Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-16 / 269. szám
1984. november 16., péntek Somogyi Néplap 3 SOMOGYI IPARFEJLŐDÉS Hat érvel az alakulás után Ezrek nyolcvan fillérért Kertbarátok Kaposváron Orvos, mérnök, munkás — ásóval „Sokan azt gondolják: Magyarország volt; — én azt szeretem hinni: lesz!” Az elmúlt negyven évben megjelent a somogyi iparral foglalkozó tanulmányok, cikkek szinte mindegyike azzal a mondattal kezdődik: a fel- szabadulás előtt Somogynak nem volt számottevő ipara. Az idősebb generáció fakuló emlékezete s néhány irat, dokumentum — amelyet megkímélt a világháborús pusztítás — őrzi csak a letűnt, kíméletlen korszakot. Az örökség Magyarországon a szocialista társadalom történelmi örökségként iparilag rendkívül elmaradott területeket kapott. Az országosan jellemző helyzet Somogyra fokozatosan érvényes volt, megyénk iparának fejlődése évtizedekkel elmaradt hazánk más területeitől. Ennek egyik legfőbb okát a félfeudális nagybirtokrendszerben, továbbá a tőkehiányban, az ipari nyersanyagok és energiahordozók hiányában találhatjuk meg. A gyenge somogyi iparosítás kiindulópontjának tekinthetjük az 1870-es éveket, amikor a gazdasági vérkeringéshez szükséges vasúti összeköttetést Budapesttel megteremtették. Igaz, nagy kerülővel, Bátaszéken,. Dombóváron keresztül Kaposvárig, Zákányig. Ezt követte a Balaton-parti Déli vasút kiépítése. Másodrendű ipar 1851-ben indult be a Hei- dékker-féle szappangyár. Az 1884-ben alapított Mayer-ko- csigyár már a megyén túlra is szállított termékeiből. De nem ez volt a jellemző. A gyártelepek — kezdetben főként malmok és téglagyárak — a helyi piacra dolgoztak. A századfordulóra délkelet- dunántúli viszonylatban középszerű fejlődés indult meg. A nagybirtokosok, nagybérlők és bankárok viszonylag jelentős tökét fektettek az (Széchenyi István : Hitel) iparba. Így jött létre 1890- ben a Mezőgazdasági Ipar Rit (MIR) finanszírozásával a kaposvári cukorgyár. Az első világháborút követő gazdasági kimerültség, szervezetlenség, nyersanyag- hiány, a háborús vérveszteség nyomán országosan csökkent az ipari keresők száma, Somogybán viszont jelentősen nőtt. Mindez a házidpar előretörését jelentette. Jó hírű csipkeverő-telepek működtek a Balaton partján. A megyében szőtteseket, kötelet, istrángot készítettek, foglalkoztak bognármunkával, cukorrépafőzésssel, gyertyaöntéssel, kocsikészítéssel. A megye ipari keresőinek 90 százaléka a kisiparban dolgozott. A közvélemény szorgalmazta a gyáralapítást, hiszen tisztában volt azzal, hogy a munkaerőfelesleg számára a gyáripari hálózat kiépítése az egyetlen megoldás. Ezzel szemben azonban hatékony ellenforradalmi politikai erők működtek. A nagybirtokos osztály félelmét a Tanács- köztársaság s az azt követő véres idők nyomasztó emléke táplálta. A gyártelepítésben a munkásság megerősödésének lehetőségét látták. Egy korabeli tanulmányban ezt írták: „Ebben az erősen agrárjellegű megyében mindenféle iparnak csak másodrendű jelentősége van.” Ünnep és ínség A vas- és fémipart a Kaposvári Vasöntöde képviselte, száz munkása gazdasági gépeket, öntvényeket, kazánokat készített. Figyelemre méltó vállalkozás volt a Balaton partján létesült hajógyár, a részvénytársaság a húszas-harmincas években Balatonbogláron székelt. Az építőanyag-gyártó ipart ás az építőket erősen sújtotta a háború utáni gazdasági válság. A húszas évek második felében némi föllendülés után egy-egy téglagyár megnyitása egy vidék ünnepe volt. A fafeldolgozó ipar egyik központja a kereskedelmileg is fontos Barcs lett. A bőr-, sörte-, szőripar Kaposváron, Marcaliban, Barcson és Csurgón alakult ki. A fonóipar legjelentősebb üzeme — a húszas évek újságírójának megfogalmazásával élve — a „Rinya-parti metropo,lis”-ban, Nagyatádon állt. A legnépesebb iparág az élelmiszeripar volt, a malomiparban számos üzem működött. A cukoriparban — sok nehézsége ellenére — a kaposvári cukorgyár évekig a napi legnagyobb répafeldolgozó teljesítménnyel dolgozott az országban. A gyári munkások száma a harmincas évékben 1500—2500 között ingadozott. Az ínség, a gazdasági válság éveiben munkások ezreit foglalkoztatták napi 80 fillér bérért, de még így is tömegeket sújtott a krónikus munkanélküliség. Kaposvár polgármestere, 1932-ben ösz- szegezte a válságos éveket, s a „viszonyok jobbrafordulá- sát” így látta: „Az utóbbi esztendők európai jellegű gazdasági krízise természetesen nehéz helyzet elé állítja a városokat. Sohasem volt bizonytalanabb a jövő ... Terveink vannak, hozzátehe- tem, nagy számban. Azonban megvalósításuk csak a gazdasági viszonyok jobbra- fordulásával teremthetők meg.” Vagyis: „A város fejlesztésének soronkövetkező állomásai: az államrendör- ségnek, pénzügyőrségnek új épülethez juttatása ...” Árnyékos múlt Az ipari munkásság helyzete, életkörülményei rosz- szabbak voltak az országosnál. 1940-ben az országos átlagbér háromnegyede volt a somogyi ipari munkás átlagjövedelme. A hadi termelésre való átállás — a harmincas évek végén — kisebb megélénkülést hozott, elsősorban az élelmiszeripar számára, amely fontos hadi- szállítóvá lépett elő. A második világháború és a megyén áthúzódó frontvonalak súlyos károkat okoztak az ipari létesítményekben. Az ipartelepek megrongálódtak, közülük jó néhány megsemmisült. A gazdasági élet megbénult, s ehhez a háttér a sötét, szomorú árnyékú múlt volt. (Folytatjuk.) Kőszegi Lajos Nagy a forgalom ezekben a napokban a kaposvári áfész szentjakabi gyü- mölcsfalerakatában. Viszik a fiatal fácskákat, nagy a kereslet a gyökeres szőlővesszőkre. Bő választékot kínálnak gyümölcsfacsemetékből — ezúttal végre többféle meggy is kapható —; szőlőből csaknem húsz bor- és tíz csemege- fajta között válogathatnak a kistermelők, akiknek a sorában szép számmal megtalálhatók a kaposvári kertbarátok... 1978 szeptemberében kezdte munkáját szervezett keretek között a kaposvári Móricz Zsigmond Művelődési Ház kertbarát szakköre. Akkor mindössze tizenhatan vélték úgy, hogy meglévő — esetenként bizony igencsak hiányos — gyümölcs-, szőlő- és zöldségkertészeti ismereteiket a szakkör nyújtotta keretek között gyarapítsák, ma a szakköri tagok száma megközelíti a száznyolcvanat. Ha Visszatekintünk az elmúlt hat évre, tapasztalhatjuk, hogy elbben az időszakban lendült föl, öltött egyre nagyobb méretéket megyénkben a kertbarát mozgalom, s ezen a téren Somogybán kiemelkedik érdemi munkájával és példaként szolgál a kaposvári szákkor. (Nem véletlen, hogy a jövőben ez lesz a bázisszakköre a megyei szakibizottságnak, és számos saját rendezésű bemutatójuk eddig is sók érdeklődőt vonzott, ter- melvényei'k pedig szép sikereket arattak különböző kiállításokon.) — A szakkör a művelődési ház anyagi támogatását élvezi — az idén eddig például mintegy 75 ezer forint költségüket fedeztük —, éves programjuk szervesen beépül a mi tervünkbe — tájékoztatott Haász Mihály, a művelődési ház vezetője. — A szakkör két csoportja működik Kaposváron, a belvárosban, de a működési kör már kiterjed Toponárra, sőt Mernyére, Somogysárdra is. A megyeszékhelyen egész évben, a többi helyen télen kéthetente redeznek előadásokat éppen időszerű vagy a felkészüléssel kapcsolatos témákban. Tavaly százötven előadást tartottak, főként a gyümölcs- és szőlőtermesztésről, DARABÁRUSOK A balatoni szezon adja a legtöbb munkát Egyenletesebb munkaruházati ellátás Az utóbbi időben egyenletesebbé vált a munka-, illetőleg a védőruházati ellátás. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat — 14 alapanyag-gyártó és konfekcionáló vállalattal és szövetkezettel közösen — Ergotex védőruházati gazdasági társaságot hozott létre, amely felmérve az igényeket, a lehető leggyorsabban rátér az eddig gyakran hiányzó védőruhák gyártására és forgalmazására. A gazdasági társaság tevékenysége máris enyhítette a láng-, olaj- és saválló védőruhák hiányát. A kedvező tapasztalatok alapján még az idén hat vállalat, illetőleg szövetkezet részvételével újabb gazdasági társaságot létesítenek. Ergosztron néven, amely az élelmiszeripari, a kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozóknak kínál praktikus és esztétikus munkaruhákat. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat mintegy 80 vállalattal, illetőleg szövetkezettel működik együtt annak érdekében, hogy a munka- és védőruházat megfeleljen a speciális igényeknek. A hajnali nyirkos párát pillanatok alatt magába szívja a ruha, az ujjak egy idő múltán elgémberednek. A nyitott raktár ilyenkor még hidegebbnek tűnik. Az időjárás változékonysága nem tűr pillanatnyi megállást sem. mert Somogy falvaiban, városaiban üzletek százai várják, hogy a Volán darabárus járatai időben érkezzenek. — Arról szó sincs, hogy bármiféle kiesésünk keletkezett volna az utóbbi na pok ködös időjárása miatt: tény viszont, hogy járataink később érkeztek, nem egyszer húsz-harminc perccel a megszokottnál — mondja Könye Sándor, a kaposvári Volán darabáru és szállítmányozási üzemének vezetője — miközben az ablak irányába mutat. Már elmúlt reggel nyolc óra, de a ködfüggöny csak nem akar föl szakadni. — A hétvégi járatok hová indulnak? — Többségük már úton van. A platókon szénsavval, oxigénnel, cipővel, ajtóval, szesszel. Horváth János kocsikísérő gyógyszeres és cigarettás kartonokat pakol a teherkocsira. — Taszárra és a környező falvakba indulunk. A társam a gépkocsivezetői szó bábán van éppen, néhánv perc múlva fölcsukhatom az oldalajtót... A pénteki fuvar rövidebb. Bízom abban, hogy délután háromra végzünk, aztán mehetek haza Űjvárfalvára. — Mikor kel reggel? — Hajnali fél öt után. Általában este nyolcra jár. mikorra hazaérek. De ez egyelőre nem okoz gondot, mert nőtlen vagyok, a szüleimmel élek.-^Megéri a bejárás? — A Volánnál a havi ötezret is megkeresem, és ez nem rœsz pénz. Horváth János a katonaidő letelte után visszajött a céghez. Az üzemvezető szerint szinte állandósult a rakodók hiánya és a fluktuáció sem elhanyagolható. Akár holnap legalább tíz kocsikísérőt vehetne föl. De honnan? Naponta hétfőtől péntekig hat túrajáratunk indul a megye különböző településeire, az állami és szövetkezeti kereskedelem boltjaiba. Több mint kétszázan dolgoznak azért, hogy ne legyen fennakadás, az üzle tek polcain időben ott legyen a szükséges áru. Mindezt 64 gépkocsi, 6 rakodógép, 3 targonca és 1 autódaru biztosítja, amelyeket több mint kétszáz ember szolgál ki. De ez nem kiszolgáltatottságot jelent, hanem ugyancsak pontos munkát. Könye Sándor ugyan reggel fél nyolcra is járhatna, de szinte naponta hat óra után már az irodában van, végigjárja a több mint nyolcszáz négyzetméter alapterületű raktárt, ellenőrzi, nincs-e valami fennakadás a járatok indításánál. És ez természetes is. mert munkatársaival csak ekkor találkozhat: nyolc órára a túnajá- ratok már Somogy útjain vannak. Az üzemvezetővel végigsétálunk az évszázada épült raktárban, ahol a Volán 1-es vállalatától bérelt, kék színre mázolt kiszállítótartályoa konyhakerti növényekről. A kertbarátok jobbára családi szükségletre termelnek, de hellyel-közzel eladásra is jut tenmelvényeikből. Kaposváron és Toponáron főként a konyhakerti kertészet és a szőlő. Mennyén, So- mogygesztiben és Samogy- sárdon a szamóca és a zöldség az, amivel legszívesebben foglalkoznak a kertbarátok. Gábor István szakkör- vezető nyugdíjas. Hozzáértéssel irányítja a szakkör munkáját, s maga is kertészkedik — igaz, mindössze harminc négyszögölön : a konyhakerti növények széles választékáin kívül tizennégy — s ugyanannyi féle — szőlőtő dicséri a gazdát, az egy tő villányi oportón például csaknem kilencven (!) fürt termett az idén ... — Négy évvel ezelőtt mutatkoztunk be az OMÉK-en, s mindjárt bronzérmet hoztunk haza a zöldség-gyümölcs bemutatóról — mondta Gábor István. — Minden évben részt veszünk a megyei mezőgazdasági kiállítások sora vár berakodásra. Aztán még sok minden. Ide érkezik az újságnyomópapír, emeletnyi magasságú ciroksöprű, cipők, dohány- és italáru, és innen indul a fogyasztóhoz a szénsav, a dissousgáz, a bútor, a Hungaronektárnak szánt méz, különböző műszaki áruk, és még sorolhatnánk... Az említetteken túl ők viszik el a Kév és a Sáév telepén a különböző szóróáruk kirakását és depózását, és azoknak a vállalatoknak is a fuvarozói, akik nem rendelkeznek iparvágánnyal. Partnerei a ruhagyárnak, a Nagyatádi Cérna- gyárnak, a Balaton Fűszért- nek, a VBKM-nek .. . A balatoni szezon évről évre hónapokon át a legtöbb munkát jelenti számukra. amely szeptember közepéig tart. Az üzemve*- zető bízik abban, hogy az épülő kereskedelmi pályaudvar átadásával — amely az 1986. év végére várható — sokkal kedvezőbb munkakörülmények közepette láthatják el feladatukat. Hosszú távon megoldódnak a szociális gondjaik, az új telepen kialakítandó öltözőfürdő mindezt garantálja. Addig is a kaposvári vasútállomáson működő egység dolgozói türelemmel várják az új létesítmény átadását ... Salamon Gyula son. Tavaszonként rendszeresen szőlő- és gyümölcsmet- s/.ési bemutatót tartunk, s ugyancsak hagyományosnak számít nyárbúcsúztató rendezvényünk és a szakköri tagok borversenye is. Van olyan szakköri tagunk, akinek 15—20 hektoliter bora termett, s hogy ezt elérhette, ez a szakköri munkáinak is tulajdonítható ... A szakkörvezető a so- mogysárdi Czifra Eleknét említi: melegházát hármas hasznosításra rendezte be, ugyanis alul, a „földszinten”, a fűtőtestek mellett több száz csirkét, fölöttük palántákat nevelt, legfölül pedig paradicsom, paprika, uborka érett. Akadt kertbarát, akinek az idén csaknem egy tonna körtéje termett, másoknak a vöröshagymája, a barackja, a ringlója aratott nagy sikert. — S ha az a vágyunk is teljesülne, hogy a megye- székhelyen megnyílna a mezőgazdasági kistermelők boltja, különösen nagy öröm lenne számunkra — mondta Gábor István. — Az üzletet szívesen látnák a kertbarátok, de hasznára lenne a fogyasztóknak is, hiszen friss, jó minőségű áruhoz jutnának. Másfél éve dédelgetik ezt az álmukat a kaposvári kertbarátok — vajon miért rekedt meg, miért nem jutott el a megvalósulásig az ötlet? A kerteket szerető és értő módon művelő kistermelők megérdemelnék, hogy a családi szükségleten felül termelt gyümölcsükkel, szőlejükkel, zöldségükkel közvetlenül a fogyasztó elé lépjenek. Hernesz Ferenc Iparjogvédelmet tanulhatnak Üjítási előadóknak, illetve újítással foglalkozó szakembereknek rendez középfokú iparjogvédelmi tanfolyamot a jövő év elején az SZMT és a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Somogy megyei szervezete Kaposváron. A 120 órás — 15 héten át heti egy munkanapot igénybe vevő — tanfolyamot követő sikeres vizsgát oklevéllel tanúsítják, mely iparjogvédelmi előadói munkakör betöltésére jogosít. Az oktatásra közép- vagy felsőfokú végzettségű szakemberek jelentkezését várják.
