Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

1984. november 23., péntek Somogyi Néplap 5 Nemzetközi \grafikai műhely Norvégiában Előadás második világháborús szerepünkről Megkezdődtek a somogyi levéltári napok Megkezdődtek tegnap Kaposváron a megyei könyvtár­ban a nyolcadik somogyi levéltári napok. A rendezvényen megjelent pedagógusokat, kutatókat, a párt- és állami szervek képviselőit — köztük Tóth Jánost, a megyei párt­bizottság titkárát 1és Molnár Józsefet, a Művelődési Mi­nisztérium osztályvezetőjét — Kanyar József, a történet- tudományok doktora, a megyei levéltár igazgatója köszön­tötte. Megnyitójában Sugár fmre, a megyei tanács elnöke méltatta a levéltár munkáját és a tanácskozás jelentősé­gét, majd dr. Tóth Sándor kandidátus, hadtörténész tar­tott előadást Magyarország katonai szerepéről a második világháborúban. Hitler a Szovjetunió meg­támadásakor még nem kö­vetelte meg Horthy-Magyar- ország fegyveres részvételét. — mondta a neves szak­ember. — Komolyabb sze­repet a háborúban egyelőre csak azoknak a kelet-euró- pai csatlósainak szánt, ame­lyeknek területi követelései voltak a Szovjetunióval szemben. A Szovjetunió el­leni hadbalépésünket a ma­gyar katonai vezetés egy részének németbarátsága, az uralkodó osztály elvakult kommunistaellenessége sí ettette. s az, hogy a szlová­kokat és románokat túllici­tálva Horthy ék a korábbi bécsi döntések „országgya­rapításának” eredményeit is meg akarták őrizni. Részletesen beszélt Tóth Sándor az 1941 nyarán tör­tént. s a háborús részvétel­hez ürügyként szolgáló kas­sai bombázásról. Vélemény" szerint a német hadvezetés és a magyar vezérkar né­metbarát elemeinek — el­sősorban Werth Henrik ve­zérkari főnöknek — együtt­működése vezetett a hábo­rúba lépés kiprovokálásához. 1942 januárjában a ma­gyar vezetőiknek már csak arra maradt lehetőségük, hogy a háborús részvétel mértékéről „alkudjanak” Ribbentropp német külügy­miniszterrel. Ez természete­sen nem változtatott a lé­nyegen: a háborúba lépés­hez vezető szándék össze­egyeztethetetlen volt az alapvető nemzeti és emberi érdekekkel. A német vereségek hatá­sára szükségessé váltak a nyugati szövetséges hatal­mak felé kezdeményezett puhatolódzó tárgyalások ás az 1944. október 15-i „ugrás a sötétbe” is. A párizsi bé- ketárgyalásokon nem szá­míthatott elegendő érvnek, hogy a magyar csapatok 1943 tavaszától ..csak” meg­szállóként voltak jelen a Szovjetunió területén, hi­szen Magyarország, mint állam, végig kitartott a har­madik birodalom mellett. Tóth Sándor véleménye sze­rint 1944. március 19. után több mint félmillió katonát mozgósíthattunk volna het­venezer német megszállóval szemben, s ez lehetővé tet­te volna a kiugrást. Az előadás után dr. Mik­lós Endre megyei középis kólái szakfelügyelő elemez­te az új levéltári évkönyvet, szólt arról, mennyire hasz- navehetők az oktatásban u benne közölt tanulmányok, majd megyénk állami és társadalmi szerveinek kép­viselői adtak át jutalmat azoknak a pedagógusoknak, akik eredményesen járultak hozzá a honismereti-helytör téneti tevékenységhez. Dél­után a levéltárban kiállítást nyitottak meg Kaposvár fel- szabadulásának negyvene dik évfordulójára. A ren­dezvénysorozat ma folytató dik. L. A. Festménylelet A képzőművészetben ritka eseménynek számít hogy az ismert alkotók művei évti­zedek múltán nagy számban kerüljenek elő. Most viszont eddig ismeretlen Tornyai- festiményekiet találtak Bu­dapesten egy Makarenko utcai lakás átépítésekor. Tornyai János a magyar festészet történetének egyik kiemelkedő alkotója volt. A harmincas évek végén hunyt el, s életművét a művészet- történet joggal hihette le­zártnak. Még nem lehet tudni, hogy az előkerült 710 mű mennyire változtatja meg az értékelést Tornyai­ról, mert az anyag művé­szettörténeti, művészetkri­tikai feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe. A meg­talált munkák között vázla­tok. ismert művek változa­tai és eredeti alkotások van­nak. A lelet értékét tehát még nagyban befolyásolhat, ja a részletesebb szakmai elemzés. A festménvek nagy ré­sze kitűnő állapotban van, s jóformán csak tisztításra szo­rul. Közülük kiválik két ké­sői mű, eftv 1934-es szoba­belső, s egy műteremábrá­zolás. A Magyar Nemzeti Galéria a leletekből decem­ber 20-án kiállítást nyit, amelyen valamennyi képet bemutatják. Az Ateleier Nord nevet I viseli a párizsi ötlet nyo­mán Oslóban létrehozott nemzetközi grafikai műhely, melynek anyagából a pécsi kiállítás után a Kaposvári I Galériáiban nyílt bemutató. Az ötlet a párizsi Atelier 17, S. W. Hayfer grafikai műhelyéből való. Anne Brei­vik, neves norvég grafikus fölismerte, hogy Oslóban is I szükség van egy párizsi mintájú grafikai műhelyre, amely a szakmai tovább­képzés mellett a művészek kapcsolatát is építi. A húsz­éves műhelyben több mint száz művész dolgozott ed­dig, főleg norvégok, de szá­mos külföldi grafikus is megfordult az oslói köz­pontban. Anne Breivák nemcsak ki­váló grafikus, hanem nagy­szerű irányítója is a mű­helynek. önálló kiállításai voltak a skandináv államok­ban, Franciaországban, Ang­liában, az USA-ban, Svájc­ban és Jugoszláviában. Szá­mos csoportos grafikai ki­állításon is részt vett. Oslóban a Borggt 2. szám alatt egy roppant egyszerű épületben kapott helyet a grafikai műhely, a felszere­lésre azonban nagy gondot fordítanak. Szellemi pezs­gés jellemzi az itt folyó muríkát. A rézkarc-techni­kában nyilvánul meg első­sorban újító törekvésük. Az Atelier Nord és a mű­helyben dolgozó művészek egyéni és csoportos kiállítá­sokat szerveznek, munkáik­kal a skandináv államokon túl Brüsszelben, Reims-ben, Strasbourgban, Bordeaux­ban, Belgrad ban, New York­ban, Sao Paolóban, Rio de Janeiróban, Calcuttában, Űj- Delhiben, Vananasiban és Magyarországán (először Pécsett) mutatkoztak be. Grafikáikat mától megis­merheti a kaposvári közön­ség is. A műhely mindenféle mű­vészi szemléletnek tág teret biztosít, a grafikák között egyaránt találni természet- elvű és fantáziadús, átélés­ről tanúskodó, új grafikai nyelven „megszólaló” műve­ket. A műhely vezetőjének Anne Breiviknek a norvég táj ad témát, ugyancsak Ole Éknek. Eva Jensen Breivik tanítványa, de más úton jár. Az állatok világa foglalkoztatja. Unni Lunc nemcsak grafikusként is­mert hazájában, üveg- és vörösréz reliefjei díszítenék két oslói iskolát. Nils Skare képei megfordultak a Szov­jetunióban is, a murmanszki múzeum vállalkozott grafi­káinak a bemutatására. _Az Atelier Nord grafikai műhely kaposvári kiállítása norvég művészek műveiből ad ízelítőt, a tárlat mától január közepéig tekinthető meg a Kaposvári Galériá­ban, a Rákóczi tér 4. szám alatt. H. B Anne Breivik Erdőben című grafikája HÉTVÉGI tájoló Kadarkúton, az id. Kapoli Antal Művelődési Házban szombaton délután 5 órakor kiállítás nyílik Ligeti Bélá- né (a helybéli tanárnő) és Kránitz László festményei­ből’ rajzaiból: a tárlatot Po­gány Gábor művészettörté­nész, a Somogy megyei Mú­zeumok igazgatóhelyettese nyitja meg. a fiatalokat, utána: diszkó. Somogyudvarhelyen az ifjú­sági klubban táncház-ren­dezvénybe kapcsolódhatnak be az érdeklődők. ' A nyugdíjasok sem marad­hatnak ki a Kaitalin-ibálok- ból, ez tűnik ki a nagyatádi, bodvicai I. számú fiókkönyv­tár nyugdíjas klubjának hét­fő délutáni programjából: A mai rendezvénnyel Bar­cson befejeződik az egész­ségnevelési hónap program­ja: az ifjúság egészséges életmódjáról lesz szó az elő­adáson, melyen kihirdetik az általános iskolásoknak kiírt plakátpályázat eredményeit is. A rendezvényt a 2. szá­mú általános iskolában tart­ják. Barcson hétfőn este 19 órakor Pege Aladár közre­működésével a Filharmónia hangversenyt rendez a zene­iskolában. A városban a Dráva Múzeumban a Kapos­vári Háziipari Szövetkezet fazekasainak kiállítását ér­demes megnézni. A tabi gye­rekék figyelmébe ajánljuk a művelődési központ játszó­ház foglalkozását szombaton délelőtt kilenc órától tizen­egyig. i Csurgó készülődik a Cso­konai művelődési központ megnyitására. A hét végére az utolsó simításokat elvég­zik bizonyára, hogy birtok­ba vehesse a község lakossá­ga a felújított, megszépült és korszerűbb intézményt. He­ves megyei napok címmel kiállítás, (termékbemutató, vetélkedők és filmbemuta­tók alkotják a gazdag prog­ramot: a megnyitó hétfőn 18 órakor lesz. Ugyanekkor megtekinthető a hagyomá­nyos, kétévenkénti amatőr- tárlat a Csokonai művelő­dési központban. Berzencén a Zrínyi műve­lődési ház ifjúsági klubja játékos vetélkedőre várja ma mulatsággal ünnepük a Katalinokat. Nagyatádon, a Gábor Andor Művelődési Központban ma nyílik meg a Pécsen élő fes­tőművész, Erdős János kiál­lítása. A tárlat deoemlber 9- ig tekinthető meg. A zene iránt érdeklődőket, no és a „hódolóka/t” Soltész Rezső szórakoztatja ma 18 és 20 órakor a művelődési köz­pontban. Holnap „Fiatalok háza”-program, a házigazda az ipari szakmunkásképző intézet KISZ-szervezete. Kaposváron a mezőgazda- sági főiskolán még megte­kinthető Szabados János Munkácsy-díjas festőművész tárlata. (Képünkön a Kapos­váron élő festőművész alko­tása.) Az V. dunántúli tárlat be­zárt, helyette újak nyílnak a megyeszékhelyen. A Somogyi Képtár a hét végén és még a jövő héten zárva lesz, a jubileumi felszabadulási tár­lat rendezése folyik. A Kili­án György Ifjúsági és Úttö­rő-művelődési Központban szombaton délután négy órától tinidiszkó. A Latinca Sándor Műve­lődési Központban hétfőn 19.30-kor a Kaposvári Szim­fonikus Zenekar ad hang­versenyt. Zongorán közremű­ködik a kanadai Jean Coop, vezényel Sándor János. A műsor: Gluck Iphigenia Au- lisban — nyitánya, Beetho­ven C-dúr zongoraversenye, Schubert V. szimfóniája. Harangszó, rakéta, fényjelzés A balatoni vihar nem támad orvul „A balatoni viharok nem orozva törnek be, meteoro­lógiai térképen követhetők. Viharjelzés kell a Balaton számára” — írta Hille Alf­réd, a kiváló tudós 1932-ben az Aviatika című folyóirat­ban. Valamiféle jelzés persze mindig volt. A félrevert ha­rangozó például ősidők óta báljós zengéssel figyelmez­tette a tóparti települések né­pét a közelgő veszedelmek­re. Szél- és vihar-ügyben a legérdekeltebb mindig a na- jós ember volt. A Balaton „természetével” a századforduló táján fog­lalkoztak először behatób­ban a tudósok — például L/óczi és Cholmoky —, s igé­nyes kiadványokban össze­gezték tapasztalataikat. A fürdőélet a húszas években kapott új erőre, s ekkor már társadalmi igény a meteoro lógiai előrejelzés. Akkoriban Siófokon a Mahart-szigeten működött egy sportrepülő is­kola hidroplánokkal, s ezek közül ötöt összetört egy hir­telen kerekedett vihar 1931 szeptember 5-én. Ekkor kér­te fel a Légügyi Hivatal Hille Alfréd doktort, hogy vizsgálja meg a balatoni vi­harok természetét. Éppen ez idő tájt tartotta brüsszeli kongresszusát a nemzetközi vöröskereszt, s a küldöttek javasolták: minden fürdőhe­lyen legyen riasztó, veszély­jelző szolgálat... Hille Alf­réd irányításával négy bala­toni körzetben — Siófokon, Lellén, Füreden és Almádi­ban — megkezdték a mun­kát ötven évvel ezelőtt, 1934- ben. Először Mátyás-fürdő­ről, később Budaörsről szol­gáltatták az adatokat a Lég­ügyi Hivatal szakemberei, s még ez év októberében ar­ról tájékoztatta olvasóit az Időjárás című periódika, hogy dr. Aujeszky László me­teorológus és dr. Hille Alf­réd, a Légügyi Hivatal mű­száki aligazgatója a vörös- kereszt közgyűlésén beszá­molt a balatoni és a dunai viharjelző szolgálat működé­séről. A háború után 1951-ben kezdték meg ismét a szol­gálatot, s ekkor már az ide helyezett szakemberek Bu­dapestről kapták az infor­mációikat. Réthy Antal A Balaton környékének éghajlata című munkájában (megjelent 1940-ben) foglalkozik a he­lyi viharokkal is, ám ezeket csák az 1956-ltán felépült siófoki obszervatórium kuta­tói ismerték meg tüzeteseb­ben. 1958-ban, az Országos Meteorológiai Intézet és a rendőrség vízirendészeti szervei szerződést írtak alá. mélyben megfogalmazták a Vihar jelzés teendőit. — Megismerjük á légtö­megcserével járó frontális és a nyomáskülönbségek követ­keztében kialakult úgynevo zett bázdkus viharkárokat — mondja dr. Böjti Béla, aki 26 esztendeje dolgozik a siófo­ki obszervatóriumban, ugyanakkor a helyi jellegű, a zivatarókból, tornádókból származó viharok mechaniz­musát is. 1966-ban megje­lent egy német nyelvű szak- könyv Strumwamung am Balatonsee, melyben rajtam kívül tizenegy magyar szak­ember publikálta kuta­tásainak eredményét. A meteorológiai műszere­zettség ugrásszerűen fej­lődött : automata szélmű­szerek, időjárási radarok, végül műholdak ... Siófokon volt a közép-európai ziva- tanmérő hálózat egyik állo­mása is: a potsdamiakkal és a minszkiékkel dolgoztunk együtt. Megkezdődött a képtávírós adás is, kitűnő minőségű meteorológiai tér­képekkel. Végül a magyar meteorológiád szolgálat és ezen bélül a Balaton is URH-rendszert épített ki. Minősítették a programo­kat : a hatvanas években pél­dául a siófoki, keszthelyi adatok alapján kiadott előre­jelzések 86 százaléka bevált. A hetvenes évek végén pe­dig már a szemesi, a máriai, a keszthelyi mólói, a bada­csonyi, a zánkai és a füredi távszéíimérők adatait is fel­használhatják. Ma pontosan meg tudják határozni a szél erősségét, jelezni a közeledő vihart, csupán a riasztóbe­rendezésük kezdetleges. A feliét rakétát ugyanis nem látja mindenki, s aki éppen látta az égre röppenni, az sem tudhatja, meddig van érvényben... — 1972-ben esett szó elő­ször a korszerűbb fényjel­zésről, amely a Bodeni-tónál nagyszerűen bevált — mond­ja Böjti Béla. — 1979-ben el­készült egy tanulmányterv a Viharjelzés modernizálá­sáról. Az Országos Meteorológiai Szolgálat saját erőből és a BIB segítségével hat helyen megvalósította a fényjelzést a Balatonnál. Az egész rend­szer létesítése mintegy 30 millióba kerülne, s a fenn­tartásra esztendőnként kö­rülbelül ötmilliót kellene költeni. sz. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom