Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-28 / 303. szám

\ A —4 Világ proletárjai, egyesüljetek I S 'VAR a AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 303. szám Ára: 1,40 Ft 1984. december 28., péntek Apró falvak kis boltjai December derekán már jól látszanak a kis települések kereskedelmi ellátásának gyorsított ütemű javítását szolgáló hároméves rekonst­rukciós program első so­mogyi eredményei. Amikor az idén erről határozott a Szövosz elnöksége — 550 millió forintos hozzájárulás­sal — döntését nem gazda­ságossági, hanem társada­lompolitikai megfontolások vezették. A mai Magyaror­szág lakosságának — az el­múlt két-három évtized lát­ványos városodása és váro­siasodása ellenére — még mindig jelentős hányada él eldugott, apró faluban, ma­jorban, pusztán, tanyán. Éle­tük sokban különbözik azo- kétól, akik fejlettebb, népe­sebb helyeken vannak beje­lentkezve. Sorolhatnánk az iskolázta­tásban, orvosi ellátásban, közlekedésben, közművesí­tésben és művelődésügyben tapasztalható különbségeket. Ezek mind alapvető társada­lompolitikai célunkat — az esélyegyenlőséget — kérdője­lezik meg. „Másodrendű ál­lampolgárról” — mint azt né- hányan vélik — természe­tesen nincs szó, a hátrányos szociális különbségek halmo­zódásáról annál inkább. Kongresszusi dokumentumok, kormányhatározatok, megyei programok egyaránt eltökél­ten akarják a falu és a vá­ros közötti különbségek meg­szüntetését, a kétféle élet­mód közelítését. A gazdasági változások, a városiasodás — világjelenség! — szívó-alakí­tó hatásai szükségszerűen és e törekvések ellenére vezet­tek a kevésbé életképes terü­letek sorvadásához. Hozzá­járult mindehhez a nem mindig átgondolt település- fejlesztés is. Intézkedések sora bizonyít­ja: nem maradnak, nem ma­radhatnak magukra az ap­ró falvak, puszták lakói. Gazdasági-társadalmi fej­lettségünknek csak adott, s már meghaladott pontján lát­szott úgy, hogy nem életre­valók e települések. Népes­ségmegtartó képességük fo­kozása az a tartalék, amiben életerejük létezik és hat. Ezt szolgálja a Szövosz el­nökségének döntése és az a jelentős támogatás is, amit az elavult boltocskák, kicsi üzletek rekonstrukciójára adtak. Ebből az összegből Somogy három évre 27 mil­liót kapott. A Mészöv ezt to­vábbi 4,3 millióval „fejelte meg” a megyei közös fejlesz­tési alapból. A helyi taná­csok is támogatják az akciót; sajnos meglehetősen sze­rény, 1,4 millió forintos ösz- szeggel. Az igények jóval megha­ladják a lehetőségeket. So­mogynak száznál is több, félezernél kevesebb lakosú kis faluja, pusztája van, het­ven körüli az 500—1000 la­kosú települések száma és 35 az 1000—1500 közöttieké. En­nek alapján szerénynek te­kinthető a 135 benyújtott pá­lyázat. De még közülük sem kaphatott mindenki támoga­tást. Az idén a tervezett 43 kis vegyesbolt korszerűsíté­séből 30 valósulhat meg, _ s az arányok várhatóan jövőre sem változnak. Nem könnyű tehát az ap­ró falvakban lakó somogyiak helyzetének javítása, s eb­ben gyors és látványos ja­vulás nem is várható. Szük­ség van azonban a szívós munkára, a minden kam­pányszerűséget mellőző rend­szeres figyelemre, és érde­keik fokozott képviseletére. Csupor Tibor Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások kezdődtek Lázár György fogadta Janusz Obodowskit Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására — a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 21. ülésszakára — csütörtökön hazánkba érkezett Janusz Obodowski, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a bi­zottság lengyel tagozatának elnöke. Lázár György, a Minisz­tertanács ejlinöke a nap fo­lyamán az Országházban fo­gadta1 Janusz Obodowskit. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen részt vett Marjai Jó­zsef. Jelent volt Jerzy Zie­linski, a Lengyel Népköztár­saság budapesti és Biczó György, hazánk varsói nagy­követe. Csütörtök délután Pécsett Marjai József és Ja­nusz Obod'owskii a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság 'tagozati elnökei, szakértők bevonásával meg­kezdték az ülésszak napi­rendjén szereplő kérdések megtárgyalását. Fehér karácsonyunk volt A i c W G F i Havat üzent ránk a Földközi-tenger vidékén tobzódó ciklon. Ádám, Éva nevének estéjén hullani kezdett a pelyhes, fehér ... Takaró borítja a világot, öt-tíz centiméter vastag. Hóember répaorra piroslik ránk az udvarokból. Vad- ludak húznak az égre V- betűt. A tél örömei a gye­rekeket kényeztetik. Az utak gondja a felnőtteké. Gépek a hó ellen Horváth Miklós ügyeletes mérnök a iKPM közúti igaz­gatóságától tájékoztatott bennünket a somogyi út- helyzetről. Tegnapi jelentés szerint a főútvonalak min­denütt járhatóak a megyé­ben. A sószórást tizennyolc gépkocsival végezték : ezek­hez csatlakozlak a Volántól, téeszektöl, állami gazdasá­goktól bérelt gépjárművek is. Négy üzemmérnökségről — a kaposvári mellett a nagyatá­diról, a szánrtódiról és a mar­caliról — indultak a szóró és hótoló gépek, valóságos őr­járatot tartva a főútvonala­kon karácsony első napjától. Főként a megye északi ré­szén váltak síkossá az utak tegnap reggelre: Szántód és Marcali körzetében érzékel­ték ezt a gépkocsivezetők. A kaposvári és nagyatádi terü­leten kevésbé okozott gondot a fagyás. Megkérdeztük a MÁV ka­posvári állomásfőnökségének rendelkező szolgálattevőjét, Szalai Lászlót is: a havazás okozott-e fennakadást a vo­natok közlekedésében. El­mondta, hogy mivel a hó vi­szonylag kicsi, járat nem ma­radit el, akadályok nem ke­letkeztek a vasúti pályákon, és késést nem a havazás Oko­zott. Stratégia szerint A Kaposvári Városgazdál­kodási Vállalat gépkocsiján jártuk be a megyeszékhelyt Farkas László igazgató, Vé­kony László főmérnök és Püspök Rudolf köztisztasá­gi és téli hószolgálaitvezető- vel. Útközben sószóró jár­művekkel találkoztunk, a vállalat gyalogos dolgozói a járdákon, buszmegállókban serénykedtek. A városgazdál­kodásiak munkanaplót ve­zetnek az eseményekről, itt itör.téneti sorrendben követ­hetőek az 'események. Való­ságos stratégia alapján dol­goznak: December 24-én 18 árakor kapták a jelentést a hava­zás kezdetéről. Tizenkilenc órától a szolgálatvezető már ellenőrizte a városi utakat, helységnévtáblától helység- névtábláig. Húsz óra 50 perc­kor berendelte a gépkocsive­zetőkeit; a munkafolyamait el­ső részéhez nyolc „pilóta” áll készenlétben. A másodikhoz huszonöt fő a járdatisztítást elvégezni kisgépekkel, kézi erővel. A kocsik 25-én reg­gel 6-ig dolgoztak, így feke­te utak várták a közlekedő­ket a megyeszékhelyen. Hat óra 30 perckor újra havaz­ni kezdett, ismét elindult há­rom Zii.L, és 14 óráig dolgo­zott. A lejtős utakra is jutott egy gép, hogy a .buszok za­vartalanul közlekedhessenek. Éjszakára újra öt gép taka­rította a havait, a kis Mul­Lázár György fogadta a lengyel miniszterelnök-helyettest. Összehívták a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülését tlcar pedig a járdákat tisz­tította. Dolgozott a közterü- letfennrtantó csoport is 23 óráig. Karácsony másnapján haj­nali 4-fcor kezdtek, s eddig 100 köbméter fűrészporos sót szórtak az utakra. Délelőtt 10 és 11 között „ilatyakolással” foglalkoztak a kocsik. Teg­nap hajnali ,4-kor fagyni kez­dett, mínusz 6 fokig süly- lyedt a hőmérséklet. Ezért két Zil járta a meredek ut­cákat, hogy újabb fűrészpo­ros sót szórjon le, A várost a kaposfüredi résztől a toponáni városré­szig felosztották a gépkocsi- vezetők között; minden jár­műnek szabályos útvonala vaní, így a „haditervet” si­keres végrehajtás követte. Kaposvár főbb uitcáin nem okoz gondot a (közlekedés sem gépjárművel, sem gya­log. Az előzetes megállapodás­nak megfelelően 1985. január közepén Szófiában tartják meg a Varsói Szerződés Tag­államai Politikai Tanácsko­zó Testületének soron követ­kező ülését. (MTI) Hústermelésünk az élvonalban A húsipar az idén is ki­egyensúlyozott ellátást bizto­sított, a tervezettnek megfe­lélő mennyiségű áru került a bolthálózatba, bár a minő- séggiél kapcsolatiban! adód­tak kifogások; az eredmé­nyekről1 és a gondok meg­oldásának lehetőségéiről nyi­latkozott Faludi Endre, az Állutforgallmi és Húsipari Tröszjt vezérigazgatója az MTI munkatársának. — Az egy főre jutó hús­termelés magas hazánkban, nemzetközi összehasonlítás­ban ebben az első öt ország között vagyunk — mondot­ta. — Kedvező egy másik eredmény is: az idén egy- egy magyar állampolgár már több minit 77 kiló húst fo­gyasztott. Ennek hozzávető­leg faliét az állami ipar ad­ta, természetaseni a mező­gazdasági termelők közre­működésével. A fogyasztás szerkezetében nagyobb vál­tozás nem következett be, a forgalomba hozott hús 70— 80 százalékát továbbra is a sertéshús teszi ki. Az áflla- mi ipar közel 9 millió ser­tést vett át és dolgozott föl 1984-ben, asz állomány felie a kistermelőktől származott. Az eredményéket érzékelteti, hogy néhány éve ez a szám még az országos termelést jelenítette. Az iparág, az ex­port előirányzat teljesítéséért is nagy erőfeszítéseket tett; az élirnúlt évinél több árut küldött külföldre, ám a ko­rábbinál is alacsonyabb vi­lágpiaci árak következtében a többletára gyakran az ár­esés ellensúlyozására sem vollt elegendő. Mindent egy­bevetve azonban az ágazat sikeres évet zárt. — A tröszt keretében a vállalatok nagyfokú önálló­ságot élveznek; ami egyebek között abban nyilvánul meg, hogy az ánuk választékát szabadon alakíthatják, és a tenmellés belllső szerkezetéről is maguk döntenek. Az ága­zattá érdekeltség gazdálko­dásunk belső rendjében egy­beesik a vállalati érdekelt­séggel, és szerencsés módon találkozik a fogyasztód igé­nyekkel is. Termékeink két­harmada ugyanis az úgyne­vezett olcsó áruk közé tarto­zik, tehát kilónként 76 fo­rint aliaittá áron kel el. Az üzemeik ennél is több olcsó termék előállítására lenné­nek képesek, ám ez a tény a fagyasztó számára nem min­dig egyértelmű. A bontott hús, az úgyne­vezett tőkehús minőségét, bár nem nagy számban: de éri kifogás. Az ipar kész arra, hogy az eddigi gyakor­lattól' eltérően ne félsertése­ket küldjön az üzleteikbe, ha­nem féldanaibott árut A ke­reskedelem ezzel: a leihető- séggel mindeddig nem élt. Nem arról van. szó, hogy a vágóhidakróli kikerülő vala­mennyi szállítmány „kidol­gozása” hibátlan, ám az üz­letekben a bontás során el kell távolítani a nem szab­ványos zsiradékot. Ezt annál' is inkább megtehetik, mert az ipar — a fennálló ren­delkezések szerint — köte­les visszavásárolni ezt az „anyagot”. Azonban erre is kevés a felkérés, amit hely­telenítünk és igyekszünk maijd változtatni — termé­szetesem a kereskedelemmel folytatott ismételt tárgyalás után — ezen a gyakorlaton. Az ipar egész sor területen erőfeszítést tesz a minőség javítására. Az elkövetkező három évben 2—2,5 milliárd forint értékű gépi beruhá­zást hajtunk végre. 1984— 85-ben egymillard értékű fejlesztésre kenuit illetve ke­rül sör. Az ipar jövőre — ez a már megkötött jövő évi termel­tetési szerződésekből is le­mérhető — továbbra is za­vartalan belföldi ellátást tud biztosítaná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom