Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-07 / 287. szám

4 Somogyi Néplap 1984. december 7., péntek Harmincöt éves a Kaposplast Huszonnégy órája érkezett meg. rengeteg a tennivaló­ja. Munkatársai egymásnak adják a kilincset, a főnök kéthetes távolléte után sok a megbeszélni való. — Néhány arab országban voltam a külkereskedőkkel — mondja Szilvási József, a Kaposplast igazgatója. — Sokan azt gondolják, évek­kel ezelőtt magam is úgy hittem, hogy jutalom-kirán­dulás. Hát nem! Kemény, fárasztó munka volt. keres­tük a vevők kegyeit, a leg­meglepőbb kívánságaikat is türelmes számításokkal fo­gadtuk. Az igazgató útipoggyászá­ban konkrét szerződéseket hozott, melyek tízmillió fo­rint értékű újabb exportot jelentenek. — Az 1984-es esztendő mennyire váltotta be terme­lési, kereskedelmi elképze­léseiket? — Nehezen indult az év, s a nehézség végig fennma­radt. Mégis úgy érezzük, hogy elképzeléseinket telje,- síteni tudtuk. A tervezett árbevétel 234 millió forint volt. egy hó­nappal az év vége előtt már biztos, hogy egymillióval több lesz. A nyereség 28— 30 millió forint körül ala­kul, a tervnél kevesebb, ám mégis jó eredménynek tartják, mert... — Az alapanyag- és fo­gyasztói árak, költségeink jócskán emelkedtek, s ezek kihatottak gazdálkodásunk­ra. Jelentős létszámcsök­kenést hajtottunk végre. A differenciált bérezés is be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket, bevált a mozgó- bérnendsaer, élítünk a itöbb- letmunkavégzést engedélye­ző szabályokkal. Megpályáz­tuk a bérpreferenciákat (meleghelyiségi pótlék és importmegtakaritás), ennek eredményeként 365 ezer fo­rinttal többet tudunk kifi­zetni a jól dolgozóknak. Az átlagkereset 300 forinttal emelkedett. — A költségek növekedé­se hogyan hatott ki a ter­melésre? — A hagyományos termé­kek iránt ijesztően csökkent a kereslet, ez szőr- és ser- teüzemünket érintette a leg­jobban. A nehézséget fokoz­ta. hogy az intenzív sertés­A SZÍNVONALASABB HÚSELLÁTÁSÉRT Egyezség — vitával Sikeres nehéz esztendő A Kaposvári Húskombinát és a húsüzemmel ren­delkező mezőgazdasági üzemek vezetői tegnap a me­gyei tanácson elvi megállapodásra jutottak annak ér­dekében, hogy mi módon javíthatják Somogy lakói­nak tőkehúsellátását. tartás miatt az alapanyag (a serte) minősége romlotit, be­gyűjtése is szűkült. A ter­melés gazdaságtalanná vált, ezért az üzemet három hó­napja leállítottuk — ne ter­meljen veszteséget. Korszerű termékeik iránt — extrudált cikkek, mikro- szeparátor — viszont roha­mosan nőtt az igény. Köz­vetlen exportjuk során a Szovjetunió, az NDK, Cseh­szlovákia. Jugoszlávia és az NSZK számára műanyag- termékeket és mikroszepa- rátorokat szállítottak. Tei - melési értékük tíz százalé­kát külföldön értékesítették. Gyártmányaik közvetve — más hazai gyárak termékei­be építve — eljutottak Hol­landiába, Franciaországba és az USA-ba A friss arab üzletkötések révén kétmillió forinttal növekszik az idei exportbevételük. — Az új gazdaságirányí­tási rendszert megfogalma­zó, januártól életbe lépő szabályozók ismeretében ho­gyan alakították ki jövő évi tervüket? — A napokban fejeztük be a tervkészítést, öt vari­ációt dolgoztunk ki. Ilyen sok variációt még soha nem kellett készíteni. Arra ke­restünk választ, hogy külön­böző nyereségszintek eléré­séhez milyen feladatok, ten­nivalók járulnak. Keresetnö­vekmény kategóriába "ke­rültünk, számításaink sze­rint mindez kedvező. Az új adózási rendszer pedig nem gördít akadályt munkánk elé. Bizakodóak vagyunk. — 1983-as eredményük alapján kiválóak lettek, az idén is megpályázzák a ki­tüntető címet? — Vállalatunk most de­cemberben ünnepli megala­pításának harmincötödik évfordulóját. Ügy igyekez­tünk, hogy e jeles napot ne árnyékolja be semmi sem. Idei eredményeink is jogot adnak arra. hogy pályáz­zunk a kiváló címre. Kőszegi Lajos A tegnapi, időnként szen­vedélyes vitának előzményei vannalk. Az elmúlt öt-hat év­ben néhány mezőgazdasági nagyüzem, állami gazdaság és termelőszövetkezet — a vágóhídi kapacitás, a húsfel­dolgozás bővítése érdiekében kialakított egy regionális húsüzemi hálózatot Somogy­bán. Ahogy Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyet­tese utalt rá, a megyei párt- bizottság, a mezőgazdaság fejlesztésiére hozott 1978-as határozat végrehajtását érté­kelve, örvendetes tényként minős ütötte ezt, ám egyidejű­leg arra is felhívta a figyel­met, hogy a lakosság szín­vonalasabb tőkehúsellátásáért többet kellene tenni ezeknek az üzemeknek. A feladatot indokolja az egyre tairtihataitllianabb helyzet. Az exportterme­lésre kötetezett és speciali­zált Kaposvári Húskombinát ahhoz, hogy a megye lakóit ellássa, más megyékből, fő­ként az Alföldről hozza be a tőkehúst. Az igények kielé­gítéséhez szükséges mennyi­ség mintegy negyven száza­léka utazik így, nagy szállítá­si költséggel. A (lakossági észrevételek, panaszok sora jelzi, hogy ez a körülmény esetenként ellátási zavaro­kat, minőségi problémákat okoz. Ugyanakkor a megyé­ben meglevő regionális háló­zat megyén kívülre is szállít, ami önmagában nem bírá­landó, hiszen hagyományos, korrekt üzleti (kapcsolatok ezek, melyet nem lenne cél­szerű megszakítani. Jogos kívánság azonban, hogy a somogyi gondnkait enyhíten­dő, az eddiginél jobban se­gítsék a lakosság tőkehúsel- látásájt. Az ez ügyben folytatott vizsgálódás kiderítette, hogy a mezőgazdasági üzeméknél levő vágóhídi kapacitás, az itteni technikai felszereltség elegendő ahhoz, hogy ők biz­tosítsák a megyei igények ki­elégítését. Az is kétségtelen, hogy a ikistermelßk előállíta­nak annyi háztáji sertést, amely elegendő az ellátáshoz, a Húskombinátnak ugyanak­kor igénye van valamennyi minőségi, exportképes alap­anyagra. Az előzetés tájéko­zódás arra is választ adott, hogy a regionális húsüzemek vezetői készek megfelelni ezeknek a követelmények­nek, ha — és ez a döntő — Sikerül megfelelően egyeztet­ni érdekeit a húskombináttal. A megyei ellátásért érzett felelősség, az együttműködé­si szándék tudatában ültek tegnap tárgyalóasztalhoz az érintették. Az hogy fillére­ken, forraltakon, elszámolási módokon folyt az őszinte, ke­mény vita — tökéletesen ért­hető, hiszen az alapcélon, az ellátási kötelezettségen túl valamennyi gazdálkodónak legfőbb érdeke és kötelessé­ge, hogy eredményesen, gaz­daságosan folyitassa termelő tevékenységét. Ezeket az ér­dekeket egyeztetni korántsem egyszerű. De hogy lehet, arra A magánszemély jogszerű használót a fölösleges helyi­ség megállapodás alapján történő másnak határidő nélküli használatra való át­engedésének joga nem illeti meg. Ebben az esetben ma­gánszemély csak 'az elhelye­ző hatáságnak ajánlhatja föl a fölösleges helyiséget. Az elhelyező hatósága félajánlást köteles elfogadni. Ha e he­lyiség azonban csak ideig­lenesen fölösleges, azt ideig­lenes jelleggel a használó albérletbe adhatja arra az időre, amíg olyan okiból van távol, ami miatt azt nem le­het elhagyottnak tekinteni. Ha a magánszemély jog­szerű használó részére a he­lyiségnek csak egy része fö­lösleges, az igénybevételi el­járás megindulásáig kérheti az elhelyező hatóságtól, hogy a neki fölösleges helyiség­részbe az általa kiválasztott másik magánszemélyt he­lyezze. A magánszemély által bérlőtársi jogviszonyban használt helyiségnél, ha va­éppen ez a tegnapi tárgyalás a példa! A jelenlevő mezőgazdasági üzemek — a Dél-somogyi Ál­lami Gazdaság, . a Balaton- nagybereká Állami Gazdaság, a Böhönyei Állami Gazdaság, a barcsi Vörös Csilláig Ter­melőszövetkezet, a balaton­szentgyörgyi és a siófoki No­vember 7. Termelőszöveitke- zet vezetői végül is egyértel­műen kifejezésre juttatták, hogy készek közreműködni a húskombináttal, ami nem csupán a szervezésben jelent előrelépést, hanem színvona­lasabbá, jobbá is teszi So­mogy lakóinak ellátását. Az elviekben egyetértés született tegnap, ezt követő­en pedig a húskombinát minden éninltett üzemmé! kü- löin-külön egyezségeit köt, hogy 1985-iben és 1986-ban fokozatosan miként biztosít­ják a regionális üzemék a megye sertéshúsellátását. V. M. lamely bérlőtárs használati joga megszűnt, a visszama­radt bérlőtárs az egész he­lyiségnek a kizárólagos hasz­nálatát kérheti vagy az ál­tala kiválasztott másik ma­gánszemély közös használat­ra való kiutalását. Természe­tesen csak olyan személy el­helyezését lehet engedélyez­ni, akinek tevékenysége a visszamaradt bérlőtárs tevé­kenységét nem zavarja. A jogszerű használó a ré­szére kiutalt helyiséget az elhelyező hatóság jogerős határozatában előírt határ­napig és feltétellel köteles elfoglalni. Ha e kötelezettsé­gének nem tesz eleget, a ki­utaló határozat hatályát veszti. A kiutaló határozat­ban félhívják a figyelmét arra 'is, hogy laz elfoglalás előtt a bérbe adóval, kezelő szervvel köteles bérleti szer­ződést kötni. A használó ré­szére a határozatban a he­lyiség használati módjára vo­natkozóan is rendelkeznek. E rendelkezés megszegése — azaz a helyiség más célra történő felhasználása^, — a használati jog megvonását eredményezheti. JOGI TANÁCSADÓ A helyiséggazdálkodásról rendelkező jogszabályok Kenyér és ipar Meg tudja-e termelni a maga élelmiszerét Csehszlo­vákia? A kérdésre Ladislav Bállá, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának munkatársa adott választ. Ladislav Bal­ia, vagyis Bállá László ízes magyar nyelven tájékozta­tott bennünket. A háború előtti időkben Csehszlovákia csak prágai sonkát meg néhány, mező­gazdasági-élelmiszeripari terméket exportált, jelenték­telen mennyiségben. Egyéb­ként tömeges behozatalra szorult; búzából, húsból,vaj­ból meg másból. Az akko­ri burzsoá köztársaság ve­zetői arra hivatkoztak, hogy az ország éghajlati viszo­nyai, talajadottságai kedve­zőtlenek, ezért nem érde­mes erőltetni a mezőgazda- sági termelést. — Való igaz, a csehszlo­vák parasztság mostohább természeti körülmények között gazdálkodik. mint például a magyar — foly tatja Ladislav Bállá. — Am a CSKP még abban az idő­ben felismerte : annyira azért mégsem mostohák a körülmények, hogy ne tud­ná a kenyerét megtermelni az ország. Ezért 1959—60. vagyis a termelőszövetkeze­ti mozgalom győzelme után tetemes összegeket ruház­tunk be a mezőgazdaságba. Ennek köszönhető, hogy bő­ségesen van kenyér, sőt a takarmánybúza-import is évi 750—800 ezer tonnára csökkent (Csehszlovákiában kevés a kukorica), ami nem túlzottan nagy mennyiség egy 15 milliós országban. Mintha Magyarországon lenne az ember, amikor Ja- romír Matejkát, a tervirá- nyítás kormánybizottsága titkárságának szakmai ta­nácsadóját hallgatja. Az öt­ven év körüli férfi ugyanis ilyen fogalmakat emleget: nemzetközi versenyképesség, anyagi ösztönzés, hatékony - ság.. . A jelenség nyitja; cseh­szlovák barátaink is a gaz­daságirányítás korszerűsí­tésével vannak elfoglalva. Mint minden szocialista ország, ők is arra keresnek választ, miképp lehetne rá­térni a dinamikusabb növe­kedési pályára. Ezért hoz­ták létre a tervirányítás kor­mánybizottságát, Leopold Lér pénzügyminiszter elnök­letével. Ez a széles körű bi- zoittság dolgozta ki a gazda­ságirányítás további korsze­rűsítésének konkrét útját- módját. — Magától értetődik, hogv Csehszlovákia helyzetéből, adottságaiból indulunk ki a gazdaságiráyítás korszerű­sítésénél — húzta alá Jaro- mír Matejka. — Ezért a mi megoldásunk több-kevesebb vonatkozásban eltér attól, mint amit például Magyar- országon elhatároztak. De abban közös nevezőn va­gyunk a többi szocialista or­szággal, hogy nálunk is na­gyobb hangsúlyt kapnak az áru- és pénzviszonyok, az anyagi érdekeltség, a válla­lati önállóság, meg a többi tényezők. Ismét az Öváros... Kőmű­vesállványok fognak körül több ismert templomot és régi, hangulatos épületet, jelezve: patinás külsejükben ezek is megújulnak a fel- szabadulás 40. évfordulójá­ra. A Vencel téren most is tízezrek huMémzamak, elekt­ronikus zene harsog az egyik üzletben, érzékeltetve: a mali Csehszlovákia már nemcsak üvegiparáról, sző • vételről, prágai sonkájáról híres, már ebben az ország­ban is a gépiparé, s minde­nekelőtt az elektronikáé a pálma. Magyar László Ha a jogszerű használó a helyiséget a kiutalástól el­lentétes célra kívánja fel­használni. e szándékát köte­les az elhelyező hatóságnak bejelenteni és kérni annak engedélyezését. Állami tulajdonban lévő la­kás nem lakás céljára törté­nő felhasználását olyan köz- érdékű elhélyezósd igény ese­tén lehet engedélyezni, ami­kor a nem állami tulajdon­ban áMó lakások esetében ki­sajátításinak volna helye. E lakások más célú felhaszná­lása azonban lakéspótlási kö- teltezetltséggei utalható ki. Jogszabályban meghatározó esetékben azonban e kötele­zettség alól felmentés adha­tó; ez a megyei tanács elnö­kének hatáskörébe tartozik. A nem állami szerv tu­lajdonában álló lakás más célra való felhasználása szin­tén csak lakáspótlás mellett történhet. A kedvezmény jelen eset­ben annyi, hogy a lakás más célra való felhasználását az elhelyező hatóságnak enge­délyezni nem kell, a fel­használó szerv, személy a lakás felhasználására irányu­ló szándékát, időpontját, to­vábbá a Jakáspótlás tervezett módiját, mértékét és határ­napját a lakás fekvése sze­rint illetékes első fokú lakás­ügyi hatósághoz kötefles be­je lenien i. Vajda István főelőadó ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom