Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-29 / 304. szám
1984. december 29., szombat Somogyi Néplap 3 TÜRELEM A csemegebolltban hosszú sor kígyózik a pult előtt. Oldalt az egyik bolti dolgozó friss hentesáruval rakoit|t konténert taszigál: — Három paifizer! Négy olasz! — ketten rakosgatják, szeletelik, készítik elő az utánipótlást. Közben a kiszolgálás egy szem eladó nyakába szakad. Szombat van, az emberek hétvégére vásárolnak, a szokásosnál több tételt. Hízik a sor, topognak, hümmögnék, morognak. Az eladólány is ideges, mozdulatai fölgyorsulnak. Kapkod. Elég egy csepp a pohárba'. r— Ide is jöjjön valaki! — idősebb asszonyság for- tyan föl a kenyerespolc előtt. — Itt állok... — Sosem tudjuk mag, mióta. Hangját elnyomja az eladó- lány forties zárná ja:— Álljon be a sorba, mint a többiek! _ Még néhány jelző oda és v issza, az interpelláló asz- szohyság megsértődik, és elvonul. Mi történt? Semmi. Hétköznapi, megszokott jelenet. Két egymásnak teljesen, közömbös ember összeszólalkozott. A gyors és heves indulatkisülés elszállt, mint a könnyelműen adott szó. Az utcán, ha találkoznak, meg se ismerik egymást. Azon gondolkodom : mire' volt jó az egész? Tudunk-e egymással szemben . megf elelő türelmet tanúsítani? Hömpölyög a tömeg az utcán, nők és férfiak. Bevásárolnak, fodrászhoz, vendéglőbe, könyvtárba, moziba mennek, szülői értekezletre sietnek, nap nap után dolguk van egymással. Mindennap újjászülető kis összeütközések. Olyikor pillanat alatt kell megérteni, mit kíván a másik. Ez gyors heilyaetfölismierést, a beleélés fejlett képességét kívánná meg. Csak így gördülhetnek olajozottan a dolgok, csak így fejlődhetnek ígéretesen az emberi kapcsolatok. Mégis, mennyi a panasz az oktalanul fölényes, rosszul számoló pincérre, a goromba vendégre, a loityoigó, tapirn tatlan fodrászra és a nagyképű daueröltatóra, a rideg, kidktaltó kalauzra és a garázda utasra, az ügyintézést halogató bürokratára és a „felső” kapcsolataival kérkedő ügyfélre, a ... de minek folytassuk? Apró, önmaguk- ban jelentéktelen esetek, mégis, e mindennapos konfliktusok bogáncsként alkasz- kodnak kedélyünkbe, s nyomasztják közérzetünket. Minél szaporábbak, annál inkább kezdenek viselkedéskultúránk részévé válni, el- satnyítva annak emberi tartalmait. Modorrá válik az ideges, türelmetlen hang, észrevétlen kap polgár jogot a nyerseség, csökken a másik egyéniségének, véleményének .értéke a szemünkben-. Megálljt kellene inteni hát! De ez nem megy egyszeri elhatározásra, még kevésbé utasításra. A gyökerek mélyebbre nyúlnak. A csemegében például a jobb munkaszervezés nem vezet ösz- szeü-tiközéshez, a pincér is más, ha aem terhelik meg munkáját rosszul átgondolt prémiumföltételek. S a szülő és pedagógus aligha néz fankasszemet a gyengén sikerült bizonyítvány fölött, ha köztük a kapcsolat rendszeres, az információ folyamatos. A . fölliszabadulá-s óta eltelt negyven esztendő óriási társadalmi mobilitása legkülönbözőbb szemléletű, vérmérsékletű, iskolázottságú embereket sodort — legtöbbször véletlenszerűen — egymás mellé. Egy házban lakik, szívja be a másik ebédjének Illatát a mérnök és könyvelő, nyugdíjas és orvos, tanár és géplakatos, kertész és zenész. Eltérő életmód-ale- méket, életvezetési mintákat hurcolnak magukkal, mást és mást láttak a családban, amelyben föl nevelődtek, a tanintézetben, ahol a munkára fölkészítették őket, és korábbi lákóhelyükön. A magatartást hagyományosan - szabályozó aliemék (falu, vallás, szakmai rétegezettiség) élveszítették jelentőségüket, s az új még csak most alakul. E tarka, sokarcú embertaniéig nemcsak egymás mellett él, dolgozik, együttélésének formáit is csak most alakítja. Ebben kellene segíteni, helyes irányba ösztönözni. Hogyain? A közvetlen érintkezés alkalmainak gazdagításával. Erre kitűnő tér lehet a lakóhely. Az itt létesült klubban, sportpályán, a közvetlen környezetért végzett közös munka során csiszolódhatnak a kulturált érintkezés formái s viselkedéskultúránk. Szaporodó szakmai egyesületek, tagságok, s a helyi érdekek ömeíl- v„ű szerződése is ideitartozik. A házában,, lakásában elkülönülten élő munkás, tisztviselő, értelmiségi csak így tanulhatja meg a munkán kívüli társadalmi magatartás normáit, élheti át és fogadhatja el értékeit. Mert ezt is gyakorolni és szüntelen építeni kell. Csak így változhat az olyannyira kívánt irányban viselkedéskultúránk. Csupor Tibor Befutott az Agrotechnika Gépipari Kisszövetkezet Üzleti kapcsolat háromszáz céggel Mezőgazdasági gépalkatrészek felújítása és gyártása sorozatban Hosszú évekig gondot jelentett a mezőgazdasági üzeméknek erő- és munkagé- paiik javítása a már krónikussá vált alkatrészhiány miatt. Ebből indult ki Ma- tucza József, aki három évvé! ezelőtt tizenötödmagá- vál megalapította a kaposvári Agrotechnikai Gépipari Kisszövetkezetet. A kaposvári vasútállomás tőszomszédságában az Uni- verzá'l kisszövetkezettől bérlik azt a műhelyt, amely otthont ad a ma már mintegy ötven főt foglalkoztató javító- és gyártóközpontnak. Az élső esztendő, 1982 bizonyította már, hogy szükség van az ilyen jellegű tevékenységre annál is ihkább, mert a mezőgazdasági üzemeknek nem éni meg, egykét darabos nagyságrendben alkatrészt előállítani vagy netán javítani a mlagas költségek és a fölösleges anyag utáni szaladgálás miatt. Az Agrotechnika 1982-iben több mint négymillió forinttal, az 1984-e.s évet pedig várhatóan 14 millió forint bevétellel zárja, mélyből a nettó nyereség eléri ia 3,5 milliót. Az említett adatokból is kitűnik, hogy a kisszövetkezet fejlődése töretlen és az elnök a jövő évet tekintve is bizakodó. Ezt jelzi az is, hogy az alakuláskor mindössze nyolcvanezer forint volt a cég induló tőkéje, ma pedig hárommillióra tehető a közös vagyon. Térjünk vissza azonban az Agrotechnika tevékenységi körére! Nagy sorozatban végzik a különböző erő- és munkagépek alkatrészeinek javítását és nem elhanyagolható az általuk gyártott és importot helyettesítő alkatrészék előállítása sem, amely az idei termelésből több mint 3,5 millió forintot tesz ki. Így több száz dotofcos'arat és felvonóházat állítottak élő a Claas-Domi- nátoroikihoz, s az igény 1985- berí eléri az ötmillió forintot. A gyártáson kívül, mint ahogy említettük, tevékenységi körükbe tartozik az alkatrészeik felújítása és javítása is. Többek között ők végzik a Claas Donrpnáto- rók dobkosáraimak 'javítását, a vákuumszivattyúk, a dízel befecskendező szávaty- t.yúk, különböző pneumatikák és hidraulikák felújítását és ők állítják elő a szükséges igumitömítéseket, alkatrészeket is. A mezőgazdasági üzemek és a különböző termelési rendszerek számára is előnyös az Agrotechnikával! való együttműködés, már csak azért is, mert a kisszövetkezet átveszi -a meghibásodott, elhasználódott részegységeket és helyette azonnal felújított alkatrészt biztosít az üzem részére. Nagy hangsúlyt helyenak a minőségi munkára és ezt bizonyítja, hogy a kisszövetkezet tagjai (között négy gépészmérnök és tizenöt teohnikus található. A hegesztéshez szükséges anyagokat a svájci CastoLim céggel történő együttműködés révén szerzik be, és szükség szerint a legmagasabb technológiai követelményeknek megfelelő alumínium-önt- vóny-íh-egesztés’t és féimszó- rást is végeznek. A kaposvári Agrotechnika nem csupán a somogyi mezőgazdasági üzemekkel áll kapcsolatban. Nevét ma már országosan ismerik. Egy éve annak, hogy Nyíregyházán öt fővel kirendeltséget alapítottak és a tervék szerint a hálózat bővítésének következő láncszeme Vas megye lesz. A szövetkezet vezetőit újiabb tervek foglalkoztatják, a fődarabjavítós körének bővítésévé!. 1985- től vállalják az MTZ-trak- torok kormányoszlopának, a hidraulikáknak, ipari hűtőknek, főfékihengereknefc, billentő- és munkahenge- reknék, lefúvószelepefcnek és légfékhengereknek a javítását. S. Gy. Egymillió forint hálózatfejlesztésre Korszerűbb áramszolgáltatás A MTESZ az agrárértelmiségért Ismerősöm ' panaszolta, hogy nem tudja használni külföldről hozott árammal működő ébresztőóráját, mert az folyton késik. A késésnek „biztos laz áramingadozás az oka”. — Természetesen elfordulnak nemcsak Kaposváron, de másutt is az országban kiisebb-nagyóbb áramingadozások — válaszolt Sebestyén Gyula, a Dédász kaposvári üzemigazgatója. A szinkron- órák késését azonban nem ezek okozzák. Az óra 60 herz frekvencia állandó biztosítása esetén működik pontosan, Magyarországon pedig. 50 herz a hálózati frekvencia. — Szerencsésnek mondható az év, kivéve a januárt. Sikerült azonban minden káros (következményt megszüntetnünk, s az elmúlt tíz hónapban kedvezőbben alakult a városi áramszolgáltatás helyzete a tavalyinál. A pár nappal ezelőtti nagy eső és fagy következtében a Balaton-parton, a siófoki üzemigazgatóság területén és Tab környékén van sok üzemzavar, vezetékszakadás, napok óta tart a hibaelhárítás. Az áramingadozásra, áramkimaradásokra egyre érzékenyebben panaszkodnak a fogyasztók, különösen amióta egyre 'több háztartásban van mélyhűtőláda, s a bennük felhalmozott áru megfontolhat.-— Milyen korszerűsítési munkákat végeztek az idén? — Csaknem egy éve született a rendelet, amely a 3,3 kilowattnál nagyobb teljesítmény esetére előírta a hálózatfejlesztési díj fizetését. Hatására visszaesett a nagyteljesítményű hőtárolós kályhák kereslete, de még így is egymillió forint származott a három negyedév alatt a hozzájárulási díjból az üzem- igazgatóság területén. Ez így soknak hangzik, azonban mindössze három kilométernyi hálózat korszerűsítésére, illetve megépítésére elegendő. Az üzemigazgatóságok fejlesztésére költségvetési pénzből fordíthatnak, nem gazdálkodó egység vagyunk, mi csak szállítjuk az energiát, nem termeljük. Kevés pénzt fordíthatunk korszerűsítésre évente. Az Idén a városban az Erdősor, Balaton, (Pázmány Péter és. Dobó István utcákban cseréltük ki a régi vezetékeket, s új kábelt helyeztünk el a Május 1. utca déli oldalán az elöregedett helyett. Ezen kívül az új lákótelpeken, s az újabban osztott telkeken biztosítottuk a villamosener- giát. Több helyen hálózatbővítés Is volt. Alvállalkozóként veszünk részt .a MÁV kereskedelmi pályaudvar kihald tásában, fejlesztési munkát végzünk a 61-es út kaposvári átkelési szakaszán. — Az üzemigazgatóság te- * rületén egyre hő a villamos- energia-felhasználásd igény, az elmúlt 10 hónap alatt kilenc százalékkal. Hogyan illeszkedik ez a népgazdasági tervbe? — Sehogy — válaszolt kategorikusan az üzemigazgató. — A népgazdasági terv mindössze 3,0—3,3 százalékot tartalmaz. Az energiafelhasználás növekedésének egyik oka, hogy igen sok még a rossz energiahasznosítású berendezés a háztartásokban. Egyik ilyen például az izzólámpa: a felhasznált energia nyolcvan százaléka hővé alakul. A korszerűbb fénycsövektől idegenkednek az erpberek. Rossz hatásfokúak a régi típusú tévék, mosógépek, hűtőszekrények. A most kapható, integrált áramkörű televíziók harmadnyi energiát fogyasztanak, mint a régi csöves készülékek. — Milyen Kaposvár közvilágítása? — A korszerű közvilágítási kategóriájú higanygőzlámpákkal jónak minősíthető. Folyamatosan cseréljük a narmálégőket 80 wattos higanygőzizzókra, sőt egy-ikét helyen már, (takarékos 'energiafelhasználású nátrium- lámpák világítanak. Ezek több fényt adnak, s kisebb teljesítményűek, a jövőben ezek szolgáltatják -majd a közvilágítást. Ha — fűzi még hozzá kicsit keserűen — ösz- szs nem törik, ki nem belezik azokat is.. Sok az indokolatlan kártevés, s hatalmas összegeket emészt fel a javítás. K. A. Hazánkban az agrárértal- miségiek száma az elmúlt években tovább nőtt és az idén már megközelítette az 50 ezret. Tevékenységük, munkájuk jelentősége is mind nagyobb, mivel a szakmai ismeret alkalmazása ma már alapvetően fontos a nagyüzemi mezőgazdaság- hain. Csáky Csaba, a Magyar Agrártudományi Egyesület ügyvezető főtitkára, az MTESZ éves tevékenységének értékelése kapcsán az egyesület agrárértellmiséget érintő feladatairól nyilatkozott aiz MTI munkatársának. A MAE 1984-bein mintegy 3000 vitafórum, tapasztalatcsere, bemutató és kötetlen konzultáció szervezésével igyékezetit hozzájárulni az agrárterületén dolgozó szakembernek tájékoztatásához, segítve a mind korszerűbb agroltechnológia kialakítását és elterjesztését. A rendezvények között számos rangos nemzetközi találkozó is wollt; öt nemzetközi és öt nemzetközi részvételű hazai kongresszusra került sor. Mindezt egybevetve az idén az európai országok közül hazáhkban rendezték a legtöbb agrár témájú világkongresszust, illetve nemzetközi tanácskozást. Ezeken több mint 2500 külföldi szakember vett részt. A szocialista országok közül elsőként nálunk rendeztek, szintén az idén, agrár- és videofilm- szemlét. Az egyesület külön programok keretiében foglalkozott egy-egy rétéig sajátos helyzetével. Az idén is megrendezték a női agrárszíak- emberék tapasztalatcseréjét; tájékoztatót szervezték — a MÉM-mél és a KISZ-szel közösen — a pályakezdő fiataloknak. Klubok, fórumok szervezésével és pályázatok kiírásával igyekezett a szervezet mind élőbb kapcsolatot teremteni az egyetemék és főiskolák agrárszakos hialigatáival. Az agráregyesület jövőre a tervek szerint 14 oriszàigœ, illetve nemzetközi tanácskozást szervez, rendez. Közülük is kiemelkedő lesz a magyar származású agrárszakemberek nemzetközi tanácskozása, amelyen a mezőgazdaság fejlesztésének fő irányait tekintik át a legnevesebb hazai, valamint külföldön élő magyar szakemberek.
