Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

2 Somogyi Néplap 1984. december 5., szerda KÖZLEMÉNY Csernyenko fogadta Armand Hammert a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsái Barátsági, Együttműködési és Kölcsö­nös Segítségnyújtási Szer­ződés tagállamainak külügy­miniszteri bizottsága 1984. december 3—4-én Berlinben megtartotta soros ülését Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság külügyminisztere, Ste­fan Olszowski, a Lengyel Néptóztarslaság kül­ügyminisztere, Várkonyi Pé­ter, a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztere, Os­kar Fischer, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere, Stefan And­rei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisz­tere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első helyette­se, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. 4 A mánáBZterek fágyetoü­I" két elsősorban az euró­pai helyzet alakulásának szentelték, összefüggésben az általános nemzetközi vi­szonyok fejleményeivel. Megállapították, hogy az el­múlt időszak eseményei tel­jes mértékben megerősítik azoknak a közös értékelé­seknek és következtetések­nek a helyességét, amelye­ket az 1983. január 5-i prá­gai politikai nyilatkozatban, az 1983. június 28-i moszk­vai közös nyilatkozatban, valamint a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa tagr országainak 1984. június 14-i nyilatkozatában fogalmaztak meg az európai és a világ- helyzet alakulásáról. Az ülés résztvevői kife­jezték aggodalmukat amiatt, hogy Európában és az egész világon továbbra is veszé­lyes feszültség uralkodik. Az európai helyzetet még inkább kiélezte, hogy né­hány nyugat-európai NATO- országban folytatják az amerikai közép-hatótávol­ságú rakéták telepítését, amely a fegyverkezési ver­seny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg föld­részünkön. Ez válaszintézke­désekre kényszerítette a Szovjetuniót és néhány más szocialista országot. Az ülés résztvevői hang­súlyozták, hogy az európai államok határait, társadal­mi-politikai berendezkedé­süket és a második világ­háború után kialakult egyéb területi-politikai realitásokat kétségbe vonó koncepciók veszélyeztetik a békét és a biztonságot. A háború utá­ni európai határok sérthe­tetlenek. Kedvezőtlen ha­tást gyakorol az európai po­litikai légkörre, a földrész népeinek kölcsönös megér­tésére a revansista erők ak­tivizálódása az NSZK-ban és bárhol máshol a revan- sizmus bátorítása. Komoly aggodalomra ad okot a Nyugat-európai Unió taná­csának az a döntése, amely feloldotta a nagy hatótávol­ságú rakéták és hadászati bombázók gyártásának az NSZK-ra vonatkozó tilalmát. Az ülésen képviselt álla­mok síkraszállnak azért, hogy az államok kapcsola­taiban szigorúan betartsák a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, a határok sért­hetetlensége és a területi in­tegritás, a belügyekbç való be nem avatkozás, az erő alkalmazásáról és az erővel való fenyegetésről való le­mondás. az államok minden vitás kérdése tárgyalások útján történő békés rende­zésének elveit és a nemzet­közi kapcsolatok más alap­elveit. A Varsói Szerződés tag- * államai korunk alapvető kérdésének tartják a fegy­verkezési verseny megállítá­sát és az áttérést a leszere­lésre, elsősorban a nukleá­ris leszerelésre. Ügy vélik, hogy amíg nem késő, min­dent meg kell tenni a kato­nai szembenállás szintjének csökkentéséért és azért, hogy a nemzetközi kapcso­latokban visszatérjenek az enyhüléshez s az államok egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös együttműködéséhez. Adott a lehetőség a hely­zet jobbra fordulásához. Eh­hez a realizmuson és az érdemi együttműködésen alapuló politikára kell át­térni az európai és más földrészek népei előtt álló feladatok megoldásában. Ennek érdekében szükség van a különböző társadalmi berendeakedésű államok párbeszédére, érdemi és egyenjogú tárgyalásaira, amelyeknek során a felek átérzik a rájuk háruló nagy felelősséget és pozitív ered­ményekre törekszenek. A Varsói Szerződés tagállamai nemcsak készek az ilyen tárgyalásokra, hanem szor­galmazzák is azokat vala­mint az egyenlőség és egyen­lő biztonság elvén alapuló megállapodások elérését. To­vábbra is érvényesek a fegy­verkezési verseny megállítá­sával és a háború megelőzé­sével kapcsolatos javaslata­ik. A Varsói Szerződés tagál­lamai ugyanakkor hangsú­lyozzák, hogy nem töreked­nek katonai fölény megszer­zésére, de azt sem engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Fellépnek az erő- egyensúly legalacsonyabb szinten történő biztosításá­ért. O Az ülésen képviselt ál- lamok üdvözliík a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok között a nukleáris és űrfegyverzet egész kérdés­köréről szóló tárgyalások megtartásáról létrejött meg­állapodást, és annak nagy fontosságot tulajdonítalak. A Varsói Szerződés tagálla­mai síkraszállnak azért, hogy ezen tárgyalások cél­jait és feladatait már a kezdetben pontosan megha­tározzák. E tárgyalások hi­vatottak a hadászati stabi­litás megszilárdítására, a világűr müitarizálásának megakadályozására, az euró­pai és a világméretű nuk­leáris szembenállás szint­jének mérséklésére mind a hadászati, mind a közép­hatótávolságú nukleáris fegyverzet egészen a nukleá­ris fegyverek teljes felszá­molásáig elmenő csökkenté­sével. A jelenlegi helyzetben ■ minden európai nép lét­érdeke, hogy megszűnjék az új nukleáris eszközök fel halmozása, radikálisan csök­kentsék ezeket a fegyverze­teket mindaddig, apaíg Európa teljesen meg nem szabadul mind a közép-ha­tótávolságú, mind a harcá­szati nukleáris fegyverek­től. Szükséges, hogy egyik fél részéről se kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek a katonai fölény megszerzésé­re irányulnak a másikkal szemben. Az ülésen képviselt álla­mok — tekintettel arra, hogy Európában a nukleá­ris fegyverkezési verseny valamennyi európai népet fenyeget —, fontosnak tart­ják, hogy a földrész minden állama, mindenekelőtt a NATO és a Varsói Szerződés országai tevékenyen járulja­nak hozzá a nukleáris hábo­rú veszélyének . elhárítását célzó erőfeszítésekhez. Ezzel összefüggésben rá­mutatnak arra, hogy Európa és a világ békéjéért nagy felelősségük van az olyan államoknak, amelyeknek a területén közép-hatótávol­ságú nukleáris rakétákat te­lepítenek, vagy szándékoz­nak telepíteni. Az ülés résztvevői hatá­rozottan támogatják azokat az erőfeszítéseket, hogy a Balkánon, Európa északi ré­szén és a földrész más tér­ségeiben nukleáris fegy­vermentes övezeteket hoz- zanák létre. Az ülésen képviselt álla­mok síkraszállnak azért is, hogy mielőbb megállapodás szülessen a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. Emlékeztetnek arra, hogy javaslatot tettek Európa ve­gyi fegyverektől történő mentesítésére, a katonai ki­adások befagyasztására és csökkentésére, valamint a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és bélkés kapcsolatok fenn­tartásáról szóló szerződés megkötésére. Ezeket a ja­vaslatokat a NATO tagálla­maihoz intézték és felszólí­tanak arra, hogy haladékta­lanul érdemi tárgyalások kezdődjenek e kérdésekről Az ülésen képviselt álla­mok megállapítják, hogy az európai bizalom- és bizton- ságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia munkája időszerűvé teszi a mielőbbi áttérést a konkrét tárgyalásokra. Az ülésen ismételten meg­erősítették, hogy a Varsói Szerződés tagállamai hűek voltak és maradnak az össz­európai folyamat továbbvi­telének és elmélyítésének, az enyhülésnek, az európai biz­tonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesz­tésének az ügyéhez a helsin­ki záróokmányban meghatá­rozott alapokon. A Varsói Szerződés tag- * államai halaszthatat­lannak tartják a nukleáris szembenállás leküzdésére, a nukleáris fegyverzetek egé­szén azok teljes meg­semmisítéséiig elmenő korlá­tozására és csökkentésére irányuló konkrét és haté­kony intézkedések megtéte­lét. Ebbe az irányba mutató fontos lépésként javasolják a nukleáris fegyverzetek mennyiségi és minőségi be­fagyasztását. E javaslatra választ várnak a NATO-or- szágoktól. Emlékeztetnek a Szovjetunió készségére, hogy az USA-val együtt ilyen lé­pést tegyen, példát mutatva a többi nukleáris hatalom­nak. Az ülésen képviselt álla­mok síkraszállnak továbbá a nukleáris fegyverkísérle­tek általános és teljes betil­tásáról szóló szerződés mi­előbbi megkötéséért és az ehhez szükséges tárgyalások megtartásáért. E javaslatok előterjeszté­sekor abból indulnak ki, hogy nemcsak veszélyes, de értelmetlen is a nukleáris fegyverzet további felhalmo­zása és tökéletesítése. Az ülés résztvevői nyoma­tékosan felhívják azokat a nukleáris hatalmakat, ame­lyek még nem tették meg: vállaljanak kötelezettséget arra, hogy elsőként nem al­kalmaznak ilyen ■ fegyvert. Szükségesnek tartják, hogy valamennyi nukleáris állam tegyen meg mindent a nuk­leáris háború elhárításáért. Arra van szükség, hogy ezen államok tegyék külpo­litikájuk és gyakorlati tevé­kenységük fő céíjává a né­pék megmentését a nukleá ris fenyegetéstől. Az ülésen képviselt álla­mok felhívják a figyelmet arra, hogy a világűr milita- rizálása. amennyiben nem történnek időben lépések a megakadályozására, jelentő­sen megnövelné a nukleáris háború kitörésének kocká­zatát, és maga után vonná a nukleáris fegyverkezési verseny eddig nem tapasz­talt ütemű felgyorsulását. A világűr militari zálásánalk megelőzése érdekében hatá­rozottan fellépnek minden olyan tevékenység beszünte­téséért. amely a fegyverke­zési versenynek a világűrre történő kiterjesztését céloz­za s a világűr békés célú. az emberiség javát szolgáló felhasználásáért. A miniszterek állást fog­laltak amellett, hogy a genfi leszerelési konferencia napirendjén szereplő összes kérdésről érdemi tárgyalá­sokat folytassanak annak ér­dekében, hogy e fórumon konkrét megállapodásokat érjenek el. Ügy vélik, amennyiben a konferencia minden résztvevője konst ruktív álláspontot foglal el, rövid időn belül befejezhető lenne a vegyi fegyverek be­tiltásáról és megsemmisíté­séről szóló egyezmény ki­dolgozása. Az ülésen képviselt ál- ■ lamok következetesen síkraszállnak az ENSZ sze­repének növeléséért a béke megőrzésében és a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásában. Az ENSZ közgyű­lés mostani 39. ülésszakán a jelenkori nemzetközi kap - csolatok fő kérdéseit állítot­ták a figyelem középpontjá­ba. Emlékeztetnek az ENSZ- ben beterjesztett, a fegyver­kezési verseny korlátozását és a leszerelést, a világ kü­lönböző térségeiben meglévő válsággócok és konfliktusok tárgyalásos rendezését, az új gazdasági világrend ki­alakítását célzó, az államok belügyeibe való beavatkozás politikája, más államok társadalmi-politikai rend­jének aláásására irányuló bármilyen tevékenység po­litikája ellen irányuló ja­vaslataikra. Hangsúlyozták, hogy a diszkriminatív kor­látozások alkalmazása n gazdasági kapcsolatokban és a nyomás bármely más for­mája ellentmond az állam közi kapcsolatok alapvető elveinek. Rámutatnak az el nem kötelezett országok mozgal­mának fontos szerepére, a háború veszélyének elhárí­tásáért, a fegyverkezési ver­seny megszüntetéséért és a leszerelésért, a nemzetközi politikai és gazdasági viszo­nyok egészségesebbé tételé­ért, a nyomásgyakorlás és a kizsákmányolás bármilyen formája ellen vívott harc­ban. f A külügyminiszterek vé- * * leményt cseréltek a fa­sizmus feletti győzelem kö­zelgő 40. évfordulójával kapcsolatban. Meggyőződé­sük, hogy a népeknek és a kormányoknak a világbéke megőrzésére és megszilárdí­tására irányuló erőfeszítése­ik megsokszorozásával kell megemlékezniük erről a ki­emelkedő évfordulóról. Q A külügyminiszterek ki- emelték azt a jelentős szerepet, amelyet a tagálla­mok biztonságát szavatoló, békeszerető külpolitikai irányvonaluk közös kidolgo­zását és megvalósítását szol­gáló hatékony eszközként, az európai béke megőrzésé­nek és megszilárdításának — különösen a mostani bo­nyolult nemzetközi helyzet­ben — fontos tényezőjeként tölt be a Varsói Szerződés. * * A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottságának ülése az együtt­működés és a teljes, kölcsö­nös megértés légkörében zajlott le. A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottságának következő ülé­sét 1985 júniusában Varsó­ban tartják. * » Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke kedden Moszk­vában megbeszélést folyta­tott Armand Hammerrel, az Occidental Petroleum Cor­poration igazgatótanácsá­nak elnökével. A megbeszélésen egyebek között szó volt arról, miért nem kielégítőek jelenleg a szovjet—amerikai kapcsola­tok, s milyen úton lehetne normalizálni azokat. Konsztantyin Csernyenko hangsúlyozta, hogy követke­zetes politikájának megfele­lően a Szovjetunió egyenlő és jó kapcsolatokat kíván az Egyesült Államokkal a köl­csönös tisztelet és egymás törvényes érdekeinek figye­lembevétele alapján,. A Szovjetunió a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesz­tését támogatja minden té­ren, ideértve a kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatokat is. Ez utóbbiak fejlesztésé­hez azonban előbb el kell távolítani a bővülést aka­dályozó, mesterségesen ki­alakított gátló tényezőket. Armand Hammer a talál­kozón rámutatott arra, hogy az amerikai üzleti körök érdekeltek a két ország vi­szonyának normalizálásá­ban. A maga részéről meg­elégedéssel szólt a szovjet álláspontról, és megerősítet­te: folytatni fogja személyes erőfeszítéseit a szovjet— amerikai kapcsolatok meg­javítása érdekében. Csernyenko végezetül megköszönte Hammernak azokat az eredeti dokumen­tumokat — Marx és Lenin leveleit —, amelyeket az amerikai üzletember ajándé­kozott a Szovjetuniónak. Elhunyt Kutahov marsall Hosszan tartó, súlyos be­tegség után, életének 71. évében hétfőn elhunyt Pa­vel Kutahov légimarsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének helyettese, a szovjet légierő főparancsno­ka — jelentették be kedden Moszkvában. Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksé­ge és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa által közreadott gyászjelentés rámutat: Pa­vel Kutahov halálával sú­lyos veszteség érte a szovjet fegyveres erőket. A Nagy Honvédő Háborút Kutahov végig a harcoló egységeknél szolgálta. A le- ningrádi és a karéliai fron­ton előbb repülőszázadot, majd repülőezredet vezetett. Egyénileg 14, kötelékben plé­dig 28 ellenséges repülőgé­pet semmisített meg a légi­csatákban. A háborút követően Ku­tahov különböző parancsno­ki pozíciókat töltött be. 1967-ben nevezték ki a lé­gierő főparancsnokának he­lyettesévé, két évvel később pedig a légierő főparancsno­kává, a honvédelmi minisz­ter helyettesévé. Jelentős érdemeiket szer­zett Pavel Kutahov a szov­jet űrkutatás fejlesztésében is — mutat rá a gyászjelen­tés — amit magas rangú párt-, állami és kaltomiái ve­zetők írtak alá. TÜNTETÉS DUBLINBAN Írország fővárosában a brit miniszterelnök ellen tüntetnek. A tüntetés idején Dublinban tartották csúcsértekezletüket a Közös Piac tagállamai, a résztvevők között ott volt Mar­garet Thatcher is. (Telefotó — AP—MTI—KS) Szerdától — szombatig (december 5-től 8-ig) Egyes férfi- és női cipők, csizmák, gyermek posztócsizmák (27—30 méret) 30% ENGEDMÉNNYEL a Somogy Áruházban és a Kaposvár, Kossuth téri férfi cipőszaküzletben. (72755)

Next

/
Oldalképek
Tartalom