Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-08 / 288. szám
1984. december 8., szombat 5 RÁDIÓSZEMLE A kék kör A régi hegyilakok azt mondják: „ha egy lány nem tud szőnyeget szőni, nem kap férjet.” így aztán csak természetes, hogy Dagesztánban minden hegyilakó nőnek karikagyűrű van az ujján. Ezrével vannak olyanok, akik otthon dolgoznak a szövőszék -mellett. Valamennyien háziipari szövetkezetek bedolgozói, akikkel külön mesterek foglalkoznak. Ök biztosítják az otthon dolgozó szövőnőknek az alapanyagot, ügyelnek a minőségre, és elszállítják a kész munkát. A dagesztáni szőnyegek rendkívül népszerűek a Szovjetunióban, de külföldön is. Bizonyítja ezt, hogy a világ negyven országába exportálják. P. Jascsenko Lépjten-nyomon szemünkbe szökik a rádióújság lapozgatásakor. Itt verses—zenés öszeéllítást, ott óvodásaknak vagy kisiskolásoknak szánt hangos játékot jelez, másutt népszerű regény nyomán készített hangjátékot, rejt- vényműsort, ismeretterjesztő adást. Minden oldalon felbukkan legalább kétszer-há- romszor a megnyugtató szánó kis kör, jelenlétét megszokhattuk már. Ezúttal mégis arra kérjük az olvasót: ha emlékezetükre akár vékonyka rétegben is rátapadt a megszökés penésze, távolítsák el rögvest, hogy felfrissültén ünnepelhessenek. A mostanában sűrűn sorjázó nagy ünnepek közöjtt ugyanis akad egy alig észrevehető, piciny, mégis jelentős jubileum, 35 éves a Gyermekirádió. Eszmefuttatásokiha bocsátkozhatnék a Ki kopog?, a Nyirtndkék, a Képek és jelképek című adások nagyszerűségéről, zenghetnék ódát vagy himnuszt az esti mesék válogatásának és előadásának minőségéről. Hadd érjem be most egyetlen, ám a szerkesztési, műsorvezetési módszerekre vonatkozóan felitét- len-ül model jellegű adássorozat rövidke bemutatásával. A nagyító alatt tehát: a Révkalauz című, csütörtök délutánonként jelentkező kuüiturális ajánló és ismeret- terjesztő adás, ha úgy tetszik, a Gondoiat-jel- gyermektársa. Az alcím — „Könyv, kép, színház, zene, mozi” — akár az}t is suggalhatná töményen, hogy intellektuális propagandáról van szó, melynek szándéka minél több tudományos és művészeti ismeretet gyömöszölni a gyerekek kobakjába. Makk Katalin, Martos Eta és a sorozat többi szerkesztője, műsorvezetője azonban kezdettől fogva óvakodtak az ilyen módszerektől: műsoruk inkább személyes, mint tárgyilagos, inkább élmények átadására törekszik, mint bölcsességek továbbítására, akár az egri művelődési központ új kezdeményezésedről, akár a Mikulással kapcsolatos népi hagyományokról van szó. Nem higgadt felnőttek elemezgetik itt a művészet és a köz- művelődés jelenségeit a befogadásra képes apróságoknak, hanem gyermekek szólnák a gyermekekhez. A felnőttek csak a végső esetben avatkoznak közbe, ha véletlenül valamelyik kis riportalany bakot lő. Persze nem minden bak, ami annak látszik ... A Rév- kalauz legutóbbi adásában például több gyerek jelentette ki: inkább a Hat gézengúz című amerikai film árvaság és megélhetési gondok miatt csavargó kis hőseinek szurkait, mint a seriffnek. Lám, őíc már ösztönösen is érzik a dolgok társadalmi meghatározottságát! De hadd szóljak arról, hogy a zenei anyagban — s ez a Révkialauzmak talán egyetlen fogyatékossága — túlteng a diszkózene. Nem vagyok ellensége az úgynevezett köny- nyű műfajoknak, ám — ha már a szerelem kerül szóba, azaz zenébe egy gyermekműsorban — a „Close your eyes...” helyett szívesebben hallanék erről valamit — például a Vízöntő vagy a Guzsaly együttes előadásában. Lengyel András Környezetünk épségéért Somogy kezdeményező szerepben Környezetvédelem — a fogalom a XX. század második felének szógyermeke. Az emberiség tékozló hanyagságának, a mának élésének mond álljt. Olyan javakról van szó, amelyeket a jövő nemzedékek érdekében kell óvnunk, illetve jóvá- tennünk pazarlásunk eddigi következményeit. Az ösz- szefogás mikéntiéről, a felelősségvállalásról kértünk tájékoztatást dr. Tarján Lászlómétól, a megyei környezet- és természetvédelmi titkártól ; a tények, adatok birtokába így jutottunk. Ha összegezni szándékoznánk, hol tart ma a környezetvédelmi tevékenység, azt mondhatnánk, hogy része a társadalmi közgondolkodásnak; mindenki elismeri fontosságát, ám a gyakorlatban ez nem mindig jelentkezik meghatározó erővel. A megoldás mikéntjében sok a tisztázatlanság, az állampolgárok egy része felülről, az állami és társadalmi szervektől várja a hathatós intézkedéseket. De csak törvényhozással, rendelkezésekkel nem lehet célba jutni. Az állam a termelésfejlesztéshez kapcsolódó környezetvédelmi többlet- költségeket vállalja; az új beruházások így létesülnek Somogybán is. A nagyobb gond a korábbi szennyező források felszámolása. Ebben viszont a teherbíróké- pességgel arányban lehet előbbrelépni. A társadalom aktív részvétele nélkül hatékony környezetvédelem természetesen el sem kép zelhető. A VII. ötéves terv során különösen szükség lesz a vállalkozói kedvre. Az új Állami Tervbizottsági határozatban olvashatjuk: „A társadalmi szervezetek bevonásával is fel kell tárni a települések rendjének és tisztaságának védelméhez szükséges társadalmi segítség és ellenőrzés módját és formáit.” Csak megemlítjük, hogy a környezetvédelem társadalmi segítésének legeredményesebb területei a település- szépítés, a lakóhely környezeti kultúrájának megteremtése. a fásítási, virágosítási programok, a hasznos hulladékgyűjtés. Az állami és társadalmi szervek kapcsolata eddig is közös munkaprogramokban. akciók szervezésében volt lemérhető. A Hazafias Népfront, a Vörös- kereszt. a KISZ. az úttörő- mozgalom, az SZMT tevékenységébe megyénkben is beépültek a környezetvédelmi feladatok. Az új határozat magasabbrendű együttműködést feltételez. Somogy kezdeményező szerettet vállalt a Dél-Du- nántúlon. A Balaton déli partján lesz a megyék illetve az országos szerv és a Balatoni Intéző Bizottság programegyeztető ülése. S hogy e kezdeményezőkészség mennyire komoly, mi sem bizonyítja jobban, mint az eddigi eredmények — a föld. víz, levegő, élővilág védelmére. A Balaton üdülőkörzetében megoldódott a hígtrágyás sertéstelepek rekonstrukciója; a tizenkettő közül hármat fel is számoltak két-két telepnél profilt változtattak, a többinél megoldották a környezetkímélő elhelyezést. Megkezdődött a folyékony műtrágya alkalmazása a vízgyűjtő területen. Nagyszabású zöldövezetfejlesztési programot dolgoztak ki. Talán nem érdektelen a célt idézni: a következő ötéves tervben a Balaton vízgyűjtő területén 2034 hektárt íásítanak majd, 1980-tól az ezredfordulóig pedig újabb 2100 hektárt. Jövőre lesz harminc éve, hogy a tókömyék fásítási programja megkezdődött. Nem minden büszkeség nélkül mondhatjuk el. hogy a három Balaton-parti megye a két utolsó ötéves terv idején összesen 10 357 hektárt erdősített, ebből 5100-at, tehát a felét Somogy. A Kis- Balaton környékére szintén nagy arányú erdősítési programot dolgoz ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium meg a három megye. A víz minőségének védelmében szennyvíztisztító művek épültek, és valósulnak meg. Siófok térségében a megtisztított viz a Sióba. Boglárlelle körzetében a csatornán át a Koppányba kerül. Ellátatlan a ny.ugat] rész. de jövőre Keresztúron is megkezdődik az alapozómunka. Ugyancsak nagy állami beruházás a kommunális hulladékártalmatlanító telep létesítése : Zamárdi térségében már megépült, Ba- latonkeresztúr körzetében ezután létesül. De ne soroljuk tovább, hiszsn jó néhány példa adódna a megye más területéről is. Említhetnénk a dögkutak megszüntetését elősegítő fehérjefeldolgozó üzemek létesítését is a böhönyed és a Dél-somogyi Állami Gazdaságban; mind-mind környezetvédelmi célú létesítmény is. S akkor még nem beszéltünk a vízszennyezés elleni intézkedésekről, a víztakarékosság eredményeiről, gondjairól. Az ENSZ-keretek között működő FAO az erdők évének nyilvánította 1985-öt. Az erdő természeti környezetünk legértékesebb része. Ezért kap Somogybán is a különböző társadalmi programokban is megkülönböztetett szerepet. Ebben számítanak az ifjúság közreműködésére is. Védnökséget vállalnak majd bizonyára sok településen a KISZ- esek. úttörők a ligetek, parkok. kisebb erdők megvédésére. L. L. Vikár Béla Dunavecsén 125 éve született a Somogy megyei Hetes községben és negyven éve halt meg dunavecsei házában Vikár Béla, a tudományos népzenekutatás egyik úttörője, jeles gyorsíró, nyelvész, fordító. A régi Vándor utca ahol egykor lakott — Vikár Béla nevét viseli., úgyszintén a könyvtár és a Petőfi Sándor Művelődési Ház egyik szép klubterme. Es- kulits Tamás szobrászművész Vikár Béla-szobrát tegnap avatták föl a művelődési ház parkjában. A Kalevala és a finn—magyar kulturális kapcsolatok címmel kiállítás nyílt a7. intézményben. Képünkön: Vikár Béla Dunavecsén. DAGESZTANI SZŐNYEGEK . Mintha húrok feszülnének a szövőszéken. A szálakat aiig lehet szemmel megkülönböztetni. A szövőnők kezében ide-oda hányódnak a7 ezüstösen csillagó száltartók. Szál szál után. és megint szál szál után... Idő múltán egyszerre csak kirajzolódik az utánozhatatlanul szép dagesztáni szőnyeg motívuma. Észak-Kauikázusban, a Dagesztáni Autonóm Köztársaságban kétmillió ember él, s harminchárom nyelvjárásiban beszélnek. Olykor az egyik failu szülöttei alig tudnak szót érteni a másik falu lakosaival. De a szőnyegek nyelvén mindenki megérti a másikat: a szőnyegek a Hegyek országának szépségéről beszélnek, az ősi kultúráról, az itt élő népék és nemzetiségi csoportok hagyományairól, mindennapi életéről. Dagesztánban mintegy hetvenféle szőnyeget készítenek, mintegy húsz szőnyegszövő üzem van. 540 ezer négyzetméter szőnyeget és szőnyegféleséget készítenek. A legnagyobb a derbenti, itt gépi szőnyegeket ás gyártanak, elsősorban futószőnyegeket, összekötőket. De a legkeresettebb mégis a kézi szövésű iszőnyeg. — Ez természetes is — magyarázza Marifa Mamedova, a Derbenti Szőnyeggyár művezetője. — Először is, ezek mindegyike önálló művészi alkotás, amit megismételni szinte lehetetlen. Másrészt ezek a szőnyegek tartósabhak, sokkal szebbek, mint a gépi szőnyegek. A kézi szövésű szőnyeg évszá- zadi'kog él. Nálunk a mecsetekben vannak olyan ima- szőnyegek, amelyek több mint kétszáz évesek ... Mamedova birodalma tágas, világos műhely, két sorban a szövőszékkel, amelyeknél nők dolgoznak, kezdve fiatal lányoktól idősebb asz- szonyokig. Egy szőnyeget rendszerint ketten szőnek, akik gyakran rokonok is. Jó nézni, milyen könnyedén és gyors mozdulatokkal dolgozik két lánytestvér, Aj- hanum és Nazluhanum Ver- gyijev. A két lány egy műszak alatt 8—IC ezer csomót köt. Ilyen tempó mellett mind a kettő meg tud csinálni egy négyzetméter szőnyeget egy hónap alatt, egy egészet pedig, ami hat négyzetméter, a legnagyobb méret — kilenc hónap alatt. — Nálunk a szövőnők az odakészített színes mintarajz alapján, önállóan dolgoznak — mondja Szvetlána Szmlirnova, a derbenti gyár vezető tervezője. — Az ázsiai országokban .rendszerint a művezető utasítása szerint haladnak, ő mondja meg, hogy mennyi csomót kössenek piros, sárga, kék stb. fonalakból. Lényegében úgy dolgoznak, mint a robotok. A mi gyárunkban viszont minden harmadik szövőnőnek joga van ahhoz, hogy improvizáljon, a színekkel kicsit variáljon, hogy önmagából is adjon valamit a szőnyeg motívumaiba.
