Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-02 / 283. szám
#nuí rn-x Ll? î-v. j ______Y Hág proletárjai, egyesüljetek! ■ Somogyi Neplá ÍS; AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 283. szám Ara: 1,40 Fi 1984. december 2., vasárnap A TOVÁBBI HALADÁS PROGRAMJA 40 éve szabad a megyeszékhely BÜSZKÉK LEHETÜNK A VÁROS FEJLŐDÉSÉRE Díszünnepség Kaposváron Kaposvár felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából díszünnepséget rendezett a városi pártbizottság, a tanács, a népfront- és a KISZ-bizottság tegnap délután öt órakor a iLatinca Sándor Művelődési Központ nagytermében. Pártunk Központi Bizottsága, az MSZMP immár meggyökeresedett hagyományaihoz híven, nyilvánosságra hozta a jövő év márciusában összeülő 13. kongresz- szus irányelveit. Egyúttal vitára is bocsátotta a dokumentumot a párttagság körében, irányelve a haza sorsáért felelősséget érző állampolgárok alkotó közreműködését a további haladás programjának kimunkálásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista demokrácia alapvető vonásának tekinti, hogy a párttagok és a pártonkívüliek milliói ne csupán az elhatározások valóra váltásában vegyenek cselekvőén részt, hanem azok kialakításában, a teendők megfogalmazásában is. Ebinek egyik legfontosabb módja a pártkongresszusok előtti széles körű, átfogó eszmecsere, amelybe a párt egész tagsága szervezett módon bekapcsolódik. A jövő évi januári párttaggyűléseken valamennyi alapszervezetben megvitatják a kongresszusi irányelvekben megfogalmazódott helyzetértékelést és cselekvési programot, s ennek során minden párttagnak módja és lehetősége nyílik észrevételei, javaslatai kifejtésére. Az elhangzott véleményeket a párt szervezeti rendjének megfelelően a különböző szintű 'pártértekezleteken összegezik, s a kongresszus ily módon a párttagság egészének nézeteit figyelembe véve öntheti végső formába a munka értékelésére és a további teendőkre vonatkozó állásfoglalását. Mint a kongresszusi irányelvek is hangsúlyozzák: a párt minden felelős társadalmi tényező bevonásával, népünk alkotó erejében bízva dolgozza ki a milliók boldogulását segítő megoldásokat és módszereket. Ennek megfelelően a kongresszusi állásfoglalások kialakítását sem tekintjük kizárólagosan belső pártügynek. Amikor a kommunisták a pártfórumokon állást foglalnak az irányelvekkel kapcsolatban, természetszerűen számításba veszik pártonkívüli munkatársaik nézeteit, gondolatait. Amellett a Központi Bizottság felkérésére az irányelvekről véleményt mondanak a legfőbb társadalmi szervezetek, mozgalmak vezető testületéi is. S mivel ezek a szervezetek és mozgalmak jóformán az egész felnőtt lakosságot átfogják, állásfoglalásaikban minden bizonnyal visszatükröződnek és kifejeződnek majd a pártonkívüli tömegek igényei, törekvései is. Az irányelvek a következő esztendők legfontosabb teendőit abban jelölik meg, hogy a társadalmi élet valamennyi területén feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista viszonyokban rejlő hatalmas erőforrásokat népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével megteremtsük az életszínvonal emelésének a társadalmi igazságosság erőteljesebb érvényesítésének anyagi feltételeit, fejlesszük demokratikus intézményeinket és ezzel erősítsük tovább a nemzeti egységet. Olyan célok ezek, amelyek kifejezik társadalmunk valameny- nyi osztályának és rétegének alapvető érdekeit, elősegítik szükségleteik jobb kielégítését. A legutóbbi években nehezebbé vált feltételek közepette azonban e célok elérése igen nagy erőfeszítéseket igényel. A kongresszusi irányelvek tartózkodnak minden megalapozatlan ígérgetéstől — a dokumentumon végighúzódik az a gondolat, hogy nekünk magunknak kell szervezett, fegyelmezett, jó minőségű munkával, tartalékaink és erőforrásaink hatékonyabb kiaknázásával megteremtenünk a további előrehaladás lehetőségeit. A helyzet és a szükségletek gondos mérlegelése alapján a párt úgy ítéli meg, hogy a következő években meg kell élénkíteni a gazdasági fejlődést, megalapozva ezzel az életszínvonal érzékelhető emelkedését. A fejlődés meggyorsításához az irányelvekben olvasható értékelés szerint a feltételek adva vannak, illetve megteremthetők. A szükséges feltételek következetes biztosítására és a lehetőségek kiaknázására a dokumentum átfogó programot vázol fel, amelynek meghatározó gondolata az intenzív fejlődés kiterjesztése a termelési folyamat összes elemére. E célt szolgálja a gazdaságirányítás továbbfejlesztése is, amely a személyes és kollektív érdekeltséget még jobban a hatékony gazdálkodás emelőjévé kívánja tenni. A közösség számára hasznos, értékes teljesítmények fokozott elismerése és a társadalmi igazságosság jobb érvényesítése, az indokolatlan egyenlőtlenségek csökkentése együtt jelenik meg a kongresszusnak elfogadásra ajánlott cselekvési programban, hiszen csakis ezek együttes érvényre juttatásával erősíthetjük tovább társadalmunk szocialista vonásait. A párt világosan látja vezető szerepköréből adódó felelősségét a társadalom előtt álló, az élet által napirendre tűzött feladatok megoldásáért. E felelősségtől vezérelve tűzik célul az irányelvek a párt egységének megerősítését, a pártszervezetek belső életének, demokratizmusának, közösségi szellemének fejlesztését, a kommunisták helytállásának és kiállásának fokozását, a párt munkastílusának, munkamódszereinek magasabb színvonalra emelését. Mindez úgyszintén nem belső pártügy csupán, hanem egész előrehaladásunknak lényeges feltétele. Hogy a nyolcvanas évek második felében hogyan alakul országunk sorsa, az nem kis mértékben függ attól, milyen programot dolgoz ki erre az időszakra a társadalmat vezető párt soron következő kongresszusa. A kongresszusi irányelvek közrebocsátása és az ezzel kezdetét vevő össznépi véleménycsere azt a célt szolgálja, hogy ez a program a lehető legnagyobb mértékben helytálló, reális és mozgósító legyen. A magyar és szovjet Himnusz elhangzása és Nádas József Az a reggel című verséneik elmondása után dr. Kovács Ferenc, a városi tanács elnöke nyitotta meg a díszünnepséget. Köszöntötte a résztvevőket, az elnökségben helyet foglaló Klenovics Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát, Sugár Imrét, a megyei tanács elnökét, Kosztolánczi Jánosné országgyűlési képviselőt, V. A. Anatoljevics alezredest, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselőjét, valamint M. Sz. Kupcscnkót, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatóhelyettesét, aztán a párt, a munkásmozgalom veteránjait, a város díszpolgárait. Ezután Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi megemlékezést. — A felszabadító szovjet hadsereg 1944. szeptember 23-án lépett Magyarország földjére, és fokozatosan szétverte, felmorzsolta, kiszorította az országból a megszálló német csapatokat, s menekülésre kényszerítette a fasizmus hazai kiszolgálóit is. És 1945. április 4-én Magyarország földjén elhallgattak a fegyverek, hazánk felszabadult. Mi most 1944. december 2-át, szeretett városunk. Kaposvár felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepeljük. Arra a történelmi napra emlékezünk, amikor gyökerében új korszak kezdődött Somogy megyeszékhelyének életében. Ezért jogosan tartjuk ezt a napot városunk egyik legnagyobb ünnepének. Az ünnep alkalmából hálával és tisztelettel tekintünk a szovjet népre, a szovjet emberekre, akik a legtöbb áldozatot hozták a fasizmus elleni . küzdelemben. Kegyelettel emlékezünk azokra a szovjet hősökre, akik a legdrágábbat, életüket adták azért, hogy mi szabad, független országban élhessünk. A szónok ezután bemutatta a Horthy-rendszer igazi arcát, s beszélt azokról, akik azokban az években reménykedtek egy másik Magyar- ország megszületésében. — A föild alól a napfényre lépett szervezett munkások : kommunisták, szociáldemokraták, szakszervezeti aktivisták. az internacionalisták és a tizenkilencesek, az illegális munkát végző fiatalok már az első napon elhatározták, hogy a felszabadító szovjet egységeket támogatva segítenek az élet megindításában, a közrend és közbiztonság megteremtésében. Tolnai Sándor ezután arról beszélt, hogy sorra alakultak a demokratikus pártok helyi szervezetei, legelsőként 1945. január 5-én a Magyar Kommunista Párté. A demokratikus pártoikra, tömegszervezetekre, -mozgalmakra, az üzemi és a nemzeti bizottságokra hárult az élet megindításának, az újjáépítésnek, a demokratikus rend megteremtésének, a szocializmus irányába való haladásnak, a néphatalom kivívásának nehéz feladata. — Az a nemzedék, amely ezt a férfias, emberi akaratot, kitartást, szorgalmat, odaadást. tudást és hitet próbára tevő küzdelmes harcot vállalta, élt a történelmi lehetőséggel, a munkásosztály egységét megteremtve elindította hazánkat a társadalmi haladás, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia, a szocializmus útján — ígéretét, a magyar újjászületés programját beváltotta, és utódainak fejlett, alkotásokban gazdag országot ad át A szónok ezután azt elemezte, mennyit változott Ka posvár a négy évtized alatt. Kiemelte, hogy az alig több mint harmincezer lakosú kisváros mára 74 ezer lakosú, felsőfokú szerepkört ellátó várossá nőtt. A kommunista párt már a felszabadulást követően javasolta a város iparosítását. Az első ötéves terv során épült meg az első szocialista nagyüzem, a textilművek, Az iparosítás azonban a hatvanas és a hetvenes években lendült fel igazán. Az ipar- fejlesztés döntő hatással volt a város fejlődésére: egy új Kaposvár született. — Gondolkodásunktól, politikánktól távol áll. hogy idealizáljuk a megtett utat, eredményeinket. A város élete a négy évtizedben tele volt feszültségekkel, ellentmondásokkal. A jogos igények szinte mindig meghaladták lehetőségeiket, s rangsorolni, a szükségből fakadóan nem ritkán változtatni kellett az eredeti elképzeléseken. Bizonyára, hibák is előfordultak munka közben. Eredményeink egyes területeken átgondoltabb koncepcióval, szervezettebb, fegyelmezettebb munkával nagyobbak is lehettek volna, s mai tudásunkkal sok mindent bizonyára jobban oldanánk meg, mint ahogy korábban tettük. Mindezekkel együtt joggal lehetünk büszkék a város négy évtizedes fejlődésére. Amit elértünk anyagiakban, szellemiekben, az itt élő és dolgozó emberek alkotása, akiknek e helyről is köszö- netünket és tiszteletünket fejezzük ki. Felszólalt a díszünnepségen Vitalij Anatolij Anatoljevics alezredes is. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok katonái nevében tiszta szívből köszöntötte a felszabadulásuk 40. évfordulóját ünneplő kaposváriakat. V. A. Anatoljevics ezután arról az erőfeszítésről szólt, amelyet a Szovjetunió fejt ki a béke megőrzése érdekében. További sikereket kívánt az MSZMP meghatározta feladatok teljesítésében, a fejlett szocialista társadalom felépítésében, a szovjet—magyar barátság erősítésében. Dr. Kovács Ferenc tanácselnök arra kérte, 1- ly vigye haza a város internacionalista üdvözletét. Ezután kitüntetéseket adtak át. Kaposvár díszpolgára címet kapott Kelemen József veterán, nyugdíjas vállalati igazgató. A Kaposvár városért kitüntetést adományozták a cukorgyárnak, Pintér Kálmánnak, az 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójának, Somogyi Józsefnek, a megyei tanács apparátusi pártbizottsága nyugalmazott titkárának. A Lakóhely fejlesztéséért jelvényt Bakos Mihály honvéd őrnagy, Fábián György, a Kögáz kirendeltségivezetője, Hász Mihály körzeti népfrontelnök, Hegedűs János, a Sáév pártbizottságának titkára, Könye Sándor, a Volán kirendeltségvezetője, Lévai János la- kóbdzottsági elnök, dr. Sípos Csaba, a megyei könyvtár tudományos főmunkatársa és Tóth Sándor, a Dédász kirendeltségvezetője vette át. A Társadalmi munkáért oklevelet nyolc közösség és tizenöt személy kapta meg. A díszünnepség műsorral folytatódott, majd az Inter- nacionáléval fejeződött be. Díszpolgári címmel tüntették ki Kelemen Józsefet több évtizedes példamutató munkájáért. Tolnai Sándor mondott ünnepi megemlékezést.
