Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
Somogyi Néplap 1984. november 24., szombat 10 OTTHON ÉS CSALÁD Ideális gyermekkocsik Gyermekeink egészsége —r jövőnk gazdagsága Tisztaság a gyermek körül Az ember nem is gondolná, hogy mennyi szempontot, hányféle körülményt vesznek figyelembe egy-egy ipari termék elkészítésénél, még olyan hétköznapi eszközöknél is, miiint példáiul egy gyermekkocsi. A kocsi fémanyagának könnyűnek kell lennie, ugyanakkor el kell érnie bizonyos szilárdsági szintet. A kerekek készülhetnek fémből vagy műanyagból, de tengelyeiken legalább 30 kg terhelést el kell bírniuk alakváltozás nélkül. A gyermek által elérhető szerkezeti részeken nem lehetnek éles sarkok, szögletek, érdes felületek. A festett részeknek ellenállóknak kell lenniük a tisztítószerekkel és a nedvességgel szemben. Ha a gyermekkocsin csomagtartót is alkalmaznak, az legalább 10 kg-os terhet bírjon el, és azt is úgy, hogy a megpakalásitól az előírt egyensúly, a rugózás és a könnyű kormányozhatóság ne romoljék. A könnyű borulé- konyságot kívánja csökkenteni az a körülmény, hogy bizonyos súlyú terhelés mellett 20 fokos lejtőig nem borulhat fel a „közlekedési eszköz”. Minden gyermekkocsinak alkalmasnak kéffl lennie ehhoz, hogy a biztonsági öv belehelyezhető és rögzíthető legyen. A gyermekkocsinak kézifékkel vagy lábfékkel kell rendelkeznie. Gondolva a mozgékony bébikre, az összecsukható kocsiknál az összecsukódás ellen biztonsági rögzítést kell alkalmazná. A kocsik legkisebb magasságának értékét — az ösz- szecsukbató gyermek-toLószé- kek kivételével — úgy állapítják meg, hogy az minél távolabb legyen a talajszinttől, ahol a légszennyezések a legtöményebbek. Persze vigyázni kell, hogy a magas építés ne menjen a stabilitás, a kezelhetőség rovására Képünkön néhány olyan gyermekkocsit láthatunk, amelyeknél figyelemmel voltak a tervezők a felsorolt szempontokra. Amíg a gyermekünk csecsemő vagy kisgyermek, addig kifogástalan tisztaság veszi körül, mert az anya gondozza. Ám ahogy nő a gyérek, úgy egyre több hiba van a higiénés feladatok ellátásában. Az önállósodáshoz időre és türelemre van szükség. Eleinte örömmel tölti el a szülőket, hogy a kisgyerek már egyedül mos kezet, nem veszi fel azt a ruhát, amire tegnap egy ételfolt került. Később azonban egyre nehezebben viseljük el. hogy ötször is rá kell szólni, míg végre megmossa a kezét. Gyermekeink egészsége érdekében ne veszítsük el a türelmünket. Mindig kérdezzük meg evés előtt, WC- használait után, hazaérkezéskor, hogy megmosta-e a kezét? Nézzük meg fürdgs után, hogy tiszta-e a nyaka, füle, háta, térde, sarka,, haja. Oda kell figyelnünk arra is, hogy cserél-a mindennap alsóneműt, zoknit, a farmer mikor volt kimosva, a körmét levágta-e, mos-e fogat reggel és este, cipője tiszta-e. és használjam a papírzsebkendőt tüsszentéskor. Leánygyerekünknek, aki ugyan már jó nagyra nőtt, ne szégyeljünk szólni, hogy a menszesz idején ne kádba fekve torod jön, inkább zuhanyozzon. Este és reggel is mosakodjon, vegyen elő tiszta törülközőt az alsótest törlésére, és a vattát papírba csomagolva dobja el. Azt hiszem, mindaddig nem jelenti ez a kamasz megszégyenítését, amíg a kérdés és a felszólítás nem fölényes, lekezelő és amíg az ellenőrzés mindent rendben talál, azaz amíg a gyermek figyelme nem képes mindezekre kiterjedni. Azért, hogy a tanulóban minél előbb kialakuljon teste, ruházata és környezete tisztaságának igénye, az iskolában. az osztályfőnöki órákon is foglalkoznak ezzel a témával, nem a szülőt helyettesítve, hanem azt megerősítve. Gyermekeink egészségének megőrzése mindennél fontosabb. Egészségügyi gondozási renuc nk maximális segítséget ny jt ehhez, de a szülőknek és a gyermekintézmények dolgozóinak is tiszta környezettel kell óvni egészségüket A gyermekközösségekben gyakran fordulnak elő ki- sebb-nagyobb betegségek, amelyek abból adódnak, hogy a nem megfelelő tisztaság miatt megfertőzik egymást a gyerekek. Sokszor találkozunk szájüregbeli elváltozással, amelynél a nyálkahártyán ' sárgás hólyag keletkezik, körülötte pirosas, gyulladt udvarral, amely fájdalmas. Ez köny- nyen megelőzhető azzal, hogy az öblítés előtti moso- gaitóvízbe hypót teszünk. Ezen kívül természetesen legyen saját poharuk, amit nem lehet kölcsönadni. Gyakran fertőzést okoz a trichomonás vaginális. A nemiszervben fehér folyást, viszketést okoz, súlyosabb esetben hatására gyulladások jelentkeznek. Elterjedését a nem jól fertőtlenített vécék idézik elő. Naponta kell hypós vagy klórmeszes vízzel lemosni a kagylót, az ülőkét, a kilincset és a kövezetei. Jó lenne, ha a vécékben meleg folyóvíz, folyékony szappan, légiszárító lenne mindenhol. Lehet, hogy ez túlzott igény, hiszen még kórházainkban sincs mindenhol... Egészségügyi kulturáltságunk egyik fokmérője a WC-k tisztasága. amely nemcsak attól függ, hogyan van tisztán tartvai, hanem attól is, hogy használóik mennyire igyekeznek megőrizni tisztaságát. Jó lenne ifjúságiinkat a magasrendű tisztaság igényével felruházni. Ez az igény hosszú évek alatt, az otthoni és az iskolai neveléssel, a felnőttek jó példájával, tiszta környezetünk megteremtésével alakulhat ki. Dr. Ménéi Jenőné Talán még nem késő... Bizonyosan nem késő, hiszen novembert mutat még a naptár. A téli ünnepek ajándékozási hullámáról lenne szó. A különböző kis és nagyvállalatok ugyanis már javában reklámozzák áruikat. Itt az aranycsengő szól, amott csillogó díszek hívogatnak a .pénzköltésre. Félreértés ne essék: jó dolog ajándékot adni, és kapni is, de nem jó dolog túlzásba vinni, és még kevésbé jó az átgondolatlanul vásárolt ajándék. Kétféle nézet van: ajándék ne legyen praktikus holmi, ment azt úgyis meg kell venni. Ez az egyik. A másik éppen ennek az ellenkezője: végy olyat, ami kell, ami praktikus, hiszen erre szükség van, teháit örömet okoz majd. Hol az igazság? Valószínűleg attól függ, hogy ki vásárol kinék. Fiatal szerelmesek valószínűleg nem vesznek túl praktikus hoflxnlít egymásnak, inkább olyat, ami egy kicsit talán felesleges, de mégis örömet akozhat. Az idős szülőknek viszont nem valószínű, hogy túl nagy örömet okoz egy csillogó akármi, ha éppen jobb lenne a téli krumplit megvásárolni vagy téli almáival megtölteni a kamrát, esetleg új, meleg, kényelmes csizma kellene. Nincs szabály, de a tapasztalat mégis ad tanácsot: aki hozzánk nagyon közel áll, és szüksége van rá, annak adjunk praktikus ajándékot. (Még az sem nagy baj, ha szép kis dobozban, díszes csomagolásban pénz vagÿ vásárlási utalvány az egyik ajándék.) Az egyik szót legszívesebben aláhúznám, mert a praktikus ajándék mellett legyen valami kis, talán kevésbé praktikus apróság, amit a nagymama vagy a nagypapa nem venne meg magának, mert kis nyugdíjáből sajnálná rá a pénzt, de mégis örömet okoz neki. És a gyerekek? ök azok, akik mindig a legtöbbet kapják, és ez természetes is. De nem fontos a kétéves kisfiúnak sokszáz forintért Legó-hajót venni, amikor a fürdőkádban pancsolásra sokkal alkalmasabb egy 30—40 forintos műanyag haj ócska. Ráér a gyerek órái kapni, ha azt már használni is tudja, és elég akkor megvenni a biciklit, ha már biztosan megy a lábán. A kisgyerek azután valóban nem az ajándék árát, értékét nézi, hanem annak örül, ha jól tud játszani azzal, amit kapott; a nagyobbacska, már olvasó gyerek a jó könyvnek örül, vagy egy jó hanglemeznek, kazettának. Legyen az ajándék szerény, de „testreszabott” és a csomagolás gondos, szép. Ez utóbbiról talán nem árt mielőbb gondoskodni, mert ha a végére marad, akkor ki tudja, /találunk-e ízlésünkhöz és az ünnephez illőt! Lencse kolbásszal Hozzávalók 6 személynek: Fél kg lencse, 2,5 liter víz, 1 csomag leveszöldség, 1 fej hagyma, 3 kávéskanálnyi húslevespor, só, bors, 1/2 kg főzőköl'bász, borecet, füstölt- szallonna. A lencsét előző nap este hidegvízbe beáztatjuk és egész éjszaka állni hagyjuk. Másnap felhasználjuk a levét, abba főzzük meg a lencsét. Forráskor a habját leszedjük. A leveszöldséget és hagymát megtisztítjuk, feldaraboljuk és a lencséhez adjuk. Fűszerezzük, lefedjük és kis lángon egy óra hosz- szat főzzük. Kevés füstölt- szalonnát teszünk bele. A kolbászt is bélefőzzük kb. 45 percnyi főzési idő után. Lefedve továbbfőzzük, amikor megpuhult, ízlés szerint borecettel ízesítjük. Nagymama csipketerítöje Főíleg idősebbek kérnek gyakran horgolt csipkemintákat, számukra mutatjuk be ezt a régi, szép kis terítőoskét, amely vékony horgolócémá- ból szép igazán. 1. sor: 12 láncszemből gyűrű. 2. sor: A gyűrűibe 25 rövidpálcát öltünk. 3. sor: 2 láncszem és 1 egyráhajtásos pálca váltakozik körbe, minden második pálcára öltve. 4. sor: Az első egyráhajtásos pálcából kiindulva, horgoljunk 18 láncszemet, és oltsunk bele a második egyráhajtásos pálcába. Az ívet feléig horgoljuk körbe 14 egyráhajtásos pálcával. Ezután horgoljunk háromszor 7 láncszemes pikót. Ezt követi 2x6—12 láncszem, majd 9 láncszemből gyűrű. A gyűrű minden 3. szemébe készítsünk 5 láncszemes ívet, ezekbe az ívekbe 9—9 egy- ráhajtásocs pálcát horgolunk. (Most visszafelé haladunk a kiindulási pont felé.) 6 láncszem, 9 láncszemből gyűrű, amelybe 16 egyráhajtásos pálcát horgolunk, 6 láncszem, háromszor 7 láncszemből pikó, és 14 egyráhajtásos' pálca a sor legelején megkezdett ív másik oldalára. Az eddig elmondottakat még 11-szer ismételjük. 5. sor: az előző sor 5 láncszemes ívére öltött 5. pálcába rögzítjük a cérnát, s 9 láncszemes ívet öltünk a következő ív 5. pálcájára, majd ismét 9 láncszemes ívet a harmadik iv 5. pálcájára, 3 láncszem, 1 egyráhajtásos pálca az alatta levő 4. ív pálcájára, 3 láncszem. ' Ezt is tm ótelj ük körbe a soron. 6. sor: (az ívekbe) 13 egyráhajtásos pálca, 13 egyráhajtásos pálca, 2 láncszem ismétlődik körbe. 7. sor: 12 egyráhajtásos pálca, közte 2—2 láncszem kerül minden második pálcára öltve. 8. sor: 10 egyráhajtásos pálca és 5 láncszemből álló pikó váltakozik körbe az előző sor pálcáira öltve. Vigyázat, édesség ! Az emberi társadalom fejlődésével együtt megváltoztak a táplálkozási szokások is. Változatosabb lett az élelemanyagok köre, de megváltozott ezek fogyasztási módja is. Fokozatosan rátérték az emberek a kevesebb rágást igénylő ételekre, és ezzel a rágóképesség is csökkent. Puhára főzött, vagy sütött, sokszor pépessé változtatott ételek kerülitek az asztalra. Így csökkent a fogak igénybevétele. Tálán ekkor kezdődött a fogszuvasodás, hiszen a rostos, rágást igánylő élelemanyagok helyébe lépő puha ételeket nem kellett a fogaknak előkészíteni. Dr. Perényi Miklós adatai szerint a fogszuvasodás elterjedését jól mutatják az alábbi statisztikai adatok: az ókorban 6, a középkorban 19, az újkorban 26, a jelenkorban 90 százalék felett van a fogszuvasodásban szenvedők aránya. Egyes területeken például Nyugat-Európában ez az arány eléri a közel 100 százalékot! Így világszerte valóságos népbetegséggé vált a fogramlás. Az egyszerűbb körülmények között élő ember fogait a napi táplálkozásban intenzívebben veszi igénybe a rostos étel. A mai ember azonban rosszul rágja meg az ételeket, vagy olyanokat fogyaszt, melyek alig igényéinek rágást, így elfelejt rágni. A rosszul megrágott étel azonban tovább marad az ember gyomrában, emésztési ideje is elhúzódik, ezért a gyomor és az emésztési szervek megbetegednek. A sok szánhidrát, a lisztes, édes ételek, cukrok pedig elősegítik a szuvasodást. Aki rendszeresen és erősen rág, annak ugyan kissé kopik a foga. de azért még nem válik szuvassá. A kemény és rostos ételek felaprítása a fogakkal azt is eredményezi, hogy a fogak felülete sima és tiszta marad, nem fogja be lepedék. Az erős rágás sok nyállal jár, és ez elősegíti a fogakról a felaprított anyagré- szecsikék eltávolítását. A fogvédő zománc kemény anyag, amit a benne levő fluor-calcium biztosít. A fogakon megtelepedő lepedők azonban még ezt a zománcot is kikezdd. A fogban tehát megindul a szuvasodás, hiszen a belső fogszövetig is eljut. Így benne üreg képződik. A cukor, a keményítő, a cellulóz könnyein erjedő szénhidrát, mély erősen savképző hatású. Az erős sav pedig még a fogzománcot is elpusztítja. A sav ugyanis a fogyasztott szénhidrátokból keletkezik, és az ételmaradékok, melyek a fogak barázdáiban, inedőiben megtapadnak, a szájban levő baktériumok hatására elbombla- nak. A savak és a baktériumok a zománcon keletkező résen át a fog belsejébe hatolnak, és ott elvégzik bomlasztó tevékenységüket. A fogállományt, a dentint felpuhítják, a fogideget pedig elkorhasztják, ami a fog egészének pusztulását okozza. Gyakran a foggyökér körül tályog keletkezik, amii további gyulladásokkal jár. A cukrászoknál, sütő- és malomipari dolgozóknál szakmai ártalomnak tekintik a gyakori fogszuvasodást, ami a szájba kerülő szénhidrát-anyagok (cukor- liszt, stb.) származik. Ugyanezt okozza az üzemekben feldolgozott járulékos anyagoknak a levegőbe kerülő része is. A fogbetegségek igen sok kellemetlenséget okozhatnak. Megjfélelő figyelemmel, orvosi segítséggel csökkenteni lehet ezeket az ártalmakat. Rudnay János
