Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

1984. november 1., csütörtök Somogyi Néplap 5 HARCTÉRI REGÉNY Szovjet filmek fesztiválja A dolgozók egészségvédelme társadalmi érdek Orvos a mező­gazdaságban Öregek megújult napközije Azelőtt az üzemegészség­ügyről csak az iparral kap­csolatban esett szó. Ma pe­dig természetesnek tekint­jük, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben is van egészségügyi szolgálat. A mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmét illetve el­látását — tekintettel a szö­vetkezetek és a gazdaságok területi elhelyezkedésére — értékelni csak a községi kör­zeti çrvosi szolgálat és a mezőgazdasági üzemi orvosi hálózat fejlesztésében elért együttes eredményekkel le­het. Foglalkozási betegségek E két alapellátást nyújtó szolgálat egymást kiegészít­ve vesz részt a mezőgazda- sági dolgozók illetve a fa­lusi lakosság egészségének megőrzésében, a betegségek megelőzésében, a gyógyító­munkában. Ezért számottevő eredmény hogy a körzeti orvosokra jutó átlagos la­kosság száma 2182-re csök­kent, a speciális üzemegész­ségügyi ellátásba bevont üze­mek aránya viszont majd húsz százalékkal növekedett. Jelenleg 32 főfoglalkozású, 28 üzemi-körzeti orvos és 102 részfoglalkozású üzemi orvos tevékenykedik a me­ző- és erdőgazdaságokban. Nagyon is indokolt volt — egyebek mellett — a foglalkozási megbetegedé­sek alakulása miatt is — az üzemegészségügyi ellátás fejlesztése. A mező- és er­dőgazdaságban 1978—1982 között lassan emelkedett a foglalkozási betegségek szá­ma. A leggyakoribb fertőző megbetegedés például a kul­lancs-enkefalitisz az erdő- gazdaságokban: a sertésor- bánc, a brucellózis, a tehe­nész csomó az állattartásban foglalkoztatottaknál. A be­jelentett betegségeknek negyven százaléka fertőző. Viszont számottevően csök­kent a mérgezés, és a nö­vényvédő szerek okozta be­tegség. Zajártalom, szervezett ellátás Érdekes egybevetni az el­vi megállapításokat az Ál­latorvostudományi Egyetem Tangazdasága üzemorvosá­nak szavaival. „Néhány évvel ezelőtt zaj­mérést végeztettem a lucer­naszárító-, a takarmányke­verő- és a vetőmagüzemek­ben — mondotta dr. Timar László. — Továbbá a köz­ponti lakatos- és asztalos- műhelyben, valamint a ser­téstelepen. Mindenütt a meg­engedettnél magasabb zaj­Apám már számolta a nyugdíjazásáig hátralevő na­pokat. Nem laktunk messze a gyártól, ahol dolgozott, mégis volt, hogy egy órába telt, mire hazaért. Évek óta fél tüdővel élt, s bár tudta, hogy nem lenne szabad, erő­sen dohányzott. Reggel ful­dokolva köhögött, könnybe lábadt szemmel zihálva kap­kodott a levegő után, de hiá­ba volt minden intő jel. Ké­sőbb aztán már görcsös fej­fájás is gyötörte — ettől az arca is eltorzult. Mikór már nem enyhítette fájdalmát semmilyen gyógyszer, enged­ve anyám unszolásának, be­feküdt a kórházba kivizsgá­lásra. Három hónapig még győz­ködött a halállal, aztán hir­telen belefáradt. Az utolsó szintet találtak. (A kívülál­lónak furcsán hat, hogy az etetés előtti malacvisítás mi­lyen súlyos zajártalom!) A Vizsgálat hatására a köjál egyéni hallásvédelmet, éven­kénti ellenőrzést, néhány munkafolyamat műszaki és technológiai módosítását rendelte el, amelyeket a gazdaság végre is hajtott. — Ügy tudom, ön üzemi­körzeti orvos. Mit jelent ez a feladatkör? — Ez több szempontból előnyös. A külterületi ren­deléseken nemcsak a gazda­ság dolgozóit, hanem — te­kintet nélkül a munkahelyé­re — valamennyi lakost el­látunk. Táppénzbevételi jo­gom csak a gazdaság dolgo­zóira terjed ki. A fekvőbe­tegek pedig mind a bel-, mind a külterületen a kör­zeti orvos kollégáimhoz tar­toznak. Ez a szervezeti for­ma kedvező a dolgozóknak, mert a munkahelyükön vagy az otthonukhoz közel, rövid várakozás után orvosi ellá­tásban részesülnek. „Gazda­ságos” a gazdaságnak, mert nem kell a központi rende­lőbe szállíttatni a beteg munkásokat, illetve hozzá­tartozóikat. És végül az orvoslás szempontjából is előnyös: megismerjük dolgo­zóink munkakörülményeit, családi és szociális helyze­tét, így nem egyszer köze­lebb kerülünk panaszaiknak, tüneteiknek valóságos oká­hoz.” Több mint 70 ezren... Hogy mennyire hatásos és kiterjedt lett az utóbbi években az üzemegészség­ügyi ellátás a mezőgazda­ságban, arról a forgalmi adatok is tanúskodnak. A munkaviszony előtti vizsgá­lat 1978—1982 között hetven százalékkal, az egyéb alkal­massági és szűrővizsgálat ötven százalékkal növeke­dett. Megkétszereződött a gondozottak száma: jelen­leg több mint hetvenezer. Közülük legtöbben maga'- vérnyomásban, mozgásszer­vi. szív- és érrendszeri il­letve emésztőszervi beteg­ségben szenvednek. Amikor az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága megvitatta a me­zőgazdasági dolgozók egész­ségügyi ellátását, megállapí­totta: az eredmények ma­gukban foglalják a gazda­sági, szövetkezeti vezetők anyagi és személyi ráfordí­tásait. A továbbhaladás sem képzelhető el megértő tá­mogatásuk, a munkafeltéte­lek műszaki-technikai fej­lesztése nélkül. Székelyné Kertész Katalin előtti napon már nem is ő volt. Hihetetlenül kicsi és gyermeki lett; ült az ágy szélén, és lóbázta a lábát. Néha rámnézett, olykor-oly­kor bólintott egyet, csak úgy magának, én meg csak be­széltem, beszéltem, nehogy kitörjön belőlem a zokogás. Nehezen búcsúztunk. Mi­kor már nem maradhattam tovább, átölelt. Biztos lett volna még más mondaniva­lója is, de csak annyit mon­dott, hogy : „Vigyázz magad­ra és anyádra is!” Életemben akkor voltam először temetésen. Anyám, a nyugtatok ellenére, magán kívül volt. Én döbbent cso­dálkozással néztem az apám hamvait rejtő urnát. Ké­sőbb anyámnak többen A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­ja alkalmából hazánkban is­mét megrendezik a szovjet filmek fesztiválját, melyen ezúttal több mint figyelem­re méltó alkotások szerepel­nek. Somogy is helyszíne az eseményeknek. A megye- székhelyen valamennyi mo­ziban játsszák majd a fesz­tivál filmjeit. A Vörös Csillagban no­vember ötödikén kezdik ve­títeni John Reed világhírű ddkumentuimregényénék, a Tíz nap, amely megrenget­te a világot című könyvnek a filmváltozatát, a kétrészes Láttam az új világ születé­sét. A neves színész rende­ző, Szergej Bondarcsuk al­kotásában népszerű sztárok alakítják a két főszerepet: Sidney Rome és Franco Ne­ro. Ebben a moziban kerül sor majd a Harctéri regénv vetítésére is. amely az idén a forgalmazásban a három legkiemeltebb film között van. Főszereplője a nálunk is ismert nagy színésznő: Inna Csurikova. A Szabad Ifjúság főként az ifjúság­nak játszik vonzó filmeket péntektől folyamatosan. Így láthatják majd az Elcserélt kutya, a No, megállj csak és az Ördögcsapat című munkákat. A mozimúzeum­ban is lesz bemutató a fesz­tivál alkalmából: ott vetítik november ötödikén Nyikita Mihalkov Tanúk nélkül cí­mű új alkotását, melyről dr. Veress József így írt: ....... fantasztikus érzésekkel f esti meg a vásznon a disz­harmóniákat. Ismeri a teg­nap és a ma orosz embe­rét.” Megkezdte első tanévét az országos hatókörű nemzeti­ségi iskolarádió, amelynek teljes műsorát Pécsett szer­kesztik. A rádió harmadik programjában minden ked­den negyedórás összeállítást hallhatnak a diákok, az egyik héten német, a másik héten szerb-horvát nyelven. A műsor elsődlegesen az ál­talános iskolások számára készül, de olyan ismereteket is közöl, amelyeket jól hasznosíthatnak a középisko­lás diákok is. Baranya megye székhelyén éppen öt évvel ezelőtt kez­dődtek meg a német és a szerb-horvát anyanyelvű is­kolásoknak szánt rádióadá­sok. A Magyar Rádió pécsi stúdiójának nemzetiségi szerkesztősége korábban csak az ország egy része számára készítette iskolai műsorait. Baranya, Somogy, Tolna és Bács-Kiskun me­gye területén ugyanis száz­nál több általános iskolában szervezték meg a nemzetisé­gi nyelvoktatást. Mostantól megjegyezték, hogy szép kis gyerek lehet a lányom, ha még egy könnyet sem ejtett. ő olyankor elsírta magát. Talán tényleg szégyellte ma­gát miattam. A temetés után, amint le­hetett, hazaköltöztem. Nem­igen tudtam vigasztalni mással, csak hogy mellette voltam. Naponta kijárt a te­metőbe; nemcsak a testét, egész lényét gyászba öltöz­tette. Anyám, aki máskor oly könnyen és jóízűen tu­dott nevetni, hogy a köny- nye is kicsordult, most csendesen szenvedett, és meg akart halni. Eddig csak egy­szer hallottam így beszélni. Akkor, amikor mentővel jött haza a pesti kórházból és az ápolók a karjukon hozták be a lakásba, bénultan. Egy Vidám muzsikaszóval, tánccal ünnepelték meg­újult otthonuk átvételét az öregek Kaposváron, a Zrínyi utcában. A hét éve működő öregek napközijének lakóit ebből az alkalomból a Bar­tók Béla utcai Általános Is­kola tanulói rövid műsorral köszöntötték. A nemrégiben kilencszáz éves évfordulóját ünneplő Fonyódon még 1981-ben el­határozták, hogy monográ­fiában örökítik meg minda­zoknak a kutatásoknak és gyűjtéseknek az eredményét, kezdve viszont — a harma­dik program révén — az ország egész területén jelen van a nemzetiségi iskolará­dió. Az utóbbi években sok fia­tal pedagógus kezdte meg munkáját a nemzetiségi is­kolákban, nekik módszerta­ni segítséget is adnak a mű­sorok. Szerencsés helyzet, hogy Pécsett képezik az egész ország számára a né­met és a szerb-horvát nyel­vű általános iskolai tanáro­kat; a műsor szerkesztésé­ben részt vesznek a Janus Pannonius Tudományegye­tem tanárképző kara nem­zetiségi tanszékeinek okta­tói is. A nemzetiségi iskolarádió rendszeresen ad német és szerb-horvát nyelvű „házi­feladatokat” a gyerekeknek, elsősorban nyelvkészségfej­lesztő és hagyományápoló feladatokat. A legsikereseb­ben szereplő lányok és fiúk meghívást kapnak a pécsi rádiótól, s szerepelhetnek a mikrofon előtt. hónap múlva ismét megmű­tötték, és bár otthon kellett maradnia, előbb bottal, ké­sőbb már anélkül is elboldo­gult. Mivel évekig csak hétvégi vendég voltam otthon, újra szoktattuk magunkat az új helyzethez, és közös terve­ket szőttünk. S mikor anyám belenyugodott, hogy nem halhat apám után, mert a dolgoknak megvan a maguk rendje, mikor ismét könnyes kacagással játszadozott egy gondjaira bízott csöppnyi emberkével, akkor egy utol­só dobbanással megállt a szíve. 59 éves volt. Mint az apám. A több ezer gyertya között most már két szál értük is ég a halottak napján. Fé­nyükben vakítóan csillog a márványtábla, amely előtt másodszor sem tudtam sír­ni. Nagy Zsőka Harminchatan veszik igénybe az öregek napközi­jét a donneri városrészben. Teljes ellátást kapnak; ma­gányukat feledik a közös­ségben. A tanács egészség­ügyi osztálya hatszázezer forintot költött az épület ta­tarozására, a berendezések amelyek a Balaton-parti te­lepülés múltját tárják fel. A fonyódi művelődési ház megbízásából dr. Kanyar Jó­zsef vállalkozott a szerkesz­tői feladatra. A harminc ív terjedelműre tervezett kiad­ványban valóban mindent megtalálhatnak majd mind­azok, akik érdeklődnek a dé­li part egyik legszebb hely­ségének története iránt. Né­hány téma: Fonyód a kö­zépkorban ..., Fonyód sze­repe és helye a Balaton ide­genforgalmában ..., Fonyód fürdőkultúrája . . ., Nádi ha­lászás, pásztorkodás és ma­darászás a Nagyberekben..., Írók, művészek és Fonyód... stb. A budapesti szerzők mellett Takáts Gyula, dr. Plánum ’84 címmel nem­zetközi zenei fesztivált ren­dez a 180-as Csoport, a mai zene egyik legmarkánsabb irányzatának népszerű ma­gyar tömörülése. A hang­versenysorozatot november 9—14. között az Almássy té­ri szabadidőközpontban tart­ják hazai, amerikai, jugosz­láv és NSZK-beli közremű­ködőkkel A 13 tagú 18ü-as Csoport — a húsz hangversenyt fel­ölelő fesztivál házigazdája — öt esztendeje működik; az 1960-as években Észak-Ame- rikában kialakult úgyneve­zett minimálzene repetítiv ágának elkötelezettjeként in­dult és vált ismertté. Ez a zene a muzsikusoktól nagy figyelmet, precizitást, egyéni és közös rögtönzőkészséget, továbbá összeszokottságot követel. A partitúrák jelen­tős része ugyanis nyitott, ki­dolgozását, hangszerelését, a tempó meghatározását a ze­nekarok maguk végzik el, tehát a művek csak a pró­bák során nyerik el tényle­ges formájukat. A repitítiv zene mellett egyéni kortárs-zenei törek­vések — például a magyar avantgarde — is érdekli a zenekart. Még az úgyneve­zett régi zenében is találtak olyan műveket, amelyek a repetítiv zene őseinek te­kinthetők. Többek között rá­diófelvételen rögzítették felújítására. Az öregek leg­nagyobb örömére elkészült a központi fűtés is. Tegnap délután a cukor­gyár patronáló szocialista brigádjainak társaságában kellemes órákat töltöttek együtt az öregek. Laczkó András, dr. Magyar Kálmán, dr. Andrássy An­tal is publikálja tanulmá­nyát. Nem hiányoznak majd Fonyód egyik szerelmesének, Würtz Ádámnak a grafikái sem. A kiadvány elkészítésének támogatására Fonyódon gyűjtés történt. Mint Süli Ferenc, a fonyódi művelődé­si ház igazgatója elmondta, eredetileg úgy tervezték, hogy az idén ősszel készen lesz a könyv, de újabb ada­tokra bukkantak a kutatók, ezért vállalták a féléves csú­szást. Így várhatóan a jö­vő év tavaszán, felszabadulá­sunk negyvenedik évfordu­lójára jelentetik meg. J. R. Bach 1072—1078-as rejtvény­kánonjait, saját feldolgozá­sukban. Ezenkívül foglalkoz­nak a szöveg, a színház, a video felhasználási lehetősé­geivel is, mivel zenekaruk gyakran szakít a pódiumsze­rű koncertezési formákkal. A 180-as Csoport amerikai minimalista, magyar avant­garde zeneszerzőktől, továb­bá a tömörülés négy alkotó­jától mintegy 50 művet tart repertoárján, ezeket fennál­lása óta 150 hangversenyen mutatta be. 1982-ben elnyer­te az év legjobb kortárs-ze­nei rádiófelvételéért járó dí­jat, Mártha István Lesson 24 — Christmas Day című, a zenekar számára komponált darabjának előadásával. Az együttes több európai országban koncertezett már, rádió és tv-felvételt is ké­szítettek vele. A 180-as Cso­port a hónap elején eddigi legnagyobb vállalkozásaként Steve Reich Tehillim című, 25 zenészt foglalkoztató mű­vét mutatta be, elsőként ha­zánkban. Ezt követően az NSZK-ban és Hollandiában turnézott. Novemberben Pá­rizsban magyar napokon a Schola a Hungaricával, Rán- ki Dezsővel és a Liszt Fe­renc Kamarazenekarral ven­dégszerepei. A jövő év ele­jén második önálló nagyle­mezének felvételeit készíti el, e nagy munka után pe­dig Svájcban turnézik. KÉT SZÁL GYERTYA Nemzetiségi iskolarádió Pécsett Monográfia készül Fonyódról Nemzetközi zenei fesztivál Húsz hangverseny

Next

/
Oldalképek
Tartalom