Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-30 / 255. szám
XL. évfolyam, 255. szám Ára: 1,40 Ft 1984. október 30., kedd Állásfoglalást tettek közzé Befejezte munkáját az országos békekonferencia Megnyílt Havannában a KGST ülésszaka Megválasztották az elnökséget, a tisztségviselőket Vasárnap az Építők Rózsa Ferenc székhazában plenáris üléssel folytatta munkáját a X. országos békekonferencia. A tanácskozáson jelen volt Méhes Lajos, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. A széksorokban csaknem 1200 küldött és meghívott vendég, köztük a társadalmi és tömegszervezetek, a munkáskollektivák, az ifjúsági közösségek, az egyházak képviselői, tudományos és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei foglaltak helyet. A konferencia munkájában részt vett a Béke Világtanács küldöttsége is. Barabás Miklós záróbeszédét mondja Az ülést Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Elmondotta: a konferencia címére az ország különböző pontjairól számos távirat érkezett, ipari és mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói, iskolák, pedagógus- és diákközösségei köszöntötték belpolitikai életünk e ki-, emelkedő eseményét. Ezután Vályi Gábor, a jelölő bizottság elnöke bejelentette: az új összetételű Országos Béketanács szombaton a késő esti órákban megtartotta alakuló ülését, és megválasztotta a testület elnökségét, valamint vezető tisztségviselőit. Mint mondotta: a sokasodó teendők, a mind nagyobb követelmények megkívánják, hogy az OBT az eddiginél is rugalmasabban dolgozzék. Ezért úgy döntöttek, hogy megszüntetik az ügyvezető elnökség intézményét és annak feladatait is egy, a korábbinál szűkebb létszámú, 35 tagú elnökség látja majd el. Az Országos Béketanács elnöke ismét Sebestyén Nán- dorné, főtitkára Barabás Miklós lett. A plenáris ülés hozzászólásokkal folytatódott. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a népfrontmozgalom nevében üdvözölte és együttműködéséről biztosította az új béketanácsot. Szólt arról, hogy a magyar társadalomban az elmúlt egy-két esztendőben felerő- södöt a veszélyérzet a fenyegetettséggel szemben; most azért kell dolgozni, hogy ezen érzés fokozódó cselekvőkészséggel is párosuljon. Az egyén és a békemozgalom viszonyát elemezvfe hangoztatta: az emberek csak akkor hiszik el, hogy személyes közük van a békéhez, ha hisznek a közösségi intézményekben; abban, hogy egyéni életcéljaik megvalósításához, gondjaik megoldásához csak a közösség — s nem az elzárkózás, az elszigetelődés — képes lehetőséget nyújtani. A figyelem középpontjába a családot kell állítani, mert ez lehet biztosítéka a közösségi gondolkodásmód erősítésének. Pozsgay Imre az előrelépés fontos tényezőjének nevezte a mindennapokban megnyilvánuló demokrácia kiteljesítését is. Mint mondotta: ahogyan az állampolgárok a társadalom valóságos szereplőivé váltak, úgy értik meg mindinkább, hogy szerepük lehet a világ gondjainak megoldásában is. A továbbiakban kifejtette: hazánk elsősorban azzal gyakorolhat hatást a világra, ha továbbra is eredményesen oldja meg saját problémáit. A világbékéhez hazánk saját belső stabilitásának megőrzésével járulhat hozzá a leginkább, ezért ennek további megszilárdításán, a szocialista vívmányok előre- vitelén kell fáradoznunk. Fejti György, a KISZ KB első titkára rámutatott: a fiatalok világszerte, így Magyarországon is tudatában vannak annak, hogy életkoruk miatt is a legérdekelteb- bek a béke megőrzésében. Feszül bennük a vágy, hogy tegyenek valamit, ám gyakran felvetődik bennük az a kérdés is: van-e tényleges lehetőségük erre. A béke ügyét szolgáló tettek keresése során ifjúságunknak tudnia kell: ha valaki tisztességesen dolgozik, tanul, részt vállal a társadalmi előrehaladás feladataiból, akkor — ha nem is tekintjük ezt konkrét békemozgalmi tettnek —, hozzájárul békeszerető politikánk súlyának növeléséhez. Ugyanakkor növekvő szerepe van a béke megőrzését szolgáló cselekvés közvetlen formái bővítésének is. (Folytatás a 2. oldalon) Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az állam- és minisztertanács elnöke nyitotta meg hétfőn Havannában (magyar idő szerint a késő délutáni órákban) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIX. ülésszakát. A tanácskozáson résztvevő országokat üdvözölve Fidel Castro hangsúlyozta: Kuba további fejlődéséhez nagy ösztönzőerőt jelent, hogy a szocialista gazdasági együttműködés szervezete fennállásának 35. éve alatt most először Európán kívül, az amerikai földrészen tartja tanácsülését. Ez a tény a KGST egyetemes jellegét bizonyítja, s erről tanúskodik az is, hogy az értekezleten teljes jogú tagként, vagy meghívottként részt vesz több ázsiai, afrikai és latinamerikai ország, valamint két tekintélyes latin-amerikai regionális gazdasági szervezet. SARLÓS ISTVÁN : Hétfőn megkezdődtek a küldöttségvezetők felszólalásai a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Havannában folyó ülésszakán. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar delegáció vezetője a délelőtti ülésen szólalt fel. A mostani ülésszak sajátossága, hogy Kubában, az amerikai földrész első szocialista országában kerül megrendezésre. A XXXIX. ülésszakon a szocialista gazA kubai államfő emlékeztetett rá, hogy az értekezlet feszült, veszélyekkel terhes nemzetközi helyzetben kezdi munkáját. Különösen La- tin-Amerikában, a Karib- tenger térségében fenyeget az imperialista agresszió veszélye. A továbbiakban szólt arról, hogy Kuba az állandó fenyegetettség körülményei között igyekszik megbirkózni gazdaságid feladataival. Bár az ország állandó készültségben él és védelmi képességének jelentős növelésével válaszol az amerikai fenyegetésre, ezt a témát nem óhajtja a mostani tanácskozás előterébe állítani. Ami a szélesebb nemzetközi problémákat illeti, Kuba támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak a nemzetközi feszültség enyhítését, a kelet—nyugati katonai szembenállás szintjének csökkentését szorgalmazó prágai nyilatkozatát. dasági integráció továbbfejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőségű határozatok konkrét végrehajtásával foglalkoznak. Ezen a területen is arra kell törekedni, hogy következetesen érvényesítsük mind az egész KGST-közösség, mind az egyes tagországok érdekeit — mondotta. Emlékeztetett arra, hogy a békés célú gazdasági építőmunka, a kölcsönös együttműködés fejlesztése soron (Folytatás a 2. oldalon) Érvényesítsük a közösség, a tagországok érdekeit „Ha békét akarsz, készülj a békére!” IÀ közélet hírei A Magyar pártéi kormányküldöttség algériai látogatása — Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba, ahol részt vesz az algériai forradalom 30. évfordulójának ünnepségein. Szűrös Mátyás Londonba utazott — Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a brit kormány meghívására néhány napos hivatalos látogatásra vasárnap Londonba utazott. Hazaérkezett Kapolyi László — Kapolyi László ipari miniszter vasárnap hazaérkezett Moszkvából, ahol Pjotr Nyeporozsnyij szovjet energetikai és villamosítási miniszterrel, valamint Wolfgang Mitzinger-rel, az NDK szén- és energiaipari miniszterével tárgyalt az országaink közötti energetikai együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseiről. A X. országos békekonferencia szekcióülésein igen aktívak voltak a somogyi küldöttek. Közülük négyen is szót kaptak, s valameny- nyiük szavai elismerő visszhangra találtak. Szellemi élményt adott a tudósok, írók és művészek szekciójában lezajlott vita. Tapasztalható még olykor a béke érdekében végzett munka lehetséges eredményeit megkérdőjelező kétkedés: Laczkó András, a Somogy című folyóirat főszerkesztője e nézetekkel szállt szembe eredeti módon aktualizálva Kant — Babits által fordított — Az őrölc béke című művének gondolatait. „A pesszimizmus maga hozza létre a bajt, amelyet megjövendöl... Nem az a kérdés, lehetséges-e az örök béke, fontosabb, hogy úgy cselekedjünk, mintha lehetséges volna.” A somogyi küldött ennek kapcsán elemezte a békehit és az ezzel kapcsolatos kötelesség dialektikáját. Javaslata nyomán módosították a béke- konferencia téziseinek megfogalmazását, egyértelművé téve a békéért való munkálkodás kötelességszerű voltát. Felszólalásra jelentkezett Maries József balatonszentgyörgyi katolikus plébános, az Országos Béketanács tagja is, aki a napokban részben épp a békemozgalomban végzett munkájáért vehette át a Munkaérdemrend ezüst fokozatát, ö a régi rómaiak „Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” mondásával vitázott olyan érvekkel, amelyek világnézeti hovatartozástól függetlenül valamennyi ember számára meggyőzőek. Közismert tudósok, írók és művészek mondták el véleményüket a háború és béke kérdéseiről, legnagyobb hatásúak mégis egy orosházi tanítónő egyszerűségében is megrendítő szavai voltak. Egyik első osztályos kis tanítványáról beszélt. A lányka otthon vacsora közben egyszerre csak sírva fakadt, majd az értetlenül faggató- zó szülőknek végül elmondta: osztálytársai arról Ije- széllek, hogy van egy bomba, amelyet ha ledobnak, valamennyien elégünk ... „Mit tudnak erre mondani a tudós bácsik? Hogyan ke rülhefjük el a világégést?” A tanítónő válasza nem volt sem tudományos, sem politikus, mégis mindany- nyian éreztük, hogy amit mond, mélyen igaz. Az egyszerű titok: emberiesség.” Ez az, ami sokakból hiányzik. Ha valamennyiünket emberiesség jellemezne, egyetlen gyereknek sem kéne félnie.” Boldizsár Iván író, dr. Nyilas József egyetemi tanár, Straub F. Brúnó akadémikus és mások a világ- politikai realitásokat elemezve észérvekkel is bizonyították az utolsó világháború elkerülhetőségét. A békemunka egyik fő értelmét az adja, hogy tömegek ellenére a világ egyetlen kormánya sem tud politizálni. Ez az állítás akkor is bizonyítható, ha a világtörténelemben arra is volt példa. hogy bűnös célok .érdekében manipuláltak tömegeket. összehangolt és egységes az egész világra kiterjedő békemozgalmi munkával — mint Boldizsár Iván mondta — ez matematikailag is bizonyítható: elkerülhető a háború. Az ifjúsági szekció ülésén kapott szót Banga Jánosné somogyi küldött, szakközépiskolai tanár. A hazafias nevelés és történelemtanításunk gondjairól szólt, s javaslatokat tett. Mint elmondta, jó szaktanárokat képezünk, ám nem készítjük föl a leendő pedagógusokat az osztályfőnöki munkára, márpedig egy még oly jó matematikatanárnak is osztályfőnökként részt kell vállalnia egyebek közt a hazafiságra való nevelésben Kifogásolta, hogy a tanítóképző főiskolákon — így van Kaposváron is — hiányzik a történelemtanítás; a hallgatók csupán a történelem egyes szakaszaival és területeivel ismerkednek meg, más tárgyak keretében. S olyan tanítók kerülnek ki az iskolába, akik nem ismerik a magyar történelmet, s így nincs érvanyaguk a hazaszeretetre való nevelésben. Szólt arról is, hogy a korábban végzett tanórnemzedékben máig is élnek bizonyos rossz beideg ződések a hazafias neveléssel kapcsolatban. A nacionalizmus vádjától tartva egyesek még a hazaszeretet kifejezést is csak óvatosan használják. Vasárnap a konferencia plenáris ülésével egyidőben tartott sajtótájékoztatót Romes Csandra, a Béke-világ- tanács elnöke. ,JNem tudom, 1953 óta hányadszor vagyok Magyarországon — mondta. — Nem tudom megszámolni, hányszor megyek naza.” Romes Csandra nagy elismeréssel szólt a Magyar Béketanács nemzetközi tevékenységéről, majd pedig kérdésekre válaszolva ismertette az 1985-ös év legfontosabb békemozgalmi feladatait. Jövőre emlékezünk meg Hirosima bombázásának 40. évfordulójára; az ENSZ megalakulásának 40. és a szervezett világbé- kemozgalom 35. évfordulóját ünnepeljük majd. Ezek az események jó alkalmat adnak az összehangolt békemegmozdulásokra. 1985 egyben az ifjúság nemzetközi éve is lesz; ez azért is jelentős, mert ez a korosztály adja ma a békemozgalom húzóerejét. Romes Csandra beszélt a Béke-világtanácsban végbement megújulásról. Politikai és világnézetüktől függetlenül egyesíteni kívánják mindazokat az erőket, amelyek a nukleáris háborúval szemben állnak. A X. országos békekongresszus vasárnap délután befejezte munkáját. Bíró Ferenc
