Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

1984. december 20., csütörtök Somogyi Néplap 5 Az oktatáspolitika időszerű kérdései Válaszol: Gazsó Ferenc, művelődési miniszterhelyettes A kaposvári pedagógiai intézetben a megye vezető pedagógusaival találkozott Gazsó Ferenc művelődési mi­niszterben yettes. Időszerű oktatáspolitikai kérdésekről .tartott tájékoztatót. Az el­hangzottakból közlünk rész­letekét. Az eredmény a mérce Az irányítás megújításáról a következőket mondotta: — Az oktatási rendszer irányításának megújítása fontos feladatunk. Szemlé­letváltozásra, a módszerek átalakítására, új eljárások, munkaformák megtalálására van szükség, amelyek az új célkitűzéseknek megfelelnek. A folyamatellenőrzés helyett az eredményellenőrzést sze­retnénk bevezetni. Nem arra vagyunk kiváncsiak, hogy az iskolák milyen módszer­tani eszközökkel 'érik el az eredményt; az eszközöket Is az eredmény felől kívánjuk minősíteni, miként az egész pedagógiai folyamatot. Ab­ban érzem az irányítás egyik nagy fogyatékosságát, hogy az oktató-nevelő munka ki­meneteléről, • eredményeiről vagy kudarcairól nem ren­delkezünk mindenben ki­elégítő képpel, nincsenek megalapozott ismereteink a pedagógiai folyamatok hatá­sairól és következményeiről. 'Nincs átfogó ismeretünk és képünk arról, hogy a gyere­kek nyelvi kommunikációs készségének kétségkívül vi­szonylagos fejletlensége a pe­dagógiai folyamat mely moz­zanataival függ össze. Vajon a nevelő felkészületlenségé­ből adódik, vagy a szűk eb­ben veltt ofotatásmetodikai kérdések állnak a relativ si­kertelenség hátterében, illet­ve ezek összekapcsolódnak ? Ki ikell dolgoznunk egy olyan megbízható, a modern tudomány következtetéseit is magába foglaló és annak eszköztáráit magába ötvöző felügyeleti-vizsgálati eljá­rásmódot, amelynek alapján megbízható képét tudunk al­kotni arról, hogy az iskolá­ban zajló pedagógiai folya­miatok a pedagógiai tevé­kenység összeredmények ép­pen ihová vezetnek. Ebben a megyében, ahol előzményei vannak az ilyen­fajta munkának, kísérletnek, nyilvánvalóan gyorsabb ütemlben lehet bizonyos te­rületeken előrehaladni, mint ott, ahcfl most kezdenek ehhez hozzá. Bevezettük Ma­gyarországon az egyéves komplex továbbképzést, mely igen jó fel tételek közt indul majd a következő év­iben. Az az elgondolásunk, hogy az első szakaszban a szakfel ügyeletnek és az isko­lai munkaközösségvezetők­nek biztosítjuk a tovább­iképzést. Tartalmi változások — A Szakmunkásképzés (tartalmi változtatásában a szakminisztériumokra fontos feladat hárul. — Ha figyelmesen megné­zik a törvénytervezetet, lát­hatják, (hogy a szakmai is­kolák irányításában és fel­ügyeletében mélyreható vál­tozások lesznek a közeljövő­ben. A Művelődési Minisz­térium csak az ágazati fe­lelősséget tartja fönn, de a szakmai tevékenységben közvetlen irányítása a szak­minisztériumokhoz kerül. A szakmunkásképzés tekin­tetében a itan-könyveket a szakminisztériumok dolgoz­zák ki és adják ki, a Mű­velődési Minisztérium egyet­értési jogával. Az iskolai munkaközössé­gek megváltozott szerepéről a következőket mondta : — Mi úgy gondoljuk, hogy a folyamatelemzésnek és -vizsgálatnak a szakmai te­vékenység orientálásában új feladata van, és a folyamat­ellenőrzésnek egyre inkább át kell kerülnie erre a tes­tületre, ez az iskolavezetés feladatkörébe tartozik. Nem érdeke az iskolának, hogy ne jusson birtokába a maga munkája eredményei ismere­tének. A pálya- választásról A pályaválasztás pedagó­giai fontosságát emelte ki Giazsó Ferenc. — Véleményem szerint a pályaválasztással kapcsola­tos' oktatáspolitikai és peda­gógiai tevékenységben lénye­ges változtatásokat kell el­érni. A pályaválasztási in­tézeteket a Munkaügyi Mi­nisztérium hozta létre. Ez az- lintézményrendszer akkor jött létre, amikor Magyar- országon még élt az az illú­zió, hogy meg lehelt monda­ni, hogy milyen képzettségű munkaerőre van szükség a gazdaság .bizonyos távlatát tekintve. Ilyen terveik már nincsenek és nem is lesznek. Ez ia funkció kiesett a pá­lyaválasztási tevékenység alól. Tájékoztatjuk a tanu­lókat, hogy az iskolák mi­lyen szakterületen hány ta­nulót vesznek föl, és hol van még férőhely. A másik fő terűiét az egyéni pálya- választási tanácsadás. Ez egy nagyon* jó szolgáltatás akkor, ha .tömegessé tud válni. A pályaválasztásnak sokkal in­kább pedagógiiaii jelleget kell adnunk. — A művelődési miniszter rendeletben szabályozta az iskolák adminisztrációs munkájának csökkentését. Milyen tapasztalaitokat gyűj­tött össze eddig a rendelet végrehajtásáról a minisztéri­um? — Az adminisztratív ter­hek csökkentésére rendelke­zés született. Rengeteg leve­let kapunk a pedagógusok­tól, sok helyről jelzik, hogy a miniszteri intézkedést nem tanítják be. H. B. BANE GYURICSICS Ki mondta azt, hogy nem illik úgy beszélgetni, hogy kesztyű van a kezünkön? Gondolják csak meg jól! Először, nagyon higiéni­kus úgy beszélgetni. hogy kesztyű van a kezünkön. Elmondtad a magadét, le­húzod a kesztyűt — és a kezed tiszta marad. Ezen­kívül beszélgetőtársaid nem hagynak ujjlenyoma­tot. Ha pedig nincs bizo­nyíték — akkor könnyen letagadhatod, amit mond­tál. Másodszor : vannak olyan forró témák, hogy könnyen megégetheted az ujjadat. És olyan hideg témák is Ügyes kezű gyerekek A kadarkúti iskola új szárnyában két technikai tanterem is helyet kapott. A tanulók szívesen járnak a technikai tantermekbe. Ké­pünkön a fiúk famunkát tanulnak a gyalupadon, a lányok pedig a berendezett konyhában sürgölődnek-f or golódnak. (Király Béla felvételei) Vikidál Gyula, Szergej, Vük és a többiek... TÉLI PARK BERZENCÉN Berzence átmenő forgal­mat lebonyolító község Csurgó és a jugoszláviai Koprovnica között. Jelentősége a körzet kul­turális életében az utóbbi két évben nagyot nőtt. Kü­lönösen azóta, hogy Mester József, a falu új népműve­lője Dergez Margittal, a KISZ-titkárral karöltve új színekkel, változatos prog­ramokkal pezsdítette fel a helység szunnyadó közmű­velődését. Somogyudvar- hel.y és Vízvár fiataljai is bekapcsolódtak a munkába. A rendezvényeknek roman­tikus terepet biztosított a várdombi törökkori erődít­mény maradványait őrző környezet, ahol tavaly Vár­dombi nyár címmel válto­zatos műsorral szórakoztat­ták a környékbeli ifjúságot. KerekasztalbeSzélgetések, lézer- és panoráma video- disco csábította az érdeklő­dőket. A kezdeményezés al­kalmat teremtett az ama­tőr együttesek bemutatkozá­sára is. Az eddigi legna­gyobb sikert a Markos—Ná­das kettős és Verebes István fellépése aratta. Ugyancsak itt rendezték meg az Őrizd a békét! címmel meghirde­tett dalostaláikozót, melyen emlékezetes sikert aratott Boross Lajos. Csizmadia Sándor és a televízióból is­mert, tehetséges nagyatádi kislány. Nyeső Marika. A programsorozat lehető­vannak, hogy ereidben meg­hűl a vér. Kesztyűs kézzel pedig — ám legyen! Ked­vedre beszélhetsz bármiről. Harmadszor: vannak olyan témák, amelyekhez nem lehet piszkos kézzel hozzányúlni. Ha pedig kesztyűt viselsz, akkor ki látja, hogy milyen a ke­zed? Ha beszélgetés közben kesztyű van rajtad, akkor általában úgy beszélhetsz, hogy semmit sem közölsz. Ez egyfajta szóbeli egyen­súlyozó mutatvány. Magá­val ragad a szavak szár­nyalása, csengése, zama­tossága. hogy pedig eljut­séget biztosít a helyi hagyo­mányok őrzésére, a népmű­vészeti alkotások bemutatá­sára. Bár Berzencén nincs művelődési ház — most ter­vezik egy régi erdészeti épü­let megvételét és átalakítá­sát —, a somogvudvarhelyi művelődési ház. a berzencei ifjúsági klub és szolgáltató­ház otthont ad a TIT-elő- adásoknak, gyermekműso­roknak, kiállításoknak. Az eddigi jó tapasztalatok adták az ötletet, hogy a nyári rendezvényeik folyta­tásaképpen Téli park ’84 né­ven diáknapokat szervezze­nek. A Luca-napi bál után, december 21-én István, a király címmel közönségta­lálkozót terveznek Vikidál Gyulával, majd a P. Box együttes koncertje szórakoz­tatja a fiatalokat. A programsorozat decem­ber 31-ig vonzza majd az érdeklődőket, és ki-ki válo­gathat a neki leginkább tet­sző műsorok közül. Néhá­nyat említünk csak meg. A vízvári művelődési ház irodalmi csoportja Babits: Jónás könyvének színpadi változatát adja elő. A ki­csiknek ismét jön Vük és Szergej, az egzotikumot ked­velőknek a Gayan-együttes indiai zenéje szolgáltat meg­lepetést. Az érdeklődők to­vábbi tájékoztatást kaphat­nak a részletes műsorról la­punk Hétvégi tájoló című rovatában. Új munkahelyeket teremtettek ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG Negyedévente .tartja ülé­sét a megyei területi .reha- biUtáoiás bizottság Kapos­váron. Tegnap, dr. Üjsághy Erzsébetnek, a megyei egész­ségügyi osztály vezetőjének elnökletével megtárgyalták a mezőgazdasági termett öszö- vetkezetekben dolgozó csök­kent munkaképességű dolgo­zók újra történő munkába- állításának helyzetét. Barkóczky József, a Te- szöv főmunkatársa tájékoz­tatójában elmondja, Somogy hetvenhét mezőgazdasági termelőszövetkezete iköizül a többségben — a helyi lehe­tőségek miatt — megoldat­lan a csökkent munkaképes­ségű dolgozók átképzése, il­letve új munkakörbe való áthelyezése. A itermelőszövet- .kezetakben az üzemegész- ségügyi szolgálat sokat tesz a írehabilitáció érdekében, javasolta, hogy az orvosi el­látást javítsák azokban a szövetkezetekben is, ahol még ".nem működik üzem­egészségügyi szolgálat. Dr. Üjsághy Erzsébet el­mondta, hogy 1985-ben újabb nyolc—tíz munkahe­lyen szerveznek üzemegész­ség ügyi szolgálatot Somogy­bán. Valamennyi mezőgazdasági (termelőszövetkezetben fel­adattá vált a rehabilitáció, tizenhat munkahelyen bi­zottság gondoskodik a csök­kent munkaképességű dolgo­zók munkábaállításávall, ám ez nem könnyű feladat, mi­vel a szövetkezetekben alig akad olyan munka, amit a megkíméltek elvégezhetné­nek. Szükségessé vált, hogy szabályozzák a rehabilitációs munkahelyek betöltésének rendjét — állapította meg a bizottság. Sok • helyen ugyan­is egészséges emberek töltik be a csökkent munkaképes­ségűeknek szánt munkahe­lyeket. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteikben a •megváltozott munkaképessé­gű dolgozók többsége nem vállalja az átképzést, mivel már idősek, vagy nincs bel­ső Igényűik a tanulásra, má­sok a távoli munkahelyre .nem tudnak eljutni, így a j úradékot választják. Marcaliban a Vörös Haj­nal Termelőszövetkezet, a helyi rehabilitációs bizottság és a városi tanács megálla­podásit költött, hogy a szövet­kezét a város- és városkör­nyék dolgozóinak új mellék­üzemágat hoz .létre, ahol a csökkent munkaképességűek dolgoznak. A példa követen­dő. Kaposváron tavaly ősszel alakult .meg a rehabilitációs bizottság, ennek' tevékenysé­géről számolt be dr. Varjú Irén, a városi egészségügyi osztály vezetője. Javasolta, hogy az üzemek rendszere­sen adjanak tájékoátartást a rehabilitációs munkahelyek betöltésének lehetőségéről, A bizottság végül meghall­gatta dr. Balog Ágnes főor­vos tájékoztatóját a kereső- * képtelenség előzetes elbírá­lása során szerzett tapaszta­latokról. H. B. Magyar operabemutató Többéves szünet után is­mét új magyar opera be­mutatójára készül az Opera- ház : Vörösmarty Mihály drámai költeménye, a Cson­gor és Tünde alapján Bozay Attila komponált háromfel • vonásos zeneművet, amely­nek ősbemutatója január 20-án lesz. Már folynak a színpadi próbák: a Csongor és Tün­de rendezője Mikó András, címszerepeit Molnár András és Csavlek Etelka formálja meg, a további szerepeket többek között Kalmár Mag­da, Gáti István, Lukács Mar­git, Zempléni Mária, Jab- lonkay Éva és Sólyom-Nagy Sándor alakítja. A művet Mihály András dirigálja és tanítja be. A januári ősbemutatóméi- lett az új esztendőben rend­kívül gazdag programot kí­nál a két dalszínház műso­ra. Februárban Verdi Fals­taffját újítják fel az Operá­ban. A Falstaff 1980-ban sze­repelt utoljára a műsorban, akkor több, mint kétszáz előadást ért meg. Ugyancsak 1980-ban hall­hatta utoljára a magyar kö­zönség Gounod Faustját. Az Erkel Színház egyik állandó darabját februárban Szinetár Miklós vendégrendezésében, Kórodi András vezényletével újítják fel. A tervek szerint márciusban az Erkel Szín­házban kerül újra közönség elé Beethoven Fideliója is: Doráti Antal vendégként ve­zényli majd a darabot. Beszélgetés kesztyűben nak-e a célhoz, szüksége­sek-e egyáltalán — az nem izgat. Kesztyűben beszélgetni akkor szokás, amikor min­denki egyetértését fejezi ki. csak azt nem tudni, mi­ről van szó. Ez vélemény- nyilvánítás nélküli beszél­getés. Találkoztak — el­csevegtek — szétváltak. Mindenki kesztyűt visel. Egyébként, hogy a kesz­tyűben való beszélgetés té­májáról szóljunk, ahhoz le kell húzni a kesztyűt... De minek? Magunknak is töb­be kerül... Fordította: Gellért György

Next

/
Oldalképek
Tartalom