Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
10 Somogyi Néplap 1984. október 13., szombat OTTHON ÉS CSALÁD PULÓVEREK - MARADÉKOKBÓL Ginzeng, a csodagyökér Nem ritka, ha valaki sok pulóvert köt, a maradékokból összegyűjt egy újabb pulóverre való fonalait. Ilyen maradékokból készült az a méregzöldből a tojáshéj színbe hajló, változatos mintájú pulóver, amelynek rajzát és kötésminta-képét mellékeljük. A maradék fonalak: körülbelül 30 deka citromsárga gyapjúfonal, Ráta és Klára fonalmaradékok, 5—6 deká- sak. Színek: méregzöld, zöl- desszürke, lilásrózsaszín, fűzőid, almazöld, bézs és ho- mókszín. Egyszerre három fonallal dolgozunk, kötés közben, ahogy fogynak a színek, egy-egy fonalat cserélünk. Ez adja az átmenetet a sötétből a világos felé. A mintapulóver kötésmódja: az elejét és a hátát is 45 A nyákkendőt háromszáz éve ismerik Európában és népszerűségét, mint a férfi - öltözék egyik tartozéka, ma sem veszítette el. A nyakkendő használatának hagyományai vannak, melyekej időnként a divat módosít, de alapjaiban alig változik. Ma is van csokor-, művész-, széles vagy keslkeny nyakkendő, változóak a színék, minták, díszítések, de megmaradnak változatlanul egyes szokások, mint például gyászruhához egyszínű, sötét, lehetőleg fekete nyakkendőt kell kötni, sportruhához sportos, vastagabb anyagból való, de egyszerűen megköthető eleven színű nyakkendőt viselnek síb. A nyialknamlóit eleinte sálként alkalmazták, védték vele a nyalkát a meghűléstől. A rómaá katonaság egyenruháját egészítette ki a nyákkendő, melyet a nyak köré csavartak, és elöl, az áll alatt költöttek meg. A Larousse-lexikon szerint a nyakkendő horvát eredetű: XIV. Lajos francia király idejében (17. század vége, 18. század eleje) horvát ezred került Párizsba: A katonák, hogy védjék magukat a meghűléstől, nyakukra selyemszalagot vagy fehér kendőt tekerték. Ez megtetszett a párizsiaknak és divattá vált Franciaországban a nyakkendő, mely nevét is a horvátokra való utalással kapta: „cravate”. E néven vált ismertté egész Európában. Ezt a véleményt mások cáfolják. Szerintük Richelieu bíboros Franciaországban könnyű lovasságot kívánt felállítani, és ennék magját egy 2000 magyar huszárból álló ezred képezte. Ezék a deli, válogatott lovasok díszruhájukban felvonultak időnkint Párizsban, és nagy tetszést aratott az öltözékükhöz tartozó nyak- ravaló, mely azután Párizsban divattá vált, sőt egész szemre kezdjük, fa kötőtűvel, jersey kötéssel. Érdekessége, hogy nem alulról fölfelé, hanem jobbról balra adja ki a mintát. A csíkozást a jersey kötés megfordításával lehet elérni és tetszőleges helyen lyuksort is beiktathatunk. A mintapulóveren két egész és egy fél: lyuiksor látható. Kötése: 1. sor: minden szemet lekötünk. 2. sor: mindén két szemet összekötünk, azaz felére fogyasztjuk a sort. 3. sor: a 2. sor minden szemét lekötjük. 4. sor: a 3. sort duplájára szaporítjuk. Tetszőleges helyen csavar- mintát is készíthetünk. Kötése: két szemet segéd tűre teszünk, a soron következő kettőt lékötjük, és csak azután vesszük vissza a segédtűre tett két szemet és leEurópát is meghódította. A magyar ezredet „Cavalerie Hongroise”-naik nevezték, így emlékezik meg róla a francia történelem. Tény viszont, hogy a nyakkendő Párizsban „cravate” (horvát) nevet kapotit, és € néven vált ismertté más országókban is. Ezt egyesek úgy magyarázzák, hogy a harmincéves háborúban Wallenstein magyar huszárokat is felvonultatott, és ezeket, Imivel gyűlölte a magyarokat, a horvát karabé- lyosók közé osztotta be. A nyilvántartásokban a magyar huszárok „elvesztek”, őket is horvátokként tartották számon. így a magyar huszárok nyakkendőjét is a honvátok- ról nevezték el „cravate”- nalk. A nyakkendő sokszor volt jelképe viselője politikai hitvallásának. így például Lajos Fülöp francia király idejében vörös színű nyakkendőt hordták azok, akik köz- tóirsaságpántiak voltak, és így fejezték ki állá sfog 1 alá - sukait a monarchiával szemben. Később a vörös nyakkendő a baloldali forradalmi mozgalmak jelképévé vált. Több érdékes történetet Is feljegyeztek a nyakkendővel kapcsolatban. így például az egyik Pálffy herceg párbajban megölte Schwatzenberg herceget, és ezért halálra ítélték. Mária Terézia megkegyelmezett Pálffynak, de elrendelte, hogy élete végéig bünihődésül a nyakában egy zsineget viseljen. Pálffy megtartotta a királynő feltételét, bár-- közben Mária Terézia már megbánta ezt a megalázó ítéletét. Petőfiről is feljegyezték, hogy gyűlölte a megkötöttségeket, és mint Bem tábornok segédtisztje nem viselte a kötelező nyakkendőt, mely a honvéd egyenruhához tartozott. Bem elnézte kedvelt költőjének ezt a „fegyelemsértő” magatartását. R. J. kötjük. Egymás fölött három vagy ötsoronként megismételjük. így készül az ujj: 20 szemre kezdünk patentkötéssel, öt centiméter magasságig, majd 40 szemre szaporítunk. Harminc centiméteres magasságAz ötéves Peti beteg lett. Jó három hétig tartott a betegsége és a második hét végén egy szép, rajzos képeslapot kapott. Feladó: Anikó és Tériké nénik, a Hét ihuszonéves óvónő. A szöveget a kisfiú édesanyja olvasta fel. Annyi állt a lapon: „Nagyon sajnáljuk Pétiké, hogy beteg vagy, igyekezz meggyógyulni, mert már nagyon várnak a társaid”. Peti szinte kivirult, olyan mélységes boldogság töltötte el, hiszen ez volt az első posta az életében, amit egyenesen neki címeztek, és az állt a levélben, hogy valahol várják. A harmadik héten valóban a reméltnél is gyorsabban gyógyult, és alig várta a napot, amikor a doktor bácsi visszaengedi az óvodába. Lehet, hogy ez apró figyelmesség ennek a gyereknek az egész későbbi életút- jára hatással lesz, meghatározza a viszonyát ahhoz a közösséghez, amelyikhez rögtön a család után tartozik. Először az óvodához, azután az iskolához, később a munkahelyéhez. centiméterig ötsoronként két-két szemet szaporítunk. Az ujjminta tetszőlegesen alakulhat, lyuksort, bordát köthetünk. A csípőpántot utólag, a már összeállított pulóverhez kötjük, patenrbkötéssel, öt centiméter magasságban. bernek, akár gyerek, akár fiatal ember, akár már nagymama-nagypapa korú! Talán nem is kell más, mint egy kis jelzés arról, hogy valahol szükség van rá. Adhatja ezt a jelet a család is. Hány tizenéves sorsa múlik azon, hogy úgy érzi, otthon nem figyelnek rá, esetleg nem bíznak benne, nem érdeklődnek arról, ami neki nagyon fontos. Vagy hány idős szülő vár egy kis jelet: „... Anyuka, nem főznél egy olyan igazi töltöttkáposztát?” „...Apuka, nem jönnél el néha a kis Karcsival írást gyakorolni? Rád hallgat a gyerek, és neked annyi türelmed van...” Jólesik a dicséret, a köszönet is, de talán ennél is fontosabb éreztetni a másikkal, hogy szükség van rá, szükség van arra, amit ő tud akár a családban, akár a munkhelyen, akár a lakóközösségben. Kapaszkodóra nem mindenki szorul, hiszen az emberek .többsége áll a maga lábán,, de figyelemre, jó szóra, szükségének tudatára mindenkinek —, ha szót is kell ismételnem, leírom — szüksége- van. Még a leggyanakvóbib, legóvatosabb ember sem vitatja azt az indokolt érdeklődést, amivel a házi gyógyítás a fi- iotherápia, a fűgyógyítás felé fordul. Régen ismert, de elfelejtett és sohasem látott, még csak nem is hallott füvek, levelek, virágok, gyökereik használata jött divatba, és má sem bizonyítja jobban a sikerüket, mint az, hogy dicsérik, használják, keresik. Mint például a ginzenget, amely Keleten, honos ősrégi gyógynövény gyökere. Furcsán több ágú törzse alul kettéválik és a felső oldalágaikkal valóban olyan az alakja-, mintha parányi emberke lenne, és levelei alkotnák bozontos haját.. Ezért nevezték el embergyökérnek. Keleten azt mondják, in- szánn, renszenn, meg zsen- zsen, ami egyszerűen azt jelenti, hogy gyökér. Üjabban ginzeng néven hívják, mert latin neve Panax gin seng. Azt mondják, hogy „csoda- gyökér”, mert hatása — egyesek szerint — valóban csodálatos. A szakember mindenesetre kellő óvatossággal figyeli az ügyet. De még annaik is el kell ismerni, hogy átlagon felüli hatású erősífőnö- vény a csodagyökér. Hatását szakintézetek, tudósok, orvosok, gyógyszerészek, vegyészek, biológusok elemzik, és a legmeggondoltabb szakintézetek állítása szerint is elismert, hogy jó hatása van a szívre, a tüdőre, a májra, a vesére, a lèpre, a belső elválasztása mirigyekre egyaránt, ahogy azt már évtizedek, sőt évszázadok óta suttogták Európáiban azok, akik behozták: elsősorban a hollandok. Ma már nem suttogják, hanem kiabálják, üvöltik... és nem is a hollandok, hanem a keletiek^ akik termelik, akik árulják, elsősorban a vietnamiak. A vizsgálók pedig megállapítják, hogy tekintélyes mennyiségű glikozidát, ginzenint, panaxsavat, pana- cerat, Bt és B2 vitamint és elég sóik ismeretlen anyagot is tartalmaz. Erősíti, ruga- nyosítja, mozgatja az izmokat, megnyugtatja és élénkíti az idegéket, javítja, serkenti a vérkerigést és a mi- rigyiműködé&t, és bizonyíthatóan növeli az erőt, illetve az - általános egészségi állapotot. Mellékhatása nincs. Az az érdekes, hogy egyszerre nyugtat és élénkít is. Ezt úgy kell érteni, hogy amíg a felesleges izgalmat fékezi, a szervezet pihentető nyugvását javítja, aadig a reakció- képességet, a teljesítményt, az erőt fokozza. Egyesek szerint még a férfierőt is. Hogyan kerül hozzánk? A keleti ember — ismerve jó tulajdonságait — meglátta, hogy kitűnő üzletet biztosít, és termelni, szállítani kezdte. Ma Koreának, Vietnamnak, Kínának és a többi keleti államnak fontos kiviteli cikke. A zsen-zsen megjelent a gyógyfüves boltokban, sőt még a zugpiacon is. Megjelent maga a gyökér — aminek sajnos már a hamisításáról is tudunk, mert egyes európai gyökerek nagyon hasonlítanak hozzá — de nem tud bemutatkozni és közvetlen, kézzel fogható, mindenki által felismerhető jele, íze, szaga, tulajdonsága nincs. No de az óvatos ember nem vásárol bizonytalan eladóktól, sötét kapuk alatt ginzengyökeret. A gyógyfüves boltok áruja valódi, igazi. iKapható .a gimzeng mint zúzott gyökér, 3 dekás tasakosban. Kapható üvegben ginzengkivoniatot, amiit egyesek likőrnek, pálinkának neveznék, mert olyan tinktúra- szerű vegyszerkivonat, hiszen még egy eredeti gyökér is úszik benne. Keleten valóban van ginzengpálinka. Még olyan is van, amiben egy kedives kígyó teteme ázik. Ilyen nálunk nem kapható, és a Keleten járt utazó különleges emlékként hozza magával. Néha kapható mézes sziruppal készült gin- zengkirvonat is. Bőven kapható a ginzenggyökérrel készült bőrregeneráló arckém aminék ránatalanító, bőrfrissítő, karbantartó hatása észlelhető és bizonyítható. Ginzeng a csodagyökér, ami nem csoda, nem varázslat, de kitűnő erősítő, és az a csoda, hogy csak most, az Utóbbi néhány esztendő alatt ismerte meg a világkereskedelem. Ma még háziszer, de állítani merem, hogy rövidesen bevonul a hivatalosan is nyilvántartott természetes igyógyanyagök közé, már csak azért is, mert az orvosók jó része nem viszolyog itőle, hanem komoly segitsíég- nek tartja, hiszen szedatív (nyugtató, tonizáló) és roboráló (erősítő) hatását maiga is észleli, és azt tartja, ez a cél szentesítheti az eszközt. Tehát elfogadja, és gyógyszerré nemesíti a keleti jövevényt. Dr. B. L. RECEPTEK Gombás daragaluska Hozzávalók: 2 db tojás, 10 dkg zsír, 20 dkg búzadara, 10 dkg gomba, só, bors, petrezselyemzöld. Egy mély tálkába béleüt- jük a tojásokat, hozzáadjuk a zsírt, beletesszük a finomra vágott gombát, petrezselyemzöldet; sóval, borssal ízesítjük. összegyúrjuk kb. 10—15 percig állni hagyjuk. Bő, lassan forró vízbe szaggatjuk. A galuskánk akkor kész, ha főzés közben kétszeresére dagadt. Különleges levesbetét. Rizses kelbimbó babbal Hozzávalók 4 személynek: fél kg sertés dagadó, 10 dkg füstölt .szalonna, 10 dkg hagyma, 2 evőkanál olaj, só. bors, 1 csomag leveszöldség, 1,3 liter víz, fél kg kelbimbó, 25 dkg szemesbab, 2 kávéskanál húslevespor, 15 dkg rizs. A húst 2 cm-es kockákra, a szalonnát darabokra, a hagymát egészen apróra vágjuk. Az olajat felforrós útjuk egy edényben és beletesszük a szalonnát, húst, hagymát, és kissé megpároljuk. Amikor' a hagyma már szép barnás színű, ükkor beletesszük a leveszöldséget is. Forrásban levő vízzel felöntjük, lefedve 35 percig pároljuk. Fűszerekkel ízesítjük. Közben a kelbimbót megmossuk és beletesszük, valamint hozzákeverjük a rizst. További 25 percig főzzük. A beáztatott babot leöblítjük folyóvízzel, szitán lecsepegtetjük, majd a főzés befejezése előtt kb. 10 perccel szintén hozzáadjuk. Beleszórjuk a húslevesport is. Igen ízletes, kaló- riadús ételit kapunk. Milyen kevés kell az emLáncos fénycső-csillár Napjainkban a Lalkásökban 'is, de még- inkább a hivatalokban, intézményekben használják elterjedten a fénycsövet. Az un. armatúrát, a világító testet, általában csövekkel függesztik fel. A lakásokban a csöves fényforrásokat másképpen is felszerelhetünk. A biztonságosan szerelt és bekötött fénycsövek ‘állítható magasságúak lesznek, ha cső helyett tetszetős fém, vagy műanyag láncot használunk. így a meny- nyezetben lévő szemescsavarokba akasztott láncdarabokkal megfelelő magasságba állítható a fénycső-csillár. hoz végig, azaz körülbelül 45 A nyakkendő változásai Milyen kevés elég..
