Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-12 / 291. szám
4 Somogyi Néplap 1984. december. 12., szerda Miért zsírosak a háztáji sertések? Zsírosak a háztájiban hizlalt sertések. Régóta mondogatják ezt a húsipari szakemberek, ám mostanáig alig tették valamit a 'megváltoztatásáért. Januártól megtörik a jég, s anyagilag is ösztöneik a kistermelőket a húsminőség javítására. Egy forint minőségi felárat fizet kilogrammonként az ipar a kistermelőiknek a fehér hússertések értékesítéséért. A „tarka” sertések ára sem lesz a korábbinál alacsonyabb, de a tiszta „fehér” állatokért, amelyek a jobb húsminőséget hordozzák, többéit kapnak a hizlalók. Az ösztönzés kényszere A hír mindenképpen örvendetes a kistermelőknek, ám az ösztönzés nemcsak nékik kedvez. Kényszer is lett a kistermelők buzgalmának elismerése, szorgalmuk támogatása, hiszen meghatározó szerepük van a hazai sertéstartásban. Tavaly 5,1 millió sertést értékesítettek, a nagyüzemek pedig csak 4,7 milliót. A kistermelők nélkül tehát több mint felére csappanna a sertés- tartás az országban. Ez semmiképpen nem lenne kedvező az országnak, hiszen a hústermelés exportérdekeltségű ágazat, s a külpiaci egyensúly javításának egyik fontos eleme. Az exportban való érdekeltség azonban feltételezi, hogy a hazai termelők is érdekeltek legyenek a húsminőség javításában. S ezt érezniük kell a kistermelőknek is, hiszen a külpiacon senki nem kérdezi, hogy a sertést a háztájiban vagy a nagyüzemben hizílaűták. Ott az egyöntetűen jó minőséget követelik meg, s a magyar exportőröknek ehhez kell alkalmazkodniuk. Ezt pedig csak akkor tehetik meg, ha már a termelők is gondolnak a piacra, s a sertésekét úgy tartják, takar- mányozzák, hogy azok feldolgozás után feleljenek meg a vásárló követelményeinek. De nem keli elhagyni az ország határát sem ahhoz, hogy a túlságosan zsíros sertésre panaszkodjon a vásárló. A hús itthon is megdrágult az elmúlt esztendőkben, tehát a hazai fogyasztók is joggal kívánják meg, hogy pénzükért jó minőségű árut kapjanak. Másképpen fogalmazva, karaj helyett ne zsíros hűsít mérjen a hentes. Nem volt érdekük Elsőként valóban a sertéstartók tehetnék azért, hogy elégedettek legyenek a hazai vásárlók, s kelendőek legyenek a magyar húskészítmények a világpiacon. A feldolgozásnál ugyan lefaragható a hizlalás hátrányainak egy része, de ezt csak a gyártás gazdaságosságának rovására tehetik meg a vállalatok. A tapasztalaitok szerint az első osztályú sertéseken mintegy 10—12 kilogrammal rtöbb színhús van. mlint a negyedosztályúakon. s ezt a különbséget kétszer is érzékelik a vállalatok a pénztárukban. Először a sertések átvételénél, mert a kistermelők állatait nem vágás után miinősítik, s ha úgy tetszik, „fotóznak” a minőséget illetően. Később a feldolgozásnál újra hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mert a zsíros részek értéke alacsonyabb. A kistermelők persze mit sem törődték idáig a húsipar bánatával, ők saját helyzetükön igyekeztek javítani. A felvásárlási árakat ismerték, s azt is tudták, hogy akkor lesz nagyobb hasznuk, ha olcsóbban hizlalnak. Ezért olcsóbb takarmányozási módszereket választottak, aminek pedig az a következménye, hogy lassabban híznak az állatok, s jobban zsírosodnak. így is annyi pénzt kaptak kilogrammonként állataikért, mintha intenziven, s drágábban hizlalták volna azokat. A holtpontról tehát csak úgy lehet elmozdulni, ha a kistermelők anyagilag is érdekeltek a minőség javításában. A kilogrammonkénti egy forintos minőségi felár az első lépcsője ennek. Sokan azonban kételkednek sikerében. Véleményük szerint nem ellensúlyozza a termelési költségek növekedését, hiszen kevesebb zsír akkor várható a sertéseken, ha intenzívebb lesz a hizlalás. A szakemberek egy része tárgyilagosan elismeri, hogy az egy forintos felár valóban nem ellensúlyozza a költségek növekedését, de nem is erre hivatott. A minőségi felárat ugyanis a fehér hússertések értékesítéséért fizetik. S ha a vágóhidakra a jövőben válóban csak fehér sertések kerülnek, egységesebb lesz az állomány, s a minőség javulásának ez is egyik feltétele. Jobb tenyészállatokat A minőségi felár fizetésével nlincs is vége az intézkedéseknek. A húsipari vállalatok folytatják az úgynevezett koeakihelyezési akciót, tehát tenyészállatok értékesítésével is segítik a jobb húsminőségű sertések elterjesztését. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az apaállatok tartását is kézbe veszik, hiszen mint az eddigi tapasztalatok bizonyítják, a kocakibalyezés önmagában nem lehet eredményes. A kistermelők udvarában bizonytalan tenyész- értékű apaállatok vannak, amelyek további hasznosítása csak ronthatja az állomány minőségét. Egy felmérés szerint az apaállatoknak mintegy 40 százaléka nem felel meg a követelményeknek. Tennivaló tehát bőven van még, s ezeket ismerik is a szákemberek. Az ösztönzés fokozása sem csak rajítuk múlik, hiszen először annak anyagi fedezetét keli megteremteni. Ezt pedig most nem könnyű megtenni, hiszen a világpiaci árák nem ismerik a hazái törekvéseket. V. Farkas József Paprikafüzérből készült ,ruhát” öltöttek a Kalocsa környéki házak. Az értékes fűszernövényt szárítás után a város paprikamalmában dolgozzák föl. Segély a nagycsaládosoknak VÉLEMÉNYT MONDANAK A BIZALMIAK Krista Józsefnétól, a Videoton Tahi Gyáregysége pártvezetőségének tagjától arról érdeklődtünk: az egyik legnagyobb tabi pártalap- szervezetben miként vélekedtek a beszámoló taggyűlésen a tömegszervezetek munkájáról. — A szakszervezetben az irányító munkahelyi bizottság szinte minden évben megtárgyalta a gazdasági tervet, a bérfejlesztés irányelveit, a kollekitív szerződés módosítását, a normakarban- tartásokat, az ötnapos munkahétre való áttérés programját, a vállalati munkavédelmi szabályzat módosítását. A vezetők szakszierve- zéti véleményezése során — művezetői szintig — valamennyi vezető munkájáról, emberi magatartásáról megalapozott véleményt mondott az illetékes szakszervezeti testület. — A bizalmiak, főbizalmiak a korábbinál bátrabban mondtak véleményt — kapcsolódik a beszélgetésbe Olach Jánosné, a gyáregység szakszervezeti munkahelyi bizottságának titkára. — A munkahelyi demokrácia leÁhol egyszer az ördög szántott A spreewaldi turistaparadicsom Történt egyszer réges-ré- gen, hogy az ördög két ökröt fogott egy hatalmas eke elé, mondván: fölszántom a Spree folyó medrét. Am a szerencsétlen páriák hasztalanul igyekeztek egyenes barázdát szántani irdatlan terhűikkel. Kínlódásuk láttán iaz ördög úgy felbőszült, hogy hozzájuk vágta a sapkáját. Attól azonban csak még inkább megzavarodtak a jószágok, s ide-oda rángatták az ekét. így aztán a folyó medre nemcsak hogy girbe-gurba maradt, hanem háromszáz ágra, kis énre szakadt, amely még ma is keresztül-kasul szeli a vidéket ... Eddig a monda arról, miként jött létre Európa egyik legbájosabb, legkülönlegesebb tájegysége: a Spree- wald, a Spree-erdő. A valóságban a Spreewald egy 20 ezer évvel ezelőtti természeti folyamat eredménye. A vidéket borító jégpáncél akkoriban indult olvadásnak. A déli részén tágas folyamvölgy keletkezett, amelyet tovább mélyített a délről odaömlő folyó. Itt jött létre az a 75 kilométer hosszú és 15 kilométer széles alföld, amelyben a Spree folyó soksok ágra szakadt. E természeti szépségekben igen gazdag vidéken nagy szegénységben élt a főleg földműveléssel és halászattal foglalkozó nép. A családok apraja-nagyja reggeltől estig dolgozott a tenyérnyi, túlnyomórészt mocsaras földeken. A halászat is csak szerény eredményekkel járt. Az árvíz vagy az aszály nem egyszer azt a keveset is elvitte, ami megtermett. A krónika szerint 1855 és 1931 között nem kevesebb, mint 27 árvíz sújtotta a vidéket. Az árvízveszély elhárítására készült tervek kivitelezése a szocialista német állam feladata lett. A vízfolyás szabályozására és az árvízveszély megszüntetésére 1958 és 1973 között három völgyzáró, mintegy harminc zsilip és több mint száz gát épült. Az NDK kormánya 400 millió márkát (több mint 2 milliárd forintot) fordított a nagyszabású műnk álatokra. Az utóbbi évtizedékben más téren is nagyot változott itt a világ. Ha a mondabeli ördög újra megjelenne ezen a tájon, bizonyára A látogatók gondolákon barangolják be a környéket elsápadna az irigységtől. Kombájnokat, arató, ültető gépeket, traktorokat láthatna az egykor felszánithatatlan földeken. A meliorációval elérték, hogy a mocsaras mezőségből állattenyésztésre kiválóan alkalmas, buja legelő lett. A Spreewald nevét viselő radensdarfi állami gazdaság a növendékmarha tenyésztésére szakosodott. Az itt nevelt borjúk 43 kilót nyomnak, amikor a gazdaságba kerülnek, s négy- százötven kilósak, mire 28 hónapos korukban vemhes üszőként megvásárolják őket a tejtermelő üzemek. Spreewald krónikájában fontos helyet foglal el az immár százesztendős múltra visszatekintő turizmus. Azóta lehet itt csónakot és csónakost bérelni. A spreewaldi gondolások — ahogy a német költő, Theodor Fontane az itteni idegenvezetőket szeretettel nevezte — ily módon igyekeztek némi jövedelemkiegészítéshez jutni. Gazdagon díszített csónakjaikat azonban csak a hétvégéken vették elő, hétköznapokon 'igénytelen Kivitelű ladikokon szállították a zöldséget és az állatokat. A spreewaldi révészek ma is másodállásban tologatják rúdjaikkal a kirándulókkal telt pompás csónakjaikat, bejárva a környék kizárólag számukra átteteinítehető, bonyolult vízhálózatát. A Berlintől autóval jó óra alatt elérhető, a fővárostól délre fekvő Spreewaldban szeptember végéig tart az idegenforgalmi főiidény. Évente egymilliónál is több turistát vonz e páratlan va- rázsú vidék, a sok-sok különleges természeti szépség. hetőséget adott a helyi és közügyékbe való beleszólásra, segítette a politikai munka kibontakozását. — A szakszervezet munkahelyi bizottsága — veszi vissza a szót a párfalapszer- vezet tömegfelelőse —, rendszeresen figyelemmel kísérte a dolgozók és a nyugdíjasok életkörülményeit. A nehezebb anyagi körülmények között élőket rendkívüli segélyekkel támogatták. A nagycsaládos és az egyedülálló dolgozóknak beiskolázási segélyt fizettek. Ebben az évben az első kommunista szombaton megtermelt 46 ezer forintot az alacsony nyugdíjnak támogatására fordították. A lakáshoz juttatásban a lehetőségek jelenleg korlátozottabbak, mert az előző évekhez képest csökkent az átadott új lakások száma Tabon. — Az a fő célunk — totója meg a szakszervezet titkára —, hogy az 52 munkáslakásból kiköltöző dolgozók lakására a vevőikijelölésd jogot megtarthassuk! — Hogyan értékeli a többi tömegszervezet munkáját? — Az ott dolgozó párttagok többsége igyekezett becsülettel teljesíteni megbízatását. A Vöröskereszt szervezetének taglétszáma csaknem kétszáz. Véradóink száma 150, ők 50—60 liter vért adtak évente. A Vöröskereszt szervezetének tagjai közül többen minden évben rendszeres segítséget nyújtanak tüdőszűréskor. Jelenlegi feladatuk az elsősegélynyújtó tanfolyam és a rákszűrés megszervezése. A Videoton honvédelmi klubjában négy szakosztály működik negyven aktív és 120 pártoló taggal. Evek óta nagy gondot fordítottak az ifjúság hazafias-honvédelmi nevelésére. A lövészkiub húsz aktív tagjából tízen 15 éven aluliak. A rádiósklub szántén húsz taggal és nyolc pártoló taggal dolgozik. Ebben az évben — eddigi világversenyeik alapján — megkapták a rádióamatőr világszövetség elismerő oklevelét. A rádiós iránymérő versenyben megyei negyedik helyezést értek el. Céljuk a verseny- állomás kialakítása. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület csoportjában huszonhármán tevékenykednek. A csoport szakmai előadásokkal, tanfolyamok szervezésével igyekezett a továbbképzési igényeket kielégíteni. A tagok szakmai kirándulásokon bővítették ismereteiket. Krutek József Módosult a mezőgazdasági nagyüzemek üzemviteli támogatása A szabályozórendszer 1985. évi változásai a mezőgazda- sági nagyüzeméli üzemviteli támogatási rendjét is érintik. A változások általában azzal függnek össze, hogy a bevételt kiegészítő támogatások helyett az árak szerepe erősödik. Változatlan formában és hasonló alapvető feltételekkel marad fenn a nagyüzemi szarvasmarha-tartás ösztönző támogatási rendszere. Módosulást jelent viszont, hogy mivel a szarvasmarha- ágazat .termékeinek költsége az elmúlt időszakban megnövekedett, jövőre a tej- és vágómarhaterimelést az eddiginél erőteljesebben ösztönzik. A mezőgazdasági nagyüzemeket a tulajdonukban lévő nem húshasznú tehenek által termelt tej értékesítése után eddig is megillette az álkiegészítés, ennek mértéke januárban literenként negyven fillérrel nő, literenként 2 forint lesz. Továbbra is. megilleti a szarvasmarha-állománnyal rendelkező nagyüzemeket a sajélt előállítású vágómarha értékesítése ultán járó árkiegészítés ; ennek mértéke az eddigi kilogrammonként 6-rói 7 forintra nő. Űj vonása a szabályozásnak, hogy a jövő évtől kezdődően megszűnik a juhállomány-cserére adott, árbevé- tel-jellegű támogatás. Ezt elsősorban az indokolta, hogy az állománycserét ösztönző támogatás ellenére — a kívánatos mértékhez képest — elmaradt a meddő állattok indokolt leváltása, ami növelte az ágazati veszteséget. A megszűnő támogatás helyett a végtermék-előállítás ösztönzése kerül előtérbe; ennek megfelelően a mezőgazdasági nagyüzemeket a saját termelésből származó és vágással értékesített állatok után kilogrammonként 3,40 forint vágójuh-árkiegé- szítés illeti meg. A növényvédő és gyomirtó szerele beszerzésének eddigi támogatása megszűnik. (Ez az intézkedés összhangban van azzal a törekvéssel, amely a támogatások fokozatos leépítését célozza.) A mezőgazdlasáigi nagyüzemek műtrágyafoeszerzésének támogatási mértéke is csökken, a jövő évtől kezdődően a belföldi eredetű nitrogénműtrágya támogatása például 27 százalék lesz.
