Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

2 Somogyi Néplap 1984. november 7., szerda Magyar vezetők 11 I 11 I ,r m r ” ■ udvozlo tavirata KONSZTANTYIN USZTYINOVICS CSERNYENKO elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének NYIKOLAJ ALEKSZANDROVICS TYIHONOV elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA, KREML Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi és baráti üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek és az Önök sze­mélyében a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulóján. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme új korszakot nyitott a történelemben. A lenini eszmék diada­laként létrejött a világ első szocialista állama, amely az em­beriség jobb jövőjének, a népek boldogulásának jelképévé vált. Reményt hozott a kizsákmányoltak millióinak, a hábo­rú nélküli világért küzdő népeknek. Mi, magyarok felsza­badítónkat tiszteljük a Szovjetunióban, és jó érzéssel őriz­zük emlékezetünkben, hogy a polgárháború idején népünk százezernyi fia harcolt a Nagy Október eszméitől áthatva a fiatal szovjet hatalom védelmében. A szovjet nép a forradalom óta lenini kommunista párt­ja vezetésével, leküzdve minden nehézséget, kiemelkedő eredményeket ért el a Szovjetunió népgazdaságának sokol- dalú fejlesztésében, az új társadalom építésében, a szocialis­ta honvédelem terén. A Szovjetunió világszerte széles körű elismerést vívott ki azzal, hogy a szovjet hatalom létezésének első pillana­tától következetes harcot folytat a nemzetközi biztonságért, a világ békéjéért, a társadalmi haladásért. Napjainkban kü­lönösen kiemelkedő jelentőségűek a szovjet békakezdemé­nyezések és javaslatok, amelyek a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a békét fenyegető veszélyek elhárítására irányulnak. A .magyar nép nagyra értékeli barátságát a szovjet nép­pel. Ez jut kifejezésre azokon a bensőséges ünnepségeken, amelyeken országszerte felszabadulásunk 40. évfordulójára emlékezünk, örülünk annak, hogy a közös eszmék, célok és érdekek alapján, az élet minden területén mélyül a ma­gyar—szovjet együttműködés népeink és a szocializmus egyetemes ügye javára. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a marxizmus—le- ninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében a jö­vőben is fejleszti és bővíti kapcsolatait a Szovjetunió Kom­munista Pártjával, erősíti a két nép barátságát, mélyíti a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió együttműködését. A Szovjetunió és a haladó emberiség nagy ünnepe al­kalmából szívből kívánunk Önöknek újabb kimagasló sike­reket a szocialista építőmunkában, az SZKP XXVI. kong­resszusa határozatainak valóraváltásában, a világbéke meg­őrzésében. Kádár János a Magyar Szociálista Munkáspánt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Megkezdődött a választás SZÁZMILLIÓK MOZGALMA Rendőrök támadnak a nyugatnémet fiatalokra, akikoa rams­teini amerikai támaszpontnál a rakétatelepítés ellen tilta­koznak Hazai időszámítás szerint tegnap a déli órákban nyíl­tak meg az Egyesült Álla­mokban az első szavazóhe- lyiségek. Az idei választá­son eldől az elnöki és alel­nöki tiszt sorsa, 33 szenáto­rt helyet töltenek be újra, megválasztják a képviselő- ház 435 tagját, sok kormány­zót és helyi tisztségviselőt, és népszavazásokon dönte­nek több mint kétszáz, többnyire az egyes államo­kat érintő javaslatról. A nyolcvanas évek elején — napjainkig — a feszült­ség jellemzi a nemzetközi kapcsolatok egész rendsze­rét. A feszültség tengelye a kelet—nyugati kapcsolat- rendszer, de egyes elemei túlmennek a kelet—nyugati kapcsolatok szféráján. A fe­szült nemzetközi légkör alap­vető oka az, hogy az Egye­sült Államok kormányzata — Carter elnöksége idősza­kában fokról fokra — elve­ti az enyhülésnek azt a tar­talmát és formáját, amely a hetvenes évtizedben kiala­kult és funkcionált. Helyet­te az amerikai globális ké­pességek teljes visszaállítá­sát és megerősítését szor­galmazza, illetve a katonai erőfölény pozíciójából akar­ja diktálni a kelet—nyugati kapcsolatok tartalmát és for­máját, beleértve a fegyver­zet-ellenőrzési tárgyalások Az elnökjelöltek az utolsó pillanatig folytatták válasz­tási hadjáratukat. Bár Mon­dale esélyei az utolsó pilla­natban valamelyest javul­tak, változatlanul Reagant tartják esélyesnek. Reagan elnök egyébként Kalifornia egyik kisvárosá­ban. birtoka közelében sza­vaz, és Los Angelesben kí­vánja megünnepelni győzel­mét. egész rendszerét. Nyilvánva­ló, hogy ez a politika elfo­gadhatatlan a Szovjetunió és a szocialista közösség szá­mára. (Az igazsághoz tarto­zik az is, hogy az Egyesült Államok nyugat-európai szö­vetségesei is csak vonakod­va, ellentmondásosan köve­tik ezt az amerikai politi­kát.) A nemzetközi feszültség­gel egyidőben — szerencsé­re az enyhülés is jelen van a kelet—nyugati - kapcsola­tokban, bár nincs olyan mélysége, tartalma és inten­zitása, mint a 70-es évtized elején volt. Az összeurópai együttműködésben, a helsin­ki folyamat fennmaradásá­ban, a Kínai Népköztársa­sággal kapcsolatos keleti, méginkább a nyugati vi­szonyban, sőt, a , szovjet— amerikai kapcsolatokban is jelen van a békés egyrríás Az Egyesült Államok ma­gatartása miatt veszélybe kerültek az enyhülés vívmá­nyai, fokozódott a fegyver­kezés tempója, s nem egy esetben kilátástalanabbá vált a helyi válságok megoldá­sának lehetősége. Mindez megnehezítette a közeledést, a párbeszédet pártoló cso­portok tevékenységét. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a bé­keszerető erők világszerte — így a szocialista országokban és hazánkban is — új kihí­vással találták szembe ma­gukat. Ugyanakkor igaz — s ez az érem másik, sokak ál­tal előszeretettel figyelmen kívül hagyott oldala —, hogy a feszültség, a fegyverkezési hajsza ellen küzdő mozgal­mak tevékenysége éppen e kihívás nyomán, épp e nö­vekvő veszélyt felismerve élénkült meg, kapott új erő­re, bővült bázisában, színe­sedett eszközeiben, módsze­reiben. E folyamat még konzerva­tív nyugati politikusok által sem igen tagadható eredmé­nye a nemzetközi békemoz­galom eddig soha nem ta­pasztalt módon megnöveke­dett ereje. Számszerű össze­hasonlítás a dolog természe­ténél fogva meglehetősen nehéz, de a békemenetek, tömegtüntetések résztvevői alapján becsülve nyugodt szívvel elmondható, hogy az Egyesült Államokban és Európában létrejött hatal­mas háborúellenes hullám egyedülálló a békemozgal­mak történetében. A szak­értők szerint sokszínűségét, az akciókba bevontak szá­mát tekintve felülmúlja pél­dául a neutronbomba elleni mozgalmat, de még a viet­nami háború elleni tiltako­zás periódusát is. Semmi­képp nem túlzás hát, ha megkockáztatjuk: napjaink­ban a békeharc százmilliók­ra terjed ki, s már koránt­sem korlátozódik csupán földrészünkre. Érdemes áttekinteni azt is, hogy a méreteken kívül miben különbözik a nemzet­közi békemozgalom mostani szakasza a megelőzőektől. A legfeltűnőbb (utaltunk már rá) a résztvevők körének ki­bővülése. A háború vagy béke kérdése ma már nem­csak a politikusok ügye, az egyszerű emberek egyre na­gyobb rétege igényli a bele­szólást saját és utódai sorsá­mellett élés meghatározott — nem túl magas — szint­je. Az Egyesült Államok és Kelet-Európai egyes orszá­gai viszonyában is fellelhe­tők az enyhülés bizonyos elemei. A két német állam kapcsolatai a mai viszonyok között szintén az enyhülés életképességét bizonyítják. Mindemellett a jelenlegi időszak egyik fontos és egy­értelműen negatív tenden­ciája az, hogy veszélyes mértékben megnőtt a kato­nai tényező szerepe a világ- politika egészében. Ez .nem­csak a fegyverkezési ver­seny új és még újabb spi­rálját jelenti — azt is —, hanem döntően azt, hogy az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai szövetségese a katonai erő aktív alkalma­zásától sem riad vissza. A világpolitika jellemző tendenciája napjainkban, nak alakításába. Érdekes je­lenség a mozgalom fiatalo- dása is, a tizen- és huszon­évesek fokozódó aktivitása. Ugyanilyen sajátosság a más társadalmi rétegekkel, nő­szervezetekkel, környezetvé­dőkkel és szakszervezetekkel való együttműködés. Üj szervezeti formát szült az egyes foglalkozási ágak képviselőinek körében ki­bontakozó békemozgalmi ak­tivitás. Néhány év alatt te­kintélyes nemzetközi mozga­lommá fejlődött például az orvosok antinukleáris fellé­pése, s nyomukban más tu­dósok, pedagógusok, fiziku­sok stb. között is kialakult hasonló kezdeményezés. (Említsük meg itt, hogy az „Orvosok a nukleáris hábo­rú megelőzéséért” csoport következő, ötödik kongresz- szusát épp a magyar fővá­rosban rendezik meg.) Ne feledkezzünk végül meg az egyházak részvételéről sem a békemozgalomban. A béke különböző világnézetű embe­rek egyetemes ügye, így .ért­hető, hogy védelme az em­beriség sorsát szívükön vi­selő, vallásos érzületű hívő­ket is mozgósítani képes. A példák további sorolá­sa helyett próbáljunk össze­gezni: hol az igazság? Hul­lámhegyről, vagy hullám­völgyről beszélhetünk? A reális mérlegkészítéshez ta­lán azt kell elsősorban fel­hogy mind a két világrend- szer viszonyában, mind a nemzetközi kapcsolatok töb­bi szférájában növekszik a kölcsönös bizalmatlanság és a veszélyeztetettség érzése. A dolog lényege abban van, hogy az egymással szemben­álló államok, integrációk kö­zött a bizalom minimuma is alig fedezhető fel. A mini­mális bizalom hiányában nem lehet eredményesen tár­gyalni, de hogyan legyen megfelelő bizalom, ha nem eredményesek a tárgyalások? A kör itt és így bezárul. A kölcsönös kompromisszum a bizalom minimumát leg­alább feltételezi. Erre kell törekedni. A világpolitika mozgását jelentősen meghatározza és motiválja az elhúzódó és komplexé váló Világgazdasá­gi válság. A világpolitika szempontjából nemcsak an­ismerni, hogy a békemozga­lom nem szűkíthető le csu­pán a most úton levő Per- shingek és számyasrakéták elleni tiltakozásra. Annál sokkal átfogóbb, kiterjed a fegyverkezés minden válfa­jára, Európában éppúgy, mint földünk más részein. Másrészt a konkrét fegyver­kezési témákon kívül bele­tartozik a gyarmati elnyo­más, a fajüldözés elleni harc, az Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeivel vállalt szolidaritás. Fel kell ismerni egyes, megváltozott felada­tokat, meg kell tanulni az új feltételekhez alkalmaz­kodva tevékenykedni, meg­keresni a tömegakciók új lehetőségeit, törekedni a kü­lönböző irányzatok összefo­gására. Számos jel mutat ar­ra, hogy ez a folyamat meg­kezdődött, s egyre inkább teret nyer a nemzetközi bé­kemozgalomban. Tallózzunk találomra csu­pán a közelmúlt hírei között. Békehét volt Belgiumban. Nemzetközi értekezletet ren­deztek Üj-Delhiben az In­diai-óceán atomfegyvermen­tes övezetté nyilvánításá­ról. Leszerelési hetet hirde­tett az ENSZ New Yorkban. A Greenham Common-i asz- szonyok már a következő békemeneteket tervezik Nagy-Britanniában. Aláírás­nak van jelentősége, ha a gazdasági tevékenység pang, az ipari termelés üteme nem növekszik, nincs beruházási kedv, infláció és munkanél­küliség van stb., hanem an­nak is, ha erősödik — a ka­tonai megrendelések révén — a katonai-ipari komp­lexum gazdasági és politikai hatalma, ha a gazdasági vál­ságból való kilábalást sokan a fegyverkezés fokozásában keresik. Az Egyesült Álla­mok gazdasági háborút foly­tat a Szovjetunió és a szo­cialista közösség ellen. A nyugati hatalmak hajlandó­ságot mutatnak arra, hogy a tőkés gazdaság működtetésé­hez szükséges, főleg a fejlő­dő világban fellelhető nyers­anyag- és energiaforrások „védelmét” közvetett vagy közvetlen katonai eszközök­kel biztosítsák. Ez háborús veszély forrása is lehet, messze túlmutatva a kelet— nyugati kapcsolatok szférá­ján. Balázs József gyűjtési akciót szerveztek Nyugat-Berlinben. Szolida­ritási felvonulás vonult vé­gig Chicago belvárosán. Ha­zánkban békekonferenciát rendezett az Országos Béke­tanács. A fegyverkezési ter­vek elleni őszi rendezvény- sorozat csúcspontjaként „élő láncot” szerveztek az NSZK- ban 210 kilométer hosszúság­ban — szerény becslések szerint is 300 ember részvé­telével. Jelképesen ez az emberlánc az egész világot átfogja, a millió és millió egymás kezét szorító ember a békemozgalom erejének, dinamizmusának ékes bizo­nyítéka. Sz. G. A KAPOSVÁRI MEGYEI KÓRHÁZ mozgásszervi rehabilitációs osztálya azonnali felvételre keres logopédust Feltétel: a munkakörhöz előírt felsőfokú szakmai végzettség. Jelien tkezni az osztályvezető főorvosnál kell. (72461) A PALOTA BÖRDÍSZMÜGYAR MARCALI GYÄRA (Marcali, Henrik u. 12.) pályázatot hirdet üzemgazdasági osztályvezetői munkakör betöltésére. Feltétel : szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettség. Fizetés: a végzettség és vezetői gyakorlat figyelembevételével, az 5/1983. (XI. 12.) ME sz. rendelet alapján. A [pályázatokat, kérjük, személyesen adják be a gyár személyzeti előadójához. (264888) Lánc, lánc — békelánc, ugye, az én Jövómért? Világpolitika a 80-as évek közepén A Greenham Common-i asszonyok

Next

/
Oldalképek
Tartalom