Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-21 / 299. szám

2 Somogyi Néplap 1984. december 21., péntek González—Kadhafi találkozó „Pinochetet kellene megölelnünk?” Egy oxfordi autógyárba látogatott Gorbacsov Felipe González spanyol miniszterelnök, valamint Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője, több mint öt órán át tárgyalt. A Palma de Mallorca szigetén megtartott találkozó első szakaszán részt vett Bruno Kreisky volt osztrák kancel­lár is. Kadhafi villámlátogatása marosak váratlansága miatt is a spanyol sajtó érdeklő­désének homlokterébe ke­rült. A tárgyaló sokról nem adtak ki hivatalos közle­ményt. A madridi kabinet szóvivője a látogatást ma­gánjellegűnek minősítette, majd hozzáfűzte, hogy „ez a gyors és direkt diplomácia megnyilvánulása volt”. Fernando Moran spanyol külügyminiszter szerint a tripoli kormány kérte a ta­lálkozót, hogy megbeszél­hessék „a két országot köz­vetlenül és közvetve érintő, a közös érdeklődésre szá- mottairtó kérdéseket”. Sajtó­Grönland — bár több, mint kétmillió négyzetkilo­méteres területével a föld legnagyobb szigete és fek­vése folytán stratégiai je­lentősége sem csekély — viszonylag ritkán szerepel a nemzetközi hírekben. Mosta­nában azonban, ahogy az új esztendő közeledik, egyre sűrűbben hallhattuk-olvas- hatjuk nevét. Különösen az Európai Gazdasági Közös­ség brüsszeli székhelyén emlegetik mind gyakrabban az alig 50 ezres, zömében eszkimó lakosságú szigetet. Grönland ugyanis január el­sejével kilép a Közös Piac­ból, helyesebben szólva ed­digi státusza helyett a jö­vőben „tengeren túli terü­letként” kötődik a nyugat­európai gazdasági szervezet­hez. Ez az árnyalt megfogal­mazás nem fölösleges szőr- szálhasogatás. A szakértők sietve figyelmeztetnek, hogy nincs szó teljes szakításról, inkább arról, hogy a jogi­lag Dániához tartozó, ám fél évtizede kiterjedt önkor­mányzattal rendelkező Grönland a számára job­ban megfelelő formát kere­si külgazdasági, kereskedel­mi kapcsolatainak alakításá­hoz. E törekvés éppen az öt évvel ezelőtti autonómia- elnyeréskor erősödött meg érezhetően. Dánia 1973-as EGK-csatlakozása előtt még hiába voksolt a sziget lakó­inak többsége a döntés el­len. az anyaország tulaj­donképpen automatikusan „bevitte” külbirtokát a brüsszeli közösségbe. A szé­jelenitések úgy tudják, hogy a spanyolokat rendkívül foglalkoztató líbiai—marok­kói államszerződés, a nyu- gat-szaharad kérdés, Észak- Aürika stabilitása, valamint a közel-keleti konfliktus megoldásának lehetősége volt a megbeszélés központi témája. De szóba került a madridi kábimet azon szán­déka is, hogy rövidlesen diplomáciai kapcsolatot lé­tesít Izraellel. Eddig Tripoli ennek a leghevesebb analb ellenzője volt. Sőt, tavaly bojkottal fenyegetőzött arra az esetre, ha Madrid nagy­követet küld a zsidó állam­ba. Az El Pais legutóbbi szá­ma — González kormányfő­re hivatkozva — azt írja, hogy az ETA és Tripoli kap­csolata nem került szóha^ mert a miniszterelnök sze­rint „egyik országnak sem érdeke a másik stabilitásá­nak aláásása”. A Diario 16 úgy tudja, hogy González a les körű önkormányzat azonban 1979-től lehetővé tette a külkaposolatok rész­ben önálló formálását is. Így kezdődtek meg a tag­ság átminősítéséről a tár­gyalások, majd ezen az ala­pon rendeztek két esztende­je népszavazást a kérdés­ről. A voksolás, amint az vár­ható volt. az EGK-ellenes irányvonalat igazolta. A fő vitapont — s egyben a ki­válás talán legfőbb oka — a sziget körüli halászati jó­spanyol tábornoki kar nyo­mására fogadta el a találko­zót, a hadsereg vezetői ugyanis nyugtalankodnak amiatt, hogy a líbiaii—ma­rokkói államszerződés nyo­món felborulhat a térség katonai egyensúlya. Kadha­fiinak, a „Kanári-szigetek afrikanizálásóra” vonatkozó korábbi kijelentése is ag­gasztja őket. A spanyol jobboldal dühös kirohanásokkal reagált Gon­zález és Kadhafi első, sze­mélyes tállá Lkozójára. A szél­sőséges jobboldali lapok — anélkül^ hogy a tárgyalások eredményed ismeretesek len­nének — támadják Gonzá- lezt, amiért „barátkozik a nemzetközi terrorizmus irá­nyítójával”. Ezen lapok, el­lenőrizhetetlen híreket ter­jesztenék azokról a „tények­ről” miszerint a tripoli kor­mány pénzeli az ETA baszk szeparatista szervezetét. Alfonso Guerra minisater- eilnök-helyettes, a jobboldal kirohanásairól szólva leszö­gezte: „Idegesek amikor Castroval, Ortegával, Kad­hafival találkozunk. Bizo­nyára Pinochetet kellene megölelnünk, hagy kivívjuk elismerésüket.” Január 7-ig szünet Nakurában A libanoni Nakurában csütörtökön ismét eredmény­telenül tartották meg a li­banoni—izraeli katonai tár­gyalások soros fordulóját. A karácsonyi ünnepek előt­ti utolsó, 11. forduló után záróközleményt adtak ki. amely szerint január 7-én újítják fel a megbeszélése­ket a tengerparton fekvő fa­luban. Amosz Gilboa, az izraeli küldöttség vezetője közölte, hogy amennyiben addig sem mutatkozik lényegi előrelé­pés — mármint az izraeli álláspont elfogadását illető­en — kormánya felülvizsgál, ja, van-e értelme a tárgya­lások folytatásának. gok témája volt. Végeredr ményben Grönland elérte kitűzött célját: mintegy két­éves tárgyalások után olyan szerződést sikerült tető alá hoznia, amely nagyvonalú anyagi hozzájárulás fejében továbbra is engedélyezi ugyan a többi tagország ré­szére a halászatot, de a ren­delkezési jog, az elsőbbség és a kvóták meghatározása a grönlandi illetékesek ke­zébe került. Gazdasági vonatkozásban tehát a sziget státusza meg­Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, akii parlamenti de­legáció ólén tartózkodik Nagy-Brliitannlában, csütör­tökön délelőtt Oxfordba, az Austin Rover autógyár Cow- ley-i gyáregységébe látoga­tott. Ez volt angliai tartózko­dásának második ilyen — résziben ismerkedő, résziben üzleti jellegű — programja. Az Austin Rover, amely az ipari robotok alkalmazásában messzebre j ultott, mint a vi­lág bármely más autógyára, A jelek szerint megoldás­hoz közeledik Japán és Tö­rökország furcsa viszálya, miután a tokiói fürdőható­ság elhatározta, hogy a szi­getországi prostitúció felleg­várainak számító törökfür­dőiket „szappanházzá” ke­reszteli át. Eszerint január­tól számos speciális fürdő ezen a néven hirdeti majd a tényleg szappanos fürdéssel kezdődő speciális szolgálta­tásait. változott. Brüsszelben azon­ban ennek ellenére némi homlokráncolással követték az eseményeket, mivel a grönlandi lépés -r ha gaz­daságilag nem is, de — po­litikai tekintetben, messzeha- tó következményekkel jár­hat. A Közös Piac nem egy vezetője emlékeztetett arra, hogy az ellenzéki brit Mun­káspárt vagy például a kor­mányon lévő görög szocia­listák bizonyos köreiben je­lentkező EGK-ellenes han­gulat január elseje után fel­erősödhet, mert (itt a szim­bolikus jelentőség) Grön­land volt az első. amely hosszú ideig hangoztatott ki­lépési szándékát valóban véghez is vitte. A másik — immár wa­shingtoni körökben fölfe­dezhető — aggodalom azzal függ össze, hogy Grönland Dánia részeként egyben a NATO hatáskörébe is tarto­zik. (Területén fontos hadá­szati létesítmények működ­nek, például a kprszerű thu- lei légikikötő és a sarkvo­nalhoz közel eső radarállo­mások sora.) A grönlandi parlament, a Landsting no­vember végén ugyanis olyan határozatot hozott, amelyben atomfegyvermentes Övezet­té nyilvánította a sziget te­rületét. Márpedig ez a dön­tés elősegítheti egy eset­leges átfogó észak-európai atomfegyvermentes régió létrehozását, s tény, hogy épp ezért igen kevéssé illik bele a jelenleg uralkodó wa­shingtoni stratégiai elkép­zelésekbe. Sz. G. bizonyos (ideje tárgyalásokat folytait a Szovjetunióval a szovjet személygépkocsi­gyártás korszerű® ütésében váló ^esetleges részvételéről. Bár a legmesszebbre tekin­tő terv, egy közös brit— szovjet autógyár felépítése egyelőre.még nem öltött ta­pintható formát — ehhez még ligán sók idő kell, mon­dották brit források — az Austin Rover reményét fe­jezte ki, hqgy Mihail Gorba­csov látogatása javította esé­lyeiket egy „jövedelmező szovjet üalet” megkötésére. Az előzményekhez tarto­zik, hogy a tokiói török nagykövetség és a Japánban élő törökök túlnyomó több­sége már régóta tiltakozik a nemzeti büszkeségüket sértő eredeti elnevezés miatt, amely mintegy húszéves múltra tekint vissza — e fürdők tevékenysége ugyan­is fokozatosan „kiegészítő szolgáltatásokkal” párosult. A tiltakozás végül meg­hallgatásra talált, s a für­dőtulajdonosok körében a közelmúltban mozgalom in­dult intézményük találó át­keresztelésére. Egyes helye­ken kikérték a kliensek, az­az a rendszeres „törökfördő- zők” véleményét is sőt pá­lyázatot is indítottak. Rend­kívül sok javaslat érkezett, a legtöbben az új nevet a szerelemmel vagy ?.. földön túli paradicsommal próbál­ták összefüggésbe hozni. Vé­gül azonban az illetékesek a csupán egy személy által indítványozott „szaRpanház" mellett döntöttek. A döntésnek megfelelően új nevet kapnak az érintett török fürdők speciális alkal­mazottai is, ök lesznek a „szappanozó lady-k”, noha továbbra sem fogják beérni a szappanozással. Kilépés E hét közepén immár vég­legessé vált a kilépés. Wa­shingtonban hivatalosan is bejelentették, hogy az Egye­sült Államok január l-töl már nem tagja az UNESCO- nak. Az ENSZ egyik legna­gyobb úgynevezett szakosított szervezete (pontos nevén az ENSZ nevelésügyi tudomá­nyos és kulturális szerveze­te) így 1985-ben már majd 100 millió dollárral keveseb­bel gazdálkodhat, mint ed­dig. Az amerikai kormány ugyanis az UNESCO költség- vetésének a negyedét adta. A 374 millió dollár — az idei pénzalap — amúgy is elég szűkös volt ahhoz a feladat­tengerhez képest, amely az UNESCO-ra várt évről évre, ennek 15—20 százalékos csökkenése — attól függően, hogy más tagországok eme­lik-e és mennyivel tudják emelni hozzájárulásukat — szinte katasztrofális veszte­ség. Pontosan tudják ezt Wa­shingtonban is, ezért minősí­ti a világsajtó jelentékeny része nyílt zsarolásnak az amerikai kilépést, s annak előzményeit. Hiszen az ame­rikai kormány egy esztendő­vel ezelőtt jelentette be, hogy kilép, amennyiben az UNES­CO nem változtat magatar­tásán. Mi is a Reagan-kor- mányzat baja a kulturális szervezettel? Amerikai meg­fogalmazás szerint főleg az, hogy az UNESCO túlságosan politizáló lett, tehát a fel­adatkörébe tartozó oktatási, természet- és társadalomtu­dományi kérdésekben és a nemzetközi kulturális csere ügyeiben úgymond szélsősé­ges politikai magatartás és megközelítés uralkodott el. A konkrét észrevételek jelzik, hogy mit értenek elfogult politizáláson a kifogásolók. Az UNESCO-pénzek fel­használásának irányai kezd­tek tűrhetetlenné válni az amerikai kormány számára. Egy esztendeje szólították fel az UNESCO-t pályamódosí­tásra, de már akkor tudták, hogy ilyen gyors irányváltást nem lehet kikényszeríteni száznál is több másként vé­lekedő országból. Otthagyták hát a szervezetet, s erre buzdítják néhány nagy szö­vetségesüket is — köztük el­sősorban Nagy-Britannia hajlik erre. Vitathatatlanul súlyos csa­pás ez a világszervezet ta­lán legnagyobb és évtizedek alatt sok komoly eredményi felmutató szakosított szerve­zete számára. A politikai ár­engedmények a követelt mé­retekben azonban nem vol­tak elfogadhatók, s a zsaroló módszer is taszított. Wa­shingtonban most nyilván úgy vélik, hogy az amerikai pénz nélkül működésképte­lenné válik az UNESCO. Az azonban aligha lehetséges. A tagországok mind eközben változatlanul reménykednek egy olyan kompromisszum­ban, amely nem a Washing­toni kényszerítés, hanem a józan érdekegyeztetés alapján jöhet létre. A. K. Építkezők, figyelem! Lakóépületek hő- és hangszigeteléséhez MÜANYAGKÖTÉSÜ ASVÁNYGYAPOTLEMEZ többféle méretben kapható! Tetőtérbeépítésmél is hatékonyan alkalmazható, felhasználásával jelentősen csökkenthetők a fűtési költségek. Széles választékkal várják o vásárlóikat a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat telepei. [ANra O PÉCS (72723) A KÖZÖS PIAC GRÖNLAND NÉLKÜL OPEC-tanácskozás Genfben. A képen: az Egyesült Arab Emírségek és Indonézia képviselője a tárgyalások küszöbén. (Telefoto : AP—MTI—KS) Törökfürdő, szappanház

Next

/
Oldalképek
Tartalom