Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-28 / 279. szám
1984. november 28., szerda Somogyi Néplap 3 Telkenként 100 ezerrel olcsóbban Ifjúsági lakótelep épül Jutában Beköltözés: 1986 tavaszán Nagy gondja a fiatal házaspároknak a lakáshoz jutás. Bogó Józseftől, a KISZ megyei bizottságának titkárától arról érdeklődtünk, hogyan segít a KISZ a fiatalokon. — A városi KlSZ-bizott- sággal és a hetesi tanácscsal közösen megállapodtunk abban: a megyeszékhelytől hat kilométerre levő Juta községben KISZ-lakótelep épül. A 80 lakás, illetve 20, egyenként 4—4 lakásos sorház építéséhez telekről gondoskodunk. A Somogyterv, az Agrober és a Somber KISZ-fiataljai sok társadalmi munkát végeztek a tervek elkészítésekor. A leendő ifjúsági lakótelepen kész a víz- és villanyhálózat szerelése is. Készül a szenny- vízcsatomar-héllózat, a szennyvíztisztitó-telep. 92 NÉGYZETMÉTERES LAKÁSOK A telkek egy lakásra jutó értéke 240 000 forint lenne. Szerencsére 4 millió forinttal hozzájárult a megyei tanács és ugyanennyivel az Országos Vízügyi Hivatal is, így a jelentkezők a telkek tartós használatba vételéért százezerrel kevesebbet, 147 ezer forintot fizetnek. A tervezett Lakások alap- területe 92 négyzetméter, ebből 62 négyzetméter lesz a földszinten, a tölbbi a tetőtérben. A két gyermek után járó szociálpolitikai kedvezményt figyelembe véve 250 —300 ezer forintba kerül a földszint teljes elkészülése, ahol helyet kap a nagyméretű nappali és félszoba, konyha, kazán és a napi tüzelésre széntároló. A tetőtérben lakó- és fürdőszobák lesznek. — Megyebizottságunk mielőtt a jutai lakótelepre való jelentkezést meghirdette, azt határozta el; minden 35 év alatti fiatal házaspárnak lehetővé teszi, hogy jelentkezzen. Tehát feltétel nincs! Ezt a pénzt sem lesz köny- nyű a többségüknek előteremteni, de a vállalati támogatás, az ifjúsági takarékbetétre kapható kölcsön, valamint a magasabb keresetűeknek a bankkölcsön sokat segít ezen a gondon. Jelentkezési lapot tőlünk, a hetesi tanácstól és a Som- bertől lehet kérni — folytatta Bogó József. Az építkezést a tervek szerint 1985 tavaszán lehet kezdeni. A házak egy részét a Tanép vállalta alagútzsalus technológiával, de kivitelezhetőék hagyományos úton is. Ebben az esetben az építtetőknek kell a kivitelezővel megállapodniuk. DÖNTÉS JANUÁRBAN A már elkészült kaposfü- redi KISZ-lakótelep után, ahol 22 nagyon szép lakáis van, újabb ifjúsági lakótelep tervei bontakoznak ki Kaposvár közelében. — Mikorra várható a befejezés? A tervek és a szakemberek véleménye szerint 1986 második negyedében, amikor a szennyvízelvezetés megoldódik, elkészül az út is. várható a lakások használatba vétele. Remélhetően addigra elkészül itt a kaposvári áfész új ABC áruháza is, amelyhez országos pályázaton szereztek pénzt. Alsó tagozatos iskola, óvoda van a községben. A jelentkezési lapot december 5-ig kell visszajuttatni a hetesi tanácsnak, előzőleg a vállalati KISZ- bizottsággal kell véleményeztetni. Jövő év januárjában a KISZ megyei bizottsága és a hetesi tanács-vb dönt a lakásonként 559 négyzetméteres telek kiutalásáról, s ezt követően tavasszal kezdődhet az építkezés! Sz. L. November 26-án még sosem szedtek almát a vései termelő- szövetkezet gyümölcsösében. Hatszáz vagonnyi alma értékesítése után a kedvező időjárás lehetővé tette, hogy még mintegy kétszázötven vagonnyit leszüreteljenek. „Ez még olyan falusias, ugye?" Hétköznap Magyaratádon Vakolatlan, új szagú házak, frissen festett kerítések, építőanyagok terhét őrző porták jelzik, hogy a párás őszi délelőttön csupán a természet kikövetelte pihenés, a csendes nyújtózkodás napjait éli Magyaratád. Az új házakat, városias utcákat látva az jut a látogató eszébe: már falun sem a régi kerékvágásban megy az élet. Az új vegyesbolt és mellette a falatozó kellemes, pihenőre csábító látvány, félúton a két határjelző tábla között. Előtte egy kis téren fejkendős, idősebb asz- szonyök — kosarakkal, szatyrokkal a kezükben — a reggeli bevásárlást kötik össze egy kis tercierével. Amint melléjük érek, megáll a szó. s ha nem akarnám is köszönteném őket. Fogadják, és most már akár be is állíttatnék a koszorúba. A bolt belülről is rászolgál az elismerésre. Az önkiszolgáló-pulitok között kényelmes bevásárlótér, áru is van bőven. — Ugye, raines okunk a panaszra? — mondja inkább, mint kérdeni, Stikel János- né boltvezetőhelyettes. — A nyáron készült el. Már nagyon várták a magyaratá- diak; volt boltunk korábban kettő is, de egyik kicsi, a másik pici. Itt nem kell szű- kösködni, spekulálni, mi legyen az, ami a raktárban és a boltban elfér: bőven van hely az árunak. 600 ezer forint értékű az árukészletünk, de kell is, mert hétvégeken 50 ezer forintos forgalmat is lebonyolítunk. Aztán meg az is nagy könnyebbség, hogy mindenkit ismerek a faluban. Negyven éve élek itt, tíz éve vagyok kereskedő, volt időm, hogy kitapasztaljam, kinek mire van szüksége. Azon vagyunk, hogy amit csak lehet itt vegyenek meg, és ne a városban, az emberek. Marasztalás ez is, divatos szóval élve: a népességmegtartás egyik feltétele. S mi tartja itt még az embereket? A választ Jakab József tanácselnöktől várjuk, akivel egy faluval arrébb, Igáiban találkozunk. Közigazgatásilag ugyanis oda tartozik Magyaratád. — Az 1979-es körzetesítés óta hozzánk tartozik a község, s azóta sikerült jó néhány gondot megoldani. így többek között, felépült az új balt, szilárd burkolatot kaptak az utak, félújítottuk és korszerűsítettük az óvodát, az iskolát és a kultúrházat. A legfrissebb eredmény, amiről beszámolhatok: megalakult a vízműtársulat, hamarosan teljesen kiépítjük a vezetékes vízhálózatot. A kilenc társközség közül — a szükség hozta így — Magyaratád részesült legnagyobb arányban a fejlesztési községekből. — A házakat nézve: fiatalodénak látszik a falu. Ezt mutatja a lakosság életkora is? — Valóban nagyon sok az új ház, de sok a korszerűsített vagy a lebontott régi helyére épített új is. Kaposvá«- ide mindössze 15 kilométer, jó a közilekedés, így erre a falura kevésbé volt jellemző az elvándorlás. Inkább újabb lakók érkeznek, főként a városból, akik továbbra is Kaposvárra járnak dolgozni, de szívesebben laknak itt. Egyébként nemcsak ők, hanem a helybeliek közül is sok a bejáró. Munkalehetőséget a faluban szinte kizárólag csak a termelő- szövetkezet biztosít, és bármekkorát változott is a gazdálkodás, a mezőgazdasági munka nem vonzó a fiatalok számára. A tsz-ben, akárcsak a faluban, sok az idős ember. — Ki gondozza, ápolja őket napközben, ha a fiatalok eljárnak? Az öregek napközi otthona már működik, de tervezzük egy szociális otthon létrehozását is. Hely van hozzá, de az igények felmérése és az engedélyeztetés még hátra van. Számításaink szerint mintegy 30 lakója le3z az otthonnak. A falu gyarapodásához a tanács segítő munkája mellett a termeüős zö vet kezet is jócskán hozzájárul. Magyaratád, Patalom és Rácegres egyesülésével 1969-ben alakult ki a gazdaság. A 2030 hektár összterületű gazdaság elnöke Kovács Lajos. Csaknem egy évtizede áll ezen a poszton, így hiteles tanúja volt az elmúlt időszak változásainak. Ez idő alatt a személyi jövedelmek a kétszeresére nőttek, a korábbi minimális eredmények helyett most 6—10 millió forint az évi nyereség. A tejhozamok majdnem háromszorosára, a búza hektáronkénti hozama a korábbinak másfélszeresére nőtt. — Nincs okunk panaszra, már ami a gazdasági mutatókat illeti. Sajnos, azonban egyre fogy a tagság; ma több a nyugdíjasunk és a járulékosunk, mint az aktív tag. Ezt most még ellensúlyozni tudjuk a korszerűbb, nagyobb teljesítményű gépekkel, de ha több évre elő- regondodunk, akkor bizony nem megnyugtató a helyzet. Igaz, sokan települnek le a faluban, de jó, ha egy-kettő jön közülük hozzánk dolgozni. Pedig itt az átlagosnál magasabbak a jövedelmek, és mi is bevezettük a szabad szombatot is. A háztájihoz Inkább van kedvük a fiataloknak. Nyugdíjasaink közül sokan foglalkoznak állatokkal munka után, hétvégén a gyerekek is segítenek nekik. Mintha az elnök szavait folytatná özv. Czár Istvánné, akivel a falu fő utcáját járva találkoztunk. — Tápért voltam éppen — szusszan egyet a talicska terhétől szabadulva az őszülő, fürge járású asszony. — D» jöjjön beljebb! A lakószobának is beillő előszobában hellyel kínál, s látva, hogy dohányzóm, kötényével, mielőtt elém tenné, még simít egyet a tiszta hamutartón. — Ez még olyan falusias, ugye? — zavartan elmosolyodik, s én restellem megkérdezni, miire is érti a kérdést. A kötényére vagy a vendégtisztelő mozdulatra? Néhány perc után már ol- dottan folyik a beszélgetés. Fényképeket mutat, mesél a régi házról, a házépítésről, a munkáról. — Itt nőttem fel a faluban, persze nem ebben a házban, mert ide csak tavaly költöztünk be. Mikor a két lányom közül az egyik Kaposvárra költözött, fontolgattuk, hogy eladjuk és megyünk utána, de egy idő múlva szinte beteg lettem a gondolattól is, hogy el kell mennem innen. Azt mondtam a lányomnak: te mehetsz, de én itt maradok. Ezzel el is döntöttük a továbbiakat. Megvettük ezt a telket, és most ennyire jutottunk. Nyugdíjas vagyok, 58 éves, még bírom a munkát. Hatalmas kert, szőlő is van, állatokat is tartunk; van dolog, elhiheti. De szívesen csinálom... Amikor kikísér, mintegy útravalóként mondja; — Nem szabad, hogy az ember elhagyja magát, mart akkor vége. Dolgozni kell, szeretni az állatokat, a friss levegőt, a kertet, amibe a magot vetettük. Nekem ezt a falu jelenti: Magyaratád. Nagy Zsóka Fotó: Hortobágyi Róbert SZAKMAI KONZULTÁCIÓ a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről Gazdaságirányítása rendszerünk kiállta az idők próbáját, ennek ellenére a szabályozókat időről időre hozzá kell idomítani a gyakorlathoz. E tekintetben 1985. január 1. határkövet jelent. A vállalatirányítás, a tervezés és a jövedelemszabályozás terén ugyanis lényeges változásokat vezetnek be. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése lehetővé :e- szi a dolgozók nagyobb beleszólását a vállalat dolgaiba, a szabályozók pedig a gazdálkodás hatékonyságának további erősítését, a piaci törvények nagyobb mérvű érvényesülését segítik elő. A napokban egymás után jelentek meg és kerülnek kiadásra azok a központi rendelkezések, amelyek az eddigi rendszer szinte valamennyi elemének változásáról szólnák. Nincs egyetlen termelőüzem vagy intézmény sem, ahol a gazdálkodás irányításiálért felelős vezetők ne az új szabályozók megismerésével foglalkoznának. Ezt segítik élő a szakmai tájékoztatók is. Tegnap dr. Szávai Árpád, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezető- helyettese látogatott Kaposvárra és két fórumon is találkozott a vállalatok képviselőivel. Délelőtt a Volánnál, délután pedig a Technika Házában tartott előadást a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről. Tájékoztatójában kiemelte, hogy a vállalati jövedelemszabályozás korszerűsítése része az eddig alkalmazott rendszer módosításának. A szabályozók arra kell ösztönözzék a vállalatokat, hogy javítsák a gazdálkodás hatékonyságát. Az 1985 januárjától alkalmazható bérgazdálkodási rendszer pedig a teljesítményekkel arányos vállalati és személyi jövedelmek kialakítását teszi lehetővé. Többek között elhangzott, hogy az eddigi elvonási rendszer fokozatosan átrendeződik, a költségként kalkulált adók helyett a forgalmi- és jövedelemadók kerülnek előtérbe. A változások a jövedelemszabályozás valamennyi elemét érintik. így bevezetik — 1986-tól általánossá válik — a településfejlesztési hozzájárulást; egyszerűbb lesz a vállalati tartalékképzés rendszere, csökkentik a lineáris nyereségadót, emellett életbe lép a vagyon- és béradó; megszűnik az amortizáció elvonása és megváltozik a fejlesztési forrásokkal összefüggő szabályozás. Lényeges vonása az új. rendelkezéseknek, hogy a vállalatok által képzett jóléti és kulturális alap, továbbá a lakásépítési alap képzése a jövőben változatlan marad.
