek ellené- m re mégsem ennyire egysze­rű! Mert ezek a rendkívül lelkes emberek egy idő után az ellenkező hatást is ki­válthatják, mint amit az előbbiekben említettem. Sok­szor a nagy lelkesedés előbbre segítheti az ügyet, de ha nem párosul kellő szakértelemmel, pedagógiai és diplomáciai érzékkel, ak­kor a továbbfejlődés gátjá­vá, az előrelépés fékjévé válhat. Egy sportegyesületi vezető szinte minden szabadidejét feláldozva, fáradságot nem ismerve munkálkodott azon, hogy magasabb szintre se­gítse a csapatát Az együt­tes eljutott a célig, s a ve­zetőt isteníteni kezdték. Kiis idő múlva maga is kezdte elhinni, hogy látha­tatlan, de hatalmas trónon ül. Ráadásul a játékosok kö­zött szeretett volna humo­rizálni, „jópofáskodni”, de ezzel csak lejáratta magát. Rövid idő alatt elvesztette a vezetettek előtt hitelét. Az egyesületnél továbbra is ő volt az „élet és a halál ura”, rajta állt, vagy bu­kott egy-egy játékos, sőt az . edző sorsa is. A hozzáértőb­bek azonban látták, hogy ezt a sportvezetőt „kinőtte” a csapata. De nem voltak képesek tenni ellene, mert rendkívül nagy ismerettségi köre, múltbeli sikerei miatt erősen állt a lábán. Munka­helyén felelős beosztásban dolgozott ugyan, de a sport­ban nem mérte föl, nem ér­zékelte a visszaesést, a zu­hanást. Csak akkor köszönt le a tisztségéről, amikor csapata búcsúzni kényszerült a magasabb osztálytól. Az ilyen eseteknek jövőbe ' mutató tanulsága van. Az, hogy ma már csak a múlt- ! ból élni a sportban is lehe- j tetlen. E tanulság épp mos- j tanában nagyon megfőnio- j Iandó. Megyeszerte megkez- j dődtek a sportegyesületi ve­zetőségválasztó közgyűlések, amelyeken a tagság az előbbrelépés reményében szavazhat a régi vezetőkre, vagy voksolhat újakra. Gyarmati László Ülést tartott a TOT Folytatta tanácskozását Moszkvában a KGST VB Fokozott tervszerűség Kedden Moszkvában foly­tatódott a KGST Végrehajtó Bizottságának 113. ülése. A tagországok állandó képviselői áttekintették a KGST egyesített energia- rendszere keretében a villa- mosenergetiika 2000-ig szóló távlati fejlesztésének kon­cepcióját. Ez figyelembe ve­szi az elmúlt években kiala­kult helyzetet, valamint tar­talmazza a fogyasztás és a termelés várható tendenciáit. A tagországok szükségleté­nek kielégítésében a jövőben is meghatározó a saját erő­források 'maximális kihasz­nálása. A fejlődés sajátos vonása az atomerőműéi vil- lamosenergia termelésének jelentős fokozása. Ezzel ösz- szefüggésben különösen fon­tos az atomenergetikai be­rendezések előírt időben va­ló biztosítása, beleértve a szállítási határidők feltétlen betartását is. A koncepcióban lényeges helyet szánnak az egyesített v i llamosenerg ia-r endszerek üzembiztonságának fokozá­sát szolgáló intézkedések meghatározásának és azok maradéktalan végrehajtásá­nak. A Magyar Népköztársa­ság állandó KGST-kópvise- lője különös súllyal igényel­te az egyesített energiarend­szerben a szabályok és elő­írások szigorú betartását, az egyes tagországok által az energiának kizárólag az egyeztetett mennyiségek ke­retein belüli igénybevételét, Az élelmiszeripar a terv szerint az idén a tavalyihoz hasonló, színvonalas, ki­egyensúlyozott ellátást biz­tosít. Néhány termékből — elsősorban zöldségből-gyü- mölcsből — a fogyasztás emelkedésével számolnak, más termékcsoportoknál pe­dig a választék bővítésére, a differenciáltabban jelentke­ző igények kielégítésére tö­rekednek. Kiss Ferenc MÉM-főosztályvezető a ter­vek megvalósítását szolgáló elképzelésekről tájékoztatta az MTI munkatársát. Az elmúlt évek szervezeti korszerűsítései nyomán a vállalatok között megindult egészséges versengés mind jobb,an érezteti hatását. A gyárak a fogyasztók igényei­nek leginkább megfelelő áruválaszték kialakítására törekednek. A szakosodás is ezzel az üzembiztonság és a tervszerűség fokozását. Ez a jelenlegi szélsőséges időjárá­si viszonyok között kiemedt jelentőségű a rendszer egé­sze és az importtól nagy­mértekben függő tagorszá­gok, mindenekelőtt Magyar- ország számára. Az egyesí­tett energiarendszer közpon­ti teherelosztójának tanácsa most tartott 'rendkívüli ülé­sén ezzél összhangban lévő határozatot hozott. Az ülés résztvevői meg­vizsgálják, miként javítható a tagországok kölcsönös ke­reskedelmében szállított gé­pek és berendezések pótal- katrész-elilátása. A szállításo­kat szabályozó általános el­veket korábban Magyaror­szág javasltaba alapján dol­gozták ki. A cél most az, hogy jogi eszközökkel is elő­segítsék a tartalékatkatré- szek ellátásának javítását. Ennek megfelelően ösztönöz­ni fogják az egyes vállala­tokat arra, hogy az általuk gyártott késztermékek alkat­részellátására is kössenek szerződést. A tanácskozásra átfogó elemzés készült a tagorszá­gok közötti közlekedési együttműködés helyzetéről, s a vele kapcsolatos felada­tok megvalósítását szolgáló javaslatokról. Lényeges cél­kitűzés, hogy a növekvő igé­nyeket figyelembe véve a tervező munkában jdbban összehangolják a tagországok megindul; ez különösen a hús-, a tej- és a konzerv­iparban érződik. Az idén megjelenő, megközelítően 150 féle új termék zömét is ezek az ágazatok adják. A húsiparban bővül az olcsó termékek köre is. A hazai élelmiszerek mi­nősége általában vetekszik a legfejlettebb országokéval, a csomagolás színvonala ettől azonban jócskán elmarad, holott itthon és külföldön a fogyasztók egyaránt az esz­tétikus megjelenésű árut ke­resik. A fejlesztésnek azon­ban gátat szab. hogy az élel­miszeripar 7000 csomagoló­gépe túlságosan tarka képet mutat, hozzávetőleg 250 féle. egymástól eltérő típust tartanak számon. A szakirá­nyítás az önálló vállalatok­nak nem írhatja elő. milyen gépet szerezzenek be a fej­a korlátozottan rendelkezés­re álló erőforrások hatékony felhasználását. A KGST fel­ső szintű gazdasági értekez­letén elfogadott elvekkel összhangban ezen a téren jelentős szerepet kell bizto­sítani a korszerű technoló­giának, munkaszervezésnek, az egyes munkafolyamatok gépesítésének, a műszaki és tudományos eredmények al­kalmazásának. A gépiparnak az a feladata, hogy minden közlekedési ágazatban, külö­nösen a közúti és légi közle­kedésben, energiatakarékos, környezetkímélő járműveket állítson elő. Az ülésen megvizsgálják a gépipar egyes ágazataiban és termelési ágaiban bevezetés­re kerülő számítógépvezérlé- sű, a termelési feladatoknak megfelelően rugalmasan át­alakítható gyártórendszerek előállítására irányuló javas­latokat. Ezeknek a korszerű rendszereknek nagy előnye, hogy a gépek és gépsorok sok időt és költséget igény­lő átállítása nélkül tehetővé (teszik különböző termékek kis sorozatú, gazdaságos gyártását. Magyarország­nak, adottságai miatt fon­tos, hogy szükségleteit figye­lembe véve aktív szerepet vállaljon ezeknek a rendsze­reknek a kifejlesztésében és gyártásában, megggyorsul- jon termelésbeállításuk fo­lyamata. Ehhez a (tagorszá­gok közötti együttműködés fejlesztése -is szükséges. lesztéseknél. Márpedig meg­felelő tipizálás nélkül a ha­zai vegyi- és a papíripar képtelen a sokféle géptípus mindegyikéhez megfelelő csomagolóeszközt adni. Ezért a MÉM keresi azokat a megoldásokat amelyekkel az élelmiszeriparban egysé­gesebb géppark kialakítását érheti el. Az egészségesebb étrend­hez több .zöldség-gyümölcs szükséges. Miután a kerté­szeti ágazat továbbra is ré­szesül a központi támogatás­ból. a tapasztalat szerint jó a termelési kedv a gazdasá­gokban. s a kistermelők kö­rében. Ahhoz azonban, hogy a terv szerint az egy főre jutó zöldségfogyasztás az idén négy kilogramm-mai — 68-ról 72 kilóra — a gyü­mölcsé pedig 78-ról 80-ra emelkedjék, több korszerű gépre van szükség. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, Szabó Istvánnak, a TOT elnöké­nek vezetésével kedden ülést tartott Budapesten. Az ülé­sen a testület értékelte a termelőszövetkezetek múlt évi gazdálkodásának ered­ményeit ós megvitatta az 1985. évi feladatokat. A mezőgazdasági szövetke­zetek termelési értéke ta­valy, folyó áron számolva, csaknem 4 százalékkal ha­ladta meg az 1983. -éviit. Az alaptevékenység árbevétele 5-6 százalékkal, az alaptevé­kenységen kívüli ágazatoké pedig 8-9 százalékkal emel­kedett. A növénytermelés eredménye elérte -az 1983 évit, de a tervezettől kis mértékben elmaradt. Az 1984. évi gyümölcster­melés mennyisége is kisebb volt az 1983 évinél. Tavaly folytatódott a gyümölcsösök területének a korábbi évek­hez hasonló mértékű és a fajtaszeirkezet váltásával összefüggő csökkentése. A szőlőtermelés megközelítő­leg 10 százalékkal alacso­nyabb vol-t a tavalyelőttinél. Súlyos fagykár érte a dél­dunántúli szőlőket. Különö­sen azok az ültetvények sínylették meg a szokatlanul kemény és tartós hideget, amelyek a múlt év nyarán jégverést szenvedtek, ilíetve amelyek a szőlőhegyek lábá­nál vagy völgyekben fek­szenek. A gazdaságok még­sem mondanak le ar-ról. hogy legalább az átlagosnak megfelelő termést érjenek el az idén. hiszen jó szakmai munkával csökkenteni lehet a károk mértékét — hang­zott el azon a szőlőmetszési bemutatón, amelyet kedden tartottak Pécsett. Baranya, Somogy. Tolna és Zala megye gazdaságai­nak szőlészei vetlek részt a Pannonvin Borgazdasági Kombinát szakmai rendez­vényén. A bemutatót azért tartották most, mivel a nagyüzemekben rövidesen megkezdődik a tőkék met­szése. s a szakemberek a kutatóállomáson látottak és hallottak alapján határoz­hatják majd meg a metszés módját. Diófási Lajos tudo­mányos kutató, a borgazda­sági kombinát vezérigazga­tó-helyettese elmondotta, hogy ebben az évszázadban — a mostanival együtt — mindössze kilenc olyan te­Az állattenyésztés terme­lése 2-3 százalékkal növeke­dett, főleg az abrak- és fe­hérje-takarmány igényes ser­tés-, valamint baromfi-ága­zatokban. Az állattenyésztés termelésének körülbelül egy­negyedét adó szarvasmarha- tenyésztés eredményeiben az 1983-as esztendőhöz képest számottevő eltérés nem mu­tatkozott. A imúlt év értékelése után az idei feladatokat vitatta meg a testület. A mezőgaz­daság 1985 évi termelési erő­feszítései a belföldi piac mennyiségi és minőségi szükségletének színvonalas kielégítése mellett a gazda­ságos export fokozására, a piaci kereslethez jdbban iga­zodó export árualapok meg­termelésére irányulnak. Az új ár- és pénzügyi szabályo­zók az ágazati tervben meg­fogalmazott termeléspoliti­kai, beruházási és felhalmo­zási, célok megvalósítását ösztönzik. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Kovács Imre, az MSZMP KB osztályveziető- Ihelyettese is. lünk volt, amikor a fagy miatt károsodott a hideget egyébként jól tűrő . szőlő. Legutóbb 1964-ben volt er­re példa. A pécsi kutatóállomás szőlőjében 20—30 százalék közötti fagykárt észleltek, holott az ültetvény védett helyen — a Mecsek déli lej­tőjén — fekszik. A kedve­zőtlen helyekre telepített szőlőkben minden bizonnyal még nagyobb a fagysérülé­sek aránya. A kutatóállo­más munkatársai a .legfon­tosabb termőhelyekről 8000 rügyet gyűjtöttek be és he­lyeztek mikros2ikóp alá. s a vizsgálat azt mutatta, hogy — a helytől és a fajtáról függően — egész Dél-Du- nántúlon fagykárt szenved­tek a termőrügyek. A pécsi kutató azt taná­csolta az üzemek szakembe­reinek. hogy amíg a hideg idő tart, azaz a nappali hő­mérséklet mínusz 5 és az éjszakai hőmérséklet mínusz 10 fok alá süllyed, ne met­szenek, mert a keletkezett sebek még súlyosabb fagy­kár előidézői lehetnek. A szokottnál nagyobb gonddal vizsgálják meg mindenütt a rügyek állapotát és aszerint döntsenek a metszés módjá­ról. Az idén mindenesetre növelni kell a rügyterhelést. AZ ÉLELMISZERIPAR TERVEI Fagykárok érték a dél-dunántúli szőlőket Termel a vajai doboz- gyár Megkezdődött a két- műszakos termelés a Nyíregyházi Konzerv­gyár Vaja községbe telepített dobozgyárá­ban. Az új üzem ha­zánkban eddig nem gyártott, 3—5 kilós fém konzervdobozokat készí­tenek. (MTI-fotó — Elek Emil felv. — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom