Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

1984. december 15., szombat Somogyi Néplap 3 Túl csendes tanácsülések Képviselet _ vagy hivatal? Milyen termivalók vannak a tanácsok és a szakiigazga­tási szervek kapcsolatának továbbfejlesztésében.? A kér­dés időszerűségét erősíti, hogy napjainkban fontos a közéleti demokratizmus fej­lődése. A tanácstestületek legtöbb döntését a szakigaz­gatási szervek készítik elő. ' Tevékenységük szakszerű, általában jó szakmai színvo­nalat tükröz. Gyakran hiány­zik azonban belőle az elő­készítés során felmerült kü­lönböző, és az előterjesztő szándékától eltérő vélemé­nyek feltüntetése. Az is elő­fordul, hogy már az előké­szítés során meggyőzik a ta­nácstagokat, bizottságokat a szakigazgatási szervek meg­ítélésének helyességéről, és így ,a tanáestestületnek nines, módjában eldönteni, hogy a különböző véleményekből melyiket fogadja el. Előfordul, hogy nem min­den tanácstagot kérdeznek meg a tanácstestület főbb döntésének előkészítése so­rán. De van jó példa is. Egyes tanácsoknál — külö­nösen a lakosságot közvet­lenül érintő döntéseket meg­előzően — széles körű köz- véleménykutatást tartanak. A testület döntsön Nagy jelentőségű gazdasá­gi, társadalompolitikaa kér­désekben, például éves és középtávú tervek meghatá­rozásánál a tanácstagok nagy terjedelmű előterjesztéseket, számokkal is alaposan meg­tűzdelt javaslatokat kapnak, amelyek nem eléggé közért- hetőek. Ezért aztán az ilyen napirendeket tárgyaló ta­nácsülések a kelleténél csen­desebbek, nem megfelelő az aktivitás. A felszólaló 'ta­nácstagok Is elsősorban sa­ját területük kisehb-nagyob.b gondjaival foglalkoznak, és ilyen előkészítés után való­jában aligha lenne lehetsé­ges, hogy a vita az egész te­lepülés fejlesztésének össze­függő kérdéseire kiterjedjen. A jövőben tehát az ilyen jelentős tanácsi döntések so­rán célszerű, ha a tanács először megfogalmazza pél­dául a település fejlesztésé­re, az ellátás javítására szol­gáló elképzeléseit, kialakítja koncepcióját, ennek alapján a szakigazgatási szervek hoz­záfognak a részletes tervek kialakításához, és ezt köve­tően a tanács dönt a végle­ges tervekről. A tanácstestületek általá­ban a legfontosabb helyi és területi (megyei) feladatok megoldásáról tárgyalnak. Időnként mégis előfordul, hogy a település (a megye) életében jelentős ügyeket nem a tanács, hanem a vég­rehajtó bizottság tárgyal. Ezen, a gyakorlaton úgy szükséges változtatni, hogy a közösséget érintő fontos gaz­dasági és társadal ompoliükai kérdésekben mindig és kizá­rólag a tanács döntsön. Pél­dául; azokat a közlekedési, szolgáltatásfejlesztési kon­cepciókat, amelyeket egyes' helyeken a vb fogadott el, a jövőben a ta.ná'*s határoz­za meg. Az eltérő érdekek fontossága Ügy vélem, hogy a felso­roltak is jelzik, a tanácsok döntési gyakorlatában is van még tennivaló. Azt kell el­érni : a döntések során az eddiginél jobban támaszkod­janak a lakosság véleményé­re, érzékeltessék az üléseken az eltérő érdekeket, hogy mindennek tudatában dönt­senek a tanácstagok. Mindez azt is mutatja, hogy célsze­rű nagyobb figyelmet fordí­tani a döntések előkészítő szakaszára. A tanács bizott­ságai, a tanácstagi csopor­tok, a tanácstagok, a falu­gyűlések, jövőre az elöljáró­ságok mind szélesebb körben vegyenek részt ebben. Na­gyobb szerepet kell szánni a nyilvánosságnak. A lakos­ság már az előkészítés sza­kaszában ismerje* meg, hogy milyen fontosabb ügyekben készül dönteni a tanács, és közvetlenül vagy tanácstag­ja útján legyen lehetősége véleményt is mondani. Ha ily módon történik a felké­szülés a tanácsülésekre, ak­kor lesz lehetőség az érvek és ellenérvek alapján vá­lasztani a különböző vélemé­nyekből. Ezek tehát a dönté­sek változatait is jelentik. Rendszeres megjelenésük és érvényesülésük a tan à as tes­tületi munkájában nagy elő­relépést jelenthet. Arra Is vigyázni keli, hogy egy-egy településen vagy an­nak részén alakult tanácsta­gi csoportok ne „döntsék el” egymás között és előre, mit képviseljenek a csoport tag­jai a tanácsülésen. A közös érdekeket persze megfogal­mazhatják, hangolt is adhat­nak ezeknek a tanácsülésen, de ez ne akadályozza, hogy eltérő és egyéni vélemények is elhangozzanak ott. És a „hivatal”? A már elhatározott dönté­sek túlnyomó többségét a szakigazgatási szervek hajt­ják végre. Ha úgy tetszik: a hivatalok. A végrehajtás általában következetes, szakszerű és alapos. A ta­nácstestületek azonban túl sokat bíznak a végrehajtás­ból a szakigazgatásra. Nem arról van szó, hogy csök­kentsék felelősségüket, ha­nem arról, hogy kísérjék fi­gyelemmel — bizottságaik, egyes tagjaik útján — avég,- rehajtást, segítsék észrevéte­leikkel', javaslataikkal, ha kell tevőlegesen saját mun­kájukkal. Hiszen a tanácsta­gok tapasztalatai, a részletek konkrét ismerete csak hasz­nára válhat a „hivatal” munkájának. Hasonló a hely­zet az ellenőrzéssel. A ta­nács tevékenyen vegyen ab­ban részt, és minősítse is ez­által a szakigazgatási szer­vek munkáját. Ily módon el­érhető a cél: a szakigazgatá­si szervek tevékenységének értékelésében az az elsődle­ges, hogyan segíti a testüle­tek munkáját, hogyan érvé­nyesíti azok döntéseit. A tanácsok és a szakigaz­gatás kapcsolatának tovább­fejlesztése hozzájárulhat a népképviseleti munka tar­talmi fejlesztéséhez, a szo­cialista demokratizmus növe­kedéséhez. Ennek szabót? irányt a Központi Bizottság októberi állásfoglalása, amely megfogalmazza: a népképvi­seleti testületek a lakosságot foglalkoztató, a közvéleményt szélesebb körben érdeklő minden kérdést vitassanak meg, és a döntéseiket nyílt vita alapján alakítsák ki. Patkó Imre a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője Közösen írjuk a barátság történelemkönyvét 43 éve szabad Kalinyin Ünnepi megemlékezést és baráti találkozót rendezett a kaposvári városi pártbizott­ság és a iPalmiro Togliatti Megyei Könyvtár MSZBT- tagcsoportja 'Kalinyin város felszabadulásának 43. évfor­dulója alkalmából tegnap délután négy órakor a könyv­tár nagytermében. Fiola Pál, a könyvtár pártti'tkára nyi­totta meg a rendezvényt, üd­vözölte az MSZBT-tagcsopor- tok képviselőit, a Kell a jó könyv olvasómozgalom részt­vevőit, az elnökségben he­lyet foglaló Csapó Sándort, a városi pártbizottság titká­rát, Hifner Ferencet, az MSZBT országos elnökségé­nek tagját, dr. Kovács Zol­tánnál, a nagybajomi Lenin Tsz MSZBT-iagcsoportjának ügyvezető elnökét. Szita Ferenc, a megyei könyvtár igazgatója mondott ünnepi megemlékezést. — Csaknem negyedszáza­dos az a testvéri, baráti kap­csolat, amely Kaposvárt és Kalinyűnt, Somogy és Kalli- nyin megyéket, vezetőket és dolgozókat, intézményekéit és gyárakat összeköt. E barát­ság mélyén megtestesül az emberek, közösségek — kü­lönösen az MSZBT-tagcso- portok életében és munkájá­ban — érzelmeiben. Különö­sen most, amikor felszaba­dulásunk 40. évfordulóját ünnepeljük, amikor felsza­badítóinkra gondolunk, ami­kor a testvérek, a barátok felszabadulását ünnepeljük. Ez a testvéri barátság kiszé­lesedett az elmúlt évtized alatt. Hány és hány ember járt már a 60-as évektől fog­va turistaként, a béke-ba­rátság küldötteként a Szov­jetunióban, közelebbről test­vérvárosunkban, Kalinyin- ban és környékén. Ezután fölidézte a Nagy Honvédő Háborúnak azt a szakaszát, amikor a Vörös Hadsereg katonái a Moszkva alatti harcok során felszaba­dították — 1941. december 16-án — Kalinyin városát. — Azt hiszem, mi is át tudjuk érezni, hogy mit je­lentett ott a német meg­szállás, a hódító, majd a megvert fenevad kegyetlen pusztítása; aztán harcolni, Eredmények - új feladatok Szövetkezetek küldöttgyűlése A somogyi áfészok, taka­rék- és lakásszövetkezetek háromnegyedévi munkájá­nak eredményeit összegez­ték és a feladatokról hatá­roztak tegnap a szövetkezeti küldöttek Kaposváron. Dr. Nemes Kálmán, a somogyi szövetség elnöke utalt rá előterjesztésében : a küldött­közgyűlés olyan időpontban ült össze, amikor már kiraj­zolódnak az év munkáját jel­lemző, a reális mérlegeléshez alapot adó főbb .tapasztala­tok, ugyanakkor az is nyil­vánvaló, mit várnak jövőre a fogyasztási szövetkezetektől s ennek a várakozásnak mi­lyen körülmények között kell majd megfelelni. Ami az áfészökat illeti, gazdasági .tevékenységük a kitűzött céloknak megfele­lően fejlődött. Kiegyensúlyo­zott volt az alapellátás a működési területükön; ja­vultak a vásárlási körülmé­nyek, nőtt az új üzemelési formában működő hálózati egységek száma. Nyereségü­ket a múlt évihez képest 12,4 százalékkal növelték, s ez az összeg az idén — a számítá­sok szerint — meghaladja a 200 .millió forintot. Ez az ál­talános kép, ezen belül azon­ban okkal elégedetlenek pél­dául a felvásárlási ágazatban mutatkozó lémaradássail. .állasa A Ganz Villamossági Művekben készülnek a paksi atomerő­mű egyenként négyszáz kilovoltos transzformátorai. (MTI-fotó: — Fehler József — KS) A somogyi takarékszövet­kezetekben kilenc hónap alatt 58 millió forimtttalí nőtt a betétállomány; ezt a taka­rékossági világnap alkalmá­ból kezdeményezett munka­verseny eredményeként no­vemberben további 31 millió­val gyarapították. Kölcsönt is többet folyósítottak 12,2 szá­zalékkal, mint 1983 azonos időszakában : összesen 224 millió forinttal segítették a kölcsönigénylőket, hogy elér­hessék céljaikat. A lakásszövetkezetek mun­kájára 'kedvezőtlenül hatott, hogy a kivitelezők olykor igencsak számottevő késéssel adták át a lakásokat, máshol hiányzik a pénz a befejezés­hez. A közgyűlést megelőzően tartották ülésüket az ágaza­ti választmányok, s az ott született állásfoglalásokról tájékoztatta a küldötteket dr. László Jenő, az áfész, Németh István, a takarék­szövetkezeti és dr. Szabó András, a lakásszövetkezeti választmány elnöke. Ezután dr. Pünkösti László, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának főosz­tályvezetője — a somogyi szövetkezetek tevékenységé­nek elismerése mellett — azokról a feladatokról szólt, amelyek január 1-től várnak megoldásra. Fölhívta a fi­gyelmét, hogy az eredménye­sebb gazdálkodás érdekében nemcsak a szövetkezeti tag­ságnak, hanem a szövetke­zeteknek is jobban össze kell fogniuk: keresniük kell azokat a lehetőségeket, ame­lyek különösen az alacsony hatékonysággal dolgozó szö­vetkezetek fejlődését segít­hetik. Hasonló tennivalókra utalt Gelencsér Sándor, a megyei tanács-vb kereske­delmi osztályvezető-helyet­tese is. A rendelkezések alapos ismerete nélkülözhetétlen ahhoz, hogy az évkezdésnél semmi ne zavarja a jó star­tot — ezt a gondolatot emel­te ki vitazárójában dr. Ne­mes Kálmán. Az idei év eredményei bizonyítják, hogy a somogyi fogyasztási szö­vetkezetek sikeresen meg­birkóznak nagy feladatokkal túlélni a megszállást azzal a hittel és reménnyel, amely a 3—4 évi harc után a fe­nevad végső kiűzéséhez és a saját barlangjában való el­pusztításáig, a győzelem nap­jához vezetett. S közben más országok, köztük a mi ha­zánk felszabadításáért is har­coltak, más népeknek is el­hozták a szabadságot. Szita Ferenc kiemelte, hogy négy évtizede közös az utunk és a célunk, közösen örülünk egymás eredményei­nek. Nekünk, magyaroknak biztonságot ad a nagyobb testvér baráti segítsége. — Ma már történelem a kalinyini és a kaposvári fel­szabadítás, történelem a négy évtized alatt megtett út, s ebből táplálkozik a mi közös barátságunk, a jövőnk. Az új és új feladatok, ten­nivalók megvalósításának zá­loga is ez a barátság. Ennek ápolása, éltetése és terjesz­tése a jelen levőknek és va- lantennyi MSZBT-tagcsoport­nak megtisztelő egyéni és közösségi feladata. Mi jó munkánkkal, kapcsolataink ápolásával „írjuk” és „ké­pekkel" gazdagítjuk a ba­rátság történelemkönyvét. A hallgatóság nagy tet­széssel fogadta ,a Táncsics gimnázium kiváló címmel kitüntetett diákszínpadának „Valahol a Volga mentén” című verses-zenés összeállí­tását Klujber László szer­kesztésében. Ezután a Kell a jó könyv olvasómozgalom pályázatára beérkezett 144 helyes meg­fejtés gazdái között kisor­solták a díjakat és a jutai­mákat. A két első díjat Czájder Györgyné (Nagy­atád) és Babina Edit (Fo­nyód) nyerte. A résztvevők megnézték a szovjet könyv- és hangle­mezkiállítást, a Kalinyinról készített művészi fotókat, majd a rendezvény baráti találkozóval fejeződött be. Kényszerű megoldások Távlati tervek a kaposvári közlekedésben Kaposvár lakóinak és az ezzel foglalkozó szakembe­réknek egységes a vélemé­nye, hogy a városi közleke­dés helyzete már-már telje­sen kiismerhetetlen ; szinte lehetetlen követni a gyakori és korántsem megnyugtató változások sorát. A belvárosi forgalmi rend legutóbbi vál­tozása is nagy vitát kavart. Az eltérő vélemények egyez­tetésére, a zűrzavaros hely­zet megszüntetésére sürgős szükség lenne, mielőtt a már aimúgylis riasztó helyzet még áttekinthetetlenebbé válik, és még több gondot okoz a vá­ros vezetőinek, lakódnak. Hogy mikor lesz végre rend Kaposvár közlekedésé­ben, nemiigen lehet pontos dátumot mondani. A távla­ti tervek mindenesetre már élkészültek. Erről tanácsko­zott 'többek között tegnapi elnökségi ülésén a megyei közlekedésbiztonsági tanács. Először Széles Péter, a megyei tanács közlekedési osztályvezetője tájékoztatta az elképzelésekről a résztve­vőket. A jelenről szólva megállapította, hógy a Má­jus 1. utca lezárásával, saj­nos, nem sikerült a forgal­mat egyenletesen elosztani, s ezzel a belváros utcáit mentesíteni. Hiányzik — jó néhány más várossal ellen­tétben — a belvárost körül­ölelő úthálózat, nincs a Má­jus 1. urtca 'környékén parko­lási lehetőség, az egyirányú utcák sokasága inkább hát­ráltatja a forgalmat, mint­sem könnyíti. Ugyancsak gond a csomópontok rende­zetlensége, illetve a lámpák hiánya, nincs biztosítva a helyi és a helyközi autóbu­szok végállomásának helye. A távlati tervekre kiírt pá­lyázatra 32 pályamű érke­zett, s ezek mindegyike a fenti problémák megoldására helyezte a hangsúlyt. Mint az előadó elmondta: azt még lelhet vitaltni, hogy pél­dául hol helyezzék el a he­lyi és helyközi autóbuszok végállomását, de az már ke­vésbé. hogy a megvalósítás­hoz mikor kezdjenek hozzá. Az áldatlan helyzet isme­retében Kaposvár lakói „már a tegnapot is későnek ta­lálják”, de ahhoz, hogy a so­rozatos, ideiglenes részmeg­oldások után a szakemberek végleges és áttekinthető for­galmi rendet alakítsanak ki, komplex, a városrendezési elképzeléseket is figyelembe vevő tervekre van szükség. Eltérőek a vélemények: a változtatásokhoz mennyi pénzre lesz szükség. A ter­veket más szempontból is­mertető Endrédi János, a közúti igazgatóság főmérnö­ke szerint a közlekedési gon­dók csak lényegesen maga­sabb költségekkel oldhatók meg. Abban egyetértettek az előadók és a vitában hoz­zászólók, hogy feltétlenül meg kell vizsgálni a jelenleg egyirányú utcák — például a Bajcsy-ZsiiimsűJky, a Tóth Lajos, a Dózsa György utca — toótirányúsításának lehető­ségét, valamint — ha szaná­lásokkal is — bővíteni kell a belvárosiban a parkolási le­hetőségeket; bővítik a hely­közi és végleges helyre kell áttenni a helyi autóbusz- pályaudvart is. A csomópontok közül a Mártírok -tere a leginkább balesetveszélyes; várhatóan a jövő évben lesz megnyug­tató változás. De ez csak egy ama feladatok közül, ame­lyeket a városi tanácsnak legkésőbb a következő ötéves tervidőszakban meg kell ol­dania. Javaslatként elhangzott, hogy a pénzügyi háttér biz­tosításához érdemes volna kötvényeket kibocsátani. Ez­zel is gyorsítani lehetne az új forgalmi rend kialakítását megelőző építési munkát. N. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom