Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

1984. november 14., szerda Somogyi Néplap 5 HANGVERSENYKRÓNIKA A budapesti Bach Trió Kaposváron Fiatal művészek fóruma Radnóti-emlékműsor a megyei könyvtárban Nékem szülőhazám címmel emlékműsor hangzott el Radnóti Miklós halálának negyvenedik évfordulója al­kalmából; hétfőin este Ka­posváron, a megyei könyv­tárban,. Szülédnek korad elvesztése árnyékolta be Radnóti gyer­mekkorát. Érett férfiként szembenéz a sötét emlékkel a Huszonnyolc éve című ver­sében, az Ikrek hava napló- füzérében. E két mű szüle­tése 'között két év telit el; 1937, illetve 1939 a keltezé­se ezeknek az írásoknak. Nem különös, hogy Radnóti ebben az évben épp gyerek­korának rémeivel számol le? Vallaminjt tudnia kellett, hogy mit várhat a holnap­tól. Az Ikrek havában így ír: „Riasztó újságcímék kö­zött jöttem idáig,- ma újra Európa sorsa dől eOí... Fa­lak épülnék körülöttem, vá­rosok és országok tűnnek el. Nő a fal, s elválaszt az em­berektől. Fogoly vagyok...” Negyven éve, egy hideg őszi napon a fogolyból áldo­zat lett; a háború magával ragadta. Borshert és Számooov mű­vei frontnapló-szerepet kap­tak a fiatal művészek fóru­mának hétfő esti Radnóti emlékműisoráíban ; népdalok s Kodály népdalfeldolgozá­sai színesítették az előadást. Nem véletlenül kerültem eddig a műsorban szereplők nevének említését : gyenge színvonalú produkciójuk ha- íovány lánggal pislákolt a költő emléke előtt.. Kistele­ki Zoltán volt az est fősze­replője, vers- és prózaiválo- gatása egyenetlen volt, át­gondolatlan. Előadóként csak időnként nyújtott él­ményt. Menyhért Katalin a népdalénékillésibqn remekelt — kár, hogy nem a műsor­ba illő dalokat adott elő. Lőrincz Ildikó zongorajátéka gyenge iskolai osztályzatot érdemelne. A fiatal művészek fóru­mának előadását csakis is­meretterjesztő szándéka miatt becsülhetjük. A könyv­tár igényes előadásokhoz szokott közönsége csalódot­tan állt föl az ötvenperces emlékműsor végén. H. B. Az alakulása óta eltelt hat esztendőben számos sikert ért el a budapesti Bach Trió hazánkban és külföldön egy­aránt. Indokolt volt hát az érdeklődés, amely kaposvári vendégszereplését megelőz­te. Érthető volt, ám — saj­nos — túlzottnak bizonyult A neves muzsikusokból álló együttes hétfői hangversenye ugyanis könnyen feledhető élményt adott a Liszt Fe­renc Zeneiskola nagytermé­ben. J. S. Bach h-moll fuvola- csembalószonátájának a kon­cert kezdetén elhangzott elő­adása csalódást keltett, el­sősorban a korábbi időkből kitűnő kamarazenésznek is. mert fuvolaművész, Profile Henrik nyilvánvaló indisz- ponáltsága miatt. Ritmikai szempontból sutára, nehéz­kesre, merevre sikeredett a produkció, a puha kantiilié- nák, elegáns díszítések he­lyett sok helyütt döccent a melódia, az érdes, kemény, olykor idegesítően el-elcsuk. ló fuvolahang és a rengeteg hamisság pedig egyenesen illúzióromboló volt. Élvezetei csupán Horváth Ánikó pon­tos és alkalmazkodó, bár helyenként kissé hangos csembaló játéka nyújtott itt, majd egy másik Bach-szer- zemény, a G-dúr triószonáta interpretálásában. Partnere, ként Fenyő Klára hegedű- és Kiss Domonkos Judit gor­donkaművészt hallottuk. Mindketten értik, ismerik Bach muzsikáját; a hangzás,, amelyet instrumentumaikból elővarázsolnak, tömör, so­hasem durva. A dallamvo­nalakat tisztán, ízlésesen formálják, egyszóval képe­sek voltak feledtetni Pröhle Henrik ezúttal is középsze­rű fuvolázását. Az eisenachi mester Máté-passdójának egyik áriáját Számadó Gab­riella énekelte. E teljesít­mény elemzéséről az Állami Operaház epizodistája iránti kötelező tisztelet okán le­mondunk. Szerepelt még a műsoron — régi karok más zenei ter­mékei mellett — a ma Ausztriában élő Arányi- Aschner Györgynek egy Bach tiszteletére komponált négytételes műve, valamint Madarász Ivánnak Párhuza­mos monológok című kom­pozíciója. E két alkotás vi­lágával g, muzsika szerepé­ről más nézeteket valló kró­nikaírónak nem sikerült azonosulnia. L. A. I __________TV-NÉZÖ O lyan, mint Giuletta Masina Sokain fölkap tóik a fejüket a minap azon a művésaetpo- liltátoai tanácskozáson, ame­lyen Aczél György, az elő­adó ezt mondta: „Az embe­reiknek ma biológiai igénye a szórakozás.” Ebből követ­kezik, hogy meglehetősen fontos szerepet töltenek be azok, akik ezt a szórakozást megszervezik, szolgáltatják. Mert a szóriakozltaitás minő­ségéről is szó van itt és most, amikor annyian mun­kaközösségeikben, háttérgaz­daságban vagy egyéb mó­don vállalnak többletmun­kát saját javukra, ugyanak­ikor a köz javára is. S van itt még valami: ügyelni kell az arányokra... Újra végigböngészve a te­levízió múlt heti kínálatát, talán egy kissé rontja az arányokat, ihogy egy hét alatt három krímiivel is megkínálták a nézőt. Aki nem hiszi, annak sorolom: Agatha Christie Haltál a Ní­luson című regényének vál--. tozata volt az első, a Gyere elő, gyere elő... angol tévé­film a második és a Derrick széria újabb epizódja a har­madik. 'A „jó öreg” Ghrís- tienek természetesen rang­ja van,, az irodalom e pe­remvidék! műfajának ko­ronázatlan, királynője. Mai nézőnek viszont kis­sé avítt, konzervatív. Hát­ha még hozzá veszem a „bűnlajatromhoz”, hogy olyan mesterkélt e művének végső megoldása... ! Mert mi van, akkor, ha az egyéb­ként zsúfolt sétahajón éppen akkor sétál a fedélzeten egy utas, amikor a gyilkos fon- dorkodik? Oda a bűncselek­mény. így meg a krimi hi­tele. A téma visszaköszönt a szombat éji vérfagyasztó tör­ténetben: a Gyere elő, gye­re elő... című tbriillerben, itt is két ismerős játszotta el, hogy semmi közük egy­máshoz a finom kis gyilkosa ság érdekében. Derrick apó viszont 'kezd öregedni, egy­re szenti mentálisabbá válik. De valahogy evvel együtt emberibb lett, úgy érzem. Szórakoztatás. Végsősoron más célja nemigen lehetett az újabb Onedin -opúszóknak sem. Beválom, én lemarad­tam erről a szériáról. Nem túlzottan lelkesített az a mohó gazdagodni vágyás, amit e família szinte min­den tagja képviselt. Úgyhogy by, by, Mr. Onedin! Irigyel­téin azokat, akik délelőttjei- iket Reymdnt halhatatlan parasztjai társaságában töllt- bették újra. Még emlékszem, milyen sikeresen idézte föl a rendező néprajzi hiteles­ség tekintetében is azt a vi­lágöt. Legalább a kora esti órára szánták Volna a mű- sarszienkesatök az ismétlést ! Szóval azért megtalálja a hét műsorában mindenki a maga szórakozását, ha hagy­ják. En titkon hiszem, hogy aki elandalodik Henry Fon­da és Myrna Loy románcán a Nyárutó című amerikai tévéfilm alatt, az azért, ha nem is heurékázva, de föl­fedezi a talmi és az igazi közötti különbséget. Megné­zi az egyiket, talán kicsit el' is szomorodik rajta, de ha eléje kerüli egy igazi alko­tás, az meg is borzongatja. Vélt ilyen igazi film a hé­ten! Ha nem tudom, mit né­zek, azt hiszem, hogy a cseh új hullám égjük alkotását látom a képernyőn. Pedig a szovjet Gleb Panfilov Kez­det című kis remekét sugá­rozták, amely — aligha két­séges — merített a hatva­nas évek cseh eredményei­ből. Egy szépségesen csúnya kis nőcske, Pása életének azt a néhány hónapját ábrá­zolja, amikor a csúf bábból kibúvik a gyönyörű lepke. Színésznő lesz, aki Johan­nát játssza, éli. Micsoda film lehetne ez a filmbeli film is, a szűzről ! Oldalakat le­hetne írni Panfilov munká­járól, arányosságáról, 'ere­detiségéről, merészségéről, hogy először szentesít „vad- házasságot” a szovjet film­művészetben srtlb. De meg­tették mások, nálam avátot- tabfoak. Csak annyit jósolok: egy­szer majd Giuletta Masiná­ra -mondják, hogy jé, olyan volt, mint Inna Csurikova! Leskó László Ötödikosztályos gondok Jelenkor-est Nemzedékek egy folyóiratban Nevelésről Gyermekeink nevelésében alapvető fontosságú az al­só tagozatban végzett mun­ka. A nagyobb tanulóknál jelentkező problémák okait vizsgálva sokszor „a nyo­mok az alsó tagozatba vezet­nek”. A felmerülő gondok egy része az alsó tagozatból a felsőbe kerülés miatt je­lentkezik. Eléggé általános tapasztalat szerint „nehéz osztály” az ötödik, sok ne­hézséget okoz gyermekneK, szülőnek. Pedig az eílső pillanatra úgy látszik, nin­csen semmi különös válto­zás a gyermek életében, ha ötödikes lesz. Hiszen ugyan úgy általános iskolába jár nem más iskolatípusba ke­rül. Két fő oka van a .ne­hézségeknek: egyik a tanu­lók pszichikus fejlődéséből adódik, a másik a megvál­tozott oktatási módban gyö­keredzik. A 10—11 éves gyermekek lelki fejlődésükben új sza,- kaszba érnek, sok minden megváltozik bennük, s ezek nehezítik a tanulást. Ekkor változik érdeklődésük, szin te minden vonzza őket, ami új, érdekes. S ez teszi lehe­tővé a sokféle tantárgy ta­nítását, De mindez gondot is okozhat, mivel az érdek­lődésük nem tartós, köny- riyen másik tárgyra, cselek­vésre tevődik át. Ötödik osz­tályosaink érdeklődése szo­rosan összefügg figyelmük­kel, amely szintén nagyon ingadozó. Sokszor a maga választotta könyv, barkácso­lás vagy más tevékenység iohban leköti, mint a napi kötelező tanulnivaló. Gon­dolkodásuk is sokkal fejlet­tebb, mint az előző évek­ben: megértik a nehezeb­ben felfogható ismereteket hajtja őket a kíváncsiság, a tudásvágy, csak nem mindig abba az irányba, amerre az iskola szeretné. Jelentősen megnő érzelmeik hatása cse­lekvéseikre, így az. örömmel végzett munkában jó ered­ményeket érnek el, viszont a nehézségek könnyen el­kedvetlenítik őket, s nincs elég akaraterejük ezek le­küzdésére. Ebben a korban jelentős­sé válik az önállóságra tö­rekvés, a szülői-pedagógusi irányítással szemben a sa ját vágyak, tervek megva­lósítása. Bizonyos fokú da­cosság is észlelhető náluk. S ezt most másképpen kel­lene feloldanunk mint ed­dig: főleg nem utasítással, hanem meggyőzéssel. Új je­lenség az ötödikeseknél a másik nem (a lányok, ill fiúk) iránt lassan kialakuló érdeklődés, vonzódás, mely viselkedésükben és tanulmá­nyi munkájukban is — jó vagy rossz irányban — egy­re inkább érezteti hatását A jelentősen megváltozó oktatási rend több új .ne­hézséget hoz magával. Míg az alsó tagozatban általá­ban egy tanító vezette őket évekig, addig az ötödik osz­tálytól kezdve több tanárral kénytelenek megismerkedni. Az egyetlen tanító néni (saj. nos, ritkán tanító bácsi) módszereiben, követelmé­nyeiben jobban következetes tudott lenni, jobban megis­merhette a tanulókat A fé­lénk), gyengébb beszédkész­ségű gyermekekkel megfe­lelőbben tudott bánni. A több tanár — az elég ke­vés óra alatt — nehezen tudja megismerni a tanuló­kat, s ezért 'nem tudja úgy alkalmazni az egyéni bá­násmódot, mint előző osz­tályokban. Már ez is nem kevés gondot jelent. De az. új tantárgyak bevezetése jelentős nehézségekkel jár­hat. Igaz, hogy a matema­tika és a környezetismeret folyamatos tanítása az első 5 osztályban könnyíti a be­illeszkedést, de a történetiem és az orosz nyelv tanítása nehezíti a dolgukat. Még a többi tantárgyból is más­képpen tanítanak a felső­ben. és nekik is új módon kell tanulniuk. Miért más­képpen? Mert az új tantár­gyakban meg a többiekben is sokkal több anyagot kell megérteniük, megtanulniuk. Az egyéni tanulással sok ba­juk lehet, ha nem szoktak eléggé hozzá a tankönyvek­ből való értelmes tanulás­hoz. Gondot okozhat az új tan­tárgyakból új tanároknál történő felelés is. Bizonyos félelemmel kezdenek olykor az eddiginél jóval hosszabb anyagok felmondásához; s ez a félelem, gátlás oda ve­zethet. hogy nem képesek jól felelni, pedig otthon már tudták a leckét. A felsős szaktárgyak tanu­lására való előkészítést szol­gálják pl. azok az eljárások, amelyekkel a tanulók egyé­nileg keresik meg az új fo­galmakat, azok meghatáro­zását — 'a különféle köny­vekből, lexikonokból, az Ablakzsiráftól az új magyar lexikonig. A különféle ver­sek, prózai szövegek, a sza­bályok és összefoglalások megtanulása egyrészt segíti a hosszabb komyezetisme- reti. irodalmi, történelmi is­meretek megtanulását az al­só tagozatban, másrészt fel­készít a felsős szaktárgyak nagyobb anyagának megta­nulására. Ugyanis nem le­het fejleszteni eredménye­sen a gondolkodást az em­lékezet megfelelő „edzése”, fejlesztése nélkül. (Csak a megértett és .felidézhető sza­bályt tudjuk alkalmazni a különböző helyzetekben.) Még további eljárások szolgálnak a felsőtagozatos tanulmányi munkára való felkészítés eredményes vég­zésében. Az ezekkel kapcso­latos munkának már van­nak bizonyos eredményeibe nem mindenütt gondolnak erre és nem eléggé hatéko­nyan végzik az alsótagoza­tos gyermekek nevelését a felsőbb osztályokban végzen­dő munkára, ezért vannak gyakran tanulmányi vissza­esések, magatartási problé­mák az ötödikes tanulóknál. A kezdeti nehézségek leküz­désében. a jobb beilleszke­dés segítésében egyrészt jobban össze kellene fognia az iskolának és a szülői háznak, másrészt jobban kel­lene segíteniük a szülőknek gyermekeik tanulásában, mint az előző osztályokban. Dr. Szeléndi Gábor Újabb állomásához érke­zett a folyóiratokat bemutató sorozat a kaposvári Kilián György Ifjúsági 'és Úttörő- művelődési Központban hét­főn este 18 órakor, amikor a pécsi Jelenkor szerkesztősé­gének képviselői lépitek kö­zönség élé. A házigazda tisz­tét Laczkó András, a Somogy főszerkesztője töltötte be, be­szélve a folyóirat huszonhét évéről, megemlegetve az előd-kiadványokat, a Sorsun­kat és a Dunántúlt. Az in­dulás szerkesztői igényét idézte: fóruma lenni a Dél- Dunántúl irodalmának, mi­nőséget adva. S valóban, a Jelenkor az ország tizen­négy kulturális folyóirata között rangos helyet foglal el. Nevek sorát idézhetnénk, a Pécsről indulókét: Szántó Tiborét, Gáli Istvánét, Ka­lász Mártonét, Galsay Pong- rácét vagy az esten is meg jelent Takáts Gyuláét. Vala­mennyien ottani folyóiratban publikáltak. A Jelenkort ezen az esten Szederkényi Ervin főszer­kesztő, Csordás Gábor és Parti Nagy Lajos szerkesztő — költők — képviselték. A kaposvári Csiky Gergely Színház művésze, Mészáros Károly a két költő verseiből olvasott, mondott el néhá­nyat. Szederkényi Ervin beszélt a folyóirat törekvéseiről, arculatáról, elemezve azt a helyzetet, hogy a Dél-Dunán­túlon a Jelenkor mellett ma már a Somogy és a Dunatáj is megjelenik. A folyóiratok „vetélkedésének” az írók lát­ják hasznát, akik megbecsü­lik és szívesen dolgoznak mindhárom kiadványba. Em­legette a gondokat is, és ki­tért a nemzedékek helyzeté­re. Ügy látja, hogy az alko­tógenerációk a minőségben, a közös értékben találkoz­nak, bár a világ felgyorsu­lása következtében nagyobb a különbség az idősebb nem­zedékek és a fiatal között. Csordás Gábor — akit mostanában Dárday István Átváltozások címp filmjének főszereplőjeként is emleget­nek — 16 éves karában je­lent meg először a Jelenkor­ban. A kutátóorvosi pályát cserélte föl a szerkesztőivel. A nemzedéki feladatot úgy határozta meg, hogy a fiata­labb generáció — amely más tapasztalatokkal rendelkezik — meg kell keresse a he­lyes válaszokat korunk nagy kérdéseire. Parti Nagy La­jos a fiatalok'beküldött ver­seivel foglalkozik. Ügy lát­ja, a közösséggé szervező­dőknek van nagyobb esélyűk ma is: ma azonban nincse­nek ilyen új költői rajok. Néhány tehetséges fiatalt — mint Eros Zsuzsa, Szilágyi Eszter Anna, ifj. Bagossy László — így is fölfedezett a folyóirat. A vendégek ezután a hall­gatók kérdéseire válaszoltak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom