Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

1984. december 29., szombat Somogyi Néplap 5 „Visnye házainak száma 200, lakosaié pedig 1022. Postája Hedrehelyen, táviró­ja Kadarkúton, vasútja Hen- cse-Hedrehelyen van. Legel­ső okleveles említése Wysnye néven, mint Hedrehely mező­város tartozéka, 1443-ban történik. Nagyobb birtokuk a Márffyaknak van itt. Faluvis- nyén kívül Visnyeszéplak, Pa- csérvisnye, Kápolnásvisnye, Márfivisnye és Alsóhegy tar­tozik ide.” A fenti adatok a század elejéről származnak. Ma már az apró kis települések közül több elnéptelenedett. Vis- nyeszépfak még tartja magát. De már csak alig ... Emberek a betyár sírja körül Kadarkúton többször is megkérdezzük, hogy ez az út vezet-e Visnyeszéplak félé. — Sokat jártam én ezen arrafelé), lelkem, nekem el- hihetik — mondja egy fej­kendős néni. A Palitemető A táj holdbéli, egy-egy útközépre eső pocsolya raj­ta a nyugalom tengere. A legelső hely, ahol megállunk, a Palitemető. Az Itt lakók nevezik így ezt az egyetlen sírt. A szóbeszéd máig tart a múlt századi! híres betyár­ról, Nagy Pálról, akit nem fogott a puskagolyó. A falu­beliek beszédéből érződik: hiszik lis, meg nem is a be­tyárnak tulajdonított varázs­erőt. Gönczi Ferenc 1943- ban kiadott könyvében, a Somogyi betyárvilágban a következőiket írja: „A sír­ban valószínű egy Mészáros Pál nevű betyár nyugiszik, akit 1860 körül lőttek le Vis­nyeszéplak körül a pandú­rok. A babona szerint, mivel a puskagolyó nem fogta, pi­paszárral lőtték agyon, amelyet egy hétéves juharág­ból metszettek, és hét évig használták pipaként. Egyik komája ltudta a titkot, és - amikor pandúrnak állt, föl­használta ellene. Megemlíti még Gönczi Ferenc, hogy fejfáját ismeretlen kezek so­hasem engedik elkorhadni, mindig újat állítanak, és a mindenszentek! kegyelettel évenként virágot is varázsol a sírra. A ma látható fejfán is ott a fölirat: „A várme­gye katonája iábanyomát so­kat járta, Nagy Pál, akit megölt a pipaszár.” A név- változtatás valószínű oka az, hogy hajdan a betyárok ,több néven is szerepeltek. Mészáros Pali nevét még egy népdalban is megörökítet­ték: „Föflsizántiom a somogy- vári .temetőt, / Vetek bele piros pünkösdi szegfűt, / Kö­rös-körül dupla szegfű nyi- ladoz, / Közepében Mészáros Pál hervadoz.” Egyelőre még akadnak sírgondozó kezek. Akik itt laknak Visnyeszéplak sohasem tartozott a szabályosan cl- remriezetít falvak közé. A há­zak kibogozhatatlan logika szerint épültek itt, a szab­dalt faluképben csak gyanít- ati'uk, hogy hol van a ve­gyesbolt. — Melyik úton jöttek? — csodálkozik Kleiner Lajosné, a 'bolt vezetője. — Mert út, főleg ilyenkor, szinte nem is vezet ide. Még a terepjáró mentő is alig tud kijönni, ha szükség van rá. A bolt ellátásáréű érdek­lődünk. — Kenyeret kétnaponként ióznak lovas szekéren Vis- lyéről. Az üzlet egyébként éjjel-nappal nyitva van, az1 .ehet mondani, mert van így, hogy éjjel zörgetnek be' de a szomszéd házba, ahol akom, hogy adjak valamit, ilyenkor aztán fölkelek és aiszolgálom. Kleiner Lajosnén látszik, hogy Visnyeszéplak minden zegét-zugát ismeri. A régi időkről faggatom ; nevetve mondja: — Másfél érve va­gyok még csak somogyi. Az­előtt Budapesten (Laktam. Régi vágyam volt, hogy kö­zelebb jussak a természet­hez, állatokat tarthassak, azt sem .tudtam, hol van, ami­kor egy ismerősöm révén megtudtam, hogy olcsón jut­hatok itt házhoz. Eljöttem, megtetszett a vidék, hát Ki­ragadtam. ­Takács Pálné viszont ;tt született, nem is hagyta el azóta sem hosszabb időre a vidéket. Csaknem hat évti­zed az, amire visszaemléke- aik. Régi búcsúkról beszél­getünk, amelyeket a .ma már csalit borította hajdani tisztásokon' tánc követett, amikor iskola volt erre, ahova mindig sok gyerek járt. Aztán ahogy felnőttek, úgy látták, hogy máshol, a város­ban nagyobbak a lehetősé­geik. Elmeniték. Visszajárok Elhagyott házak között já­runk. Némelyik épület előtt rendezett kertek hirdetik: a tulajdonosok még visszajár­nak a szomszédos falvakból vagy°a városi panelek közé szorított életüket frissítik itt föl. Van azonban düledező- félben levő ház is jócskán, egyik udvarból éppen őzike néz ránk; látszik, nem gya­korta lát embert errefelé. Máramár úgy alakul, hogy barátságot kötünk, sőt alkal­mi modellünk lesz, hogy hir­desse: a természet itt kezd befurakodni a civilizációba, de azitán meggondolja magát Egy másik árván hagyott épület udvarán rozsdamarta szerszámokat látunk; stíluso­san három koffer maradt még itt, mintha a régi tu­lajdonosnak maradt volna még elvinnivalója. A kivert ablakok miatt humorossá vá­lik az ajtó biztonsági zára is. Végigjárjuk a Széplak ut­ca valamennyi házát. Az úton nénikével találkozunk. Érdeklődünk, hogy laknak-e még erre. Neveket sorol, ré­gi szomszédokét, akikkel „ össze j árosak” voltak, de már elkölitöatek. — Én is csak nyáron va­gyok itt; Kaposváron la­kunk. A gyerekeim kétna­ponként kijönnek, most még addig várok), iámig le nem vágjuk ezt a disznót — mondja, és kezével a közeli ház Irányába mutat, ahon­nan, mintha az állat igazol­ni akarná gazdáját röfögés hallatszik. — Látják, ezeket a háza­ikat mind eladják. Sokai megvettek már kaposváriak, pécsiek. Aztán nekünk is ajánlani kezd egy épületet. — Az a ház ott a karná- méké. Vegyék meg, jól jár­nak vele! — És mondja is a tulajdonos kaposvári cí­.át. — Mondják csak meg hogy a Domokos néni küldte magukat! Elbúcsúzunk. Utolsó pillan­tást vetünk a tájra. A dom­bos Zselic megkapó lankái egész úton velünk marad­nak. Föl kellett volna írni még­is azt a Címet. Varga, István Pályázat Derkovits-ösztöndíjra Pályázatot hirdetett a Mű­velődési Minisztérium és a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetsége a Derko- vitis Gyula ösztöndíjra. Bn- niek célja, hogy támogassa a tehetséges és már önálló művészi tevékenységet foly­tató fiatal művészeket. A hároméves ösztöndíj az al­kotók rendszeres és tervsze­rű munkán alapuló fejlődé­sét hivatott elősegíteni. A pályázóik elbírálása ed­digi munkásságuk, művészi, emberi magatartásuk és az ösztöndíj időtartamára szóló művészi céljaik megásmaré- se alapján történik. A fiatal művészeiknek olyan feladatot kell maguk elé tűzniük, amellyel a szocialista tartal­mú és igényű művészet előbbrehailadását szolgálják. Deíkovits Gyula ösztöndíj­ra pályázhat minden olyan 35. életévét még be nem töl­tőid képzőművész, aki a fő­iskolai tanulmányai után önálló művészi alkotómun­kát végzett. Kivételes eset­ben olyan alkotó is megkap­hatja az ösztöndíjat, akinek nincs főiskolai végzettsége. Az ösztöndíj összege három évi időtartamra havi 5000 forint. A díj odaítéléséről a művelődési miniszter dönt. A művészek ösztöndíjuk időtartama alatt konkrét fel­adatat kaphatnak a Képző- és Iparművészeti Lektorá­tustól; a Művelődési Minisz­térium képzőművészeti osz­tályától és a Derkovits Ösz­töndíj-bizottságtól. Az alko- tóknaík önálló kiállítások rendezésére, valamint cso­portos kiállításokon történő részvételire is lehetőségük van. A pályázati kérelemhez mellékelni kell a pályázó eddigi művészi munkássá­gának részletes ismertetését, önéletrajzot, a főiskolai vég­zettséget igazoló irat fotókó­piáját, az ösztöndíj időtar­tamára vonatkozó művészi cél megjelölését, a szakmai, az ideológiai továbbképzés programiját és a művészi munkásságot dokumentáló négy-öt alkotást. A pályázati kérelmeket a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályára postán keli eljuttatni 1985. január 31-iig (1884 Buda­pest, Pf. : 1.). A műveiket 1985. február 11—13-ig 9—16 óra között várják az Ernst Múzeumban (Budapest VI., Nagymező utca 8.). Elet bekötő út nélkül RÁDIÓSZEMLE Mindenki karácsonya Valóban mindenkié volt a szó legszorosabb értelmében, hála a műstorszenkesztók kö- rüilitekinltéséniek. A gyerme­kek — a mesejátékok és más irodalmi, zened adások tucatján kívül — két és fél órás, pergő, élvezetes kíván­ságműsort kaptak ajándékul hétfőn- délután, a serdülők az Egri csillagok és A gó- lyakaidfa hangjátók-változa­tát kedden, illetve szerdán^ a humán tudományok bará­tai Mihancsik Zsófia remek interjúját Makkai László történésszel, a zenekedvelők több hangversenyközvetítést, A varázsfuvola és a Szerel­mi bájiitail teljes fel vételét és sok-solk népi muzsikát, no meg a karácsonyesték állan­dó szereplőjének, Sebestény Jánosnak Szép hangok örö­me című, ezúttal is számos kuriózumot tartalmazó össze­állítását. Egyszóval minden­ki találhatott valami kedvé­re valót az éterben, amint remélhetően a családi fe­nyőfa alatt is. A szemleíró is úgy teljesítheti ketlem.es kötelességét, ha. ezúttal nem úgynevezett. rétegműsoirokat mazsolázgat, hanem olyano­kat, amelyekben valóban kedvüket lelhették kicsik és nagyok, a kétkezi és a szel­lemi tevékenységek művelői egyaránt. Ilyen vqlt kedden köra délután az Ismét a javából! című sorozat legújabb adá­sa, amelyben — amint az év vége fellé szokásos összage- zésá lázban természetes — az óesztendő legsikeresebb műsoraiból adoitt keresizt- metszetet Katona Terézia, Szalay Zsolt, Várkonyi Ba­lázs és Zsoldos Péter. Hal­lottunk benne kellemes-szel­lemes riportot a Mikulással kapcsolatos hagyományok­ról, a folyami halászait szak­mai titkairól, a friss Wobel- díjais Jarosiaw Seifert me- lankoíikus-mieditaitív, gyö­nyörű versét, s néhány han­gulatos slágert Andrew Lloyd Nebber musicaljéből, A Macskákból', ám — s ez óriási érdeme a szerkesztők­nek — a kétórás adásban mégsem tengett túl az unal­mat ébresztő pátosz, sem a mindelnáron kikapcsolódásra sertoemtő szórakoztató mű­faj. Ment hallottunk színvo­nalas megemlékezést az 1984. év nagy halottjáról, Indirá Gandhiról, s előre is pillant­hattunk az újesztendő hét­köznapjai elé, annak az elő­ször novemberben sugárzott Rádiónapló-hészletnek a hal­latán, amelyben' Faluvégi La­jos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal el­nöke nyilatkozott egyebek között az építőipar felada­tairól. Megnyugtató volt hal­lani a miniszterelnökdie- lyettes önkritikus magnyiüöit- koaását: a kormányzat téve­dett, amikor korábban ,,lefa­ragta” az állami bérlakások építésére fordítható összege­ket, s jövőre korrigálni igyekszik az egykori döntést. Szintén a „populáris” mű­sorok közé tartozott a Tár­salgó szerdai — Kulcsár Ka­talin által szerkesztett — adása. Nagy érdeme ennek az irodalmi magazinnak — az volt most is — hogy cí­méhez méltóan nem a Par­nasszus csúcsáról letekintő fölkent Mterá'torok módjára igyekszik heavatni a közön­séget a vers, a dráma, a próza titkaiba, hanem köny- nyad, kellemes, de tartal­mas csevegéssel és sok érté­kes hangdokumentummal szögez bennünket a készü­lék mellé. Ezúttal' Áprily, Devecseri, Illyés, Nagy Lász­ló, Tersánszky Józsi Jenő, Zelk Zoltán, Szabó Lőrinc, Tamási Áron; és néhány-más nagy író, költő szalagra vett önvallomása volt az ízletes „étel”. S hozzá a népszerű nyelvész, Lőrincze Lajos ízes-szép magyarsággal el­mondott, olykor jókedvre de­rítő, olykor nosztalgiát éb­resztő emlékezései. Lengyel András Orvosi ügyeletek hétvégén A tapasztalatokat vizsgálta a megyei népi ellenőrzési bizottság Az egészségügyi ellátás javítását szorgalmazta az , egészségügyi miniszter 1977- ben kiadott rendelete, amely szabályozta az orvosi ügye­letét a hétvégeken és a munkaszüneti napbkon. A Somogy megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság szakembe­rek bevonáséval annak járt utána, hogy az eltelt évek . sorén a tapasztalaitokból milyen következtetések vonhatók le. * Az utóbbi évtizedben megnőtt a szív- és érrend­szeri, valamint más idült betegségek száma, emiatt a gyors orvosi segítség el­odázhatatlan. Somogybán kilenc központi" orvosi ügye­let működik, emellett állan­dó és változó telephellyel hoztak létre orvosi ügyéle­teket. Napi központi ügye­let működik Kaposváron, Barcson, Marcaliban, Nagy­atádion, Boglárlellén, Siófo­kon. és Tálban, hétvégi ösz- szevant ügyeletét szerveztek Kaposváron, Barcson, Mar­caliban, Nagyatádion és Len­gyeltótiban. Hétvégi állandó telephelyű ügyeiét működik Csurgón, Andocson, Fonyó­don, Igáiban, Mamyén, Ba- latonberényiben, Nagyba­jomban és KaídaTfcúton. Ál­landó telephelyű napi ügye­letet szerveztek Balaton­szárszón és Balatonföldvá- ron. A tapasztalatok birto­kában megáMapítatíta a me­gyei NEB, hogy a változó telephelyű orvosi ügyétete- ket célszerű állandósítani a lakosság érdiekében, s ebben sok feladata van a községi I tanácsoknak. Változó telep­helyű orvosi ügyeltet műkö­dik még a megyében Zá­kányban, Gyékényesen, Por- rogszenitkiirályon, Darány- ban; Lákócsán, Böihönyén, Vesén és Nemesvidon, il­letve Lad-iHomiofcszentgyör- gyön és Szulliokban. A hétvégi csökkentett köz­úti közlekedést nem vették figyelembe a hétvégi orvosi ügyleteitek szervezésénél — áillapítiotta meg a bizottság. Emellett nagy gondot je­lent, hogy a segélykérő te­lefonok eigy része sem mű­ködik, ezért élérhatetten né­hány körzetben — különö­sen Zákány 'térségében — az orvosi ügyellet. Nem ki- elágítőek a segélykérő tele­fonok állapota Kaposvár környékén, Csurgó és Nagy­atád térségiében. A hétvégi központi ügye- létek kialakítása során fi­gyelembe vették, hogy a betegek időben jussanak gyógyszerhez is. Az össze­vont telephelyű ügyelétekan készenléti gyógyszertári ügyeletet is 'tanítanak, ám a NEB-vizsgálat nyomán ki­derült, hogy fontos, éliet- menitő gyógyszerekből az or­vosi táskába is több kell jusson. Az ügyeleti rendszer be­vezetése óta nőtt az ügyele­tet ellátó orvosok, egészség­ügyi dolgozók, ezzel párhu­zamosan az ellátott betegek száma. A vizsgálat rámutatott, hogy javítani Ml az ügye­letes orvosok, egészségügyi dolgozók munkakörülmé­nyeit. H. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom