Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-07 / 236. szám

1984. október 7., vasárnap Somogyi Néplap 5 Szólítás nélkül ÉRTELMISÉGIEK A KÖZÉLÉTBEN vékenykedő értelmiségiek száma megháromszorozódott. A közéletben legaktívab­ban a párttag diplomások, illetve a vezető beosztásúak. A társadalmunkban megho­nosodott őszinte légkört, a politikai stabilitásért és megújulásért kifejtett tevé­kenységet a pártonkívüliek is értékelik, s növekvő mér­tékben, aktívabban vesznek részt a munkahelyi és lakó­helyi demokratikus fórumok munkájában, a politikai dön­tések előkészítésiében, az idő­szerű feladatok megoldásá­ban. Jelentős — bár koránt­sem kielégítő — a különbö­ző tudományos egyesületek­ben, szervezetekben való részvételük, amely pedig nélkülözhetetlen a várospoli­tikai feladatok megvalósítá­sához. A TIT-nek kilencven­kilencen tagjai, legnagyobb számban pedagógusok, de vanaík orvosok, agrármérnö­kök is. Többen az MTESZ- ben is tevékenykednek. Je­lentős a kórház orvosainak a részvétele a tudományos munkában. A választottak felelősen, lelkiismeretesen ‘képviselik válászitóiik érdekeit. A városi és községi tanácsokban öt­venegyen, a Hazafias Nép­front bizottságaiban hetven­négyen vállaltak feladatot. De ott találhatók a Vöröske­resztben, az MHSZ-bsn és a szakszervezeti bizottságok­ban is. Helyszíneinken az értelmi­ség életkörülményei, anyagi helyzete javult: alapvetően jó vagy elfogadható, bár az egyes területek kéoviselői- nek anyagi megbecsülése el­térő. Mindenesetre a közéle­ti aktivitásnak egyik fontos motívuma éppen ez a léthát­tér. Nem túlzott igénv ve­lük szemben, ha a szellemi erőforrások eddiginél is szer­vezettebb. hatékonyabb hasznosítását, szocialista el­kötelezettségük fokozását, a közéleti tevékenység még magasabb színvonalát várja tőlük az ország. Leskő László Egyötödrészt társadalmi munkából Uj tantermek Csurgón Az új oktatási tömb egyik szárnya elkészült Látogatásunk idején ugyan üresek voltak a termek, mert a diákok az őszi me­zőgazdasági betakarításban segítettek, ám bizonyára az ő tetszésüket is megnyerte az új oktatási épület, amely­be a nyári szünidőben köl­tözött a csurgói 526. számú Farkas János Ipari és Me­zőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet. A fehérre fes­tett homlokzatot az ablakok fölötti árnyékolók érdekessé, mozgalmassá teszik. — Az intézetünk ez ideig egy, az oktatásra csak rész­ben alkalmas kastélyépület­ben volt — mondta Tói h Tihamér igazgató. — A kas­télyépületet kinőttük, így szükségessé vált a korszerű, új oktatási létesítmény épí­tése. A régi gyakorlati műhe­lyek már korábban is Csur­gó északi részén, az iharos- berényi út mellett álltak, egy nagy, fejleszthető terü­leten. A régi tanügyi épület mellé központi aulával két oktatási tömböt építenek, az egyik szárnv már elké­szült. a jövő nyárra pedig átadják a teljes épületegyüt­test összesen tíz tanterem­mel, hat előadóteremmel, két szakköri helyiséggel, ti­zennégy szertárral, továbbá raktárakkal, irodákkal, könyvtárral. A tervezők a költségve­tésűén 35 millió forinttal számoltak. Ezzel szemben — a további kiadásokat is fi­gyelembe véve — az épít­kezést 13 millió forintból oldja meg az iskola. Mind­ez a sokoldalú társadalmi munkának köszönhető. A tanulóifjúság és a szülői munkaközösségek által vég­zett eddigi munka értéke 2 millió 650 ezer forint. — Köszönet annak a nyolcvanegy szülői munka- közösségi tagnak — mondta az igazgató —. aki egy-négv nap társadalmi munkával járult hozzá az építkezés­hez. Külön meg kell említe­ni Szabó Bélát, csurgói szü­lőt, aki négy napig dolgo­zott itt. A szakipari munkákat az intézet építőbrigádja végzi Az oktatási tömb elkészül­tével újabb munkákba kéz deliek. Jövő ősszel kiássák a tornaterem alapjait, meg­kezdik a sportpálya építé­sét. Távlati terveik között szerepel az új diákotthon építése is, mert a jelenlegi szűk és bővíteni nem lehet. — Mi lesz a volt oktatási épületben, a kastélyban? — Az épület egy részét már átadtuk a moziüzemi vállalatnak, s a még hasz­nált épületrészbe jövőre be­költözhet a csurgói gimná­zium. K. L. Művészi muzsika fiataloknak Több új, fiatelóknak szóló zenetörténeti sorozat indul az év hátralévő részében a rádióban. Az Új zene szolgá­latában című, 11 héten át hallható sorozatban Paul Sacher svájci karmester, a XX. századi zene kiemelke­dő alakja mondja el életének főbb eseményeit: találkozá­sait századunk nagy zene­szerzőivel, akiket új művek írására ihletett. A magyar zene múltjából eg y-eg y fejezetet Bonis Fe­renc zenetörténész nyolcré­szes műsora illusztrál a kez­detektől Bartók ifjúkoráig. Bartók és Kodály korának nevezetes tömegzenei moz­galmáról pedig — „ötven­éves az énéklő ifjúság” cím­mel — Raies István előadá­sában, sugároz hatrészes so­rozatot a rádió. A magyar népzenével két új cikilus foglalkozik. Var- gy as Lajos népzenekutató hatrészes előadása a magyar zenei hagyomány történeti­társadalmi vonatkozásait mutatja be: műképp őriznek dallamok, stílusok több száz vagy akár ezeresztendős tör­ténelmi emlékeket. A népze­néről a gyermekeknek szóló hagyományőrző sorozat, a Nefelejcs felvételei olyan helyszíneken készültek, ahol él még a népzene, s azt mu­tatják meg, miiként veszik at a gyerekek a dalt szüleiktől, nagyszüleiktől. A három mezítlábas fia­talember fellépett a dobo­góra és indiai zenéjével el­kápráztatta a megyei könyv­tár közönségét. Műsoruk si­kere nem volt. meglepő: a Calcutta Trió a klasszikus indiai zene interpretálásá­ban és terjesztésében egyed­uralkodó Közép-Európában. Vezetője, Kozma András hatszor járt Indiában, ahol olyan mesterek tanították, mint Debu Chaudhury és Ravi Shankar. — Mit jelent o zsineg a csuklóján? — Indiában ha egy mes­ter tanítványává fogad va­lakit. a zsineget a csuklójá­ra köti, ezzel. válik egésszé a szertartás. A jelképet, míg él, viseli. — Mikor kezdődött a von­zalma az indiai zene iránt? — 1975-ben Budapesten kaptam diplomát, pszicholó­gia szakon. Tizenhárom éves korom óta tanulok gitároz­ni. Mindig vonzódtam az indiai kultúrához, de sajnos, nagyon nehezen hozzáférhe­tő az irodalma, Rokonaim, barátaim sokat segítettek a forrásmunkák összegyűjté­sében. Végül is négyszáz órányi indiai zenei anyagot sikerült összeszednem Ahogy gyűltek p lemezek, egyre jobban éreztem, hogy ez az a zenei nyelv, amely- lyel leginkább ki tudom fe­jezni magam. Az első szi­lárt 1974-ben kaptam a szü­leimtől: minden tapasztalat nélkül kezdtem gyakorolni, és az első adandó alkalom­mal kiutaztam Indiába. — Hogyan ker.ült meste­reihez: Debu Chadhuryhoz és Ravi Shankarhoz? — 1981-ben azzal a szán­dékkal utaztam Indiába, hogy tanulni szeretnek. Del­hiben felkerestem Debu Chaudhuryt és bemutattam szerény tudományomat a szitárral. Elvállalt tanítvá­nyának. Akkor került ke­zemre a már említett jel­kép. Ravi Shankar ebben az időben súlyos beteg volt, de felgyógyulása után ő is ta­nítványává fogadott. A Calcutta Trió Kaposváron ■■ jv_ mm g§ sé jéf_ {^MrBW PrruK IilOfQDDfl ÆÊBM MB MB 0 MB ^MMB B3 MB MB BM ^MBB BM mfâÊr ^PW BS MB — Miben különbözik az európai zene az indiaitól? — A klasszikus indiai ze­ne koránál, sajátosságainál fogva alapvetően eltér az európaitól. Majdnem két és fél ezer éves a múltja, kü­lönböző népek és korszakok kulturális hagyatékából ala­kult ki. Egy dallamot tartal­maz, amelyet az előadó főbb vonalaiban nem változtathat meg, de egyes részleteit éke- sítéssel, rögtönzésszerű be­toldással szabadon módosít­hatja. Az egyszólamú dalla­mot többszólamú ritmus kí­séri. Az európai zenével ér­zelmek, hangulatok széles skáláját lehet bemutatni egyszerre, az indiai zene viszont mindig csak egy bi­zonyos érzelemről beszél, szigorúan kötött formában. A dallammode.lleknek az úgynevezett rágáknak hatá­rozott hangsoruk, formájuk és hangulati tartalmuk van. Rögtönzésszerű előadásával kapcsolatos, hogy hangjegy­írásuk nem a nálunk meg szokott ötvonalas kottarend­szerben történik, hanem egy három vonalból álló rend­szer csak az alapdallamot, a dallam vázát rögzíti. Szi­gorú mester—tanítvány kap­csolat esetén még ezt sem engedik meg: hallás után kell megjegyezni a motívu­mokat. Velem gyakran meg­esett, hogy kiosonva a te­remből apró cetlikre jegy­zeteltem, de a mesterem ezt soha nem láthatta meg. — Van valami hasonló­ság a dzsessz és az indiai zene improvizációs lehetősé­gei között? — Nincs. A dzsesszre mint észak-amerikai néger erede­tű zenei stílusra a szabad közös improvizálás jellem­ző, az Indiában kialakult ha­gyományrendszer alapján a rögtönzést szigorú szabályok tiltások kötik. — Az indiaiak elfogadták, hogy népzenéjüket európai fiatalok játsszák? — Valószínűleg érdeke­sebb volt számukra, mintha saját népük képviselőit hall­gatták volna. Hiszen — kis­sé eltúlzott példával — ha nálunk egy eszkimó énekel­né, hogy „Az a szép, az a szép ..nagyobb sikere lenne, mint egy népi együt­tesnek. Az indiai közönség rendkívül közvetlen : az elő­adás alatt ki-be járkálnak, táncolnak,, hangosan véle­ményt nyilvánítanak. Ter­mészetesen viselkednek, és nem néma áhítattal hallgat­ják a zenénket. Ez egy ki­csit sem volt zavaró: gyor­san hozzászoktunk. — Az indiai turnékon vé­gig hárman zenéltek vagy esetleg csatlakozott valaki a trióhoz? , — A 80—81-es koncertso­rozatunkon együtt játszot­tunk Shri Anthony Dass- sal aki abban az időben még nem volt kiugró egyé­nisége az indiai zenének. Meggyőztük, jöjjön el ve­lünk Magyarországra, játsz- szunk itthon is négyesben. Meghívásunkat elfogadta. Eszünkbe sem jutott, hogy eddigi pályafutásunk egyik legnagyobb pofonjának a közreműködője lesz. A po­fon akkor csattant, amikor a hanglemezgyártó vállalat lemezfelvételt készített vele, s abból a Calcutta Triót tel­jesen „kifelejtették”. Nincs harag köztünk: 1983-ban új­ra együtt koncerteztünk In­diában, de a pofon nyomait letörölhetetlenül viseljük. — Hogy érezték magukat India, világában? — Az európai ember ál­talában úgy képzeli el In­diát, hogy lçszàll a repülő­géppel Delhiben. s aztán lépten-nyomon töröküléses narancsárusokba, kígyóbű- völőkbe és jógikba botlik. Ez nem igaz. Világuk sok mindenben hasonlít az eu­rópaihoz. Triónkat turnénk mü den városában szeretet­tel fogadták, zenetudásun­kat elismerték. Az egyetlen problémát bőrünk színe je­lentette: a kereskedők ugyanis rajtunk akartak meggazdagodni. Indiában még az angol gyarmati rend­szer hagyatékaként él az a szemlélet, miszerint a fehér ember csak gazdag lehet. De szerencsére nekünk si­került meggyőznünk őket az ellenkezőjéről. — Nem gondolt arra, hogy egyszer visszatér a pszicho­lógiához? — Nem. Azt hiszem, sza­kításom végleges. Mindenki­nek ott kell tevékenykednie, ahol a legtöbbet tudja nyúj­tani. Nekem ez a terület, egy életre, az indiai zene. Tamási Rita Az értelmiség létszáma, szerepe egyre növekszik a termelésben — irányító, szervező, korszerűsítő funk­ciókban —, a közművelődés­ben; erre a rétegre hárul az új nemzedék nevelése, s az egészségvédelem is. Hogyan vesznek részt a közéletben az értelmiségi réteg képvi­selői falun, városban ? Erre kerestem választ. Kérdeztem pártmunkást, iskolaigazgatót, mezőgazdasági szakembert, közművelődési felelőst, falu­si embert egyaránt. A tükör, melybe pillant­hatnak, a derű vonásait emeli ki. Hiszen a kép ked­vező: fejlődött tudományos világnézetük, erkölcsi maga­tartásuk, közéleti aktivitá­súik. Sókan vesznek részt kö­zülük a politikai oktatás kü­lönböző formáiban. Szívesen vállalják a rendszeres pro­paganda- és tömeg polit lkai munkát. Hogyan fest ez a gyakorlatban? Azt általában minden köz­ségben hangsúlyozták, hogy az értelmiség nem homogén réteg, a különböző területen tevékenykedőik közéleti mun­kájában is vannak megkü­lönböztető jegyek. Kadarkù- ton, Lábodon, Segesde.n is az a vélemény, hogy elsősor­ban a pedagógusokra tá­maszkodhatnak. Ennek ter­mészetesen hagycrnányai vanraak: a tanító, a tanár volt a falu lámpása, Gárdo­nyi kifejezésével, az embe­rek ügyes-bajos dolgaikban is hozzájuk fordulták. De mindegyik településen ki­emelték, hogy a mezőgaz­dasági szakemberekre is szá­míthatnak. Főként szakmai jellegű előadássorozatok szervezésében és előadóként is. Nem egy községben po’i- tikai képzésben is részt vesz­nek a termelőszövetkezetben dolgozó agronómusok. Ott vannak az értelmiségiek a társadalmi szervekben, a Ha­zafias Népfrontban is szere­pet játszanak. Kadarkádon a pedagógusok nyolcvan szá­zaléka énekkari tag — s hatvankét nevelőt tartanak nyilván óvodától iskoláig! — ; van, aki a képzőművé­szeti kör munkájában is részt vesz. A százhúsz főnyi értelmiségi rétegnek talán nincs is olyan tagja, akire ne lehetne számítani, mondta a nagyközségi pártbizottság titkára. A kisebb rész szólí­tás nélkül, a nagyobb kérés­re vállalkozik közéleti tevé­kenységre. Egy érdekesség innen: a gyógyszerész pél­dául honismereti szakkört vezet. A segesdi orvos pe­dig olyan előadássorozatot szervezett a helyieknek a legjelesebb szakemberek sze­repeltetésével, amilyet a vá­ros is megirigyelhet. Sok helyütt elmondták, milyen fontos szerepe van az értelmiségi rétegnek a társadalmi munkára mozgó­sításban. Már az is példa- erejű, ha megjelennek eze­ken. Lábodon, Segesden is hal­lottam a politikai oktatás olyan formáiról, melyben a résztvevő pedagógus egyik alkalommal hallgató, más­kor előadó. Mindenki azt a témát választja előadáséhoz, amelyben Leginkább ottho­nos. Majd mindenhol úgy tájékoztattak, hogy a helyi művelődési intézménnyel szoros munkakapcsolat ala­kult ki: szalkkörvezetőként, klubiriányítóként, előadások szervezőjeként tevékenyked­nek az értelmiségi réteg képviselői. Az értelmiségiek zömének politikai, emberi, közösségi magatartását a politika vég­rehajtásáért érzett felelősség motiválja. Vajon hasonló-e a helyzet a városban. A vizsgálódás­hoz Nagyatádot választot­tam. A településen és kör­nyékén 1028 a diplomások szám,a. Talán érdekes: 1975- ben Atádon még csak 303 értelmiségi dolgozott, szá­muk ma 724. A műszaki ér­telmiség létszáma a kétsze­resére, a mezőgazdaságié két és félszeresére nőtt. Het­ven százalékkal több peda­gógus dolgozik a városban és százharmincöttel .több jo­gász. Az egészségügyben 1e-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom