Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

1984. december 30., vasárnap Somogyi Néplap 5 Igaz felelősséggel Idézetek a rezervátumból Sipos Gyula: Védőbeszéd Az összegyűjtött verseiket sokkal jobbam kedvelem, miimit a válogatottakat. Min­dig megnyugszom, ha tu­dom, hogy az egy kötetben megjelenő versek egyúttail egy életműveit is jelentenek, s nem hüszam, hogy vannak még a költőnek a közöltek- nél is jobb versei, csak a megfejthetetlen logikájú vá­logatás azokat nem vette fi­gyelembe. Hiányzik azonban ez a bizonyitallansógérzet Sipos Gyula Védőbeszéd című vá­logatott versednek olvasása közben, olyannyira hiányzik, hogy a tartalomjegyzék át­böngészése után rögtön a kö­tet válogatójának nevét kell keresni, hogy név szerint is dicsérhessük Tamási Lajost. Nem maradt ki fontos Sipos Gyula-vers. A fontos jelző i|tt természetesen nem. eszté­tikai minőséget takar, ha­nem az egyes versnek az életműben elfoglalt helyét jelzi, igaz, elég felületesen. Ha már esztétikád minő­ségnél tartunk, nem lenne helyén,vadé elhallgatni azo­kat a vádakat, amelyek sze­rint a sipasi alkotások nem állják ki a legnagyobbakhoz való viszonyítást. Igaz fele­lősséggel és tudással megírt írások bizonyítják ennek az ellenkezőjét, Sípos Gyula versednek ez a mostani vi­szonylag együttléte pedig a légtjolbb cáfolat. A már tizennyolc évesen kötetet megjelentető kapos­vári gimnazista „program- versinek” tekinthető művében mér éppúgy ott az egyéni hang, mint a válogatás leg­utolsó versében-. Érdemes idézni is mindkettőből : ”... hiába talán nem élünk. / Kik messze néznek, látják a fényünk. / És talán mégis voltunk valami: / lámpák a ködben”. (Lámpák a ködben. 1939). A három és fél évti­zed súlya álatt sűrűsödik a bizony taílamság: „Már csak áldó szarvakat mondok, / Nem magamtól1 haliok meg, megölnek. / S nem tudom, szentek voltunk vagy bolon­dok.” (Áldó szavak, 1976). És micsoda sorokat lehetne még idézni a nyitó és záró- vers közt levőkből! Nem len­nie teljes rmé'g a recenzió sem, ha nem idéznénk pél­dául a Részegesek utolsó versszakát, ami egy nemze­déknek a hitvallása, és a haj­dani népi kollégistákon kí­vül magukévá tehetik azok is, ákilk könyvtárakból ösz- szasizieidett dokumentumok­ból ismerik ezt az időt. „Most még összehúzhatnánk magunkat, / hogy megnőjön körülöttünk minden. / De soha nem llesz belőlünk fő­nök, / mert nem adjuk alább a császárságnál.” Még lapoz­nunk sem kell innen a könyvben, hogy rátaláljunk egy újabb „fülbemászó” gon­dolatra a Költészet című versben : „A költészet visz- szavonul / titkos rezervátu­maiba, / ahol már nem ér­vényes semmiféle vadász- enigedély”. Az ilyen sorok olvasásakor érzem az igazi hiányt, azt, hogy a főváros­ban járva a Szabad Föld szerkesztőségébe látogatva — ahol haláléig dolgozott —• nem lehet már elbeszélgetni vele régebbi és újabb idők­ről1. A Sipos költészet rezer­vátuma is az éjjel-nappal működő szolgálta,tások közé tartozik, de sohasem, válik turisták, bámészkodók cse­megéjévé. A Védőbeszéd című kötet­ről pedig még csak annyit: ezek a remek érzékkel válo­gatott verseik csak hangsú­lyozzák : szükség van Sipos Gyula összes verseinek ki­adására, Talán nem kell Várni évfordulóra, kerek számú születési dátumokra. (1921-ben született...) Varga István Új orvosi rendelő Kaposfüreden Megoldódott a sürgősségi betegellátás Az év utolsó hetében új létesítménnyel gazdagodott Kaposvár füredi városrésze. A 4,5 milliós beruházással most elkészült új orvosi ren­delő Kaposfüred, Magyareg­res és Somogyaszaló mint­egy háromezer lakosának egészségügyi ellátását javít­ja. A két ünnep között meg­kezdődött a körzeti rende­lés; az új épületben szolgá­lati lakást alakítottak ki. Az új egészségügyi létesítmény­hez gyermekkörzeti szakren­delő is tartozik. Az új év el­ső hetében ott is megkezdő­dik a munka. Gyermekorvosi szakrende­lés egyelőre csak havonta egyszer lesz, remélhetően mielőbb sikerül majd meg­oldani a folyamatos rendelés feltételét jelentő gyermek­orvosi státuszgondot. Ez an­nál inkább is indokolt vol­na, mert a körzet minden ötödik lakója 14 éven aluli. A rendelő szomszédságában épült új lakótelepen különö­sen sok a kisgyerek. A kivitelező, a szentbalá- zsi Surján Völgye Tsz épi- tőbrigádja jó munkát vég­zett, riem ők tehetnek az át­adás egyetlen apró szépség­hibájáról: az orvosi rendelő­be még nem helyezték át a telefont, így átmenetileg csak a postahivatalon ke­resztül lehet az orvost ér­tesíteni. ígérik, hogy az ün­nep utáni napokban átsze­relik a telefont. Megkezdődtek az előkészü­letek Kaposfüreden a busz­megálló áthelyezésére is. így a vidékről érkezők is köny- nyebben megközelíthetik majd a rendelőt. Két nyelven híd ként „A nemzetiségek hazánk egyenjogú állampolgárai... Minden szükséges támoga­tást megadunk ahhoz, hogy a nemzetiségek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai éle­tünknek, őrizzék és jejlesz- szék anyanyelvi kultúráju­kat.” (Részlet az MSZMP XII. kongresszusának ha­tározataiból.) Potonyt, Szentborbást, Tót- újfalut és Lakóosát horvát nemzetiségi lakosság népesí­ti be; a feliratok kétnyel- vűek. Az eltelt csaknem öt év eredményeit, gondjait vettük számba a „gazdával”, dr. Fenyősi Lászlóval, a La- kócsai Közös Községi Tanács elnökével. — Hogyan lehet bicegés nélkül lépegetni az anya­nyelvi kultúra megtartá­sáért? — Azt hiszem, felfigyelt rá, hogy itt, a közös községi tanácson minden ügyinté­zőnkkel horvátul, az anya­nyelvükön beszélhetnek a négy község lakói. Ezt én nem kis lépésnek értékelem. Ennél is fontosabb azonban az, hogy az általános iskolá­ban oktatják a horvát iro­dalmi nyelvet, minden gye­rek két nyelven tanulja a környezetismeretét és az éneket. Sőt, már az óvodá­ban is van horvát nyelvű foglalkozás ! A tanácsi vég­rehajtó bizottságban olyan határozat született, hogy kö­zépiskola, főiskola végzésére serkentjük fiataljaink közül az erre alkalmasakat, hang­súlyozva, hagy visszavárjuk őket. Az idei 'tanévre két fiatal pedagógus érkezett vissza közénk, nagy örö­münkre. Az anyanyelv ápo­lásában segítségünkre van­nak a könyvek is. A könyv­tári állománynak körülbelül tíz százaléka horvát nyelvű. Köteteket, kalendáriumokat Zágrábból is kapunk. Sajtó szintén érkezik onnan, ígv például a Matica nevű folyó­irat, mely a Magyarországon élő délszláv nemzetiség éle­tét mutatja be, néha a mi vidékünket is. A Magyaror­szágon megjelenő Narodne Novine című lapot viszont úgy érzem, kevesebben vásá­rolják, mint az kívánatos volna. Szeretnénk a terjesz­tésével előbbre lépni. A pé­csi rádió nemzetiségi adásait, a körzeti televízió délszláv műsoraiilt szívesen hallgatjuk, nézzük. — A kongresszus határo­zata hangsúlyozza, hogy a hazánkban élő nemzetiségek jelentős mértékben hozzájá­rulhatnak népeink barátsá­gának és együttműködésének elmélyítéséhez. Hogyan töl­ti be ez a somogyi nemzeti­ségi terület a hídszerepet? — Kulturális csoportunk münden fellépése pillér le­het ahhoz, hogy a somogyiak megismerjék hagyományain­kat, s ezáltal a Dráva túl­oldalán épült települések kultúráját ,is befogadják. De ez csak egyik része a kér­désnek. A másik: élő kap­csolatunk van Jugoszlávia Gradina nevű községével, mely körülbelül húsz kilo­méternyire, éppen szemben fekszik velünk. Évente egy­szer mi megyünk, egyszer ők jönnek műsorral. Természe­tesen a kishatármenti kap­csolataink ennél szerteága­zóbbak. A viroviticai Borac futballcsapatával mérkőz­tünk, ez is egy kapocs. Fel­lépett nálunk egy horvát színházi társulat, ez újabb pillére a hídnak. És folytat­hatnám ... — A hagyományok ápolá­sában sohasem volt utolsó ez a négy település. Most éppen mit tesznek azért, hogy múltjuk a későbbi nemzedé­kek előtt se legyen ismeret­len? — Ez sokirányú tevékeny­ség, ezért jött életre a honis­mereti szakkör, jelentős gyűjitőmunkáit végezve. Ezért határoztuk el, hogy Csipke­rózsika álmából ébresztjük a népi együttesünket. Ismer­jék meg a fiatalok is a la­kácsai lakodalmast és a kó­lóinkat! Zeneszakkör indul az iskolában, hogy a nemze­tiségi hangszerek ne marad­janak némák: a tambura, a duda, a brácsa, a bőgő, a harmonika. Bunyevácz József, a Dráva-együttes vezetője oktatja őket. A 'táncszakkör már szeptemberben meg­kezdte a munkát. Az együt­test frissíteni kívánjuk, ezért kértük fel a barcsi Boróka együttes vezetőit a tanács­adásra. A csoportot a téesz­Lakócsai szőttes készül Tájház lesz szel közösen működtetjük a homokszentgyörgyi példa alapján. Terv a potonyi hor­vát klub tevékenységének délszláv klubbá szélesítésé­ről; a barcsiakkal közös rendezvényekben is gondol­kodunk, hiszen az ottani klub tagjai nagyrészt a mi vidékünkről költöztek be. — Objektumokkal is sza­porodik-e ez a nemzetiségi kultúra? — Örömmel mondhatom, hogy igen. Valóságos kul- túrcentrum lesz a most fel­újított és három (tanterem­mel bővített körzeti iskula környéke. Makettben már meg tudom mutatni az új művelődési házat, melyet jö­vő év végére szeretnénk ké­szen látni. Januárban költünk rá szerződést a szentlőrinci költségvetési üzemmel, mint generálkivitelezővel. Alvál­lalkozó a tanácsi építőipari brigád és a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat. Több funkciójú intézménye 'lesz ez az iskola-művelődési ház együttes az oktatás-közműve­lődésnek. Tornateremként, moziként, próbateremként, iteremsportok színhelyeként egyaránt használhatóvá akar­juk tenni. Az alapterülete 42x24 méter. Támogatást az Országos Közművelődési Ta­nácstól, a moziüzami válla­lattól is kap a tanács és a téesz éhhez a 4 millió fo­rintos beruházáshoz. A nyí­lászárókat és a tetőszerkeze­tet már ide is szállította a szentlőrinci partner és a Pécsi Hőtechnika Vállalat. Visszatérve az iskolavővítés- re: a kategóriánkban elsők lettünk a hasznosfémgyűjtés- ben, így az országos akció jutalmából kezdhettünk hoz­zá. — Régebben egy tájház ki­alakításáról is hallottunk. Elálltak a szándékuktól? — Szó sincs róla. A tal­pasházat, illetve a telket megvásároltok, a kezelői jo­got átadtok a Somogy me­gyei Múzeumi Igazgatóság­nak. A tárgyi emlékek fele rendelkezésre áll a berende­zéshez. Kapunk segítséget a Dráva Múzeumtól is. Ügy vélem, a felszabadulás negy­venedik évében megfelelő al­kalom kínálkozik a nyitásá­ra. Leskó László Negyvenhét ország filmjei A Jövő év kínálata Száznyolcvamhét új filmre válthatnak majd jegyet 1985- ben a filmbarátok, ezenkívül a régi nagy síkénak közül is felújítanak hetet, a gyere­keiknek pedig nyolc mese- összeálliíitással szolgál a film­forgalmazás. Először fordul elő, hogy 47 ország alkotá­sait mutatják be a magyar mozik, köztük koreai, albán, kínai, vietnami, illetve vene­zuelai, újzélandi filmet is. Ti­zennégy szocialista, kilenc fejlődő ország filmjeit vetí­tik majd a fejlett tőkésor- szágokiból vásárolt művek mellett. Jövőre több fesztiválsikert láthat a közönség. A moszk­vai filmünnepen díjazottak közül a szovjet Férfias neve­lést, a csehszlovák Ha már egyszer megesett címűt, a vietnami Vad mezőt, a dán Gumi Tarzant, a francia A király és a mádért, a tuné­ziai A föld árnyékát stb. A cannes-i győztesek közül megismerkedünk a japán Na­rajama balladájával —amely Fukazava Hicsiro művéből készült — és az NSZK-beli Párizs, Texasszal, ezt Wim Wenders rendezte. A velen­cei fesztivál díjnyertesei kö­zül bemutatják Bergman Fanny és Alexander című filmjét, meg a görög Meg- ailexandroszt. Nyugat-Bar- llnben sikert aratott a len­gyel Wojciech Marczewski Hideglelés című munkája, Az öltöztető című angol film — amely színmű formában nálunk is siker, illetve Ét­tere Scola A bál című alko­tása. A jövő évi bemutatók kö­zött nagy szerepet játszanak a szovjet, csehszlovák, len­gyel, román és NDK-beii filmek, köztük az olyanok, mint Emil Lotjanu Anna Pavlova című kétrészes munkája, Alekszandr Mitta Vándorlások meséje, Nyiko- laj Guhenko Élet, könnyek szeréllem című alkotása, Ka­rel Kachyna Vadászkunyhó­ja, Roman Zaluski Családi vészkijárata. A francia filmgyártást ti­zenkét mű képviseli, köztük Claude Zidi, Bertrand Ta­vernier, Michel Deville, Francois Truffaut egy-egy filmje, hogy csak a legneve­sebb rendezőket említsük. Műfajukban széles skálát képviselnek az úgynevezett művészfilimtól a vígjátékig. A nemrég elhunyt Truffaut munkája — Végre vasárnap! címmel — például krimi. Az angol filmek listáján talál­tuk a magyar származású John Halas Éljen D’Artag- nian! című rajzfilmjét is. Az olasz filmgyártást képviseld például Federico Fellini És megy a hajó ... című alko­tása, Alberto Sordi Tudom, hogy tudod, hogy tudom cí­mű filmje, Michelangelo An­tonioni Egy nő azonosítása stb. Bud Spencer jövőre a Bombajó bokszolót alakítja a vásznon. Több olyan film is szere­pel a jövő évi kínálatban, amely már szinte az egész világon nézők millióit von­zotta. így Steven Spielberg híres kalandfilmje, A cápa, illetve Az eltűnt frigyláda hajszólói című alkotása is. Talán a televízió Hitchcock- sorozata inspirálta a film­forgalmazást, hogy három filmet is műsorba iktasson az izgalliqmkeltés mesterétől: vetítik majd a Szédülést, a Hátsó ablakot és Az ember, aki tol sokat tudott címűt. A tánc játssza a főszerepet a Flasdanceben. Milos For­man Ragtime című kétré­szes munkáját Doctorow magyarul is megjelent regé­nyéből forgatta. Az amerikai filmgyártást képviselik majd olyan rendezők alkotásai is, mint Sidney Pollack, Sidney Lumet, John Schlesinger. A nézőt azonban nemcsak a címek, hanem a nagy sztá­rok neve is vonzza a mo­ziba. A jövő évi bemutatók­ban látjuk majd Adriano Ce- lentanót, Ornella Muttit, Dustin Hoffmant, Lawrence Oliviert, Sylvester Stallonét, James Stewartot, John Tra- voltát, Jessica Lange-őrt, Nastassia Kinskyt, Jean- Louis Trintognan-1, Claudia Cardinalét, Romy Schnei­dert.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom