Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

10 Somogyi Néplap 1984. december 15-, szombat OTTHON ES CSALAD ■»* & % TELI DIVAT Az 1985/86. évi téli kol­lekcióját mutatta be a Ma­gyar Divatintézet. Elmond­ták, hogy a divatban nem várhatók nagy változások, viszont jelentősen megnőtt az igény a jobb minőségű, tartósabb ruhák iránt. A bemutatón a bolgár Rila ruházati kombinát is felvo­nultatta őszi—téli divatkol­lekcióját. Felvételeink a di­vatbemutatón készültek. (Hauer Lajos felvételei—KS) Adjuk magunkat is A Télapó már szétosztotta ajándékait, és minden bi­zonnyal a karácsonyi aján­dékok is már a „titkos” szekrényben lapulnak. Ofí az ajándék gyereknek, szü­lőnek, társnak. Szépen be is csomagoljuk, és örömmel átadjuk. Ennyi. Ennyi? Nem egészen. Az ajándé­koknál is fontosabb, hogy adjuk önmagunkat is. Jus­son belőlünk a szüléinknek. Sok családban valamelyik szülői ház a „bázis”, ott tartják a karácsonyesti ün­nepséget, a mama (nagy­mama) készíti a vacsorát. De mi lesz a „másik” szü­lőpárossal? Sokan úgy old­ják meg, hogy egyik évben az egyik szülőnél van az ünnepi vacsora és a más­napi ebédre mennek a má­sikhoz. Ezt azután évente váltogatják. Máshol „pend­liznek”: kora délután gyújt­ják a gyertyát az egyik nagyszülőnél, később a má­siknál. Ha jó a családi, ro­koni kapcsolat, az sem rit­ka, hogy a „nászék” is el­jönnek a „nászékhoz”. Az a fontos, hogy senki ne érezze magát megbántva, senki ne érezze felesleges­nek. Ajándékot adni és kapni is tudni kell, és sze- retetet adni és kapni — ez legalább ennyire fontos. És a gyerekek! Megvettük nekik az aján­dékot, játsszanak hát vele kedvükre! De mi lenne, ha mi szülők is velük játsza­nánk? Mi lenne ha az is­kolai szünet napjait együtt töltenénk? Tudom, sok családnál így van. A papa és a mama hagyott néhány nap szabadságot, és otthon van a két ünnep — kará­csony és szilveszter — kö­zött. De nem elég otthon lenni. Tervezzünk közös programokat a gyerekek­kel, hívjuk meg egyik nap mi magunkhoz a szülőket. Ha a gyerekek társasjáté­kot kaptak, játsszunk mi is velük, sokkal nagyobb lesz az örömük. Menjünk ve­lük moziba, téli kirándu­lásra — sokféle lehetőség adódik. És ha a nagyobb kamaszok egymás társasá­gában vannak szívesen, ne féltsük a lakást, az új já­tékokat, az új magnót, — engedjük meg, hogy hasz­nálják, hogy igazán örömük teljék benne. Az idő gyorsan szalad, az iskolai szünidő, a mi né­hány nap szabadságunk is hamar véget ér. Töltsük okosan, kellemesen, egy­másra is odafigyelve. . D. M. Konyhai közkincsek A háziasszonynak ahhoz, hogy a családnak vitami­nokban gazdag ételeket tá­laljon az asztalra, ismerni kell néhány alapvetően fon­tos konyhatechnikai sza­bályt. — A zöldféléket, zöldségeket például ne tartsuk sokáig vízben, hanem gyorsan mos­suk le. A víz ugyanis min­den oldható anyagot (vita­minokat, ásványokat, egyéb értékes anyagokat) kilúgoz. Nyomatékosan vonatkozik ez a felaprított zöldségekre. A zöldféléket közvetlenül fogyasztás, illetve főzés előtt aprítsuk fel, .mert a felap­rított zöldség vagy gyümölcs a levegőn elveszti C-vita- min-tartalmának jelentős ré­szét. Például ha petrezse­lyemzöldet keverünk az ételbe, azt is közvetlenül fo­gyasztás előtt vágjuk apró­ra, és dobjuk a forró étel­be, amelyet már ne forral­junk tovább. Így az étel aromája kellemesebb lesz, és a petrezselyem értékes vitaminjai megmaradnak. A zöldféléket ne aprítsuk kisebbre, mint amilyenre feltétlenül szükséges. Minél kisebbek a darabok, annál nagyobb a felületük, és an­nál nagyobb a tápanyag- és vitaminveszteség, mivel nagy felületen érintkeznek a le­vegővel. A feldarabolt zöld­félét tegyük üveg- vagy mű­anyagtálba, mert a réz- és vasholmik pusztítják a C- vitamint. Ezért ne használ­junk a feldaraboláshoz vas­ból készült konyhaeszközt sem. A zöldfélék elkészítésére a párolás ajánlható, mert pá­rolásnál csak a hő hat a tápanyagokra, míg a főzés közben még ki is lúgozód- nak az értékes tápanyagok/ V Ezek teljesen elvesznek, ha a főzővizet kiöntjük (például burgonya levét). A burgo­nyalében lévő tápanyagokat értékesíthetjük, ha felhasz­náljuk levesnek vagy a fő­zelék készítésénél. A zöld­ségféléket ne hideg, hanem forró vízbe tegyük fel főz­ni. Né főzzük tovább az ételt, mint amennyire az anyag megpuihulásához feltétlenül szükséges. Minél tovább főzzük, annál nagyobb a vi­taminveszteség, . különösen a C-viitamin-tartalom csökken. Az almáról ne hámoz­zunk le többet, mint ameny- nyi feltétlenül szükséges. Egyes vélemények szerint közvetlenül az alma héja alatt sóikkal több a C-vita- rnin, mint a gyümölcs hú­sában. Tehát ha hibátlan az alma héja, inkább azzal együtt fogyasszuk el. A burgonyánál ugyanaz a helyzet. A legmagasabb B) és C-vitamin-tartalma a héj alatt 1,5—2 milliméterre van. Tehát a héjában főtt vagy sült burgonyának sok­kal nagyobb a vitamintar­talma, mint az egyéb módon elkészített burgonyának. A sárga- és fehérrépát ne há­mozzuk, hanem kaparjuk le. A zöldbabot felaprítás előtt mossuk meg, mert a felaprított zöldbabból a víz ásványi anyagokat, vita­minokat old ki. A zöldbabot ne csak levesnek és főze­léknek készítsük el. Egész­ben, vajban párolva, tejföl­lel leöntve hús mellé is ki­tűnő. Elkészíthetjük salátá­nak is. F. K. _____ ■*. .. ... G yermekeink egészsége — jövőnk gazdagsága A serdülők érzelmi nevelése Serdülőkornak a 13—18 év közötti időszakot nevez­zük, bár az egyéni eltérések nagyok. Nehéz időszak ez nemcsak a szülőknek, ha­nem a serdülőknek is. A serdülők gyakran elé­gedetlenek a külsejükkel és elégedetlenségüket kivetítik a külvilágra. Negatív beál­lítottságuk miatt daccal rea­gálnak mindenre. Tele van­nak érzelmi energiával, de nincs még szoros partner- kapcsolatuk, amelyben leve­zethetnék fokozott érzelmi töltésüket. Mindez indulat- kitörésekhez vezet, hangula­tuk labiüs, környezetük szá­mára érthetetlen. Belső fe­szültségeik ok nélküli viho- rászásban is kifejeződhet­nek, amit a felnőttek úgy értelmeznek, mintha szándé­kosan őket akarnák bosszan­tani. A lányok gyakran kigú­nyolják testileg fejlettebb társaikat, akik a társas kap­csolataikban peremhelyze- tűekké válnak. A fiúknál viszont a korán érett ser­dülő a példakép. Aki ettől elmarad, az a felnőttektől ellesett szokásokkal próbál érettebbnek látszani : do­hányzik, iszik, lemond a sportról, A serdülők sokat törőd­nek az öltözködéssel, s ez belső bizonytalanságuk, ön- értékelési zavaruk ellensú­lyozását szolgálja. Ha a szü­lők tiltják azt a frizurát vagy ruhát, amellyel a fel­nőtt szerephez akarnak kö­zelebb kerülni, elkerülhe­tetlen az összeütközés. Ilyen­kor a serdülők önkifejezési vágya, önállóságra törekvése a szülők fennhatósága ellen irányul. Lázadnak akkor is, ha közben belátják: elkép­zelésüket a szülők éppen az ő érdekükben akarják meg­akadályozni. Ha viszont csak kellő tapintattal figyelmez­tetik az elképzelés hibájára, szándékukat tjnmaguktol is megváltoztatják, s a szülők tekintélye is megnő. A serdülők — mintegy bosszút állva a szülőkön — leginkább tiltott dolgokat tesznek. Érzelmileg eltávo­lodnak szüleiktől, holott nagy szükségük van intim kapcsolatokra. Felfokozott kapcsolatteremtési vágyuk „bandákhoz” kergetik őket, hogy ott megértsék és befo­gadják őket. Környezetük értetlenül nézi, hogy a jól nevelt gyerek egyik napról a másikra ’ kicsúszik az irá­nyítás alól. Nevelésükben a legnagyobb nehézséget az -okozza, hogy társaik ebben az életkorban vannak rájuk a legnagyobb hatással. Mi­nél nagyobb ellentétekkel szakadnak el a szülőktől, annál erősebb a kötődésük társaikhoz. A „banda” kez­detben az együtt szórako­zásra, zenehallgatásra verő­dik össze. Szórakozásaik színhelye gyakran a játék­terem, de ehhez már pénzre is szükségük van. Nem vé­letlen, hogy a serdülőkorúak kisebb lopásaikat, vagyon elleni bűntetteiket nagyrészt csoportosan követik el. Az együtt cselekvés csökkenti a felelősség érzetét, hatástala­nítja a családból hozott er­kölcsi gátló erőket. Ha egy gyerek nem kény­szerül önállóságának erősza­kos kivívására, akkor érzel­mileg nem szakad el telje­sen a családjától. A termé­szetes leválási folyamatban szaporodnak magánéletére vonatkozó titkai, ezt a szü­lőknek is tudomásul kell venniük. Megmaradó kötő­désük támaszul szolgál, és biztosítja a felnőttkori jó kap>csolatot is. Az erősen korlátozó, ugyanakkor kényeztető szü- lôkapcsolat letöri a serdülő önállósulási kísérleteit, s a családon kívüli világban nem tudja elfogadtatni ön­magát. Ragaszkodik a biz­tonságot jelentő családhoz, és egyre jobban elesik a felnőttkori önálló családala­pítás lehetőségétől. Nincs felkészülve a csalódásokra, ezért ezek később sokkal érzékenyebben érintik. Meg­keseredett felnőtt lesz a rosszul értelmezett szülői szeretet miatt. Vannak szülők, akik látva serdülőkorú gyermekük ön­állóságának jeleit, magára hagyják, nem ellenőrzik Ha kiderül valami ballépése, szigorúan büntetik, meg is verik. Ez a fiatal érzelmi­leg elszakad a családjától. Még veszélyesebb, ha a szü­lő nem ad szeretetet a ser­dülőnek, de korlátokkal ve­szi körül. Fontosak a serdülőkori partnerkapcsolatok, amelyek felkészítenek a későbbi csa­ládi életre, a társ megbe­csülésére, a kölcsönös öröm­szerzésre. A családtól érzel­mileg elszakadt serdülőknél nehézségekkel találkozunk. A lányok érzik, hogy rosz- szat követnek el, ha nemi életet élnek. Ügy vélik, most már mindegy, folytatják-e vagy sem. Partnereikkel szembeni követelményeik egyre csökkennek, hajszol­ják a valakihez tartozás él­ményét. Minél inkább kere­sik ezt, annál távolabb ke­rülnek tőle. A fiúknál — a bandatagok hatására — ki­alakulhat egy olyan érték­ítélet, miszerint a lányok csak „arra” valók. Annak a fiúnak van nagyobb értéke előttük, akinek több szexuá­lis tapasztalata van. Mindezek ismeretében ér­demes a szülőknek elgondol­kodniuk gyermekükkel való kapcsolatukról, nevelési módszerükről. Megértéssel, türelemmel, tapintattal és szeretettel elkerülhető, hogy serdülőkorban végleg elsza­kadjanak egymástól. Sipos Ferencné pszichológus W Uj sapka — régiből Nagy divat a barrett-sap- ka. Egyszerűen átalakítható egy svájcisapkáiból, ha a karimájára széles pántot varrunk, s úgy húzzuk a fe­jünkre, kicsit féloldalasán. Minden idei barrett díszes. Akár csak egy szegőpánttal, de díszíthetjük kis angol­masnival is az oldalán. A szegőpánt lehet ripsz-szalag, de bőrosík is. Még a kötött sapkára is varrhatunk szé­les pántot: hasonló színű, triplán szabott, steppelt vá­szonból. Ha van két középes vastagságú anyagból alakí­tás után megmaradt kabát­ujjunk, könnyen szabhatunk, varrhatunk belőle barrettet — a rajz szerinti módon. A tányér formájú tetőt — ami tetszőleges nagyságú lehet (minél nagyobb, annál di­vatosabb) — kiszabjuk az egyik ujjböl, a hozzá illesz­tendő alsó karimát, amelyi­ket belül a fejbőségnek megfelelően kikerekítünk — a másik ujjból. Ehhez a bel­ső kikerekítéshez varrjuk hozzá a fejbőségünkhöz illő pántot, s némi díszítés után — kész az idei szezon leg­divatosabb fejfedője! A hideg hatásáról A tél sok örömet nyújt mindnyájunk számára, de a hideg élettani változásokat eredményezhet. A fagyás létrejöttét ter­mészeti és egyéni tényezők befolyásolják. A természeti tényezők közül a hőmérsék­let, a páratartalom és a széljárás, az egyéni ténye­zők közül pedig a táplált­ság, az erőnlét, az öltözkö­dés és az egészségi állapot említhetők. Nem szabad elfelejteni, hogy fagyásos sérülés nem­csak a nagy hidegben, ha­nem enyhébb időben is elő­fordulhat. A fellépő érszű­kület miatt ugyanis a kéz és a láb ujjain a vérkeringés nem olyan erőteljes. A tü­net megjelenhet ott is, ahol a vér áramlását szorosabb ruhadarab, cipő, csizma stb. akadályozza. A cipőket lucs­kos, nedves időben célszerű gyakran váltogatni, 'illetve éjjel jól kiszárítani. Ugyan­ez vonatkozik a kesztyűre is, amely nemcsak a hideg ellen, hanem a szennyező­dés, a mechanikai, a fizikai és a kémiai ártalom ellen is véd. Amennyiben a hideghatás túl sokáig tart, a szervezet védekezőképessége kimerül, és a testben fokozódik a le­hűlés. Sokan ezt szeszes ital­lal próbálják ellensúlyozni. Meg kell azonban jegyezni, hogy az alkohol rontja a hőszabályozást. A ruházatot kell inkább kellőképpen megválasztani. A vizes felsőrészt a legrö­videbb időn belül cseréljük le. Télen törekedjünk a nagy pórusú, vastag, sötétebb szí­nű szövetruhák réteges vi­selésére. Nedves, esős, havas időben a külső réteg lehe­tőleg vízhatlan legyen, A fagyás három stádiumát különböztetjük meg. Az el­sőben az erek összehúzódása miatt a bőr halvány, érzé­ketlen lesz, majd kékespi­rossá válik, időnként visz­ket. A testrészek hűvös ta­pintásúak, esetenként gyen­gén duzzadtak. Ez az álla­pot sokáig is fennállhat, nyáron többnyire visszafej­lődik, mihelyt azonban az ilyen kéz és láb hideg vagy meleg vízbe jut, azonnal visszatér a bőr halvány szí­ne. Amennyiben a hideg hosszabb ideig hatott a bőr­re, úgy hólyagok képződnek, és ez már a másdfokú fa- gyásra jellemző. A harmadfokú fagyási nagymértékű elhalások jel­lemzik, a testrészek erősen megduzzadnak, fekélyek ke­letkeznek. Segítségnyújtásnál a se­rült fagyott testrészét igen óvatosan puha ruhával dör­zsöljük, és ha annak hal­ványsága megszűnik, akkor gondosan meleg ruhával be­takarjuk. Vigyázni kell azon­ban a kiálló testrészeknél arra, hogy azokat egy erő­sebb dörzsöléssel le ne tör­jük! A fagyott területet ti­los hirtelen meleg vízbe mártani, illetve nagyobb hő­hatásnak kitenni, mert ez­zel súlyos szövetkárosodást okozhatunk. A felmelegítés 18—30 °C fürdővel történ­jék, fokozatosan. Eszméletlen ember általá­nos fagyása esetén a legrö­videbb időn belül orvost kell hívni. Amennyiben erre nincs mód, úgy megkísérel­hető langyos fürdőbe ültet­ni- Dr. S. L. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom