Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
1984. november 24., szombat Somogyi Néplap 3 Á mezőgazdasági termények tárolásának helyzete Enyhült, de nem szűnt meg a feszültség Több a társadalmi munka Jó ivóvizet kap ffencse és Heresznye Szépek az új tantermek Kadarkűton. A VI. ötéves terv időszakában a megye mezőgazdasága előtt álló feladatok között elsődleges szerepe van a gabonaprognam teljesítésének. A tervidőszakban a megyében összesen 4,2—4,5 millió tonna gabonát kell termélnii, amely 11—19 százalékkal több, mint ameny- nyit az előző ötéves terv során termelt a megye mező- gazdasága. A termelés mennyiségi növelésével párhuzamosan a megyében jelentős tárolótérfejlesztés valósult meg, amely azonban mégsem tudott lépést tartani a termésnövekedéssel. Ma a megyében levő 570 ezer tonna tárolótér a termésnek csupán 63 százalékát képes befogadni. A gondok eltérő mértékben jelentkeznek az egyes térségekben, legsúlyosabban napjainkban is a tab—siófoki körzetben. 1981-től a termelőszövetkezetekben mintegy 70 ezer tonna tárolótér épült. Ebből 27 ezer tonna az 1981-ben megjelent pályázati felhívás alapján készült. Ez a pályázat elsősorban csarnok tárolók építését tette lehetővé, melyeikhez általában 30, esetenként 50 százalékos költségvetési juttatást engedélyeztek. Az ezt meghailladó összeget saját forrásból és bankhitelből kellett az üzemeknek fedezniük. A gondokat fokozta, hogy a GabanaforgaUmi és Malomipari Vállalat a tervidőszakban 50 ezer tonna állami célcsoportos raktárépítést tervezett, de csak 13 ezer tonna megvalósítására kapott pénzügyi lehetőséget. Így az üzemeknek a megtermelt gabonájuk jelentős hányadát bértárolással kell tovább tárolni. 1983-ban a nagyüzemi bértárolás elérte a 95 ezer tonnát. Az ez évi kedvezőbb terméseredményeket alapul véve a bértárolás bizonyosan tovább nő. 1983-tól lehetőség nyílt világbanki hitelekből történő gabonatárolók építésére. Ilyen módszerrel mezőgazda- sági üzemekben már 23 700 tonnányi tárolótér készült el, 8 ezer tonnányi pedig most épül. A tervidőszak alatt a GMV világbanki hitelek igénybevételével további 12 ezer tonna tárolóteret épít elsősorban azon körzetekben, ahol napjainkban a legnagyobb feszültségek vannak. összességében az év végével belépő új tárolóterek jelentős gondokat oldanak meg az adott üzemekben és részben enyhítik a felvásárló vállalat ilyen irányú problémáját. Ám a termelés meny- nyiisége és elhelyezési lehetősége között még koránt sincs összhang, további beruházásokra van szükség a gabona biztonságos megóvása érdekében. A raktárfejlesztés egyre szorosabban kapcsolódik a kereskedelmi tevékenységhez. A jövőben sem várható a belföldi fogyasztás jelentős növekedése, ebből következik, hogy a termésnövekmény szinte kizárólag exportcélokat szolgálhat. A külpiacok igényessége pedig szüntelenül fokozódik. Ezt kizárólag minőségi, külön- tárolásra alkalmas ráktártí- pusokfcal lehet követni. A mostani lehetőségeink közül továbbra is a világbanki hitelek igénybevételével történő építéseket látjuk elsősorban a kivitelezhetőnek. Említést érdemel a nedvestárolás bővítésének lehetősége. Az energiatakarékos tárolási módszer széles körű bevezetésével jelentős anyagi megtakarítás érhető el. Elsősorban a kukorica tárolásánál kell a módszert előtérbe helyezni, mivdl megyénk több gazdaságában nagyon kedvező tapasztalattal már évék óta alkalmazzák ezt a gyakorlatot. A szabályozók változásával ösz- szefüggésben vállalataink pénzügyi helyzete, beruházási lehetőségei jelentősen nem bővülnek. így alapvető tárolási gondok enyhítésére szükséges raktárak építésére továbbra is az IGP-program keretében van mód. Ennek érdekében a GMV pályázatot nyújtott be további 24 ezer tonna tárolótér építésére — a jelenleg legnagyobb gondokkal küzdő siófoki és marcali térségben. Meggyőződésünk, hogy az ágazatunkban dolgozók munkájának további összehangolása, a termelés tájegységi és a helyi adottságokhoz való további rugalmas alkalmazkodása újabb sikerek forrása lesz, és Somogy a vártnak megfelelően hozzájárul az országos célhoz, a 15 millió tonna feletti kiváló minőségű gabona előállításához. Dr. Győri József mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető megyei tanács Csupa virág a hedrehelyi iskola udvara. Délután nagy a csend, a napközisek bent vannak a teremben. Kaposi László iskolavezető: — örülünk annak, hogy két tanterem épült ebben az ötéves tervben. Az egyik a napköziseké. Amióta megszűnt a visnyei iskola, onnan is ide járnak a gyerekek. A fiatal pedagógus körbe vezet bennünket, büszkén mutatja meg a társadalmi munkáiban készült berendezési tárgyakat. Sokat segít nekik a termelőszövetkezet faüzeme, erdészete. Az új keresztépület mellett kerti asztalok és padok állnak lakkozásra várva. — Itt, hátul egy sport- paradicsomot képzeltem el. Most készül a kézilabdapálya és a távalugró gödör. A gyerekek örülnek annak is, hogy a tsz erdészeti brigádjától szánkókat kapunk hamarosan. A beszélgetést Márton Istvánéit szépen berendezett házában folytatjuk. A nyugdíjas iskolaigazgató is elismeréssel kezdi mondanivalóját: — El lehet mondani, hogy többet akkor se lehetne fejleszteni, ha önálló tanács működne. A Szabadság utcában megépült a kövesút. Eat sohasem reméltem. Csak helyi forrásokból nem győztük volna a költségét. Azelőtt nem tudott ide bejönni még a mentő se, ha nagy eső esett. A felesége veszi át a szót és sorolja, hogy megépült a posta, a tűzoltószertár, az ifjúsági klub, az óvoda. — Most szó van a víz bevezetéséről is — mondja Márton István. — Nem panaszkodhatunk. Úgy érzem : a politikai figyelem is ráterelődött a társközségekre. Nagy Tibor a kadarkúti nagyközségi pártbizottság titkára az egész területre érvényesnek tartja mindazt, amit Hedrehelyen hallottunk. — A testület a közelmúltban tekintette át, hogy mi valósult meg a VI. ötéves terv időszakában. Azt állapítottuk meg, hogy a tanács fejlesztéspolitikája helyes volt. örülünk annak, hogy megfelelő arányban ruház be a központban és a társközségekben, jól rangsorolja a feladatokat. Ezenkívül olyan ütemben növeli a központ vonzását, ahogy meg tudja teremteni a föltételéket az új lakosok fogadására. A tények egyébként valóban meggyőzőek. A beruházások is elősegítették, hogy a központ és a társközségek több mint öt és fél ezer lakosa minél jobban érezze magát odahaza. Ezért fordított a tanács olyan nagy figyelmet az utak, járdák építésére, az oktatási intézmények bővítésére. Különösen büszkék arra, hogy a kadarkúti iskolát négy tanteremmel és műhelyteremmel bővítették. A berendezéssel együtt több mint ötmillióba került. A lakosság egyetértését a szívesen végzett társadalmi munka bizonyítja. A központ fejlődését mutatja a lakásépítés, a családi házak építése. — Egyre nagyobb az igény a há^helyék iránt. Egy új utca már van Kadarkűton. jövőre pedig erre — a párt- bizottság titkára kimutatott az ablakon, déli irányba — lesznek az új házhelyek. Sokat számít, hogy Kadarkút és Miike után Háncsén és Hedrehelyen is lesz vízvezeték-hálózat. Jövőre készül el. A pénzünket mindig megsokszoroztuk a társadalmi munkával. A tornaterem nem épült meg, pedig nagyon nagy szükség volna rá. Ez elmaradt a következő ötéves tervre. A visnyeiek a buszfordulónak örüitek, több kadarkúti utcában az utak rendbetételének, máshol az óvoda felújításának. S azzal az elképzeléssel is egyetért a lakosság, hogy Kadarkút központjában üzletházat akarnak építeni. Lajos Géza KAPOSVÁR LAKÁSÉPÍTÉSÉNEK JÖVŐJE Gátak a Kisgát előtt Többféle lehetőség közül kell választani Nyolc éve született a gondolat, hogy a Kaposvár beépített területei közé ékelődő Kisgá- ti-dűlőben egy nagyobb városrészt kell építeni. A háromszögben elhelyezendő lakótelep tervei elkészültek, közszemlére is kitették, és a megyeszékhely VI. ötéves tervében az időszak végén kezdődő telepépítésiként szerepelt. A területen azonban egy kapavágás sem történt, s mostanában egyre többször kérdezik a kaposváriak: Hol a Kisgát? Farkas Istvánt, a városi tanács tervosztályának vezetőjét kérdeztük: — Milyen gátak vannak a Kisgát előtt? — A tervezéskor nem számoltunk azokkal a gazdasági változásokkal, amelyek az utóbbi néhány évben szűkítették lehetőségeinket. Ma már világos, hogy az elképzelésekhez viszonyítva többszáz millió forint hiányzik, magyarán: nincs meg a fedezet annak a kis- gáti városrésznek az építéséhez, amelyet a tervezők megálmodtak. A válasz tehát egyszer: Kisgát lesz, de nem olyan és nem akkor... Ami azonban ezután következik, az igen bonyolult. — Egészen egyszerűen : mi lesz? — Döntés még nem született. Sokféle lehetőségünk van, most folyik az egyeztetés. Hogy ne ilyen körmönfonton fogalmazzak: a pénzhiány elhárítására nagy erőfeszítéseket tettünk, tehát elég szép számú lakás fölépül a megyeszékhelyen, de annyi forintot nem lehel előteremteni, amennyi egy új lakótelep építéséhez kellene. — Mégis: közelebbről hogyan festenek a döntésre váró javaslatok? Kaposvár lakosságát érdekli, hogy a városatyák milyen lehetőségek között válogatnak. — Vegyük hát sorra ezeket. A VII. ötéves tervi lakásépítést csak a Kisgáton nem lehet megoldani. Ezért keresni kell kisebb, a városban levő építési területeket. Ezek esetében előny a közművek megléte, és így a kevesebb költség. ' Hátrány viszont, hogy az építés előzetes bontással jár, és valahol el kell helyezni a ma még ott lakókat. Csak kél példa erre: szóba jöhet a Kanizsai utca és az Arany János utca. Az előbbiben 72. az utóbbiban 67 család lakik. Megkérdeztük őket, hogy mit választanának, ha szanálásra kerülne sor. Az Arany utcai helyzet a város szempontjából könnyebb. Ott húszán kértek bérlakást, ugyanennyien OTP-lakást. a többiek pénzt. A Kanizsai utcában szinte mindenki bérlakást kér a lebontandó helyett. — Újabb kérdőjelek ezek. El itud-e helyezni a város ennyi családot? — Épp ez a gond késztetett bennünket további fejtörésre. Lehetőség a föloldásra: a szanálás ütemét akkor bírhatjuk, ha előbb találunk bontás nélküli építési területet. Erre kínálkozna a Búzavirág utca északnyugati sarka, ahol fölépíthető 100—200 lakás és csatlakozhatna a már meglevő Kinizsi-lakótelepi közműhálózatra. Ezt követhetné az Arany, avagy a Kanizsai utca építése. A nehéz helyzetre való tekintettel központi és megyei segítségre is számíthat Kaposvár, és ez biztat bennünket. — Térjünk vissza ezután az alapkérdéshez! A Kisgáton mi történik? — Ha az előbb vázolt folyamat kezdődik meg, akkor szerényebb anyagi erőforrások felhasználhatók a Kisgáti-dűlő előkészítésére. Például az első évben a víz, a másodikban a gáz jutna el oda, a harmadikban kisajátításokat oldhatnánk meg, és így tovább. A VII. ötéves terv végén el lehetne kezdeni az építkezést. Ennek az elképzelésnek előnye, hogy a kisgáti lakótelep megteremtése jól előkészített területen indulhatna. s több évig, VIII. ötéves tervben is biztosítaná az alapot a fejlődéshez. Visszatérve a városon belüliekre: a Kisgát későbbi kezdésének közvetett haszna lenne az is, hogy több leromlott belső tömb megújulhatna Az osztályvezető által említett lehetőségeken kívül fölsorolható lenne még jó néhány. De a leírt folyamatban is több kérdőjel van. A Búzavirág—Kanizsai vagy Arany utca—Kisgát sorrend — hatásaival együtt is — logikus, a részek jól egymásra épülnek. Mindent összevetve: nem irigylést e méltó a döntésre hivatottak helyzete. Ezt bizonyára tudják a városlakók, vagy legalábbis sejtik. És továbbra is kíváncsian várják a „végszót”. Luthár Péter EMLÉKEZÉS A KMP MEGALAKULÁSÁRA Új fejezet kezdődött Ezerioilencszáztizennyolc november huszonegyedikén „ ... a magyar munkásmozgalom történetében új fejezet kezdődött. Hazáinkban is kibontották a kommunisták zászlaját, megalakult és elindult történelmi útjára a magyar munkásosztály forradalmi marxista—leninista élcsapata, a Kommunisták Magyarországi Pártja” — mondotta a párt megalakulásáról Kádár János. Lenin volt az, aki legtisztábban felismerte, milyen óriási jelentősége van a proletariátus forradalmi szerepét megvilágító elméletnek. Ezért hangsúlyozta : „Kommunista Pártnak kell neveznünk pártunkat — ahogy Marx és Engels nevezték pártjukat. Ismételten ki kell jelentenünk, hogy mi marxisták vagyunk és alapul a Kommunista Kiáltványt vesszük.” 1918. márciusában a VII. kongresszuson a párt nevét Oroszországi Kommunista (Bolsevik) Pártra változtatták. Ekkor már tagjai voltak az Oroszországban hadifogságba került haladó érzelmű magyar csoport legkiválóbb jai : Kun Béla, Mün- nich Ferenc, Se idler Ernő, Jancsik Ferenc, Karikás Frigyes, Vántus Károly, Szamuely Tibor, Ligeti Károly, Ez a csoport alapította meg az első magyar kommunista szervezetet, az OK(b)P magyar csoportjait. Idehaza a munkásmozgalom baloldali szárnyát a háborúéi lenes- csoport aflfcotta, a Galiiieá-kör baloldali diákjai, forradalmi értelmiségiek, közülük a legismertebbek: Korvin Ottó, Mosolygó Antal, Kelen József, Sallai Imre, Hevesi Gyula, Du- czynska Ilona, Révai József. Ez a Korvin Ottó vezette csoport az 1918-as októberi forradalom után szorosabb kapcsolatiba lépett a szociáldemokrata baloldallal, többek között László Jenővel. Vágó Bélával, Rudas Lászlóval, Landler Jenővel, Hamburger Jenővel és Nyisztor Györggyel. Ez az együttműködés olyan nagyhatású akcióhoz segített, mint például az úgynevezett Szvardlov- távirat nyilvánosságra hozatala. A polgári kormány ugyanis mélyen hallgatott Lenin és Szverdlov fölhívásáról, amelyet az őszirózsás forradalom győzelme alkalmából küldték. Ám Korvin Ottónak a csepeli szikratávíró állomáson dolgozó harcostársa átadta a Népbiztosok Tanácsának üdvözletét, amelyet aztán százezer példányban sokszorosítva, röp- irajtként szórtak repülőgépről a Parlament előtt összegyűlt tömeg közé, november 16-án a köztársaság kikiáltásának ünnepi perceiben. Forrongó légkörbe érkezeit haza november 17-én Kun Béla fogolytársaival. Egy hét telt el, ahogyan Szántó Béla emlékezett a nagy eseményre: „A párt alakuló ülését a következő vasárnapra, november 24-re tűztük ki. Az alakuló ülés Korvin Ottó fivérének, Kelen Józsefnek lakásán folyt le. Az ülésen Vántus Károly elnökölt, a referátumot Kun Béla tartotta, ismertetve a forradalom helyzetét, és azokat a feladatokat, amelyek a proletáriátusra várnak.” Az új fejezet tehát megkezdődött, a magyar kommunisták pártja elindult történelmi útján. Ez az út a szocialista Magyarországhoz vezetett, ahol társadalmunk vezető ereje a magyar munkásosztály marxista—leninista pártja; ahol a dolgozó nép hatalma szilárd. A párt megtalálta a helyes választ a Kommunisták Magyarországi Pártja hatvanhat esztendővel ezelőtt meghirdetett programjában feltett kérdésre: „Ki vezesse a proletariátust a harcban?” Imre Erzsébet „Kis paloták” épülnek a Rákóczi utcában.
