Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-27 / 253. szám
1984. október 27., szombat Somogyi Néplap 3 Bővült a kooperáció Vadfeldolgozás exportra Mikor gyullad meg a gázfáklya Csurgón? Segítettek a barcsiak A gazdasági kapcsolatok bővülésével, az együttműködés módjának és formájának szélesedésével egyidejűleg a megyében is fokozottan tért hódítanak a különböző termelési és technológiai együttműködések. A kapcsolatok számottevő bővülését jelentősen elősegítette az a felismerés, hogy a korszerű ipari fejlődés fontos tényezője a vállalatok, szövetkezetek közötti munkamegosztás, az egyes tevékenységek specia- lizációja, a hatékonyabb gyártás érdekében történő együttműködés. Termelési kooperációnak az az együttműködés tekinthető, amely közös vállalkozáson, a vállalatok és szövetkezetek egymás közötti munkamegosztásán alapul. Jellemzője olyan termékek egymás közöti közvetlen szállítása, amelyek döntően a termelés során továbbfelhasználásra kerülnek. A XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozata egyaránt szorgalmazza a gazdasági egységek termelési kooperációjának bővülését. A politikai ösztönzés, a hatékonyság, valamint a gazdaságosság fokozásának együttes követelménye a megyében a VI. ötéves tervben a kooperációs kapcsolatok számottevő bővülését eredményezi a nemzetközi és belföldi együttműködések terén egyaránt. Ezen túlmenően számos helyen a kapcsolatok szélesítését a speciális műszaki és technológiai ismeretek hiánya, a többlet kapacitás és többlet munkaerő igénye teszi indokolttá. Napjainkban a megye vállalatai és ipari szövetkezetei jelentős bérmunka- és alkatrészgyártási kooperációt tartanak fent mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel. E kapcsolatok jelentőségét növeli, hogy a települések foglalkoztatási feszültségeinek feloldásával kedvező hatást gyakorolnak a községek népességmegtartó képességének erősítésére is. Az állami iparban a vállalatok egymás közötti termelési együttműködésének fő jellemzője, hogy a kooperációs tevékenység olyan speciális műveletre terjed ki, amelyhez a kooperációt kezdeményezőknél a szükséges állóeszköz nem áll rendelkezésre (pl. hőkezelés), illetve a munkaerő-problémák nemcsak mennyiségben, hanem minőségben és szakismeret tekintetében is jelentkeznek (pl. galvanizálás). Az ipari szövetkezetek munkájában is nagy jelentősége van a termelési és értékesítési kooperációnak. A különböző együttműködések során előállított termelési érték ez évben várhatóan mintegy 150 millió F-tot tesz ki, amely a szektor termelésének több mint 8%-a. Az ipari szövetkezetek és az állami nagyipar között termelési együttműködés elsősorban azokon a területeken alakul ki, ahol a nagyipar bizonyos alkatrészek, részegységek termelését kölcsönös előnyök alapján ipari szövetkezeteknek adja át. Ezirányú termelési együttműködés bővülése a megyében leginkább a gépipar és bútoripar területén nyilvánul meg, de jelentős a bőripari kooperáció is. A külföldi vállalatokkal kiépített kooperációs kapcsolatok közvetlenül ható legáltalánosabb mozgatója az export növelésére irányuló törekvés. Ez a cél gyakorlatilag a népgazdasági és megyei elvárásoknak felel meg, hiszen a külkereskedelmi egyensúly helyreállításának egyik feltétele az export, ezen belül is a nem . rubel relációjú kivitel dinamikus fejlesztése. A külföldi kapcsolatok keresésének oka más oldalról ia gazdaságosabb termelési és exportstruktúra kialakítására vonatkozó követelményrendszer előtérbe kerülése. Ezért a vállalatok és szövetkezetek termékszerkezetük gyorsabb - átalakítása céljából a belföldi .tapasztalatok, eredmények közvetlen megismerését és átvételét is szorgalmazták. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nemzetközi kooperációk létesítése a termelés technológiájának és a gyártmányok műszaki színvonalának gyorsabb fejlesztését teszi ■ lehetővé. Ennek kapcsán számottevő technikai fejlődés tapasztalható a Május 1. Ruhagyár marcali üzemében és a Pamutfonóipari Vállalat nagyatádi gyárában. Emellett növekszik a termelés tömegszerűsége, javul a termelékenység és a szervezettség színvonala is. Külföldi szervezők dolgoztak a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári és Nagyatádi Gyárában is. Ügy vélem, hogy mindezek — bár végső soron közvetve — az exportképesség fokozásának eszközrendszerét képezik. A tervidőszak alatt kialakult nemzetközi együttműködések pozitív vonásait bizonyítják a tőkés partneroktól átvett licemeek is. A tőkés országok köréből kiemelkednek az NSZK-val kiépített együttműködések, licenciavételek. Több megyei vállalat sikerrel technologi- zálta az átvett termékeket és kedvező, hogy ennek nyomán a licencek bevezetése viszonylag rövid időt vett igénybe. Sikeres adaptáció történt a Mezőgép Vállalatnál, a Csepelnél, a Villamos Berendezés és Elektronikai Vállalatnál, valamint a Csurgói Metallux Ipari Szövetkezetnél. A bérmunka-kapcsolatok kiépítését — a magyar vállalatok és szövetkezetek részéről — elsősorban a fejlett tőkésországok és a hazai bérszínvonal közötti különbség, valamint — főként a textilruházati szakágazatban — a háttéripart gondok ezúton való feloldása teszi lehetővé. így a megye textil- ruházati termelésében mind az állami, mind a szövetkezeti szektorban a bérmunka jellegű kooperáció ma is jelentős arányt képvisel. (Kaposvári Ruhagyár, Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet.) Kedvező, hogy a nemzetközi kooperációk eredményeként javult a megye lakosságának ruházati ellátása, s bővült a választék is. Ez utóbbiban jelentős szerepet játszanak a Május 1. Ruhagyár Marcali üzemének, valamint a Kaposvári Ruhagyár és a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet külföldi kapcsolatai. Ügy vélem, hogy a kooperációs kapcsolatok bővülése eredményesen járult hozzá a megyei pártértekezlet határozatának végrehajtásához, és nagymértékben segítette a megye ipari teljesítményének növelését. A nagyobb önállósággal együtt természetesen növekszik a vezetők gazdasági érdekeltsége, politikai, erkölcsi és büntetőjogi felelőssége. Törvény készül, amely megtiltja a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formáját. így törvény tiltja majd meg a fogyasztók megtévesztését; a tisztességtelen módszerekkel folytatott versenyt; a monopolhelyzettel való visszaélést, illetve gazdasági erőfölény érvényesítését a versenyben; az indokolatlan árukapcsolást; a tisztességtelen ár érvényesítését. Reális árkalkuláció Fogalmaink, ha jól megfigyeljük, némileg megváltoztak, letisztultak. Sok éven át tisztességtelen haszonról beszéltünk, s legújabban viszont a tisztességtelen tevékenység fogalmát igyekszünk meghatározni és a A viliág egyik legszebb vadfeldolgozója — mondta elismeréssel egy NSZK-beli szakember, amikor ez év nyarán végigjárta a Nagy- bereiki Állami Gazdaság öneglaki vadáhvervő és export! elepét. S ha a világ számos országát e tekintetben. hivatalból jól ismerő miniszitéirtuimi állatorvos így nyilatkozott, bizonyára hihetünk neki. — 1981-iben az ország első vadfeldolgozójaként indult az üzem — mondja Tarcsay Gyöngy, a telep vezetője. — Nagyon gyorsan, mindössze egy év alatt készült el, külföldi partnereink állategészségügyi előírásainak megváltozása is siettette a munkát. Az üzem indulását követően egyébként Vecséh sen is üzembe helyeztek egy hasonló, de nagyabb teljesítőképességű feldolgozót, s ez tulajdonképpen - meghatározza a vonzáskörzetet is. A Mavad irányításával és a Nagylbereki Állami Gazdaság üzemeltetésével jelenleg a Sefag, a mecseki éls a balatoniéi vidéW erdőgazdaságok területéről, illetve Zalából szállítják ide a nagyvadakat feldolgozásra. — Honnan érkezik a legtöbb? — Főként Somogyiból és Baranyából, de a beérkezett szállítmányoknál többet is fel tudnánk dolgozni. Sajnos, hűtőkapacitás hiánya miatt csak szeptembertől áprilisig tart a vadfeldolgö- zás. A nyári hónapokban a Budapesti Húsipari Vállalat számára végzünk bérmunkát. — Mennyi az évi termelésük és mire lenne képes az üzem, ha volna megfelelő hűtőkapacitásuk? gazdasági gyakorlatból száműzni. A haszon ugyanis lehet kiugróan magas, mégis tisztességes, indokolt, törvényes, elismerésre méltó. És lehet a nyereség alacsony, sőt a gazdálkodó egység ráfizetéses, miközben a termék, az ár vagy az alkalmazott módszer a versenyben, a gyártásban, a forgalmazásban tisztességtelen, elítélendő, büntetendő. A tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a versenyhelyzetben levő vállalatok, .az úgynevezett árklub tagjai nem élnek visz- sza a szabad árképzés lehetőségeivel. Bár az áralkunak, az árversenynek nincsenek látványos eredményei, a vállalati hatáskörben megállapított termelő árak túlnyomó többsége mégis tisztességes. Miért? Mert az árkalkuláció a felesleges ráfordítások megtérülését, a költségemelkedések automatikus áthárítását nem tartalmazza. Továbbá az ár 1000 tonna vadhúst dolgozunk fel, ez az országos mennyiségnek egyharmada, s ennél mintegy 500 tonnával többre lennénk képesek. Elsősorban szarvas és vaddisznó, kisebb mennyiségben őz érkezik be. Apróvadfel- vásárlással is foglalkoziuk, de „konyhakész” előállításuk már nem a mi dolgunk. Ami a napi teljesítményt illeti: 100—110 szarvast tudnánk feldolgozni, de ténylegesen ennél kevesebb kerül a hűtőkamrákba. — A vadászati idény eredményessége nyilván meghatározza az önök mun,kaját is. — Természetes,en, hiszen mi csak azt tudjuk feldolgozni, amit a vadásztársaságok, erdőgazdaságok, állami gazdaságok beszállítanak. A szarvaisfeldol gozás ideje szeptember, október. Az idén kevesebb szarvast kaptunk a vártnál, de még van idő, hogy behozzuk a lemaradást. Év végéiig még további 200—,250 tonna vadhúst kell szállításra készen a raktárakba tenni. — Ez több vagy kevesebb, mint tavaly ilyenkor? — Kevesebb, tehát a feldolgozást illetően kedvezőbb helyzetben vagyunk. Ez azt jelenti, hogy az idén is a múlt élvhez hasonlóan számíthatunk a mintegy tízmillió forintos nyereségterv teljesítésére. Ez az eredményességi megítélésem szerint, a következő években is tartható lesz. — Kik tartoznak a legnagyobb vásárlóik közé? — Elsősorban az NSZK. Termékeink többségét oda viszik, de Dánia, Francia- ország, Ausztria és Olaszország is partnerünk. arányos, beilleszkedik a hazai hasonló és helyettesítő termékek árskálájába s számol a kereslet-kínálat alakulásával. Az árkalkuláció a jövőben még inkább a gazdasági döntések jobb megalapozását szolgálja, és nem a költségek igazolását, valamiféle átlagnyereség, tisztességesnek vélt haszon elszámolását célozza. Verseny és szelekció A nyereség, a haszon nem lehet eleve gyanús csak azért, mert álagon felüli, esetleg kiugróan magas. Kételyeink elipszisének egyik fókuszában az ár, a másikban a piac található. Az értéktörvény érvényesülését ugyan elismerjük, de a piac, a kereslet-kínálat erőteljesen differenciáló hatása ellen már tiltakozunk. Tudomásul vesszük a világpiac veszélyes realitását. (Mit is tehetnénk mást. Az ország Ami ma leginkább foglalkoztatja a csurgóiakat, az a gázvezeték-építés. Nem csoda, hiszen azzal, hogy a gázvezeték elér ehhez a településhez, sok minden meg fog változni. A gáz felbecsülhetetlen értéket jelent — ezt ismerték föl a nagyközség vezetői akkor, amikor először hallottak a Babócsa-Nagy- atád—Nagykanizsa vezeték építésének tervéről. Kézzel - fogható lehetőség kínálkozott; építsék meg a vezetéket úgy, hogy az Csurgón is keresztülhaladjon, s ezzel őket is bekapcsolhassák a földgázellátásba. Tavaly tavasszal a csurgóiak tárgyalásokba kezdtek, ám hamar lehűtötte a kedélyeket a bejelentés, a vezeték elkerüli őket, Nagyatád, Bolhás, Inke irányában fektetik le. Nem válhatott valóra az az elképzelés sem, miszerint az energiaracionalizálási program keretében, vagyis álla - mi pénzből kapcsolják be a csurgói fogyasztókat az ellátásba. Pápa Imre, a városi jogú nagyközség tanácselnökének sok álmatlan éjszakája volt a gáz miatt, ö is nagyon jól tudta, hogy az olaj helyettesítésének egyik leggyorsabb és legcélszerűbb útja a gázosítás, ám nagy kérdőjel volt, hogy miként érhető el. — A múlt év végére aztán elkészültek a tervek, miszerint három ütemben megoldható a gáz idehoza- tala. Elsőként Bolhás és a Csurgó határában levő Adria kőolajvezeték fogadó- állomása között meg kellett építeni egy tizenhárom kilométeres fővezetéket, majd onnan egy hét kilométeres leágajzó vezetéket kell le- fekteiin a nagyközség határáig, s csak ezt követheti a belső hálózat építése. Itt is több szakaszról kell beszélnünk, mert először csak a kertvárosi rész, azaz a Reményi-lakótelep kétszáz lakásának bekötéséről lehet szó. A három ütem együtt harmincötmillió forintot igényel, ezt helyi erőforrásokból és megyei támogatásból teremtettük elő. — Hogyan állnak a munkákkal? — A fővezetéket a siófoki KW körülbelül kilencven százalékban lefektette. — Vagyis mikortól fűt- hetnek a csurgóiak gázzal? — Ez az, amit nem tudok. Szerintem a tavasznál előbb nem. Bár van. aki azt mondja, hogy novemberben már meleget adnak a konvektorok. Sok minden közvagy alkalmazkodik hozzá vagy szenved tőle.) De elvárnánk, hogy külpiacok kellemetlen hatásait a gazdasági szabályozás ellensúlyozza. Ahogyan eddig jórészt meg is tette. A jövő esztendőtől, ha nem is egycsapásra, új időszámítás kezdődik. A nyereségérdekeltség következetes érvényesítésével a vállalatok, szövetkezetek egy része jómódúvá, tehetőssé válik. Vonzza majd a munkaerőt, meg tudja fizetni a szakembereket, s fejlesztési eszközökben sem szenved hiányt. A szegény, sorsukon fordítani nem tudó üzemek helyzete pedig tarthatatlanná válik. A hasznavehetetlen cég csődbe jut, eszközeit kiárusítják. A verseny, amelynek lesznek győztesei és vesztesei, végeredményben az ország javát, a szocializmus ügyét szolgálja. Kovács József belépett, anyaghiány és A továbbiakban minden attól függ, hogy a lakosság mikor fizeti be a hoz_zájá- rulását. Harmincezer forintról van szó. Az OTP erre kölcsönt ad, de ez is gondokat okoz; eredetileg arról volt szó, hogy csak tíz százalékot kell befizetni a lakóknak, ma pedig már harmincat kér az OTP. A tanácselnök szerint nagy a felháborodás, mindenki az OTP-t hibáztatja. De miért? Bognár Károly- né, a csurgói fiók vezetője nem érzi hibásnak cégüket, mart ők. csupán a szabályok szerint jártak el. — Amikor elkezdődött a gázosítás szervezése, kaptunk egy levelet a megyei igazgatóságunktól, amelyben arról értesítettek bennünket. hogy az Ipari Minisztérium országos energiagazdálkodási hatósága Csurgót a földgázenergia hasznosításával összefüggő közművesítési munkákra vonatkozó kedvezményes kölcsön igénybevételére kijelölte. Ennek alapján a Gázszolgáltató Vállalat javaslatára az építtetőknek indokolt esetben kilencvenszázalékos kölcsön nyújtható. — Vagyis a harmincezer forint tíz százalékát, háromezer forintot kell befizetni. — Igen. — Ma mégis kilencezer forintokról van szó. — A levél keltezésének ideje 1983. szeptember 5.j Így mi akkor e szerint tájékoztattuk a lakókat. — Ez az oka annak, hogy a csurgóiak becsapva érzik magukat. — Megértjük őket, éppen ezért kereste meg ország- gyűlési képviselőnk az OTP vezérigazgatóját. Ígéretet kaptunk arra, hogy az érintettek hatvan százalékának csak az eredetileg mondott tíz százalékot kell befizetnie, a többieknek marad a harminc százalék. — És hogyan fogják eldönteni, hogy ki fizet többet és ki kevesebbet? — A jövedelmeket vesz- szük figyelembe. Akinek csak havi kétezer-ötszáz forintja van az természetesen kevesebbet fog fizetni. És még valami: a kilencezer forint befizetése sem lehet gond, hiszen ahhoz is tudunk személyi kölcsönt adni, ha szükség van rá. Ennyit a dolgok pénzügyi oldaláról. Nézzük most meg, hogy mi van az építőknél! Mit mond Pitz Géza, a költségvetési üzem vezetője? — A KW augusztus második felében látott munkához. Szerintünk október végére végeznek a Bolhás és az Adria vezeték fogadóállomása közti szakasszal. A kögázosok már augusztusban elköszöntek, mert nincs több dolguk; mi áprilisban kötöttünk szerződést a tanáccsal a belső vezetékek kiépítésére és akkor meg is kezdtük volna a munkát, de nem kaptuk meg a bányaműszaki felügyelőség engedélyét, mivel a tervezők megfeledkeztek ennek a kéréséről. Csak júliusban kezdhettünk dolgozni, s így kiesett a legkedvezőbb időszak. Az idén 7,2 kilométernyi vezetéket kell kiépítenünk. Ha meglesz a pénzügyi fedezete a tanácsnak, meg is csináljuk, mivel segítséget kaptunk a barcsi költségvetési üzemtől, amely 1,5 kilométert épített ki nekünk. Meglehetősen kevés munka van hátra. Mikör lesz gáz Csurgón? Biztosat mondani senki sem tud. Tény azonban, hogy az indokoltnál nagyobb a „vihar”. Reméljük, hogy mégiscsak lesz novemberi fáklyagyújtás ... Nagy Jenő Kovács László a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese — Egy műszakban, évi Nagy Zsóka A VÁLTOZÁSOK FŐ IRÁNYA
