Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

v: Világ proletárjai, egyesüljetek! OGYi Néplap ^4'WrÁ, XL. évfolyam, 302. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára; 1,80 Ft 1984. december 24., hétfő PARÁNYI VÉGTELEN A toronydaru gémje méltóságteljesen elfordu kinn a rádió közleménye szerint legalább mínusz két fok | van. A tiszta időben csillan az éjszakai fény, míg leeresz- jj tik a következő elemet, hat üvegtáblát számolok. Az ár- S nyékből előlépők pillanatok alatt a helyére illesztik az j előregyártott erkélyt: ahová a nagyszobából talán ezen * a karácsonyon kiléphet a boldog tulajdonos: Szemközt már beköltöztek a tízszintes épületekbe. A !j tervező igyekezett megbontani mindenféle vidám színek- jj kel, annak egymásbaolvadó árnyalataival az égnek törő 9 hasábokat. A mélypirost a halványrózsaszín váltja föl: | érzem a ritmikát, a tónusok egymásbaolvadását, mégis | zavar a mértani idomok pontosságának kimértsége. Per- í sze, akik a mostani karácsonykor új otthonukban kö-1 szönthetik a szeretet ünnepét, boldogan állították föl az . első fenyőfát, amit szeretteikkel együtt díszítettek. így . van ez jól. Am gondol-e közben azokra az embertársaikra, akik- . ről csak a tömegkommunikációs eszközök segítségével tu- f dunk. Gondolunk-e azokra az éhezőkre, akik Afrikában : vagy Indiában, a harmadik világ többi országában az éhségküszöb szélén tántorognak? Évente ma is milliók halnak éhen, miközben a vi- I lág fegyverarzenálja tovább növekszik. Megborzadok at- f tói, hogy az erőfeszítések ellenére még váratnak maguk- j ra a tárgyalások, holott korom miatt — szerencsére — még nem éltem át egyetlen világégést sem. Amikor születtem, amikor apám hadifogságban volt, • s nyiladozó gyerekfejjel fölfoghattam: mit jelent szü- | leinknek az új rend, a szocialista társadalomért való küzdés. Hányszor költözött a család! És ki tudja hány- I ezren tették ugyanezt annak idején — kötelességből. Idő­ről időre felötlik bennem, vajon mit tudnak gyermekeink a fölszabadulásról? Karácsony! Mi viszonylag jól élünk. Jut ajándék a fenyőfa alá, és mindenféle finomság az ünnepi asztalra. De a szeretet ünnepén vajon gondolunk-e a földkerekség távoli részein előkre? Jól tudjuk, összezsugorodott e gló­busz. A tömegkommunikációs eszközök jóvoltából az in­formációáramlás oly gyorssá vált, hogy időként arra sem figyelünk, ami fontos. Holott jól tudjuk: a település, a megye- és országhatárok szerepe az emberiség jövője szempontjából mindinkább elhanyagolható. Egy földünk van, és rajtunk áll: meddig él ember a „kék” bolygón. Sokszor nem törődünk egymással. Becsukjuk az ajtót, és abban a hiszemben ringatjuk magunkat, hogy bennünket nem érhet baj, elkerülnek a gondok. Önámítás! Az indiai Bhopal városában szörnyű kínok közepette meghalt két és fél ezer ember. Némelyek nem figyelnek oda, mert nem nálunk történt. Hogy ismét eltérítettek egy repülőgépet? Megnyugtat bennünket, hogy nincs raj­ta magyar állampolgár. Pedig illik figyelemmel kísérni a körülöttünk történteket... 1985 talán meghozza a várva várt enyhülést a világ- politikában. Csernyenko üzenetét a fegyverkezési hajsza megállítására és a leszerelési tárgyalások folytatására re­mélhetőleg komolyan veszik Washingtonban is. Bízzunk abban, hogy az amerikai külügyminiszter januári moszk­vai útja és a tervezett trágyalások konstruktívak lesz­nek ... Amikor meggyújtjuk a karácsonyi gyertyákat, gon­doljunk arra, hogy egy földünk van, hogy a világ, a ma­ga végtelenségével együtt is oly parányi. Gondoljunk ar­ra, miközben megöleljük szeretteinket és átadjuk a fe­nyőfa alá rejtett ajándékokat, hogy másutt több millióan éheznek, s arra sem jut pénzük, hogy emlékezzenek a szeretet ünnepére. Gondoljunk azokra is, akik nem tölt­hetik családi körben a, szeretet ünnepét. Salamon Gyuht Kellemes karácsonyt! Kínai—szovjet megállapodás Kína és Szovjetunió meg­állapodott abban, hogy a jö­vő év első felében 1990-ig szóló gazdasági és kereske- ,delmi megállapodásit írnak alá. Ez az időszak egybeesik a 7. kínai ötéves terv idő­szakával. Megvitatták továb­bá annak lehetőségét is, hogy külön egyezményeket írnak alá gazdasági-kereske­delmi, valamint tudományos­műszaki együttműködésről, gazdasági-, kereskedelmi- és műszaki-itudományois vegyes bizottságot állítanak fel. A' 'magállapodások Jao Ji­lin ,kínai miniszterelnök-he­lyettes és Ivan Arhipov szov­jet első miniszterei nők-helyet­tes pekingi tárgyalásain szü­lettek. A két államférfi össze­sen háromszor tárgyalt egy­mással, a harmadik forduló­ra vasárnap délelőtt került sor. E megbeszéléseken kívül a két ország szakemberei csoportokban is megvitatták a gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés bő­vítésének lehetőségeit. tévesszen meg senkiit, a ter­vezett bevételüket az utolsó fiJ/lérág hozták, s így 105 millió f amint nyereséget mondhatnak magukénak. Kemény munka van a maigy szám mögött. Az 1805 tanná cérnából nyolcszáatíz tonná­nyit a tőkés piacon értéke­sítettek. Nem is akármilyen cérnáikról van szó, egytől egyik munkaigényesebb az előállításuk, mint az itthon ismert cérnáké, kímáliatlenak a minőségi előírások, de Nagyatád áiltlija a versenyt. Bizonyítja az a tény, hogy sikerült újabb vevőkre ta­lálni lik Nyugat-Európáhan. — Az első negyedévet le­számítva minden hónap ne­héz volt — Bírták-e cérnával? — Megfeszített volt a tem­pó. Átlagosam 2—3 ember hiányzott a tervezett lét­számból, csakhogy a munlka niem nagyon tartotta tiszte­letben ezt. Ha ember keltett a cénniáizógépek melllé, hát beálltak a csoportvezetők és a leírók is. A cérnáizógépek zaját az itt dolgozó asszonyok csalk fülvédôvel tudják elviselni. Horváth Józsefnével, az egyik fiatalasszonnyal is csak az üvegajtók mögött válthatunk néhány szót. — Ma hánykor jött? — Hatkor kezdődött a mű­szak, úgy hogy a férjem vit­te iskolába a kisfiúnkat. Tudja, ő is itt dolgozik, csialk másik műszákban, hogy le­gyen mindiig otthon valaki a gyerek mellatt. — Leállnak rövid>essn a gépek. Az esztendő itt végeit ér. Az új év első munkanap­jáig mi tesz a program. ? — ElőiSzör is szeretnék so­kat beszélgetni, nagyon hiányzik már, hogy együtt legyen a csatiad. Évközben álig találkozunk, csák vasár­nap, de az utóbbi hetekben még akkor sem. —• Magérte? — Egy régi családi házalt vetítünk, azt kell rendbe -ten­ni, hogy kényelmesem tehes­sünk. KeM a pénz... — mondja, s már indul is visz- sza a gépek mellé. Elmanő- ben még ránéz az üzemve­zető szobájában felállított fenyőre. Ma már otthon is díszít­hetik a fenyőt — akárcsak a többiek —, megérdemel­ten, hiszen megtették a ma­gukét. N. J. Nagyjavításra készülnek A kínai külügyminiszté­rium illetékese Jao Ji-lin és Arhipov tárgyalásait úgy'jel­lemezte, hogy azok a barát­ság, a kölcsönös megértés építő szellemű légkörében, zökkenőmentesen zajlottak, a három nap alatt összesen négy órán át tárgyaltak. Mindkét 1 cl kifejCvio.srg jut­tatta azt a kívánságát, hogy bővíteni kell a kínai—iszovjet együttműködést. Jao Ji-ilin kifejtette, hogy egyelőre a jó kezdetnél tarta­nak, de a nagy lehetőségeket figyelembe véve a jelenlegi szint egyáltalán nem kielégí­tő. A jelzett területeken szé­les ,távlatok nyílnak, a lehe- fi tőségek valóra váltása ha- | szánnal szolgálná a két nép 1 alapvető érdekeit. Jao Ji-lin | és Ivan Arhipov tájékoztatta E egymást a kínai és a szovjet " gazdasági helyzetről, véle­ményt cseréltek kétoldalú kérdésekről és kölcsönös ér­deklődésre számat tartó nemzetközi problémákról is. Faáruk Távol-Keletről Magyarországra A Szültük folyóról — a BAM közeliében — kapta ne­vét a távoli-béllel i vasútállo­más, Szültük, amely most az új ttelteipüléssel, a fakiterme­lő és fafield'allgoizô üzemeivel az iparág óriási központjává válik. Faipari kombinált épült most ilfefc Az iparáig gyors fejlődéséi nagyban elősegítette a BAM kelleti szakaszának megnyi­tása, amely máris bekapcso­lódott az ország külkereske­delmi vérkeringésébe. A fa­anyag, a fűrészáru, az ipari felhasználásra kerülő fa fon­tos tél tell a magyarországi külberiesikedeilimi forgalom­ban is, de a Japánba, a Ko­reai Népi Demokratikus K öz( társaságba, Romania ha , Langyeíors zágb a, Vi etoamhá. Kuhába induló export-szál­lítmányokban, A gyárkapuban ölles pla­kát hirdeti, délután a dol­gozók gyermekeinek fsnyő- ürunepséget tartanak. Ap- róbb-nagyoibb fenyőfák dí­szelegnek az üzemrészek irodáiban is. Az első hír még ú gy szó lít, teái Inak a gépek a Nagyatádi Cérmagyárban is, de ez megváltozott : szoim- ba|bon is mteinmi ke© a gé­peknek, mert jönnek a ka­mionok az exportra készített cérnákért. Percek kérdése, hogy négy kocsi elinduljon Algírba, s újabb három ér­kezését várják még. Lovko Imre főmérnökhöz rossz hírrel jönnek, eltörött aiz egyik merceilizáló. Sebté­ben szerelőt kell keríteni. Szól a teletem, valahonnan hírül adják, elindították a kért egynéhány láda fona­lat. Az igazgatóval, Gregor Istvánnal a végéhez közele­dő évről beszélgettünk. Hagy milyen volt 1984? Egyben, s másban olyan minit 1983. Ez is nehezen in­duit, s ugyanúgy az év utol­só feliében jöt a hajrá. 1888 tanima cérna gyártását ter­vezték, áim csak 1805 tanná- nyi készült el. Ez persze ne Az utolsó kamionok Algírba tartanak Cérnaszálak a fenyőfa tövében Csak 993 ezer köbméter kavicsot adtak el Az építőipari nagyberuhá­zások csökkenése következ­tében fellliépő megrendelés- hiány érzékenyen érintette a gyékényesi kavicsbányát. A gépi berendezéseik kihaszná- tatllianiok voltak, hosszú ál­lásidővel kellett számoilmiiuk a bánya vezetőinek. Igaz, hogy az előző évi termelés­hez viszonyítva csak 100 ezer köbméternél bányásztak kevesebbet, ám az 1984-ban értékesített 993 ezer köbmé­ter karvics csaknem 200 ezer köbméterrel marad el az 1983-ban szállítottál. A gyé­kényes! kavicsbánya nyere­sége 1984 éliső kilenc hó­napjában mégis csaknem 1 millió forinttal meghaladta a tervezettet. Ezt az magya­rázza, hogy az olcsó bánya­kavics helyett értékesebb. osztályozott kavicsot bocsá­tották a kereskedelem ren­delkezésére. Az idén beérkezett igé­nyek alapján elkészült a jö­vő évi terv, miszerint 870 ezer köbméter kavicsolt bá­nyásznak majd aiz óriási bá- nyaitóból. December közepén a sóderbániya termelése le­állít, a számítás azonban még folyamatban vain. A január­ban és februárban fellépő igényeik kielégítésére — eh­hez a várható fagy miatt szünetel a kitermelés — 150 ezer köbméter .kavücscit tá­rolnak a depóban, Az úszó kotrógép telj.es ponitomcseré- jót ezen a télen el kall vé­gezni, az 1967 óta folya­matosan üzemelő gép felújí­tása 8 millió forintba kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom