Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-24 / 276. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL évfolyam, 276. szám _____________________________________________Ara: 1,80 Ft _______________ 1984. november 24., szombat T alpalatnyi föld Losonczi Pált Heng Samrin köszöntötte Az Elnöki Tanács elnöke Phnompenben tárgyal Dolgoztak szombaton, vasárnap Jelentős készlettel várják 1985-öt Idényzárás a régi téglagyárakban Legértékesebb nemzeti kincsünk, a föld, minden élelem forrása. Mint ilyen, védelemre, gondozásra érde­mes, s ha van rá mód, ak­kor gyarapításra is. Ahelyett azonban, hogy a termőterü­let növekednék, évről évre kisebbé válik. Egy múlt esztendőben vég­zett határszemle eredménye: 10 742 hektár megművelet- len terület áll parlagon. Eb­ből a termelőszövetkezetekre két és fél ezer hektárnyi műveletlen terület jut. Mi­csoda meggondolatlan föld­pazarlás ! örvendetes jelenség, hogy az utóbbi években maguk a termelőszövetkezetek is fel­figyeltek erre, és igyekeznek minél több parlagterületet művelésbe vonni. A múlt év első félévében nagyobb hasz- nosítatlan területen kezdő­dött meg a termelés. Gya­rapodik a terület az elha­gyott, romos tanyák felszá­molása révén is. A mező- gazdasági nagyüzemek egy esztendő alatt 2300 tanyát bontottak le, számoltak fel, húsz százalékkal többet, mint az előző évben. A le­bontott tanyák helyét fel­szántották, művelésbe von­ták. A parlagföldek művelésbe vonása csak az egyik módja a termőterület növelésének. A másik, legalább ugyan­ilyen fontos: a 'termőerő nö­velése, amit a korszerű el­járások bevezetésével érhe­tünk el. A földet nem lehet nyújtani, de a termést ugyanazon a területen fo­kozni lehet. Sajnos, ezeket a lehetőségeket sem hasz­náljuk ki teljes mértékben. Vannak beteg, sovány föl­dek, ezek gyógyításával szin­tén növelhető a termelés, meg kell javítani a sziket. Hazánkban mintegy két és félmillió hektárnyi a sava­nyú terület, ebből az utóbbi negyven évben több mint egymillió hektárnyi területet m eg javítottunk. A termőföld növelése szo­rosan kapcsolódik a kör­nyezetvédelemhez. Hiszen a különböző szennyező anya­gok, az olaj, a peszticid, a szennyvíz, a mosószerek, a különböző műtrágyák és a napjainkban megnövekedett mennyiségű növényvédő sze­rek hatással vannak a föld termőterületére, de ugyan­akkor a talaj élővilágára is. A talajjal együtt vizeink is egyre nagyobb mértékben szennyeződnek. Földünk víz­tömegének csak a töredéke édesvíz, ami közvetlenül hasznosítható, de ennek egy része már szennyezett. Ma­gyarország édesvízkészlete 5054,5 köbkilométer. Egy ré­szét már különböző kemiká­liák szennyezték, így a mű­trágyák, a gyomirtó szerek. Szennyező forrást jelent a nagyüzemi állattartásból származó hígtrágya és más szennyvíz. A talaj mind fizikai, mind kémiai, mind pedig biológiai értelemben az élővilág böl­csője és temetője. Vigyáz­zunk minden talpalatnyi földre, mert ez már nem a Szabó Pál által megírt Góz Jóskák földje, hanem mind­annyiunk közös kincse. Ne maradjon belőle parla­gon, és védjük meg tisztasá­gát is, mert ezzel saját egészségünket védelmezzük, környezetünket óvjuk. Illés Sándor Forró és lelkes fogadtatás­ban részesült Phnompen­ben a Kambodzsai Népköz- társaság fővárosában a Lo­sonczi Pál vezette magyar párt- és kormányküldöttség, amelynek tagjai: Borbándi János, az MSZMP KB tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, a Magyar—Kam­bodzsai Gazdasági és Mű­szaki-Tudományos Együtt­működési Bizottság magyar tagozatának elnöke. Rév La­jos, az MSZMP KB tagja, az OKISZ elnöke. Bányász Rezső államtitkár, a Mi­nisztertanács tájékoztatási hivatalának elnöke, Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettes, Dóró György, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, valamint Karsai Lajos, hazánk kambodzsai nagykövete, aki a helyszí­nen csatlakozott a delegáció­hoz. Losonczi Pált, az MSZMP PB tagját, az Elnöki Ta­nács elnökét, akinek szemé­lyében először érkezett ma­gyar államfő kambodzsai hivatalos, baráti látogatásra, a fellobogózott Pochentong repülőtéren Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Kambod­zsai Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke üdvözöl­te. Délután a program koszo­rúzással kezdődött, majd a kambodzsai függetlenségért elesett hősök emlékművé­nél lezajlott kegyeletes tisz­teletadás után ugyancsak a kormányszálláson megkez­dődtek a két küldöttség tár­gyalásai. A két küldöttség péntek délutáni tárgyalása három órán át tartott. Az egyik közép-somogyi termelőszövetkezet szakiirá­nyítója mondta a minap: „Akármiilyen szeszélyes is az idei időjárás, most úgy tű­nik, ha „darabokban” is, de lehetőséget kínál ahhoz, hogy mindennel végezzünk.” Ezzel az esős naipokiait követő, kedvezőbb időjárású idősza­kokra gondolt, amikor a gé­pek ismét dolgozhattak a táblákon, mehetett a vetés, a betakarítás, a mélyszántás. Így került földbe az őszi kalászosok magja 104 ezer hektáron a somogyi közös gazdaságokban, ebből a bú­za vetésterülete meghaladja a 71 ezer hektárt. Mint arról Keszthelyi Sán­dor, a Somogy megyei Ta­nács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főmunkatársa tegnap tájé­koztatott, a 72 223 hektár kukoricának, a negyede van még kint a táblákon, a 2719 hektár cukorrépából pedig 95 hektár vár kiszedésre. Az őszi mélyszántási terv telje­sítésénének feléhez közeled­nek a gazdaságok: ennél a tennivalónál 139 ezer hektár az idei feladat, s a tapaszta­A szívélyes őszinte és ba­ráti légkörű tárgyaláson Heng Samrin kifejezte örö­mét, hogy a két ország kap­csolatai az 1980-as budapes­ti látogatása alkalmával ki­adott közös nyilatkozat szellemében eredményesen fejlődnek. Tolmácsolta ha­zája köszönetét a magyar nép erkölcsi és anyagi tá­mogatásáért. Tájékoztatást adott Kambodzsa belső hely­zetéről, az 1979 januárja óta a gazdaság, kulturális élet és az egészségügy helyreál­lítása érdekében tett lépé­sekről, fejlesztési tervekről. Elemezte Kambodzsa nem­zetközi helyzetét, a térség­ben mutatkozó feszültség okait. Hangsúlyozta. hogy hazája a béke, a jószomszéd­ság és az el nem kötelezett­ség politikájának híve. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átadta a Ma­gyar Népköztársaság vezető testületéinek üdvözleteit és jókívánságait. Egyetértőén értékelte a kétoldalú kapcso­Hazánkba látogat Gustáv Husák Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának meghívására a kö­zeli napokban baráti mun­kalátogatásra hazánkba ér­kezik Gustáv Husák, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke. (MTI) latok szerint a téeszök — ha a talaj nem nedves és elbírja a gépet — minden al­kalmas órát kihasználnak, hogy a teljesítéssel élőbbre jussunk. Szombatonként és vasárnap is szántanak, álta­lános a nyújtott műszak és nem ritka az olyan üzem, ahol éjszaka is dolgoznak a traktorok. Az utóbbi időszakban sok­helyütt táblacserét indokolt a kukoricabetakarítás elhú­zódása — még most is meg­lehetősen magas a szem ned­vességtartalma, s a szárító­kapacitás határozza meg a kombájnmunkák ütemét —. a vetés befejező szakaszában rugalmas intézkedéssel kel­lett megváltoztatni a vetés helyére vonatkozó korábbi terveket. S noha alkatrész­gondok, műtrágyahiány nem okozott zökkenőket az idő­szerű tennivalók menetében, legutóbb azonban arról hal­lottunk, hogy néhány helyen az üzemanyag, illetve a szá­rítóknál a tüzelőolaj átme­neti ellátási zavara jelent gondöt. Ez a szűkös szállító­kapacitásból adódik, s. mint latok elmúlt négy évi fej­lődését. Hangsúlyozta), hogy a magyar párt- és állami küldöttség mostani kambo- dzsai látogatása is a közös elveken és érdekeken ala­puló kapcsolat megszilárdí­tását és továbbfejlesztését szolgálja. Küldöttségünk vezetője tájékoztatást adott belső helyzetünkről, nemzetközi gazdasági és politikai törek­véseinkről. Rámutatott, hogy a Magyar Népköztársaság szerény lehetőségei szerint a feszültségek csökkenését, a békés viszonyok erősödését, a kölcsönös bizalmon és a fegyverzetek minél alacso­nyabb szintjén alapuló nem­zetközi biztonságot igyekszik előmozdítani. A magyar küldötség a szombat délelőttöt vidéken tölti. (A magyar párt- és állami küldöttség vietnami látoga­tásáról kiadott közös közle­ményt a 2. oldalon közöljük.) Marjai József Kairóba utazott Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese az egyiptomi kormány meghí­vására pénteken Kairóba utazott. A miniszterelnök­helyettes ott-tartózkodása során megbeszéléseket foly­tat a kormány, valamint az egyiptomi gazdasági élet ve­zetőivel és részt vesz az Egyiptomi Magyar Gazdasá­gi Napok megnyitásán. Marjai József elutazása­kor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Abdel Moneim Atik, az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagy­követe. megtudtuk, az arra illetéke­sek intézkednék a probléma mielőbbi megoldásáról. Ad­dig is megszívlelésre érde­mes az olajforgalmazók ja­vaslata: a gazdaságok ideje­korán jelezzék igényüket, hogy a kért olajat idejében — és hiánytalanul — meg­kaphassák. Befejeződött a téglagyártá­si idény a Tégla- és Cserép­ipari Tröszt 76 hagyományos téglagyárában, köztük a So­mogy—Zala megyei Tégla- és Gserépipairi Vállatait 10 régi gyárában is. Ezekben a gyárakban a nedves agyag­masszából formázott téglát égetés ellőtt még hagyomá­nyos módon — szabadtéri szárító fészerekben — szik­kasztják, így azonban csak az esőtől óvják a félkész ter­méket, a hideggel szemben védtelen a nyers tégla, s a fagy tökratesZi, szétmállaszt- ja. Ezért a fagyveszély mi­att általában október máso­dik felében leállítják a tég­lapréseket — de ezúttal a gyárak kockáztattak, s csak a napokban fejezték be a téglagyántási idényt. A szá­rító-színekben tárolt félkész téglakészlet elég ahhoz, hogy a téglaégető kemencék év végéig még folyamatosan dolgozzanak. Mint arról Szerecz László, a vállalat főmérnöke tegnap tájékoztatott: ahogyan a tröszt többi régi gyárában, úgy a Somogy és a Zala me­gyei hagyományos gyárakban is nyomban az idényzárást követően hozzáfogtak a tég­laprések, az agyagbányásza­ti berendezések és a szállító- eszközök nagyjavításához, s ezt a munkát — a tavaszi indulásig — a kemencék fel­újítása követi. Zavartalanul termel to­vábbra is a tröszt negyven korszerű gyára, ahol a mun­kát nem befolyásolja a hi­deg időjárás, ugyanis a ned­ves nyerstéglát fűtött mű- szárítókban szárítják égetés előtt. A Somogy—Zala me­gyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnak négy korszerű gyára és barcsi mészhomok- téglagyára tartozik ezek kö­zé. A hagyományé« és kor­szerű gyárak együttvéve az országban év végéig várha­tóan túlteljesítik előirányza­taidat és vállalásaikat. Ta­vasszal arra vállalkoztak, hogy 80 millió téglát gyár­tanak terven felül, az eddi­gi eredmények alapján azon­ban most már azzal szá­molnak, hogy év végéig 40— 45 millió téglával túlteljesí­tik korábbi felajánlásukat. A tizenöt somogyi és zalai gyárban kilátás van arra, hogy az éves tervet 24 mil­lió tégla gyártásával teljesí­tik túl. A két megye gyárai­ban a szocialista brigádok 18 millió többlettégla előállítá­sát vállalták, s a 24 milliós túlteljesítést lényegében jobb gép- és munkaidő­kihasználással, szombati és vasárnapi munkával érték el. December végéig várható­an százmillió tégla lesz a tröszt gyárainak készlete — ez az egy évvel ezelőttinek több mint kétszerese —, így a jövő év első negyedében biztonságos téglaellátással számolhatnak a magánlakás­építők. A Somogy—Zala me­gyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál év végére 9—10 milliós készletet várnak tég­lából, s ez is mintegy két­szerese a múlt év végére összegyűlt téglamennyiség­nek. Kihasználják a jó időt Alig van kint répa, fogy a kukorica

Next

/
Oldalképek
Tartalom