Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-29 / 280. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGAINAK LAPJA XL. évfolyam, 280. szám Ára: 1,40 Ft 1984. november 29., csütörtök Áz Elnöki Tanács elnöke tsi-látogatáson Losonczi Pál K. Phomvihane-nal találkozott Exportra gyártókat keresnek Kis üzletek nagy lehetőségekkel A Losonczi Pál vezetésével Laaszban tartózkodó ma­gyar párt- és állami kül­döttség szerdán délelőtt egy Vientiáné közelében levő mezőgazdasági termelőszö­vetkezetet tekintett meg. ahol 54 család összesen 52 hektárnyi rizsföldet művei meg. Losonczi Pál, az MSZMP PB tagja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán találkozott Kaysone Phomvihane-nal, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Az elmúlt években általá­ban javult a szövetkezeti nö vényt armesz tők anyagi-mű­szaki ellátása, és ez a hoza­mok kedvező alakulásában is megmutatkozott. A lehetősé­gek, mindent egybevetve ele­gendőek az éves tervek tel­jesítéséhez, a termelte fej­lesztése azonban megkívánja, hogy a tapasztalt hiányossá­gokat, időnként adódó ellá­tási gondokat mielőbb fel­számolják, megoldják — ezt állapította meg a TOT el­nöksége szerdái ülésén. Négy év alatt mintegy nyolc százalékkal nőtt a traktorpark vonóereje anél­kül, hogy a gépek száma gyarapodott volna. Kombáj­nokból kevesebbet használ­nak, az arató-cséplők teljesí­tőképessége viszont minden eddiginél nagyobb. A nö­vénytermesztés más terüle­tein is mindinkább előtérbe kerülnek a korszerű be­rendezésék, amelyek a telje­sítmény dolgában — és a gazdaságosságban is — _ né­ha sokszorosan felülmúlják a régieket. Kedvezőtlen Vi­szont, hogy nagy számú gép időközben elhasználódott, például a kombájnok egyhar­mados. Ezek ugyan szak­szerű munkával töibbs- ksvésbé üzemképes álla­potban tarthatók, ám_ fenn­tartási költségeik túlságosan megterhelik a tsz-eket, to­vább á gond az is, hogy al­katrészeiket mind nehezebb beszerezni. Egyes termelési folyamatok összhangját még mindig nem sikerült megte­remteni; például a takar- mánytermesztés gépláncának adódnak gyenge pontjai, ugyanúgy hiányos a raktáro­zás és a terményszárítás technológiai folyamata is. A gépforgalmazásban az állami kereskedelem mono­polhelyzetét két évvel ezelőtt többcsatornás értékesítési rendszer váltotta fel, ennek nyomán a szövetkezetek az ellátókkal, a nagykereskedel­mi vállalatokkal, illetve szá­mos üzemmel közvetlen adásvételi kapcsolatot alakí­tottak ki. A többcsatornás rendszer előnyei mellett gon­dok is adódnak: a rendszer nehezen áttekinthető, nincs mód az igények kielégítésé­nek pontos megtervezésére. Az alkatrészellátás — mint az ülésen hangsúlyozták —, az utóbbi két-három évben főtitkárával, miniszterel­nökikel. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen tájé­koztatták egymást pártjaik, országaik helyzetéről, a gaz dasági építőmunkáról, or­szágaik soronlevő feladatai­ról. Véleményt cseréltek a fon­tosabb nemzetközi kérdé­sekről, különös figyelmet fordítottak a délkelet-ázsiai térség békéjére és biztonsá­gára, Kifejezték eltökéltsé­güket a kétoilldiailjú baráti kap­csolatok elmélyítésére. javult. A beszerzési költsé­gek azonban, éppen a „több­csatorna” lévén, gyakran érthetetlenül nagymértékben eltérnek egymástól — leg­többször a felhasználó tsz-ek kárára. Az alkatrész árakat nem egyszer indokolatlanul felhajtják, ami jelentősen növeli a javítási költségeket, és végeredményben indoko­latlanul emeli a növényter­mesztés kiadásait. Kifogásol­ta az elnökség, hogy nincs országosan egységes alkat­rész nyilvántartási rendszer, és a pótalkatrész gyártaitást sem koordinálja országosan senki. A tsz-ek érdekképvi­seleti szervük közbenjárását kérik nem egyszer a gépek és anyagok gyenge minősége miatt, ez számos külföldi gépre is vonatkozik. A kívántnál lassabban ter­jed a gyártóművi forgalma­zás — a Rába gyár kivételé­vel, ahol a közvetlen értéke­sítés jó rendszerét alakítot­ták ki —, és lassú a konszig­nációs raktárak telepítési üteme is, holott ezek, figye­lembe véve a jelenlegi gép- és alkatrészellátottságot, je­lentős segítséget nyújthatná­nak a termelő üzemeknek- nek. Jelen volt a találkozón Borbándi János, az MSZMP KB tagja, miniszterelnök­helyettes, Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes és Rosta László, hazánk vien- tiáni nagykövete, illetve laoszi részről Saly Vong- khamsno, a Laoszi Népi For­radalmi Párt Központi Bi­zottságának titkára, minisz­terelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke, továb­bá Khamphay Roupha ügy­vezető külügyminiszter. Az elnökség rámutatott: a termelőszövetkezeti gépjavító üzemek hálózata ugyan a ko­rábbinál nagyobb, a bonyo­lultabb gépek, részegységek főjavítására azonban ezek általában nincsenek beren­dezkedve, azért a közös gaz­daságok többsége a terme­lési rendszerek gépi központ­jainak szolgáltatásait veszik igénybe. Ezek szolgád tatásl díjai azonban sok esetben el­térőek, még az azonos típu­sú gépek esetében is. E ezen a helyzeten változtatni kelle­ne. A vegyianyagokból az igé­nyeket a kereskedelem álta- ban kielégíti, ám a választék időnként nem megfelelő, s az emiatt bekövetkező nem okszerű műtrágyázás nyo­mán romlik a talaj állapota. Az elnökség a növényter­mesztés anyagi-műszaki el­látásának helyzetével kap. csolatban határozatot hozott: ebben egyebek között sürge­ti, hogy a hazai mezőgép­ipar, az elmúlt két-három év kedvező tapasztalatai alapján tegyen további erő feszítéseket a tsz-ek növény- termesztőinek magasabb szin­tű műszaki és anyagi ellátá­sáért. A világpiacon ma nincse­nek tárt kapuk, így ered­ményt csak azok a gyártók érhetnek el, akik az ajtó ré­sében is meg tudják vetni a lábukat, akik képesek gyors termékszerkezetváltásra, s mernék kockáztatni is. Erre a rugalmas alkalmazkodásra elsősorban a kis üzemek vagy tsz-melléküzemágaik képesek. Nem véletlen hát, hogy a Külkereskedelmi Mi­nisztérium kiemelt feladat­ként szorgalmazza a kisebb gazdasági egységek egyen­ként kis tételű, ám összes­ségében népgazdasági szin­ten is jelentős exportjának fokozását. Tavaly például Somogybán is épp ezeknél a néhány milliós tételeknél volt legnagyobb — mintegy 20 százalékos — a kivitel nö­vekedése. Az idén szeré­nyebb mértékű volt a fejlő­dés, ám számos olyan üzleti kapcsolatot sikerült terem­teniük a megye üzemeinek, amelyek várhatóan már 1985-ben kamatoznak. Ez az év azt is bebizonyí­totta, hogy külpiaci csata­nyeréshez, sajnos, önmagá­ban kevés a rugalmasság és a kockázatvállalás. Elgondol­kodtató például, hogy az en­gedélyezéssel kapcsolatos ügyintézés gyakran több időt vesz igénybe, mint amennyi egy kisüzem új gyártmány­ra való átállásához kell. Gáspár Sándor hazaérkezett Athénból Szerdán hazaérkezett Athénból a SZOT küldött­sége, amely Gáspár Sándor elnök vezetésével a Görög Általános Munkásszövetség (GSEE) meghívására novem­ber 26—28. között látoga­tást tett Görögországban. A SZOT és a GSEE kép­viselői véleményt cseréltek a leszerelés, a béke, a nem­zetközi szakszervezeti moz­galom időszerű kérdéseiről és a kétoldalú szakszerveze­ti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat rákospalotai gyáregységében évi 18 ezer tonna kávét, ezer tonna teát és 12 tonna fűszert csomagol nak. Javult a növénytermesztők anyagi — műszaki ellátása ÜLÉST TARTOTT A TOT ELNÖKSÉGE Biztató változás, hogy a külkereskedelmi vállalatok már számolnak a somogyi termelőkapacitásokkal, és az is, hogy a megye gyártól egyre több terméküket kí­nálják föl exportértékesítés­re. Az idén 150-nél több ilyen kölcsönös ajánlattétel, illetve üzleti tárgyalás volt a me­gyében. Elsősorban a külföl­di partnerek helyenként ir­reálisan alacsony árajánlata, ugyanakkor magas minőségi követelménye miatt sok ter­melő visszalépett. Hasonló okokból nem talált vállalko­zót a Mefcrimpex forgácsoló bérmunkára vagy a Chemo- liimpex műanyag figurák és virágtartók gyártására. A barcsi ÉSZKV hőszigetelő üvege rendkívül keresett ex­portcikk lehetne, ha a salgó- tartjáni üveggyárból kapott alapanyag minősége kifogás­talan volna. Sajnos, jelenleg hiányzik az exportszállítmá­nyokba „bedolgozó” vállala­tok érdekeltsége. Igaz, a barcsiak másik terméke, a napkollektor iránt rendkívül nagy az érdeklődés. A kaposvári Fazekas Há­ziipari Szövetkezet a Ferru- nionon keresztül szállít cse­répkályhákat egyebek közt az NSZK-ba, s most készí­tik elő a kerámiaexpoirtot is. Francia cég figyelmét keltették föl az osztopáni tsz szögüzemének termékei. A csurgói áíész számára nincs kis üzlet — ez a nyitja, hogy tucatnyi féle apró tételből elért eredményük alapján az idén is a megye legjelentő­sebb szövetkezeti exportőrei. A tabi áíész importhelyette­sítő Unisüt-termékeivel mintegy 20 milliós deviza­megtakarítást ért el. A ru­galmasság jó példáját adta a Zöldért is, amely már me­netrend szerint szállít friss gombát osztrák piacra. Számos érdekegyeztető tár­gyalás még folyik, ám a héten máris újabb hosszú lista ér­kezett a megyei tanács kül­kereskedelmi előadójához a külföldi cégek ajánlataiból. Exportgyártót keresnek a megyében egyebek közt konyhai sarok-ülőgarnitúra, fém szerszámosláda, faszén, műanyaggal bevont gumi­tömlő, nagy tételben alumí­nium képkeret és facsipesz vagy műanyag szűrő előállí­tására. Olasz cégek keresnek kooperációs partnert cipő- és finoimkonfekció-gyártás- hoz. Nem tudhatjuk, hogy e lehetőségek közül melyiket sikerül majd megragadni. Tény azonban, hogy ez a so­káig mellékesnek tartott külkereskedelmi ág felélén­kült, s eredményeit So­mogybán is látjuk. B. F. Helyére került Pakson a 4. reaktortartály Szerdán újabb jelentős esemény színhelye volt az épülő Paksi Atomerőmű: a negyedik blokkban beemel­ték a reaktortartályt. A cseh szlovákiai Skoda művekben készült 210 tonna súlyú acél- testet hajón szállították a Paksi Atomerőmű kikötőjé­be. onnan pedig trélerrel a reaktorcsarnokhcz, majd speciális daruval, több órás. nagy figyelmet igénylő mun­kával tették a helyére, a vastag betonfalak közé. Jó ütemben halad a zöldség-, gyümölcstárolás Jó ütemben halad a bur­gonya, a hagyma, a zöldség ­félék, valamint az alma téli tárolása az ország 15 Zöldért vállalatánál, az áfász-eknél. a gazdaságokban, illetve az erre vállalkozó élelmiszer­kiskereskedelmi vállalatok­nál. A téli tárolás megszerve­zését a Belkereskedelmi Mi­nisztérium a tanácsok szak- igazgatási szerveivel, vala­mint a MÉM-mel és a Szövosz-szal közösen már a nyáron megkezdte; megyéi­ként felmérték a lakosság és a közületek várható igé­nyeit, s eszerint határozták meg a szükséges mennyisé­geket. A tárolt zöldségnek, gyümölcsnek körülbelül a jövő év június 15-ig, az úi termés megjelenéséig kell kitartania. Burgonyából az idén mint egy 30 százalékkal többet tárolnak mint tavaly, s ez várhatóan elég lesz a zavar­talan ellátáshoz. Hagymából. zöldségfélékből — gyökérből, sárgarépából, zellerből és káposztából — kielégítő volt az idei termés. így a tava­lyihoz hasonlóan — az igé ­nyeket kielégítő — mennyi­séget tárolhatnak. A főváros és a megyék többszáz burgonya-, zöldség­es alma tárolójában az áru­kat minőségr'omlás nélkül őrizhetik meg, A burgonya­tárolókban a termelőknél és a kereskedelemben is al­kalmazzák a korszerű csi- rázásgátló kezelést, ami kü­lönösen a márciustól forga­lomba kerülő krumplinál fontos. Országszerte megol­dották a téli alma hűtőtá­rolását is. A korszerű tárolás azon­ban nem jelenti azt, hogy mindenkor kifogástalan mi­nőségű áru kerül télen, il­letve kora tavasszal az üz­letekbe. Az áruátvételnél a minőségi követelmények ér­vényesítése a kiskereskedő lem feladata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom