Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-24 / 276. szám

1984. november 24., szombat Somogyi Néplap 3 Á mezőgazdasági termények tárolásának helyzete Enyhült, de nem szűnt meg a feszültség Több a társadalmi munka Jó ivóvizet kap ffencse és Heresznye Szépek az új tantermek Kadarkűton. A VI. ötéves terv idősza­kában a megye mezőgazda­sága előtt álló feladatok kö­zött elsődleges szerepe van a gabonaprognam teljesíté­sének. A tervidőszakban a megyében összesen 4,2—4,5 millió tonna gabonát kell termélnii, amely 11—19 szá­zalékkal több, mint ameny- nyit az előző ötéves terv so­rán termelt a megye mező- gazdasága. A termelés mennyiségi nö­velésével párhuzamosan a megyében jelentős tárolótér­fejlesztés valósult meg, amely azonban mégsem tudott lé­pést tartani a termésnöve­kedéssel. Ma a megyében le­vő 570 ezer tonna tárolótér a termésnek csupán 63 szá­zalékát képes befogadni. A gondok eltérő mértékben je­lentkeznek az egyes térsé­gekben, legsúlyosabban nap­jainkban is a tab—siófoki körzetben. 1981-től a termelőszövet­kezetekben mintegy 70 ezer tonna tárolótér épült. Ebből 27 ezer tonna az 1981-ben megjelent pályázati felhívás alapján készült. Ez a pályá­zat elsősorban csarnok táro­lók építését tette lehetővé, melyeikhez általában 30, ese­tenként 50 százalékos költ­ségvetési juttatást engedé­lyeztek. Az ezt meghailladó összeget saját forrásból és bankhitelből kellett az üze­meknek fedezniük. A gondokat fokozta, hogy a GabanaforgaUmi és Ma­lomipari Vállalat a tervidő­szakban 50 ezer tonna álla­mi célcsoportos raktárépítést tervezett, de csak 13 ezer tonna megvalósítására kapott pénzügyi lehetőséget. Így az üzemeknek a megtermelt ga­bonájuk jelentős hányadát bértárolással kell tovább tá­rolni. 1983-ban a nagyüzemi bértárolás elérte a 95 ezer tonnát. Az ez évi kedvezőbb terméseredményeket alapul véve a bértárolás bizonyosan tovább nő. 1983-tól lehetőség nyílt vi­lágbanki hitelekből történő gabonatárolók építésére. Ilyen módszerrel mezőgazda- sági üzemekben már 23 700 tonnányi tárolótér készült el, 8 ezer tonnányi pedig most épül. A tervidőszak alatt a GMV világbanki hitelek igénybevételével további 12 ezer tonna tárolóteret épít elsősorban azon körze­tekben, ahol napjainkban a legnagyobb feszültségek van­nak. összességében az év végé­vel belépő új tárolóterek je­lentős gondokat oldanak meg az adott üzemekben és rész­ben enyhítik a felvásárló vállalat ilyen irányú problé­máját. Ám a termelés meny- nyiisége és elhelyezési lehe­tősége között még koránt sincs összhang, további be­ruházásokra van szükség a gabona biztonságos megóvá­sa érdekében. A raktárfejlesztés egyre szorosabban kapcsolódik a kereskedelmi tevékenység­hez. A jövőben sem várható a belföldi fogyasztás jelentős növekedése, ebből követke­zik, hogy a termésnövek­mény szinte kizárólag ex­portcélokat szolgálhat. A kül­piacok igényessége pedig szüntelenül fokozódik. Ezt kizárólag minőségi, külön- tárolásra alkalmas ráktártí- pusokfcal lehet követni. A mostani lehetőségeink közül továbbra is a világbanki hi­telek igénybevételével törté­nő építéseket látjuk elsősor­ban a kivitelezhetőnek. Említést érdemel a nedves­tárolás bővítésének lehetősé­ge. Az energiatakarékos tá­rolási módszer széles körű bevezetésével jelentős anya­gi megtakarítás érhető el. Elsősorban a kukorica táro­lásánál kell a módszert elő­térbe helyezni, mivdl me­gyénk több gazdaságában na­gyon kedvező tapasztalattal már évék óta alkalmazzák ezt a gyakorlatot. A szabá­lyozók változásával ösz- szefüggésben vállalataink pénzügyi helyzete, beruházá­si lehetőségei jelentősen nem bővülnek. így alapvető táro­lási gondok enyhítésére szük­séges raktárak építésére to­vábbra is az IGP-program keretében van mód. Ennek érdekében a GMV pályázatot nyújtott be további 24 ezer tonna tárolótér építésére — a jelenleg legnagyobb gon­dokkal küzdő siófoki és mar­cali térségben. Meggyőződésünk, hogy az ágazatunkban dolgozók mun­kájának további összehango­lása, a termelés tájegységi és a helyi adottságokhoz való további rugalmas alkalmaz­kodása újabb sikerek forrá­sa lesz, és Somogy a várt­nak megfelelően hozzájárul az országos célhoz, a 15 mil­lió tonna feletti kiváló mi­nőségű gabona előállításá­hoz. Dr. Győri József mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető megyei tanács Csupa virág a hedrehelyi iskola udvara. Délután nagy a csend, a napközisek bent vannak a teremben. Kaposi László iskolavezető: — örülünk annak, hogy két tanterem épült ebben az ötéves tervben. Az egyik a napköziseké. Amióta meg­szűnt a visnyei iskola, onnan is ide járnak a gyerekek. A fiatal pedagógus körbe vezet bennünket, büszkén mutatja meg a társadalmi munkáiban készült berende­zési tárgyakat. Sokat segít nekik a termelőszövetkezet faüzeme, erdészete. Az új keresztépület mel­lett kerti asztalok és padok állnak lakkozásra várva. — Itt, hátul egy sport- paradicsomot képzeltem el. Most készül a kézilabdapá­lya és a távalugró gödör. A gyerekek örülnek annak is, hogy a tsz erdészeti brigád­jától szánkókat kapunk ha­marosan. A beszélgetést Márton Ist­vánéit szépen berendezett házában folytatjuk. A nyug­díjas iskolaigazgató is elis­meréssel kezdi mondani­valóját: — El lehet mondani, hogy többet akkor se lehetne fej­leszteni, ha önálló tanács működne. A Szabadság ut­cában megépült a kövesút. Eat sohasem reméltem. Csak helyi forrásokból nem győz­tük volna a költségét. Az­előtt nem tudott ide bejön­ni még a mentő se, ha nagy eső esett. A felesége veszi át a szót és sorolja, hogy megépült a posta, a tűzoltószertár, az ifjúsági klub, az óvoda. — Most szó van a víz be­vezetéséről is — mondja Márton István. — Nem pa­naszkodhatunk. Úgy érzem : a politikai figyelem is ráte­relődött a társközségekre. Nagy Tibor a kadarkúti nagyközségi pártbizottság titkára az egész területre ér­vényesnek tartja mindazt, amit Hedrehelyen hallot­tunk. — A testület a közelmúlt­ban tekintette át, hogy mi valósult meg a VI. ötéves terv időszakában. Azt álla­pítottuk meg, hogy a tanács fejlesztéspolitikája helyes volt. örülünk annak, hogy megfelelő arányban ruház be a központban és a társköz­ségekben, jól rangsorolja a feladatokat. Ezenkívül olyan ütemben növeli a központ vonzását, ahogy meg tudja teremteni a föltételéket az új lakosok fogadására. A tények egyébként való­ban meggyőzőek. A beruhá­zások is elősegítették, hogy a központ és a társközségek több mint öt és fél ezer la­kosa minél jobban érez­ze magát odahaza. Ezért fordított a tanács olyan nagy figyelmet az utak, jár­dák építésére, az oktatási intézmények bővítésére. Kü­lönösen büszkék arra, hogy a kadarkúti iskolát négy tanteremmel és műhelyte­remmel bővítették. A beren­dezéssel együtt több mint ötmillióba került. A lakos­ság egyetértését a szívesen végzett társadalmi munka bizonyítja. A központ fejlődését mu­tatja a lakásépítés, a csalá­di házak építése. — Egyre nagyobb az igény a há^helyék iránt. Egy új utca már van Kadarkűton. jövőre pedig erre — a párt- bizottság titkára kimutatott az ablakon, déli irányba — lesznek az új házhelyek. So­kat számít, hogy Kadarkút és Miike után Háncsén és Hedrehelyen is lesz vízveze­ték-hálózat. Jövőre készül el. A pénzünket mindig meg­sokszoroztuk a társadalmi munkával. A tornaterem nem épült meg, pedig nagyon nagy szükség volna rá. Ez elmaradt a következő ötéves tervre. A visnyeiek a buszforduló­nak örüitek, több kadarkúti utcában az utak rendbetéte­lének, máshol az óvoda fel­újításának. S azzal az el­képzeléssel is egyetért a la­kosság, hogy Kadarkút köz­pontjában üzletházat akar­nak építeni. Lajos Géza KAPOSVÁR LAKÁSÉPÍTÉSÉNEK JÖVŐJE Gátak a Kisgát előtt Többféle lehetőség közül kell választani Nyolc éve született a gondolat, hogy a Kaposvár beépített te­rületei közé ékelődő Kisgá- ti-dűlőben egy nagyobb vá­rosrészt kell építeni. A há­romszögben elhelyezendő lakótelep tervei elkészültek, közszemlére is kitették, és a megyeszékhely VI. ötéves tervében az időszak végén kezdődő telepépítésiként sze­repelt. A területen azonban egy kapavágás sem történt, s mostanában egyre több­ször kérdezik a kaposvári­ak: Hol a Kisgát? Farkas Istvánt, a városi tanács tervosztályának ve­zetőjét kérdeztük: — Milyen gátak vannak a Kisgát előtt? — A tervezéskor nem szá­moltunk azokkal a gazda­sági változásokkal, amelyek az utóbbi néhány évben szűkítették lehetőségeinket. Ma már világos, hogy az elképzelésekhez viszonyítva többszáz millió forint hi­ányzik, magyarán: nincs meg a fedezet annak a kis- gáti városrésznek az építé­séhez, amelyet a tervezők megálmodtak. A válasz te­hát egyszer: Kisgát lesz, de nem olyan és nem akkor... Ami azonban ezután követ­kezik, az igen bonyolult. — Egészen egyszerűen : mi lesz? — Döntés még nem szüle­tett. Sokféle lehetőségünk van, most folyik az egyezte­tés. Hogy ne ilyen körmön­fonton fogalmazzak: a pénz­hiány elhárítására nagy erő­feszítéseket tettünk, tehát elég szép számú lakás föl­épül a megyeszékhelyen, de annyi forintot nem lehel előteremteni, amennyi egy új lakótelep építéséhez kel­lene. — Mégis: közelebbről ho­gyan festenek a döntésre váró javaslatok? Kaposvár lakosságát érdekli, hogy a városatyák milyen lehetősé­gek között válogatnak. — Vegyük hát sorra eze­ket. A VII. ötéves tervi la­kásépítést csak a Kisgáton nem lehet megoldani. Ezért keresni kell kisebb, a vá­rosban levő építési területe­ket. Ezek esetében előny a közművek megléte, és így a kevesebb költség. ' Hátrány viszont, hogy az építés elő­zetes bontással jár, és va­lahol el kell helyezni a ma még ott lakókat. Csak kél példa erre: szóba jöhet a Kanizsai utca és az Arany János utca. Az előbbiben 72. az utóbbiban 67 család lakik. Megkérdeztük őket, hogy mit választanának, ha szanálásra kerülne sor. Az Arany utcai helyzet a város szempontjából könnyebb. Ott húszán kértek bérlakást, ugyanennyien OTP-lakást. a többiek pénzt. A Kanizsai utcában szinte mindenki bérlakást kér a lebontandó helyett. — Újabb kérdőjelek ezek. El itud-e helyezni a város ennyi családot? — Épp ez a gond készte­tett bennünket további fej­törésre. Lehetőség a fölol­dásra: a szanálás ütemét akkor bírhatjuk, ha előbb találunk bontás nélküli épí­tési területet. Erre kínál­kozna a Búzavirág utca északnyugati sarka, ahol fölépíthető 100—200 lakás és csatlakozhatna a már meg­levő Kinizsi-lakótelepi köz­műhálózatra. Ezt követhetné az Arany, avagy a Kanizsai utca építése. A nehéz hely­zetre való tekintettel köz­ponti és megyei segítségre is számíthat Kaposvár, és ez biztat bennünket. — Térjünk vissza ezután az alapkérdéshez! A Kisgá­ton mi történik? — Ha az előbb vázolt fo­lyamat kezdődik meg, ak­kor szerényebb anyagi erő­források felhasználhatók a Kisgáti-dűlő előkészítésére. Például az első évben a víz, a másodikban a gáz jutna el oda, a harmadikban ki­sajátításokat oldhatnánk meg, és így tovább. A VII. ötéves terv végén el lehet­ne kezdeni az építkezést. Ennek az elképzelésnek elő­nye, hogy a kisgáti lakóte­lep megteremtése jól elő­készített területen indulhat­na. s több évig, VIII. öt­éves tervben is biztosítaná az alapot a fejlődéshez. Visszatérve a városon belü­liekre: a Kisgát későbbi kezdésének közvetett hasz­na lenne az is, hogy több le­romlott belső tömb meg­újulhatna Az osztályvezető által em­lített lehetőségeken kívül fölsorolható lenne még jó néhány. De a leírt folyamat­ban is több kérdőjel van. A Búzavirág—Kanizsai vagy Arany utca—Kisgát sorrend — hatásaival együtt is — logikus, a részek jól egy­másra épülnek. Mindent összevetve: nem irigylést e méltó a döntésre hivatottak helyzete. Ezt bizonyára tud­ják a városlakók, vagy leg­alábbis sejtik. És továbbra is kíváncsian várják a „vég­szót”. Luthár Péter EMLÉKEZÉS A KMP MEGALAKULÁSÁRA Új fejezet kezdődött Ezerioilencszáztizennyolc november huszonegyedikén „ ... a magyar munkásmoz­galom történetében új feje­zet kezdődött. Hazáinkban is kibontották a kommunisták zászlaját, megalakult és el­indult történelmi útjára a magyar munkásosztály for­radalmi marxista—leninista élcsapata, a Kommunisták Magyarországi Pártja” — mondotta a párt megalaku­lásáról Kádár János. Lenin volt az, aki legtisz­tábban felismerte, milyen óriási jelentősége van a pro­letariátus forradalmi szere­pét megvilágító elméletnek. Ezért hangsúlyozta : „Kom­munista Pártnak kell nevez­nünk pártunkat — ahogy Marx és Engels nevezték pártjukat. Ismételten ki kell jelentenünk, hogy mi mar­xisták vagyunk és alapul a Kommunista Kiáltványt vesszük.” 1918. márciusában a VII. kongresszuson a párt nevét Oroszországi Kommu­nista (Bolsevik) Pártra vál­toztatták. Ekkor már tagjai voltak az Oroszországban ha­difogságba került haladó ér­zelmű magyar csoport legki­válóbb jai : Kun Béla, Mün- nich Ferenc, Se idler Ernő, Jancsik Ferenc, Karikás Fri­gyes, Vántus Károly, Sza­muely Tibor, Ligeti Károly, Ez a csoport alapította meg az első magyar kommunista szervezetet, az OK(b)P ma­gyar csoportjait. Idehaza a munkásmozga­lom baloldali szárnyát a há­borúéi lenes- csoport aflfcotta, a Galiiieá-kör baloldali diák­jai, forradalmi értelmiségi­ek, közülük a legismerteb­bek: Korvin Ottó, Mosolygó Antal, Kelen József, Sallai Imre, Hevesi Gyula, Du- czynska Ilona, Révai József. Ez a Korvin Ottó vezette csoport az 1918-as októberi forradalom után szorosabb kapcsolatiba lépett a szociál­demokrata baloldallal, töb­bek között László Jenővel. Vágó Bélával, Rudas László­val, Landler Jenővel, Ham­burger Jenővel és Nyisztor Györggyel. Ez az együttmű­ködés olyan nagyhatású ak­cióhoz segített, mint példá­ul az úgynevezett Szvardlov- távirat nyilvánosságra hoza­tala. A polgári kormány ugyanis mélyen hallgatott Lenin és Szverdlov fölhívá­sáról, amelyet az őszirózsás forradalom győzelme alkal­mából küldték. Ám Korvin Ottónak a csepeli szikratáv­író állomáson dolgozó har­costársa átadta a Népbizto­sok Tanácsának üdvözletét, amelyet aztán százezer pél­dányban sokszorosítva, röp- irajtként szórtak repülőgép­ről a Parlament előtt össze­gyűlt tömeg közé, november 16-án a köztársaság kikiál­tásának ünnepi perceiben. Forrongó légkörbe érkezeit haza november 17-én Kun Béla fogolytársaival. Egy hét telt el, ahogyan Szántó Bé­la emlékezett a nagy ese­ményre: „A párt alakuló ülését a következő vasárnap­ra, november 24-re tűztük ki. Az alakuló ülés Korvin Ottó fivérének, Kelen Jó­zsefnek lakásán folyt le. Az ülésen Vántus Károly elnö­költ, a referátumot Kun Béla tartotta, ismertetve a forradalom helyzetét, és azo­kat a feladatokat, amelyek a proletáriátusra várnak.” Az új fejezet tehát meg­kezdődött, a magyar kom­munisták pártja elindult tör­ténelmi útján. Ez az út a szocialista Magyarországhoz vezetett, ahol társadalmunk vezető ereje a magyar mun­kásosztály marxista—leni­nista pártja; ahol a dolgozó nép hatalma szilárd. A párt megtalálta a helyes választ a Kommunisták Magyaror­szági Pártja hatvanhat esz­tendővel ezelőtt meghirdetett programjában feltett kérdés­re: „Ki vezesse a proletariá­tust a harcban?” Imre Erzsébet „Kis paloták” épülnek a Rákóczi utcában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom