Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-11 / 265. szám

1984. november 11., vasárnap Somogyi Néplap 3 Ónálló gazdasági munkaközösségek Ha rendel a vállalat, elmarad a lakossági szolgáltatás Egy autó két fékkel Az új vállalkozási formák 1982. második negyedévétől a megyében is a jogszabá­lyok megjelenését követően szaporodtak. Az önálló új kisvállalkozá­sok pénzügyi-gazdasági el­lenőrzését a Pénzügyminisz­térium megyei ellenőrzési igazgatósága a múlt év ele­jétől végezte folyamatosan. A gazdasági munkaközössé­gek szabályszerű működteté­sét az adózási kötelezettsé­gek teljesítését, a számvite­li nyilvántartásokat, az el­számolási rendszer szabály- szerűségét vizsgáltuk. A megyében az önálló gaz­dasági munkaközösségeket — hasonlóan az országos ta­pasztalatokhoz — elsősorban anyagi szolgáltatásra és a szellemi tevékenységre ala­kultak. Nem jellemző tevé­kenységükre a termékelőállí- tás, a hiánycikkeket pótló gyártásra való törekvés. Ta­pasztalataink szerint elsősor­ban közületiekkel álltak kap­csolatban, s nem a lakossági igényeket elégítették ki. Emiatt nem valósult meg az a központi elképzelés, hogy a gazdasági munkaközössé­gek számának szaporodásá­val a kontármunka vissza­szorul. A gazdasági munka- közösségek az önálló kocká­zatot nem szívesen vállalják, mellékfoglalkozású tagjaik nem egy esetben a vállalati kapcsolataik révén tesznek szert megrendelésre. Jelentős vagyon A központi elképzeléssel szemben — hogy a lakossá­gi pénzeket az újratermelés folyamatába fokozatosan be­vonják — a tapasztalat az, hogy a munkaközösségek tagjai jelentéktelen vagyoni hozzájárulással kezdték a munkát, nem folytatják az állóeszköz- és készletigényes vállalkozásokat. Kedvező vi­szont, hogy a munkaközössé­gek az elért jövedelmükből gépeket, berendezéseket, jár­műveket vettek, tevékeny­ségi körüket bővíteni kíván­ják és néhány munkaközös­ség vagyona jelentős. Vizsgáltuk azt is, hogy a gazdasági munkaközösségi tagok jövedelme arányban áll-e a teljesítménnyel. A főállású tagok havi átlagos nettó jövedelme 10 ezer fo­rint körül volt, néhány eset­ben haladta meg a 15 ezer forintot. A jövedelem szóró­dása jelentős: az átlagost is jelentősen meghaladó jöve­delmekre az építő-szakipari dolgozók tettek szert, az egyéb ágazatokban 4—6 ezer forint az átlag. A mellék­foglalkozási tagok egy ré­szénél mintegy 7 ezer forint a havi tiszta jövedelem, va szóródás itt is jelentős, ha­vi 1000—2000 forintos jöve­delem is előfordul. Rövid határidő Az ellenőrzéseink' során nem találtunk jelentősen ki­ugró és a teljesítményekhez nem kapcsolódó jövedelme­ket. Az önálló gazdasági munkaközösségek megbízá­saikat rövid határidővel, ru­galmasain teljesítik, és né­hány területen hiányt, na­gyobb részt azonban csak vállalati kapacitáshiányt pó­tolnak. A jövedelemszabá­lyozása, az adózás a kisvál­lalkozások tagjait ösztönzően befolyásolja, biztosítja a tel­jesítménnyel arányos, meg­felelő jövedelmeket. A gazdasági munkaközös­ségek tagjai a vállalkozáso­kat hosszabb távra tervezik, ezt bizonyítja az, hogy be­ruházásokat hajtanak végre. A fejlődésük tehát . biztosí­tott. Ennek ellenére kívána­tos az, hogy a népgazdasági célkitűzések és a kisvállal­kozások egyéni célkitűzései­nek összhangja az eddigiek­nél jobban érvényesüljön. Vajda József a PM Ellenőrzési Főigazgatósága megyei igazgatóságának osztályvezetője. Az autó úgy indul, mint­ha kecskebékával keresztez­ték volna, sőt, rángat is. Még szerencse, hogy nem rúg — gondolja Karmacsi Ernő, aki érezhető feszült­séggel tartja a volánt, szo­katlan számára Kaposvár forgalma. Szerencsétlen nap ez mindenhogyan, a tizen­harmadik órája vezetésből, ráadásul kíváncsi idegenek is nehezítik az amúgystem könnyű feladatok . megoldá­sát. Kovács Sándor oktató pörge kis vadászkalapban elnézően mosolyog, halk uta­sításokat ad. oldja a görcsös igyekezetei. — Fog ez men­ni, az első óra után még senki sem nyert ralliver- senyt. No igen. De ralliról szó sincs, legalábbis egyelőre. Ernő tizennyolc éves, a „sorkötelesek” közé tartozik, a „B” és „C” kategóriát „egy ültő helyében” végzi el, hivatásos jogosítványt kap majd. Zsiguliból az Aviára ül és vissza, elég csak át­érezni a különbséget a sze­mélygépkocsi és a 3,5 ton­nás tehergépkocsi között, nemhogy irányítani. Amúgy karosszéria-lakatos, jól is .ion a szakmához, ha tud vezetni. Kovács Sándor hat éve az MHSZ oktatója Marcali­ban, Nyugodt, kiegyensúlyo­zott egyéniség. A gyakorlat mellett a katedrára is fel­áll, közlekedésismeretet ok­tat a fiúknak. — Az MHSZ-nél „kétdip­lomásoknak’ nevezik azokat, akik nemcsak a gyakorlatot tanítják — mondja, — így sokkal jobban megismerjük a tanítványainkat, könnyeb­ben irányítjuk őket. Tudjuk, mifélék, idegesebbek, nyu- goritabbak, s így hatásosabb a mi munkánk is. Ezek r. srácok gyakorlatilag ingyen szerzik meg a hivatásos jo­gosítványt. Tizenkétezer- hatszáz forint lenne a kéi kategória tandíja, ebből ők csak 1720 forintot fizetnek, a többit a hadsereg állj;- Mindenképpen hasznos hát számukra a tanulás, míg akkor is, ha nem dolgoznál: később ebben a munkakör­ben. Ernő a pokolra kíván ben­nünket. Akadozva vált sávot az autó, rutinpálya felé tar­tunk. Ismerős terület, vissza i? tér a magabiztosság, elő­írásszerűén végzi a felada­tokat. v — A fiúknak hallatlan ér­zékük van a vezetéshez, azt hiszem, szinte volánnal ? kézben születtek. S ilyen iiatalon könnyű is tanulni, gyors a felfogás, biztos a kéz. Talán a megfontoltság­nak van csak némi híja ... — mosolyog .az oktató. — Forró helyzetek, nehéz esetek? — kérdezem. — Akadtak. Volt egy nö­vendékem, aki 204 óra után szerezte meg a jogosítványt Először a 174. óra után vizs­gázott, meg is bukott mint annak a rendje. Aztán si­került. Látom néha, komo tosan. korához illően vezet. — Van saját autója? — Igen. De ismert úton . * a feleségem vezet, őt is én tanítottam, akár újságot is ~~ olvasok mellette. Ismeretlen szakaszon azonban bizto­sabb. ha az én. kezemben van a kormány. Bálizs Zsolt helyzete nem volt olyan könnyű, mint Er­nőé. Neki pályaalkalmassági vizsgát kellett tennie, hiszen meg nincs tizennyolc éves. a Táncsics gimnázium ne­gyedikes tanulója. Rajnai Ferenc, az oktató, alig idő­sebb növendékénél. Cinkos fegyelem van köztük. — Sokat kapkodott Zsolt az elején. Most. a huszadik óra után a „finomítás kor­szakát” éljük. Nemsokára vizsgázik, de azért én még­is azt javaslom, eleinte csak atyai felügyelet mellett ve­zesse a Dáciát! Karcagi Sándor oktató út­ja az MHSZ-hez kicsit kacs-. karingósra sikerült. Gépla­katosként dolgozott Csurgón, amikor úgy határozott hogy míg más ember bélyeget, ő bizony pecséteket gyűjt a jogosítványába. Először az „A” kategória, aztán a „B”, s sorban az ABC. Ha akar­na. buszt is vezethetne de inkább, eljött oktatónak. Öl­töny. nyakkendő, kedves es határozott modor jellemzi Sanyit — mondták a tanu­lói. Szikinger Ildikó 19 éves, él-elmiszerbolti ' eladó Nagy­atádon. Határozott, biztos fellépésű, vele aztán nem kukoricázik holmi autó Azt mondják, a friss jo­gosítvánnyal ritkán okoznak ■ balesetet az emberek. Nem akarnak minden áron, é; mindennap a volán mögé ülni. Rájönnek, nem is olvrm egyszerű a gépkocsi vezetése, mint amilyenné!, látszik, millió dologra kel! 'figyelni, koncentrálni, eg” pillanatra sem szabad ki hagyni. Mert ha mégis ... Klie Ágnes A naptól lesz zavaros a világos Sörös remények Az évente immár egymil­lió hektoliternél is több sört előállító nagykanizsai gyár termékei a sörvilágversenye­ken egyre-másra nyerik az aranyérmeket. A Helikon vagy a Platán rövid idő alatt kedvelt itala lett a sörínyenceknek. Vásárló­szemmel ezért látszik hát érthetetlennek, hogy leg­alábbis a Kaposváron és környékén forgalmazott Ba­latoni világos minősége miért kifogásolható nemegyszei A gyár hírnevét a különle­gességek mellett éppen az a legtöbb fogyasztóhoz eljutó sör öregbítheti, vagy éppen ronthatja. Mint a gyár szakemberei elmondták, szó sincs arról, hogy a Balatoni sörnek ne volnának meghatározott mi­nőségi követelményei vagy hogy azok megtartását ke­vésbé szigorúan követelnék meg. A gyártósorról leke­rülő Balatoni még kifogás­talan ital. Főként a szállí­tást követő tárolási és for­galmazási föltételek a luda­sak az esetenkénti minőség- romlásban. Az sem vélet­len, hogy e gondok nagy része épp Kaposvár környé­kén tapasztalható... A gyár legnagyobb kiren­deltsége a kaposvári, ahon­nan nem csupán a megye- székhelyt és környékét ha­nem Dombóvári; is ellátják Balatoni világossal. Sajnos, épp ezen a telepen a leg­mostohábbak a körülmé­nyek. Az elavult és elhasz­nálódott gépsor a legjobb esetoen sem -képes kétezer palacknál többet megtölteni óránként. A készáru 95 százalékát a szabad ég alatt kénytelenek iárolni... . Ismerve a bolti és vendéglátóipari tárolási gondokat. megérthetjük, hogy főként a nyári meleg­ben miért zavarosodik meg a pasztőrizálatlan sör jóval a szavatossági idő lejárta előtt. Alig minősíthetőek a ka­posvári telep szociális és munkafeltételei. Nem vélet­len, hogy a felügyeleti szer­vek csupán ez év utolso napjáig engedélyezték az üzem működését. Mi lesz utána? A sörbarátok aggodalmait oszlatta el a nagykanizsai gyár beruházási osztályveze­tője, Borsos József. Megtud­tuk, hogy — jóllehet a 24. órában — megkezdték egy ú;j kaposvári bázisegység lét­rehozásának előkészítését. A mintegy 50 milliós beru­házás eredményeként' nem csupán a munkakörülmé­nyek változnának meg gyö­keresen, hanem a technoló­giai föltételek is. Az új te­lepen óránként 15 ezer pa­lack megtöltésére képes gép­sort állítanának be. A je­lenlegi évi 43 ezer hektoli- teres kapacitás így több' mint hétszeresére növeked­ne. ' Hogy a feltételes módból lesz-e bizonyosság, az a beruházásban társuló part­nerekkel, így a 13. számú Volánnal, a Kaposvári Cu­korgyárral most folyó tár gyalások eredményétől függ. S bár a legjobb esetben sem számíthatunk az új telep ja­nuár eleji megnyitására, gyár vezetői abban bíznak, hogy sikeres megállapodás esetén, a lejáró ■ engedély meghosszabbítása nélkül i>. biztosítható lesz a folyama­tos ellátás. A meglevő épü­leteket is hasznosító új b«- zisegység kialakítása csupán néhány hónapot vesz majd igénybe. Az átadást követő­en pedig — remélhetően már a .lövő nyárra — nem csu­pán több, hanem jobb mi­nőségű Balatoni sör kerül majd az üzletekbe. B. F. Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM A hét közepére esett az idén az októberi forradalom évfordulója. A hét első felé az ünnepi készülődés jegyé­ben telt el, s mint a felsza­badulás óta mindig, az idén is átadtak néhány létesít­ményt a megyében az • év­forduló előtt. Balatonszent- györgyön fölavatták az új postaközpontot: egy orszá­gos hálózat első tagjaként. Az itt dolgozó emberek egy kicsit már a holnap munkahelyein dolgoznak: sok okos gép se­gíti feladataik megoldását. A hálózat — amely alapve­tően megváltoztatja a pos­tai küldemények feldolgozá­si rendjét — az ezredfordu­lóra épül ki az országban. A posta következő „lépését” azonban már az is meghatá­rozza, hogy a balatonszent­györgyi munkahelyen dolgo­zók milyen tapasztalatokat szereznek. A másik létesítmény, amellyel az évfordulóra gaz­dagodott a megye, a , barcsi kenyérgyár: az új technoló­gia — a csehszlovák gyárt­mányú kemence — nemcsak jobb munkafeltételt biztosít a Dráva-parti pékeknek, ha­nem lehetőséget is arra, hogy javítsák' a minőséget, növeljék a választékot. Ke­nyeret sütni soha nem 'volt könnyű : a dagasztóteknő mellett keményen kellett dolgozni, akár ejy család­nak, akár egy varosnak sü­tötték az illatos cipót. A ke­nyér minőségét kétségtelenül befolyásolta a kemence és -a liszt minősége, alapvetően azonban az határozta meg, hogy miként becsüli a mun­káját, a kenyeret, az, aki ké­szíti. Az ünnepen — kihasznál­va az aranyló napsütést — sokan dolgoztak a földeken: a jövő évi kenyérnek való magját vetették. Az idén kedvezett az ősz ehhez a nagy munkához,'s — mint a megyei mezőgazdasági — fejlesztési albizottság csütör­töki ülésén szóba került — a rozs és az őszi árpa magja már a földben van, s a hét végén befejezik a gazdasá­gok a búza vetését is. Na­pokon belül pincébe kerül a somogyi szőlőskertek termé­se, tárolókba a burgonya. Jó ütemű a kukorica-betakarí­tás is: a gazdaságok ennek a munkának a felénél tarta­nak, s ha marad a jó idő, gyorsítani lehet az ütemet. A cukorrépa a hónap máso­dik felének közepére kerül­het le a földről. Nyugodt körülmények kö­zött, egyenletes, jó ütemben folyik tehát a betakarítás és a jövő évi gazdálkodás meg­alapozása a megyében. A jövő esztendőre — sa kö­vetkezőre — nemcsak a föl­deken, az üzemekben keil, hanem az irodákban — vagy pontosabban szólva — a fe­jekben is. A gazdaságirányí­tás továbbfejlesztéséről áp­rilisi ülésén döntött a Köz­ponti Bizottság. A határozat szellemében készültek el azok a jogszabályok, ame­lyek befolyásolják majd a vállalatok, szövetkezetek magatartását. Vaskos köte­tet tesznek ki a Magyar Közlöny ezzel foglalkozó szá­mai. A jogszabályok soha­sem könnyű olvasmányok. A mostaniak — a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfej­lesztésével kapcsolatosak — különösen nem azok, hi­szen a tanulmányozásukat követő döntések hosszú táv­ra . meghatározzák, a vállala­tok, szövetkezetek magatar­tását, az eredményüket. A jövő esztendő megala­pozása érdekében éppen ezért nemcsak a földeken és a műhelyekben van mit ten­ni. Természetesen ott is, eh­hez kedvezett az idei ősz. Az aranyló napfény előtt kö­dösek voltak a reggelek, s az őszi utak sók veszélyt jelentették. A megszaporodott balesetek is azt bizonyítják, hogy figyel­mesebben kell közlekedni a gyalogosnak és járműveze­tőnek is. A megváltozott lá­tási és útviszonyok megkö­vetelik azt is, hogy óvato­sabban lépjünk a gázpedál­ra, s figyeljük jobban mit akar, tenni „a másik. Kerm ïmrA

Next

/
Oldalképek
Tartalom