Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-14 / 293. szám

Vv Világ proletárjai, egyesüljétek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 293. szám Ára: 1,40 Ft 1984. december 14., péntek Figyelmet érdemlő tanácskozás AZ EMBERNEK KELL TENNIE AZ EMBERÉRT! DR. ÁBRAHÁM KÁLMÁN KAPOSVÁRON Tegnap délelőtt figyelmet érdemlő tanácsko­zás zajlott le a megyei tanács székházában. Su­gár Imre, a megyei tanács elnöke köszöntötte - e beosztásában először - Somogybán dr. Áb­rahám Kálmán államtitkárt, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét Az eszmecserén részt vett dr. Cyenesei István, à megyei pártbizottság titkára, Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság titkára és az illetékes szakosztályok vezetői, illetve képviselői. Beveze­tőként dr. Tarján Lászlóné, a megyei tanács kör­nyezetvédelmi titkára adott részletes áttekintést Somogy helyzetéről, környezetvédelmi tevékeny­ségéről és gondjairól. Negyven éve szabad Lábod Koszorúzás a bolgár hősök emlékművénél FESZÍTŐ GONDOK Dr. Tarjáimé előremutató kezdeményezésekről. sike­rekről. de feszítő gondokról is számot adott. Voltakép­pen megállapítható: így tel­jes és valósághű az össz­kép, amely további körülte­kintésre és a feltárást köve­tően megfontolt, következe­tes cselekvéssorozatra kész­tet. Szó volt tájékoztatói á- bam a környezetve de Imi, föld­védelmi feladatokról, a me­liorációról. arról a fejlődés­ről, amelyet a növényvéde­lemben és a tápanyagután­pótlásban értünk el. s azok­ról a feszültségekről, ame­lyek Somogybán — sok más mellett — az „ember em­berért való” cselekvésének halaszthatatlanságát vetet­ték föl. Hangsúlyozta pél­dául. hogy íolyékonymű- trágya-gyártó üzem építése­ié volna szükség; a mint­egy 180 dögkút fölszámolá­sára és az állati tetemek importot is helyettesítő felL dolgozására, s hogy jó vol­na. ha mindezeket környe­zetvédelmi célú beruházás­ként vehetnék számításba a következő tervidőszakban. SZENNYVÍZ A KUTAKBAN Beszélt arról, hogy So­mogybán a szennyvíz elve­zetése lassúbb ütemben ha­ladt. mint a vezetékes vízel­látás. s ennek meghökkentő példáját később az építési osztály vezetője tárta föl. Az ismeretek szerint So­mogybán 249 ásott kútba ve­390 hektárról 3 600 hektárra nő a Somogyhoz tartozó te­rület. VESZÉLYES HULLADÉK Szó esett természetesen az erdőtelepítésről, a falusi tu­rizmus fejlesztéséről, a hul­ladékgyűjtés és elhelyezés, illetve újrafeldolgozás gond­jairól. a veszélyes hulladék elhelyezésének, a zaj- és rezgésvédelemnek a felada­tairól. Az érdeklődéssel kísért tá­jékoztató után dr. Abrahám Kálmán államtitkár először az országos ügyekről, a nagy összefüggésekről be­szélt, és nem titkolta, hogy a környezet védelme ma mái megkerülhetetlen politikai kérdés Magyarországon; en­nek lakossági összefüggései vitathatatlanok. Mint mond ta: „Szélesebb körű ismere­tekre és konkrét cselekede­tekre van szükség!” Csak­nem húsz tudományos inté­zet kutatási eredményeire hivatkozott, amelyek — anélkül, hogy valamiféle pá­nikot keltenénk — figyel- meztetőek a jövőt illetően. AZ EMBERISÉG LÉTE Súlyos kérdésekről esett szó. azokról, amelyeket ma még nem érzékel a közvé­lemény, pedig különböző, nem mindig megfontolt cse­lekvésével, fejlesztésével és magatartásával önmaga jö­vőjét veszélyezteti az ember. Külföldi példák sorozatával bizonyította az államtitkár, hogy már oxigénhiányos te­rületek vannak a világon: hogy a műtrágya, a növény­védő szerek túlzott alkal­mazása milyen veszélyeket rejt; hogy a melioráció leg­alább olyan veszélyeket hóra. mint amilyen hasznát felté­telezzük és hogy önmagunk létének megteremtői — vagy lehetetlenné tevői — mi ma­gunk vagyunk. Az élővilág, a levegő állapotára, a köz­lekedés ártalmaira hívta föl a figyelmet, a hulladékok kellő kezelésére és arra. hogy most már komolyan kell venni a politikának, a gazdaságnak, az emberek­nek: ami káros az emberi­ségre, azt meg kell szüntet­ni, azon változtatni kell. Oly módon is, hogy ahol nincs megoldva a szennyvíz elvezetése, ott nem szabad vizet, de építési engedélyi sem adni. és így tovább ... Mielőtt még konkrét ja­vaslatokra tért volna ki az államtitkár, megállapította- örül a megye környezetvé­delemben elért, kiemelkedő eredményeinek. Mint mond ta: országos összehasonlítás ban is figylemre méltóak ezek a sikerek. Somogy jól használta föl a különböző támogatásokat, koordiná­ciós tevékenysége is kiemel­kedő. Kérte, hogy a fej­lesztésben használjuk föl a kutatások eredményeit, s a VII. ötéves tervben kiemel­ten. külön fejezetben fog­lalkozzunk a környezetvéde­lemmel. TÁMOGATÁSRA számíthatunk Ezután „tételesen” vála­szolt kérdéseinkre, s a so­mogyi vezetők környezetvé­delemre előterjesztett támo­gatási javaslatának nagy többségét — sokmillió fo­rintról van szó! — vissza­igazolta az államtitkár. Rosta Sándor, a BIB fő­titkára a Somoggyal való termékeny együttműködést hangsúlyozta, s kijelentette: a tavalyi 66 millió forintos támogatásra 1985-ben is szá­míthat a megye. Kifejtette, hogy megyénkben eddig is kiemelt figyelmet kapott a környezeti kultúra, a termé­szeti környezet védelme, s erre továbbra is számítanak. Elmondta: a balatoni halá­szat az utóbbi években oly mértékben növekedett, hogy az. már veszélyezteti a törzs- állomány létét. Ezért amel- lett foglalt állást — a kor­mányrendelet szellemében —, hogy a balatoni halá­szatot alá kell rendelni az üdülésnek, azaz mérsékelni kell a halászatot, s aiz em­ber jövője, kikapcsolódása szempontjából is a horgá­szatot kell fejleszteni. Ugyanakkor kitért a jiád- gazdálkodás ésszerűbb — és gazdaságosabb — megoldá­saira is. Sugár Imre köszönetét fe­jezte ki az előremutató és hasznos tanácskozás résztve­vőinek, s végezetül kifeje­zésre juttatta: legyen a kör­nyezetvédelemnek is közép­távú fejlesztési terve, ma­radjon érvényben a jól be­vált pályázati rendszer, és középtávon teremtsenek mozgásteret az előre nem látható feladatok megoldá­sára is. Sorsfordító napokra emlé­keztek tegnap délután a lá- bodiiak: negyven évvel ez­előtt, 1944. december I3-án szabadult föl a község. Az ' általános iskola udvarán ün­nepi csapatgyűlést, tartottak a pirosnyakkendős diákok. Itt fogadták a Battonyáról elindított lángot s itt vették ált a f iatalok a nagyatádi városi KISZ-bizottság em­lékzászlaját is. amely a fel- szabadulás évfordulója al­kalmából községről község­re vándorol. A bolgár hősök lábodi emlékművénél koszorúzást tartottak. Az emlékezés vi­rágait hozták el a település pánt-, állami és gazdásági vezetői. A művelődési ház­ban ünnepi tanácsülést tar­tottak. héber Gyuláné, a községi közös tanács elnöke a vendégek között üdvözölte Simon Ernőné országgyűlé­si képviselőt és Rostás Ká­rolyt, a népfront megyei el­nökét. Az iskolások irodalmi mű­sora után a tanácselnök föl­idézte a 40 évvel ezelőtti napokat. 1944. december 6- án lépték át az első szovjet alakulatok a község hatá­rát, ezen a napon szabadult fel Rinyábesenyő, azóta Lá­Vállalatvezetők fóruma ala­kult csütörtökön Budapes­ten a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának székhá­zában. A HNF gazdaságpoli­tikai munkabizottsága által — a Magyar Kereskedelmi Kamara védnökségével — megalakított fórum jelentő­bod társközsége. Hét napig dörögtek a fegyverek. Nagy­korpádról ugyan már két nap múlva sikerült elűzni a németeket, de Lábod csak december 13-án szabadult föl. A falp határában majd­nem négy hónapig állt a front. Az elmúlt 40 év döntő je­lentőségű volt Lábod fejlő­désében is. E négy évtized­ben hét új utcát nyitottak, 400 családi házat építettek, és szinte minden lakásban van televízió. 40 éve csak - a Széchenyi grófoknak volt itt autójuk, ma 500 személy gépkocsit tartanak nyilván. A falu összefogásával ta­valy készült el az új óvoda, s korszerű általános iskolá­val büszkélkedhetnek. Jó a kereskedelmi ellátás. Az eredményekhez szükség volt a társadalmi összefogásra. Az ünnepi tanácsülés alka­lom volt arra is, hogy a fa­lu fejlődéséért legtöbbet te­vőket megjutalmazzák. Ti­zennégyen kaptak társadal­mi munkáért kitüntető ok­levelet; a közösségek közül a Dél-somogyi Állami Gaz daság több szocialista bri­gádja, a termelőszövetkezet több közössége és a néphad­sereg egyik alakulatának katonái. ségét Pozsgay Imre, a HNF főititkára vázolta. Kiemelte : a népfront és a vállalatok ed­digi formális kapcsolatén szeretnének túllépni. A nép­frontmozgalom sajátos esz­közeivel segíteni és erősíteni kívánják a gazdasági egysé­gek belső demokratzimusát. Vállalatvezetők fóruma alakult zették s szennyvizet 3zok; akik vezetékes ivóvizet kap­tak. E cselekmény következ­ményei szinte beláthatatla- nok ... Szó esett a Kis-Ba- laton rendezésével kapcsola­tosan négy község ivóvíz-el­látásának gondjairól, s ar ról a 90 településről, amely­nek egészséges ivóvízzel va­ló ellátásáról gondoskod­nunk kell, bár a következő tervciklusban csak e közsé­gek feléről lehet szó. A Balaton térségében tervsze­rűen végzik a közműépítést; a regionális szennyvíztele­pek mellett azonban Föld­vár, Szárszó és Fonyód meg­szüntetésre ítélt telepeinek átalakítására volna szükség. Dr. Tarjánné elmondta, hogy a Balatonba torkolló víz­folyások rendezése folyama­tos. a belvízrendezéssel kap­csolatban azonban továbbra is gondok vannak. A levegő minősége még — Kaposvár, Siófok és Barcs kivételével — jónak mond­ható; a többi térségben a jelenlegi állapot megőrzé­sére törekszünk. Kedvező a természetvédelem. Vázolta az előadó a tájvédelmi körze­tek I helyzetét, ezeknek egy­séges kezelésbe vételét ja­vasolta; számot adott a parkerdők bővítésének ter­véről, s a Kis-Balaton ren­dezésének gondjairól, hiszen az elárasztás következtében Több mint két héttel a határidő eiőíí Megnyílt az ABC-áruház Marcaliban Tegnap megnyitották Mar­caliban a város új ABC-áru- házát. Az 1500 négyzetméter alapterületű, hétszáz négy­zetméteres eladóterű bevá­sárlóközpontban több mint tízmillió forint értékű áru­készlet várta a nyitásra ér­kező tömegf t. A városban már régó'a várták az emberek, hogy tá­gas áruházuk legyen, a ko­rábbi üzleteket ugyanis Mar­cal' még nagyközség korában kinőtte. Az áfész megyei és városi segítséggel azonban csak az utóbbi években tud­ta előteremteni az építéshez szükséges összeget, amelynek nagy része hitel. A legtöb­bet, 18 millió forintot az Ál­lami Fejlesztési Bank kölcsö­nözte. összesen több minit ötvenmillió forintba került az áruház, az induló készlet­tel együtt. A hiteligényléskor 1985 vé­gi, 1986 eleji áruháznyitásra tett ígéretet a marcali fo­gyasztási szövetkezet, tehát tulajdonképpen az első ter­vekhez képest egy évvel ha­marabb nyitották meg az ABC-t. De az építési szerző­dés is úgy szólt, hogy a ki­vitelező vállalat, a Somogy megyei Tanép az idén de­cember 31-én adja át az építményt, s csak azután kezdődhet meg az áruval való feltöltés. Az áfész és az építők, valamint az áruszál­lító ipari és kereskedelmi vállalatok együttműködésé­nek köszönhetően azonban több mint két héttel az év vége előtt már sikerült min­den munkát elvégezni és így a városlakóké lehetett az áruház. Tegnap éjfél után is dol­goztak még a kereskedők- a Fúszért somogyi és zalai raktárházaiból éjszaka is ér­keztek teherautók, s tegnap reggelre már az utolsó gyu- fásdoboz is a helyén volt. A legkorszerűbb berendezések­kel. hűtőkkel, pénztárgépek­kel fölszerelt ABC hosszú időre megoldja Marcali alap­vető kereskedelmi ellátását. A két régi ABC helyén, va­lamint a megszüntetett hús- bolt helyiségében pediig a közeljövőben korszerű szak­üzleteket és egy gyorsbüfét rendeznek be — ezzel is ja­vul Marcali kereskedelme. A tegnapi megnyitón Dem- kő János, a Marcali és Vidé­ke Áfész igazgatóságának el­nöke köszöntötte az egybe­gyűlteket, majd Brachna János, a városi pártbizottság titkára mondott rövid beszé­det. Az áruház kapujánál kifeszített nemzetiszínű sza­lagot dr. Nemes Kálmán, a Mészöv elnöke vágta át- és 11 órakor megnyitották a ka­pukat a vásárlóközönség előtt. Az első negyedórák termé­szetesen kissé zsúfoltak vol­tak, de ez mindenütt így szokott lenni. Az áruház tá­gas eladótere azonban al­kalmas arra, hogy még az ünnepi csúcsforgalom idején is nyugodtan ki tudja szol­gálni az embereket az ABC hetven dolgozója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom